A
GNU General Public License
(rovid neve
GPL
, magyarul: GNU Altalanos Nyilvanos Licenc) egy altalanos celu
nyilt forraskodu licenc
, amelyet a
Free Software Foundation
(FSF) tervezett a
GNU
projekt programkodjaihoz. A GPL leginkabb elterjedt valtozata, a GPLv2
[1]
1991
-ben keszult, de 2007 nyaran megjelent a GPLv3
[2]
[3]
[4]
verzio is.
A
GPL
a legels?, es egyben a legelterjedtebb valoban
szabad licenc
. A GPL nemcsak, hogy szorosan kapcsolodik a
szabad szoftver
mozgalomhoz, de ez alapozta meg a mozgalom sikeret is.
A GPL licencnek letezik egy lazabb
GNU Lesser General Public License
nev? valtozata, melyet altalaban kuls? programkonyvtarakhoz hasznalnak. A licenc lazabb jelleget az adja, hogy a programkonyvtar modositasa eseten a forraskod megosztasa (a GPL-hez hasonloan) kotelez?, ugyanakkor a programkonyvtarat hasznalo alkalmazas maradhat zart forrasu, amennyiben a programkonyvtarat dinamikusan szerkesztjuk a programhoz. (tipikusan .jar, .dll, .so stb.)
A licenc lenyege ? mas szabad licencekhez hasonloan ?, hogy a m? szabadon terjeszthet? (akar penzert is), es szabadon modosithato, de a terjesztesei es a modositasok kotelez?en szinten GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, igy biztositva, hogy a szabad tartalmakbol keszult barmilyen
szarmazekos m?
is szabad maradjon.
A
GPL
legnagyobb programbazisa jelenleg a
Linux
rendszermag es a szabad
Unix-szer?
rendszerek segedprogramjai. Jelent?s merfoldk? volt a nyilt forraskod torteneteben a
Java Platform
GPL
licenc alatti megnyitasa
2007
-ben.
[5]
A vallalati szfera
GPL
-lel, illetve szabad programokkal kapcsolatos idegenkedeset a
Nyilt forraskod kezdemenyezes
probalja feloldani
1998
ota. Els? tevekenyseguk a vonzonak szant
nyilt forraskod
("open source", angol) fogalom bevezetese volt a felreerthet?
szabad szoftver
(?free software”: a
free
jelenthet ?ingyenest”, altalaban ?szabad”) helyett. A
nyilt forraskod
ma mar megkerulhetetlen fogalom a vallalati informatikaban,
[6]
bar ez nem hozta magaval az osszes kapcsolodo intezmeny (peldaul a
Free Software Foundation
) automatikus nevvaltozasat. Ennek oka, hogy a
Szabad Szoftver alapitvany
etikai ertekei nagy mertekben kulonboznek a
Nyilt forraskod kezdemenyezes
etikai ertekeit?l.
[7]
A
GPL
korabbi kiadasainak hianyossagai koze sorolhato, hogy nem hataroztak meg pontosan a szoftverb?l valo haszonszerzes lehet?segeit: igy peldaul jogszer?nek szamitott
GPL
licenc? programokrol is ketoldalu kereskedelmi megallapodasokat kotni, es azt piaci el?ny szerzesere felhasznalni. Ennek egyik sokat vitatott esete volt a
2006
-os
Novell
-
Microsoft
, vagy a 2007-es Microsoft-
Xandros
egyezmeny. A GPLv3 megtiltja az ilyen manipulaciokat, de nem tekinti jogtalannak a korabban megkotott szerz?deseket.
Fontos tudnivalo, hogy az FSF nem fogadja el hivatalosnak (sok mas nyelv? forditassal egyutt) a magyar nyelv?t. Ennek oka, hogy rendkivul koltseges lenne szamukra hitelesitett szakforditast rendelni. Az FSF szerint egy felreforditas feje tetejere allithatna a dolgokat, ezert inkabb elzarkoznak a honositott verzioktol, bar a weboldalukrol konnyeden elerhet?ek.
Az OSI es az FSF altal nyilvantartott
szabad szoftver
licenceknel
azt vizsgaljak, hogy
kompatibilis
-e a GPL licenccel. A legtobb szabad licenc igen, de pl. az Apple Public Source License vagy az IBM Public Licenc nem kompatibilis, vagyis az ilyen licenccel terjesztett programok nem kombinalhatok szabadon a GPL licenc alatt terjesztett szoftverek forraskodjaval.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]