Julian Huxley

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Julian Huxley
Szuletett 1887 . junius 22. [1] [2] [3] [4] [5]
London [3]
Elhunyt 1975 . februar 14. (87 evesen) [2] [3] [4] [5] [6]
London [3]
Allampolgarsaga
Hazastarsa Juliette Huxley [8]
Gyermekei
  • Anthony Julian Huxley
  • Francis Huxley
Szulei Julia Huxley
Leonard Huxley
Foglalkozasa
Tisztsege Director-General of UNESCO
Iskolai
Kituntetesei
  • a Royal Society tagja
  • Albert Lasker Award for Basic Medical Research
  • Knight Bachelor
  • Anisfield-Wolf Book Awards (1937)
  • Kalinga Prize (1953) [9]
  • Darwin-erem (1956) [10]
  • Darwin?Wallace Medal (1958) [11]
  • Humanist of the Year (1962)
  • Godman-Salvin Medal (1971)
  • Frink Medal (1973)
Sirhelye Golders Green Crematorium
A Wikimedia Commons tartalmaz Julian Huxley temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Sir Julian Sorell Huxley ( London , 1887 . junius 22. ? London , 1975 . februar 14. ) angol biologus , zoologus , szakiro .

Zoologuskent ismeretlen teruletek felkutatasaban, megismereseben segedkezett. Mint evolucionista , felhivta a figyelmet az el?dok felfedezeseinek tarsadalmi jelent?segere, az elmeleti kovetkeztetesek gyakorlati hasznossagara es a felfedezett jelensegek kovetkezmenyeire. Harcos humanista volt. ? alapitotta a legnivosabb tudomanyos ujsagot, a NATURE-t.

Csaladi hatter [ szerkesztes ]

Nagyapja oleben

Julian Huxley jeles angol tudos csalad sarja. Apja Leonard Huxley iro, szerkeszt?. Apai nagyapja, Thomas H. Huxley biologus, a darwini fejl?deselmeletet segitette gy?zelemre. Occse, Aldous Huxley , ismert regenyiro. Feltestvere, Andrew F. Huxley , Nobel-dijas biofizikus - fiziologus .

Munkahelyei [ szerkesztes ]

Europa es Ausztralia nagy egyetemein tanarkent tevekenykedett.

UNESCO els? f?igazgatoja [ szerkesztes ]

Az UNESCO els? f?igazgatojava Julian Huxley-t valasztottak, aki nagyszabasu tervekkel erkezett a szervezethez. Meg az el?keszit? ulesek soran Az UNESCO celja es szellemisege cim? fuzetben osztotta meg a gondolatait (UNESCO, Its Purpose and Its Philosophy, 1946), amely vita targyava is valt, es vegul a f?igazgato sajat szemelyes velemenyenek tekintettek ahelyett, hogy valoban integraltak volna a szervezet alapdokumentumaiba. [12]

Huxley szekularis humanista, kozmopolita es internacionalista volt es hitt abban, hogy az emberiseg egy uj fejl?desi szakaszba lepett, es elerhet? kozelsegbe kerult a vilagpolgarsag. Ugy gondolta, hogy az UNESCO kozvetit? szerepet jatszhat abban, hogy letrejojjon egy egyseges vilagkultura. Annak ellenere, hogy hirdette a kulturalis egysegesedest, tudataban volt annak, hogy az emberek kulonboznek egymastol. A sokszin?seg meg?rzeset a muzeumok feladatanak tekintette. Huxley meg amellett is allast foglalt, hogy a volt gyarmatokat egysegesen gyamsag ala kellene helyezni, es a fejlettebb tarsadalmak feladata azok felzarkoztatasa.

A tudomanynak is fontos szerepet szant, igy kiharcolta, hogy az UNESCO tudomanyokkal is foglalkozzon, lenyegeben ? helyezte az ?S”-t az UNESCO bet?szoba. A tudomanyoktol azt is remelte, hogy eugenika utjan el?segitik az emberiseg tovabbi fejl?deset. [12]

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

  • Az elet csodai. H. Wells, Julian Huxley, George Philip Wells nagy biologiaja, 1-3. ; ford. Lambrecht Kalman; Pantheon, Bp., 1930
  • Elet es halal. Egy biologus esszei ; ford. Koroknay Istvan, ford. atnezte Leidenforst Gyula; Revai, Bp., 1935 (Vilagkonyvtar. Uj folyam)
  • E. N. da C. Andrade?Julian Huxleyː Mi tortenik korulottunk ; ford., atdolg. Fulop Zsigmond; Singer-Wolfner, Bp., 1937
  • Az europai "fajkerdes" ; University Press, Oxford, 1939 (Oxfordi fuzetek vilagkerdesekr?l)
  • Az allatkertben ; ford. Volgyesi Ferencne; Athenaeum, Bp., 1948 (Zsebkonyvtar)
  • Ils n'out que de l'ame. Tanulmany a madarak elmevilagarol ; Abody Bela ; in: Hagyomany es egyeniseg. Az angol essze klasszikusai ; val. Europa Konyvkiado munkakozossege, kozrem. Ruttkay Kalman, Ungvari Tamas , utoszo Abody Bela, jegyz. Abadi Nagy Zoltan; Europa, Bp., 1967
  • Az Unesco celja es filozofiaja ; Unesco Magyar Nemzeti Bizottsaga, Bp., 2017

Egyeb [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. aprilis 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  3. ↑ a b c d Andrew Bell: Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.
  4. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  7. ↑ LIBRIS , 2007. marcius 20. (Hozzaferes: 2018. augusztus 24.)
  8. ↑ Kindred Britain
  9. ↑ http://www.kalingafoundationtrust.com/website/kalinga-prize-for-the-popularization-of-science.htm , 2022. januar 25.
  10. ↑ https://docs.google.com/spreadsheets/d/1dsunM9ukGLgaW3HdG9cvJ_QKd7pWjGI0qi_fCb1ROD4/pubhtml?gid=216486814&single=true
  11. ↑ The Darwin-Wallace Medal . Linnean Society of London. (Hozzaferes: 2018. december 27.)
  12. ↑ a b Hudecz (2016)

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Hudecz Balint (2006) 70 eves az UNESCO: kezdeti remenyek es a politikai realitas.  In:  Hudecz Balint (szerk.)  Az UNESCO fennallasa 70. evfordulojanak emlekere.  Budapest: Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsaga
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Julian_Huxley&oldid=27053240 ”