Gyokerei a 19. szazad eleji romantikaba nyulnak, szoros kapcsolatban all a kortars szimbolista irodalommal, filozofiaval es zenevel, sajat szerepet is a m?veszetek szintezisenek es egysegenek kereteben ertelmezi. A szimbolista mozgalom hivatalos bemutatkozasat 1886-ra teszik, arra az evre, amikor a Le Figaro kozli Jean Moreas szimbolista kolteszeter?l szolo, de a kepz?m?veszetet is erint? kialtvanyat.

A pozitivista materializmusra es egyben az impresszionista termeszetutanzas buzgalmara valaszol a szimbolizmus is, de nem racionalis es tudomanyos, hanem filozofiai es spiritualis alapon. Ha igaz a platoni idealizmus tana, es a valosagot az ideak vilaga alkotja, ugy a m?veszre, a ?bels? szemmel” megaldott latnokra var a feladat, hogy a valosag rejtett jelenteseit dekodolja es mindenki szamara erthet?, erzekletes formaba ontse vagyis ?targyiasitsa a szubjektumot”, szemben az eddigi felfogassal, mely szerint a m?vesz dolga ?szubjektivizalni a targyat” ? allitja Gustave Kahn . A szimbolizmus nemzetkozi iranyzat, egesz Europaban otthonos, de valtozatai nagyon kulonboz?ek. Kozos elemuk nem annyira a stilus ? mert a realizmussal valo szakitas nem mindenutt jart egyutt a targyias abrazolas elvetesevel es uj fest?i nyelv kidolgozasaval ?, hanem inkabb az, hogy elutasitjak a jelenkor, a mindennapok temait, es targyukat irodalmi, mitologiai es lelektani utalasokkal is megemelik. Franciaorszagbol kiindulva ( Georges Lacombe ) foltokban terjed el Europa -szerte a szimbolista iranyzat, es sok eredeti stilusvaltozata jon letre. A m?veszetek egyseget szorgalmazza kiserleteivel Hollandiaban Jan Toorop es Johan Thorn Prikker , Belgiumban Fernand Khnopff es Felicien Rops , Oroszorszagban Michail Vrubel , Olaszorszagban Gaetano Previatri es Giovanni Segantini , Norvegiaban Edvard Munch , Magyarorszagon Rippl-Ronai Jozsef , Csontvary Kosztka Tivadar .

• ?A szimbolista esztetika a legvaratlanabb formakban nyilvanul meg, kutatasai reven addig kevesse erintett teruletek vizsgalatara torekszik: az abrand es a kepzeletbeli, a fantasztikus es az irrealis, a magia es az ezoterizmus, az alom es a halal tartomanyait vizsgalja” ? ad tag es rugalmas meghatarozast Jean Cassou francia eszteta a szimbolizmusnak. (A szimbolizmus szellemisege, in: A szimbolizmus enciklopediaja, Corvina Kiado, Budapest, 1979)
• A szimbolizmus lenyege az alom ereje, ennek er?s jelenlete a m?vekben. ?Egy almokban jaratos ember jott ide, hogy beszeljen egy masik emberr?l, aki meghalt” ? kezdett egy emlekbeszedet Stephane Mallarme .
• Az alom dont? szerepe miatt a kes?bbi szurrealista iranyzat el?djenek tartotta a legjelentekenyebb francia szimbolista kepz?m?veszeket ( Gustave Moreau , Odilon Redon ) eppigy a naiv fest? Henri Rousseau -t. A m?veszettorteneti kozmegegyezes a szimbolista szobraszat es egyuttal a szazadfordulo oriasanak Auguste Rodint tartja.

(…) 2007 juniusaban alapvet? fontossagu kiallitas nyilt Romaban Il Simbolismo cimen, amelynek ?f?alakja” a szecesszio m?veszetenek nagy m?vesze, az osztrak Gustav Klimt lett.

• Meg inkabb elmondhato, hogy a romantika a szimbolizmus el?dje. Olyan romantikus kolt?k, mint Victor Hugo szimbolista antologiaba ill? verseket irtak. A 19. szazad vegi szimbolizmus lenyege, hogy a versben a szimbolumrendszer kozponti szervez?elemme valik. A szimbolumok tobbe nem giccses allegoriak: egy jelhez nem rendelhet? hozza egy konkret jelentes. A kolt? altal teremtett szimbolumokat egysegukben kell nezni, de meg igy is tobbertelm? marad a koltemeny. Tehat, a szimbolista vers nem allit, vagy megnevez, hanem sugalmaz, sejtet. Kedvelt eszkoze a szinesztezia . Az ertelmezes teljesen a befogadora harul. A szimbolizmus szul?atyja Charles Baudelaire , aki a hires-nevezetes Kapcsolatok ban, kifejtette a szimbolizmus hitvallasat. 1870 -t?l rohamosan n?tt a magukat szimbolistanak vallo kolt?k szama, de a harom legjelent?sebb: Arthur Rimbaud , Paul Verlaine es Stephane Mallarme . A kolt?kent indulo Maurice Maeterlinck a szimbolista dramairas megteremt?je lett Les Aveugles ? A vakok (1890); Pelleas es Melisande (1892) c. alkotasaival. A masodikbol Claude Debussy a 20. szazadi zenetortenet egyik legnagyobb hatasu, a modern zenet leginkabb befolyasolo operajat alkotta meg. A francia szimbolizmus jelentekeny alkotoja Mallarme mellett Heredia es Jean Moreas (utobbi 1886-ban szimbolista kialtvanyt tett kozze). A szazadfordulo prozairodalmaban itt emlitend? Auguste de Villiers de L’Isle-Adam , Remy de Gourmont es Joris-Karl Huysmans munkassaga.
• A nemet kolteszetben Rainer Maria Rilke , az olaszban Gabriele D’Annunzio , a lengyelben Stanisław Wyspia?ski neve a legfontosabb. Az angol szazadfordulo ?elatkozott kolt?je”, Oscar Wilde szinten itt emlitend?. Az orosz irodalom legnagyobb szimbolista poetainak Alekszandr Blok es Valerij Brjuszov szamitanak.
• A magyar irodalom legnagyobb szimbolista kolt?je Ady Endre .

• Szabadi Judit: A szimbolizmus Magyarorszagon; in: Jean Cassou: A szimbolizmus enciklopediaja (Corvina Kiado, 1979)
• Jehoda Edina. Formalis szimbolizmus in: Literature O.L., 2008. 02. 263 o.