A
malaria
(regies neven:
valtolaz
) az
Anopheles
szunyog
n?stenyei altal terjesztett
parazitak
altal kivaltott
betegseg
. A vilagon nepbetegsegnek szamit, f?leg tropusi videkeken fordul el?. Evente kb. 350-500 millio megbetegedes tortenik, ezek kozul a halalos kimenetel?ek szama egymillio feletti, es csupan Afrikaban 25% az eves mortalitas az 5 eves kor alatti gyermekpopulacioban. A nagy halalozasi arany f? okai: az egyre nagyobb foku gyogyszer-rezisztencia, illetve a szunyogok ellenallo-kepessegenek novekedese az inszekticidekkel szemben.
A betegseget negy kulonboz?, a
Plasmodium
nembe tartozo
parazita
egysejt? okozhatja: a
Plasmodium vivax
, a
Plasmodium ovale
, a
Plasmodium malariae
es a
Plasmodium falciparum
. A betegseg az utobbi tipusu
fert?zes
eseten a legsulyosabb lefolyasu.
Regen ugy gondoltak, hogy kivalto oka a mocsarak karos kig?zolgese (innen ered neve is: az olasz ?mal aria” jelentese rossz leveg?).
A fert?zes folyamata
[
szerkesztes
]
Ha egy n?steny Anopheles szunyog malarias embert csip meg, a felszivott verrel egyutt korokozok jutnak a szervezetebe. A felszivott sejtek
(melozoid sejtek)
el?szor egy ivaros szaporodasi folyamaton mennek at
(gametogonia)
, mely soran mikro- es makro
gametak
keletkeznek. Ezek egyesulesevel zigota
(ookineta)
keletkezik, mely a nyalmirigyekbe kerul, ahol betokozodik, es ivartalan folyamat soran osztodik
(sporogonia)
. Mivel csipeskor a szunyogok nemcsak vert szivnak ki aldozatuk testeb?l, hanem nyalukat is befecskendezik, ezert a kovetkez? csipessel a parazitakat a masik emberbe juttatjak. Itt a korokozok a verarammal a majba jutnak es szaporodni kezdenek
(schizogonia)
. A majsejteket megfert?zik es elpusztitjak. Az atlagosan 2-4 hetig tarto eresi folyamatot kovet?en a korokozok a majat elhagyjak, es ujra a veraramba kerulve elarasztjak a beteg
vorosversejtjeit
. Itt tovabb szaporodnak (
melozoid sejtek
keletkeznek) es a fert?zott sejteket szetrepesztik. A
Plasmodium falciparum
okozta malaria eseten a vorosversejtek nagyobb szazaleka fert?z?dik meg, es nagyobb mennyiseg? vorosversejt esik szet egyszerre, ez okozza ennek a tipusnak a sulyosabb lefolyasat. Szov?dmenyek kialakulasanak eselye is
P. falciparum
fert?z?des eseten nagyobb. Az ember a parazita koztes gazdaja, a szunyog a vegleges gazda.
Sarlosejtes anemiaban
szenved?k
rezisztensek
a malariara, mert a korokozo nem kepes a vorosversejtet megfert?zni. Ily modon ez az egyebkent sulyosnak mondhato betegseg a malariaval fert?zott teruleteken noveli a tuleles eselyet, igy evolucios el?nyt jelentett, ami gyakorisaganak jelent?s emelkedeset eredmenyezte a helyi lakossag koreben.
A gyogyszereknek es a szunyogriasztoknak koszonhet?en a fejlett orszagokban a malarias megbetegedes igen ritka, de a tropusokon tovabbra is gyakori (az esetek 80-85%-a Afrika egyenlit?i videkein fordul el?, a tobbi leginkabb Delkelet-Azsiaban es Latin-Amerikaban). Az innen erkez? latogatok vagy hazater? utazok azonban behurcolhatjak a fert?zest, es kisebb jarvanyokat okozhatnak. A fert?zes atvihet? beteg egyen altal hasznalt injekcios t? vagy fert?zott ver atomlesztese utjan is.
A fert?z? szunyogcsipes utan altalaban 10-35 nappal kes?bb jelennek meg a tunetek. A lappangasi id? valtozo, de legalabb 6 nap.
