A zene az ertelmes zaj .

"Minden hang, amely megszolal, lehet zene. Ha folottem az emeleten Beethoven V. szimfoniajat kezdik el jatszani, amikor dolgozom, mas zenevel foglalkozom, tehat csondre vagyom, akkor szamomra ez a Beethoven-muzsika eppoly mertekben zaj, mint amilyen mertekben nem zaj egy utcai kalapacs, ha azt, mint hangot kezdem el figyelni." ^[1]

A zene szo nyelvujitasi szoalkotas, a zenebona els? elemenek elvonasabol es onallositasaval, ami pedig valoszin?leg a zeng-bong ikerszobol szarmazik. ^[2]

A hangerzekeles fiziologiailag nem mas, mint valamilyen test altal keltett rezges. Amennyiben a rezges szabalyos, akkor zenei hang jon letre, ha pedig szabalytalan, akkor zaj.

A zenei hangnak negy jellemz?je van:

• hangmagassag: az adott rezgesszam hatarozza meg.
• hanger?: a test altal kibocsatott rezgesek nagysaganak ( amplitudojanak ) fuggvenyeben valtozik.
• id?tartam: a zenei hang id?beni hosszusaga.
• hangszin: minden hangszer egymastol elter? karakter? hangzast ad, ha azonos hangmagassagon es hanger?n is szolaltatjak meg.

A zene csak az id?ben foghato fel, s mint ilyen, nem ertelmezhet? a ritmus fogalma nelkul.

A dallam a ritmushoz tartozo, kulonboz? magassagu hangok egyuttese, illetve egymasutanisaga.

A hangok fajtaja, megszolaltatasuk modja, ritmusa, kombinacioik es osszhangzataik alkalmazasa a zenek legjellemz?bb tulajdonsaga.

John Cage egeszen odaig ment 4’33" cim? kompoziciojaban, hogy magat a csondet tette egyenertek?ve a muzsikaval. Ezt a m?vet el?adhatjak barhol, ahol a muzsikusok 4 perc 33 masodpercen keresztul nem nyulnak hangszereikhez ? legyen az egy forgalmas New York-i sugarut, ret valahol Europaban, netan feher zaj a virtualis terben. Cage gesztusa leginkabb Malevics Fekete negyzet enek megfestesehez foghato es hasonlithato. A hosszabb-rovidebb csondek, a szunetek szerves reszei a zenenek.

A zene elmelete is nagyon fontos, de nem er fel a zenehallgatas elmenyevel. Ezert nem feledkezhetunk meg az el?adom?veszetr?l.

A szolo egy hangszerb?l, vagy enekhangbol all, a zenekar (klasszikus ertelemben) sok hangszerb?l, amelyhez enekhang is tarsulhat. A tisztan enekes zenekarokat korusnak nevezzuk. Termeszetesen a koztes egyutteseknek is van nevuk: kamaraegyuttes.

A szajhagyomany utjan terjed? m?vek, peldaul a nepdalok legf?bb kulonlegessege, hogy az atadas folyaman elter? valtozatok, variansok alakulnak ki, ezzel szemben a lejegyzett zene, a kotta azonos ertelmezese miatt nem modosulhat.

A rogtonzes - improvizacio - beugro otlet alapjan letrejov? dallam, amelyet a zenesz a kigondolt dallammal egyidej?leg ad el?, tulajdonkeppeni ihlet. Lehet szabad (barmi lejatszhato) vagy kotott (adott a tema, dallamfoszlany stb.).
El?adasmod : Az el?ado a hangszeren keresztul probal kommunikalni, kifejezni erzelmeket, vagy hangszeri tudasat a hallgatosagnak bemutatni. Szerves resze minden stilusnak.
A zeneszerzes a zenem?vek megalkotasanak tudomanya es m?veszete, a zenei ihlet lejegyzese es megformalasa.

A zeneszerzes modszereit iskolaban tanitjak, ami voltakeppen csak a tudomany resze. A m?veszeti reszt iskolaban nem lehet elsajatitani.

A zeneszerzes tudomanyos resze:

• forma,
• ellenpont ,
• osszhangzattan stb.

A zeneszerzes m?veszeti resze:

• inspiracio ,
• onallo otletek,
• a tudas okos es onallo felhasznalasa.

