A
jobbagy
(lat:
colonus
) fogalma a
Magyar Kiralysagban
valo megjelenese utan jelent?s valtozason ment keresztul: kezdetben a
kiralyt
szolgalo el?kel?ket jelentette, a kozepkor vegen pedig a hasznalt foldje utan jarulekokkal, azaz termeny- es penzadoval, valamint szolgaltatasokkal tartozo telkes parasztot jelentett. A jobbagy a fold szerinti jarulekainak kotelezettsegei mellett tobbfele szemelyi fuggesben is lehetett. A hasznalt foldterulet jogai szabtak meg a fold szerinti fuggeseket, jobbagynak is lehetett szabad foldje, illetve nemesseg is birtokolhatott jobbagyi jogu foldet.
Jobbagy es nemes
II. Jozsef
koraban
A szo etimologiaja a 'jo' melleknev kozepfokjeles alakjabol jott letre '-gy' kicsinyit? kepz?vel. Eredeti jelentese valamely neposztaly legkivalobbjai kozul az alacsonyabb csoporthoz tartozo szemely lehetett. Istvan kiraly torvenyeiben a katonaskodas (?varjobbagyok”) valoban az uralkodo reteg
minores
reszekent szerepel.
[1]
Mas feltetelezes szerint a nev a regi
turk
jabgu
cimb?l ered, ami a
kazarok
kozvetitesevel kerult a
magyarokhoz
.
A rendi szemleletet, a ?verevel adozo” magyar nemes ertekiteletet tukrozi az az egykoru etimologizalas, miszerint a honfoglalas utan a fegyveres harcot nem vallalo szabad retegek kozul azok lettek jobbaggya, akik ? onkent lemondva szabadsagukrol ? inkabb az adozast valasztottak (eszerint 'jobbagy = jobb adj'). Ezt azonban teljesen cafolja az a teny, hogy az allamalapitas idejen kizarolag a szabad harcos katonaelemet neveztek jobbagynak.
Varjobbagyok a kiralyi varmegyerendszer idejen
szerkesztes
Az allamszervezes idejen a kiralyi
varmegyek
egyik katonaelemet ? a kiralyi
szerviensek
mellett ?, az ispan vezetesevel hadba vonulo
varjobbagyokat
neveztek igy es az egyhazi fegyvereseket. Ezek a retegek kiemelkedtek a munkaval es szolgaltatassal tartozo, legtobbszor szolga allapotu
varnepek
es
szolgalonepek
kozul. Eredetuk a honfoglalas kori harcos kozepreteg, ekkor is ?k alkottak a tarsadalom kozepreteget, kes?bb egy reszukb?l alakult ki a
magyar nemesseg
also retege, a koznemesseg, masik resze a
jobbagyparasztsag
resze lett, amelynek nevet is atadta.
[1]
A
11. szazadtol
pedig a
kiraly
kiseretet ado el?kel?ket is igy neveztek.
A jobbagysag el?zmenye az
Arpad-kori
maganbirtokokon el? szolgalok voltak, akiknek csak egy resze volt szolgai allapotu
(servus),
egy masik resze mar sajat gazdasaggal rendelkezett, mely utan adot fizetett. Ezek magyar neve
uhug
volt, latinul
liberek
,
libertinusok
. Az adot reszben termenyben, reszben penzben fizettek
(cenzus)
. A foldesur sajat tulajdonaban lev? birtokreszen, a
praediumon
(vagy
allodium
) szolgalok tehat elkulonultek a ?szabadoktol”, akik csak adoztak. Lehetseges, hogy ezek a felig rabszolgastatuszu egyenek, akik kozos szallasokon laktak, es az urtol ellatast kaptak, hadjaratokbol szerzett foglyok, tehat reszben nem is magyarok voltak.
Azonban ahogy a maganbirtokok szama es nagysaga n?tt (kozben persze a nepesseg is), ugy novekedett a
liberek
szama is, igy alakult ki a jobbagysag intezmenye. A
13. szazadban
a
jobbagy
szo ugyanis leertekel?dott, es a foldesuri hatalom alatt el? nepek egysegesulesevel immar a sajat termel?eszkozokkel rendelkez?, az urtol kulonfele ellenszolgaltatasok fejeben kapott foldon
(jobbagytelek)
onalloan gazdalkodo parasztok gy?jt?neve lett. Ebbe a retegbe kerultek tehat felemelkedes utjan a korabbi (rab)szolga allapotu vagy tobbe-kevesbe szabad, felszabaditott retegek a
varnepek
es a kiralyi udvarhazak
udvarnokai
kozul. Szabadsagaikat az ebbe a retegbe reszben beolvado, Nyugat-Europabol bevandorlo telepesek
(hospesek)
hoztak magukkal, akik korabbi lakohelyukon mar atmentek a megfelel? tarsadalmi atalakulason. Lesullyedes utjan kerult ugyanakkor a jobbagyok koze a kiralyi varmegyek katonainak, a
varjobbagyoknak
egy resze (innen a nev is). Mindent osszeveve a jobbagysag az ebbe a retegbe kerul?k tobbsege szamara tarsadalmi emelkedest jelentett.
