Mez?hidveg egykori negy vaganyos allomasa
|
Vonalszam:
| 49
|
Vonal:
| 49
|
Hossz:
| 75 km
|
Nyomtavolsag
:
| 1435 mm
|
Uzemeltet?:
| MAV
|
Maximalis sebesseg:
| 20 km/h
|
|
|
A
Dombovar?Lepseny-vasutvonal
a
MAV
49
-es szamu nem
villamositott
vasutvonala volt a
Kuls?-Somogy
dombvideken. A vonal
Dombovaron
agazott ki a
Pusztaszabolcs?Pecs-vasutvonalbol
, majd eszaki iranyba haladt,
Tamasiban
a
Kesz?hidegkut-Gyonk?Tamasi-vasutvonal
csatlakozott hozza. A szakasz
Lepsenyben
a
Szekesfehervar?Gyekenyes-vasutvonalba
csatlakozott. Teljes hossza 75 km volt.
1895
. december 31-en indult meg a forgalom a Hajmasker, Lepseny es Dombovar kozotti vasutvonalon. A vonalat a
Gy?r-Dombovari HEV
vasuttarsasag epitette. Ehhez a tarsasaghoz (es a vonalhoz) tartozott a mai 27-es szamu
Lepseny?Veszprem-vasutvonal
es a 11-es szamu
Gy?r?Veszprem-vasutvonal
is. A vonalra a vontatojarm?veket, illetve a motorkocsikat a hajmaskeri, illetve a szekesfehervari f?t?hazbol adtak ki. A
'70-es evtizedben
err?l a vonalrol is kiszorult a g?zvontatas, es megjelentek a
Bz-motorvonatok
. Ezek kozlekedtek egeszen a vonal forgalmanak teljes leallitasaig. A vonal allapota az
1980-as evek
vegere mar nagyon leromlott, kozvetlenul a bezaras el?tt 20 km/h-s sebessegkorlatozas volt rajta ervenyben, a Dombovar-Tamasi kozotti, kb. 36 km-es tavot a vonat tobb mint 1 ora 50 perc alatt tudta teljesiteni. (Napjainkban a gyorsjaratu autobuszok ugyanezt a tavot akar 40 perc alatt is teljesitik).
Az utolso
szemelyvonat
1990
. aprilis 1-jen ment vegig a vasutvonalon. Aprilis 2-an leallitottak a forgalmat Tamasi es
Dombovar
kozott (valamint a Tamasibol kiagazo 48-as vonalon is), az utasokat ezutan vonatpotlo buszok szallitottak a szakaszon. A leallitott szakaszon a MAV
1998
es
2000
kozott (mas forrasok szerint 1995-ben) felszedte a sineket, bar mar azel?tt jarhatatlanna valt a palya a lopasok miatt. 2009-ben kerekparut epult a Tamasi es Pari kozotti nyomvonalon.
A kovetkez? megsz?n? szakasz a Tamasi-Mez?hidveg szakasz volt, itt
1992
. szeptember 27-en 0:00 orakor allitottak le a szemelyforgalmat. Az utasokat vonatpotlo autobuszokkal szallitottak, de
Furged
csak vasuton volt elerhet? kozvetlenul, ezert Tamasibol
potlobuszok
jartak a telepulesre.
[1]
A teherforgalmat is betiltottak rendeletileg
Fels?nyek
es
Fornad
-
Kecsege
allomasokon. Furgeden 1992 ?szen meg rakodtak kb. 25 ezer
tonna
cukorrepat
, de azutan ott is betiltottak a forgalmat. 1999?2000 korul itt is felszedtek a sineket.
1999
juniusaban sz?nt meg a szemelyforgalom a maradek Lepseny-Mez?hidveg vonalon is. Az es?zesek miatt egy bevagas tamfala leomlott kb. 15 meter hosszan
Pusztaszentmihalyfa
es Mez?hidveg kozott 1999. junius 17-en. A Mez?hidvegr?l indulo hajnali vonat meg atert Lepsenybe, de a visszaindulo mar nem erhetett vissza. Az eset megfelel? urugyet szolgaltatott a vonal bezarasara: az elzart szakaszon nem vesztegelt vonat, ami miatt jarhatova kellett volna tenni a vonalat, igy a MAV-nak nem allt erdekeben a palya megtisztitasa, az onkormanyzatok segitseget pedig elutasitotta.
[2]
Junius 18 es 25 kozott a vonatok meg eljartak Pusztaszentmihalyfaig, majd 103 ev utan vegetert a szemelyszallitas a vonalon: 1999. junius 26-atol mar a teljes hosszaban kozlekedtek a vonatpotlo buszok. Az Enying-Mez?hidveg szakaszt 2007 oktobereben felszedtek.
[3]
Az enyingi malom
iparvagany
-kiagazasanak 1998-as bezarasa utan mar csak Lepseny es az (1986-ban kiepult) enyingi IKR iparvagany kiagazas kozott folyt teherforgalom a vonalon 2012-ig.
[4]
A vonatpotlo buszok is
lealltak
2007
aprilisaban, 14 mellekvonal szemelyforgalmanak megszuntetesevel egyid?ben.
[5]
A tobbi megmaradt szakasza fokozatosan jarhatatlanna valt a kapcsoloszereket (sinleer?siteseket, hevedereket) erint? folyamatos lopasok miatt. A vonal Enyingig tarto resze a 30-as vonal bontott anyagabol epult at, ami meg a
Deli Vasut
szabvanya szerinti sineket es kapcsoloszereket jelentett, ezek nem potolhatok MAV-szabvanyu kapcsoloszerekkel. A palya forgalombol kizarasa el?tti legutolso id?kben mar csak 5 km/h volt az engedelyezett sebesseg a tehervonatoknak. A vasutvonal
64-es f?uti
(
Enying
, Kossuth utca) atjarojabol elvittek a feny- es felsorompokat, az Andras-kereszt tablakat, illetve az atjaro el?tti veszelyt jelz? es savos el?jelz? tablakat. A vasutvonal a 194/2016. (VII. 13.) kormanyrendelet ertelmeben 2023. december 27-en megsz?nt.
[6]
[7]
Az egyes vonalreszek bezarasi ideje
Vonalszakasz
|
Megsz?nes ideje
|
Dombovar?Tamasi
|
1990
|
Tamasi?Mez?hidveg
|
1992
|
Mez?hidveg?Lepseny
|
1999
|
Enying?Lepseny
|
2012 (teherszallitas)
|
A
vasuti palya
felepitmenye ?i” rendszer? 23,6 kg/fm tomeg?
sinekb?l
allt, a 9 meter hosszu sinszalakat mez?nkent 12 talpfa tamasztotta ala, kozvetlen sinszeges leer?sitessel banyakavics agyazatban. Dombovar es Mez?hidveg kozott a palya komolyabb atepitest nem kapott, igy az az eredeti felepitmennyel sz?nt meg. A Lepseny-
Mez?hidveg
szakasz 34,5 kg/fm-es sinekre epult at, es nehol
vasbetonaljakra
csereltek a
talpfakat
. 1988-ban a
Szekesfehervar?Gyekenyes-vasutvonal
villamositasa soran egy kisebb nyomvonal-korrekcioval egyutt Lepseny allomas bejarata el?tt 48 kg/fm-es sineket epitettek be uj betonaljakkal zuzottk? agyazaton.
[2]
A vonal 2020-ban mar csupan eddig jarhato, kihuzovaganykent hasznalhato. A
Lepseny vasutallomas
bejarata es az enyingi, Kossuth utcai vasuti atjaro kozotti szakaszon a palyat ben?tte a bozotos novenyzet.