Malaria tropica
(P. falciparum)
eseteben 1-4 het,
malaria tertiana
(P. vivax)
es
quartana
(P. malariae)
eseten akar tobb ev is lehet. A malaria f? tunete a
laz
, rendszerint (de nem feltetlenul) a tipusos, hidegrazassal jaro lazroham.
(* elegtelen malariaprofilaxis eseten)
Plasmodium
|
Lappangasi id?
|
Malariaforma
|
Lazrohamok visszaterese
|
P. falciparum
|
7?30 nap (90%)
hosszabb (10%)*
|
Malaria tropica
|
rendszertelen, akar folyamatos
|
P. malariae
|
16?50 nap
|
Malaria quartana
|
72 orankent
|
P. ovale
|
12?18 nap
hosszabb (10%)*
|
Malaria tertiana
|
48 orankent
|
P. vivax
|
12?18 nap
hosszabb (10%)*
|
Malaria tertiana
|
48 orankent
|
Kezdetben h?emelkedes, izomfajdalmak, fejfajas, hidegrazas, rossz kozerzet a jellemz?. Az els? tunetek alapjan ? melyek 2-3 napig tartanak ? gyakran influenzanak velik. A magas laz (41 °C korul) es a verejtekezes szabalyos id?kozonkenti ismetl?dese viszont mar egyertelm?en malariara utal. A klasszikus tunetcsoportot egyeb panaszok kiserhetik, peldaul faradtsag, fejfajas, szedules, izom- es izuleti fajdalmak, esetleg szaraz kohoges es gasztroenteralis panaszok: hig ? akar
koleraszer?
? szeklet, etvagytalansag, hanyinger, hanyas, hasi gorcsok. A malaria gyanuja a nyilvanvalo mas ok nelkul fellep?, visszater? hidegrazas es lazrohamok eseten merul fel (kulonosen, ha a beteg az elmult egy evben malariaval fert?zott videken jart es a lepe megnagyobbodott).
A parazitak kimutatasa a vermintabol meger?siti a diagnozist. Fontos, hogy meghatarozzak a korokozo plazmodium fajat is, mivel a betegseg varhato lefolyasa es lehetseges szov?dmenyei a fajok szerint valtoznak.
A kezeles a korokozo tipusan, valamint annak esetleges gyogyszerrezisztenciajan mulik. Hosszu id?n keresztul az egyetlen terapias szer a
kinafa
kergeb?l nyert
alkaloid
, a
kinin
volt. Ez csak a verben lev? parazitakat kepes elpusztitani, a test egyeb szoveteiben lev?ket nem. Hasznalata mara visszaszorult. Napjainkban egy sor keszitmeny szolgal a malaria gyogyitasara. (Lasd ATC
P01B
.) Gyogynovenykent az
egynyari urom
(Artemisia annua)
arthemisinin kivonatanak felhasznalasaval keszult artemether/lumefantrine (gyogyszerkent Coartem vagy Riamet neven forgalmazzak) hatasos meg ellene.
[1]
[2]
[3]
Szukseges a lazrohamok csillapitasa, illetve az egyeb tunetek (peldaul a betegseg soran gyakran jelentkez? alacsony vercukorszint) kezelese.
A megel?zes lenyege a malariat terjeszt? szunyogok elleni vedekezes. Azok szamara, akik olyan orszagokba utaznak, ahol a betegseg gyakori, javasolt
szunyoghalo
es szunyogriaszto szerek hasznalata. A fert?zes elkerulesere a gyogyszeres prevenciot kell alkalmazni.
Malariaellenes szerek (
P01B
)
|
---|
Aminokinolinok
| |
---|
Biguanidok
| |
---|
Metanolkinolinok
| |
---|
Diaminopiridinek
| |
---|
Artemizininszarmazekok
| |
---|
Egyeb
| |
---|
- ↑
Data on File, Coartem Product Monograph, Novartis AG. 5th Edition. November 2005.
- ↑
Makanga et al, Efficacy and safety of the six-dose regimen of artemether-lumefantrine in pediatrics with uncomplicated plasmodium falciparummalaria: a pooled analysis of individual patient data; Am. J. Trop. Med. Hyg., 74(6), 2006, pp. 991?998
- ↑
Mueller et al, Efficacy and safety of the six-dose regimen of artemether?lumefantrine for treatment of uncomplicated Plasmodium falciparum malaria in adolescents and adults: A pooled analysis of individual patient data from randomized clinical trials; Acta Tropica 100 (2006) 41?53
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]