A zenehallgatas elmenye meg a siketek szamara is adott. Hanghullamok rezgesenek erzekelesevel kaphatnak informaciokat arrol, milyen zenet is elvezhetnek eppen. A legismertebb pelda a siketek es a zene kapcsolatara Ludwig van Beethoven volt, aki azutan irta szamos remekm?vet, hogy teljesen elvesztette hallasat . Evelyn Glennie 12 eves kora ota siket, megis gyakran foglalkoztatott ut?hangszeres.

A zenehallgatasi szokasok valtozasaval gyakorta elvesznek a muzsikaba rejtett eredeti kodok: van, ami uj ertelmet nyer, van, ami ertelmet veszti, de valtozni mindenkeppen megvaltozik. Tobbek kozt ezert fontos, hogy minden zenet a neki megfelel? kornyezetben, modon es hanger?vel igyekezzunk hallgatni. A zenehallgatas felteteleinek megteremtese nelkul elveszhet a befogadas elmenyenek orok csodaja.

A zene a befogadas aktusaval valik rendezett vagy rendezetlen hangok sorozatabol muzsikava. E szonikus kepz?dmenyek hatasa az emberi pszichere hozza letre a zenei elmenyt. (A zene kapcsolata a tudattalannal tehat folottebb intenziv, annak egyeni, kollektiv es univerzalis valfajaval egyarant.)

A technika fejl?desevel egyre inkabb megjelent hallgatosag reszer?l a zene barmikori felelevenitesenek az igenye. Az els? erre a celra szolgalo eszkozok a kozepkorban megjelent harangjatekok, majd kes?bb a mechanikus zenel? orak, zenedobozok, gepzongorak, verklik , wurlitzerek voltak, amelyek a dallamot ugyan vissza tudtak adni, de a konkret zenei el?adast meg nem. Az els?, meg igen gyenge hangmin?seget nyujto hangrogzit? es visszajatszo berendezes az Edison altal feltalalt fonograf volt. Ez a rugos, felhuzos szerkezet egy viaszhengerre rogzitette a hangot. A rogzites soran egy tolcser gy?jtotte ossze a hangot, amely rezgesbe hozta a tolcser vegere szerelt membrant . A membranhoz rogzitett t? karcolta bele a forgo viaszhengerbe a hang altal keltett rezgeseket. Lejatszasnal a viaszhenger altal rezgesbe hozott t? a membran es a tolcser altal adta vissza a rogzitett hangot. Gyenge hangmin?sege, a hengerek igen rovid elettartama, nehany perces lejatszasi ideje, valamint a kereskedelemben kaphato kesz felvetelek igen korlatozott szama miatt szeles korben nem terjedt el, inkabb a korabeli diktafon szerepet toltotte be. Vikar Bela es Bartok Bela peldaul gy?jt?korutjai soran fonografhengerekre rogzitette a nepdalokat.

A rogzitett zene szeles kor? elterjedese es az addig csak korlatozottan ismert zenei el?adok vilagsikere a Berliner -fele gramofonnak volt koszonhet?. Az egyik legels? hanglemezsztar az operaenekes Enrico Caruso volt. A gramofon a fonograftol elter?en mar sorozatgyartasra is alkalmas, korong alaku, a fonografnal lenyegesen jobb hangmin?seget nyujto, sellakbol keszult hanglemezeket hasznalt. A gramofon tobb evtizedes palyafutasa soran komoly fejl?desen es min?segjavulason esett at. A kovetkez? lepcs?fokot az elektromos hanger?sitest alkalmazo, mar valodi hangh?seget biztosito mikrobarazdas hanglemez es az otthoni hangfelvetelt is lehet?ve tev? kulonfele magnesszalagos berendezesek jelentettek eleinte mono, majd kes?bb terhatasu sztereo valtozatban.

1982-ben kerult forgalomba a digitalis hangrogzitest alkalmazo CD , majd az internet fejl?desevel megjelent a letolthet? zenei fajl. Manapsag a zenet megvasarolhatjuk CD-lemez, es kulonfele szamitogepes fajlok ( MP3 , Wave, FLAC stb.) formajaban, el?fizethetunk m?holdas radioadasra (ahol csak az altalunk kivalasztott stilusu zenet kozvetitik), illetve ezek egy reszehez ingyenesen is hozzajuthatunk.

A gyakorlas a hangszeren valo jatek egyik leteleme. A zeneles technikajanak elsajatitasa eleinte nagy figyelmet igenyel, kes?bb egyre inkabb az adott m? megfelel? eljatszasara helyez?dik a hangsuly.