Ez a folyamat nagyjabol
Karoly Robert
idejen fejez?dott be, amikor is a szabad
(liber)
parasztsag mozgekonysaga lokest adott a
mez?varosok
kialakulasanak is.
[2]
A
14. szazad
elejen meg meglehet?sen szabalyozatlan volt a szolgalok statusza. Egyesek tovabbra is a
praediumon
dolgoztak szolgakent, onallo gazdasag nelkul, a tobbseg azonban mar telke aranyaban fizetett adokat, am hogy mennyit, az nem volt kozpontilag szabalyozva, ahogy az sem, hogy termenyben vagy penzben kell-e adozniuk.
Az egyertelm? szabalyozast
Nagy Lajos kiraly
1351
-es torvenyei jelentettek. Ekkortol beszelhetunk tehat a mar korabban letrejott
nemesseg
mellett
jobbagysagrol
is. A torveny ?ket telkuk aranyaban un.
urberi szolgalatra
kotelezte. Az egyhaz reszere a termes egytizedet kellett adniuk
(dezsma)
, a fennmarado resz tizede
(kilenced)
pedig a foldesurnak jart, termenyben, vagy penzben. Ahogy a varosok es a penzgazdalkodas fejl?dott, a jobbagyok egyre inkabb csak penzben akartak adozni, hogy a termenyt a
vasarokon
jo penzert eladhassak. Ezen felul a jobbagyok adott mennyiseg? ingyenmunkara voltak kotelezve az allodiumon, ez volt az un.
robot
, illetve kulonleges alkalmakkor (pl. a foldesur csaladi esemenyei) ajandekokkal kellett szolgalniuk.
| ?
|
Elmarad a paraszt, az id?t ugyszolvan lopva, termesztett gabonaja mivelesevel vagy betakaritasaval. De letoltotte szolgalatjat, s most mar fordithat vagy ket napot ongazdasagara. Ekkor jon a varmegye hajduja, s hajtja utcsinalni, melyt?l vamot csak ? fizet, vagy amely t?le tavol esven, neki soha hasznara nem lesz, azert, hogy a magnas s nemes oknelkuli utjait gyorsabban tehesse, s a kozelebbi varosba egy-ket oraval hamarabb erkezhessek dorbezolni, vagy otthon felbehagyott unalmat ujra kezdeni. Hajtja a varmegyehazan dolgozni, melynek ? csak tomloceb?l reszesulhet, ? hogy a nemes varmegye fenye nevekedjek, s a Tekintetes magistratus nagyobb kenyelemmel lakhassak. Vegtere a kinos het eltolt, a delesti
harang
szombaton nyugalmat hirdetve kondul meg, ? is letorli homlokarol izzadtsagat, s legalabb egy nap elni akar.
|
”
|
| ?
Wesselenyi Miklos
:
Baliteletekr?l
(1831) reszlet
[3]
|
Az 1351-es torvenyek nem terjedtek ki mindenre, pl. a
robotmunka
mennyisegere. Mivel a
18. szazadra
az allodiumok jelent?sen novekedtek, egysegesebb szabalyokat kellett hozni, ez volt az
1767
-es un.
urberi patens
. Ez mar pontosabban szabalyozta a robot es az adok mennyiseget, egyben bizonyos konnyiteseket is jelentett.
Nyugat-Europaban a parasztok fokozatosan szabadultak meg feudalis terheikt?l, es valtak szabad berl?kke vagy birtokosokka. Ezzel szemben Kelet- es Kozep-Europaban a feudalis terhek fokozodasa ment vegbe a masodik vagy orokos jobbagysag kialakulasaval. Itt intezmenyes lepesre, jobbagyfelszabaditasra volt szukseg a feudalis terhekt?l valo megszabadulashoz.
Magyarorszagon
1848
-ban a jobbagyfelszabaditas reszben el?nyt, reszben hatranyt hozott a parasztsagnak. Ugyan szabadda tett mindenkit, de csak az urberi foldek terheit torolte el, a rajtuk el? jobbagyokat tulajdonossa teve 1920-ig elhuzodo allami karpotlas fejeben, az allodialis foldek jobbagyai viszont nincstelen parasztokka valtak. Megmaradtak a sz?l?birtokokat terhel? jarulekok is. Ezekre is kiterjesztettek ugyan meg 1848?49-ben az allami megvaltast, de az 1853-as urberi patens ezt visszavonta es csak onkentes megvaltast tett lehet?ve egy reszukre. Vegeredmenyben a korabbi jobbagysag mintegy 44%-a valt polgari foldtulajdonossa ? a teljes foldterulet 56%-at birtokolva, a tobbi a volt uri foldbirtokosok kezen maradt ?, 56%-uk pedig foldnelkuli
zsellerre
.
- Az altala berelt fold m?velese
- allatok tartasa
- egyhazi ado fizetese
- a foldesuri ado fizetese
- robot: a foldesur foldjenek m?velese
- utak, hidak ved?m?vek karbantartasa
- az els? id?szakban akar katonai szolgalat is