Eneklesnel [korusoknal]: szolmizaljuk a dallamot - mely modszert Kodaly Zoltan fejlesztette ki a 20. szazadban .

Az altalanos iskolaban a kezd? zeneszek csupan hangszerukon tanulnak. Ha tovabb akarnak menni egy magasabb intezmenybe, ( kozepiskolaba ) akkor kotelez? a szolfezstanulas , es esetenkent a zongoratanulas . Altalaban ket evi tanulas utan csatlakoznak az iskola zenekarahoz ? ha van ?, mivel egy zenekarban jobban fejl?dik a diak, es ott lesz onbizalma .

Magyarorszagon az altalanos iskolaknak nyolceves tanitasi rendszeruk van. Ha letelt a nyolcadik ev, felvetelire kerul sor, ahol a diak hangszeres tudasat, szolfezstudasat, esetenkent zongoratudasat is bemutatja egy legalabb 2 f?s bizottsag el?tt.

Az altalanos iskola utan zenem?veszeti szakkozepiskola kovetkezik. Az itteni tanulok szakkozepiskolai vegzettseget kapnak, es egyben erettsegit is. (az utobbit az iskolak nem minden esetben adjak meg).

A tanuloknak az els? ket evben teljes mertekben olyan tantargyaik vannak, mint a mas szakkozepiskolake, csak tovabbi zenei tantargyakkal kiegeszitve. Vagyis:

• kotelez? zongora , heti egy ora
• f?targy , heti harom ora (a f?targy a diak f? hangszeres oraja)
• korrepeticio , heti fel ora (a korrepeticio itt a hangszerkiser?t (alt. zongora) ertelmezi)
• szolfezs , heti harom ora
• zeneelmelet , heti kett? ora
• Zeneirodalom , heti ket ora (a Zeneirodalmat neha Zenetortenetnek is nevezik)
• tovabba enekkar , vagy zenekar .

(a fenti oraszamok egy kilencedikes, azaz egy els?s diak oraszamai)

A masodik ev utan, a harmadik evben, mar elmarad: biologia , kemia , foldrajz , rajz . Viszont ugyanabban az evben bejonnek helyettuk a karvezetes (szabadon valaszthato), nepzene (szabadon valaszthato), rajz (szabadon valaszthato).

Kell valasztani plusz egy tantargyat az erettsegire. Altalaban a diakok tobbsege a nepzenet valasztja, a masik tomb pedig a rajzot. De vannak kulonleges valasztasok is, akik pl: kemiat, informatikai vagy egyeb vizsgat, es biologiat valasztottak.

• Okori zene
• Kozepkori zene
• Reneszansz zene
• Barokk zene
• Becsi klasszika
• Romantikus zene
• Impresszionista zene
• Kortars komoly zene

A 20. szazad elejeig altalaban (legalabbis az europai kulturaban) a magas- ( Klasszikus zene , egyhazi zene ) es a nepi zenet kulonboztettek meg egymastol.

A 20. szazadban megjelent ezek mellett a szimfonikus szorakoztato, majd a nem szimfonikus szorakoztato zene. ^[3] Utobbinak ket f? aga a dzsessz (jazz) es a konny?zene . A dzsessz es a szimfonikus szorakoztato zene kevereke a ?sweet jazz”. ^[4]

A rockzene (rock 'n roll) az 50-es evekben alakult ki. Szerkezetileg vokalis harmoniakra epul, amit elektromos gitar, basszusgitar es dob kiser, melyekhez kes?bb csatlakoznak billenty?s hangszerek (orgona, zongora, szintetizator). Napjainkig szamos m?faj alakult ki, igy a rockzene mara egy nagyon tag fogalom lett, sok helyutt keveredve mas stilusokkal. Sokan divatnak tartjak e m?fajt, bar jogtalanul. Ugyanis a rock 'n' roll zene testesiti meg a lazadas eszmenyet legatfogobban.

A nepzene a nepcsoportok altal szerkesztett m?. A nepzenenek altalaban nem ismerjuk a szerz?jet, mivel az evszazadok soran alakult ki a zeneszam.

• Zenei stilusok listaja

Tablazatszer? osszefoglalas:

A zene hangjait rendszerint hangszerekkel keltik, vagy enekelik.

Pszichologiai vizsgalatok kimutattak, hogy csecsem?kre Mozart es Vivaldi zeneje megnyugtatoan hat.

• Kotta
• Magyar zene
• Torok zene
• Alban zene
• Zenetortenet
• Zeneelmelet