A julian naptart Julius Caesar Roma alapitasa utan 709-ben (Kr. e. 45-ben) vezettette be. Ebben egy ev 365 napbol allt, es minden negyedik evben egy szok?napot iktattak be, es ehhez az okori egyiptomi naptarat vette alapul. Az igy atlagosan kialakulo 365,25 napbol allo ev azonban hosszabb, mint a 365 nap 5 ora 48 perc 46 masodpercb?l allo szolaris ev, ami 365,242199 napnak felel meg. Az elteres ezer ev alatt nagyjabol nyolc nap, ami a kozepkorban egyre nagyobb nehezsegeket okozott a mez?gazdasagi munkak utemezese soran es a husvet id?pontjanak kiszamitasaban, ezert a naptarreformot a 13?15. szazadban egyre tobben surgettek. A 14. szazadtol kezdve tobb tervezet is szuletett, amit azonban a biralok sorra el is vetettek. Vegul a XIII. Gergely papa altal 1576-ban felallitott nemzetkozi bizottsag eljarasa lett eredmenyes. Az uj rendszert 1577-ben Aloysius Lilius olasz orvos, csillagasz dolgozta ki, a bizottsag felulvizsgalta, jovahagyta, majd a tervezetet a papa megkuldte valamennyi europai uralkodonak es egyhaznak velemenyezes vegett. A beerkezett javaslatok alapjan Christophorus Clavius nemet szarmazasu jezsuita matematikus, csillagasz ontotte vegleges formaba. Vegrehajtasat a papa 1582. februar 24-en az Inter gravissimas bullaval rendelte el. ^[1]

XIII. Gergely papa rendelete szerint az uj naptar 1582 . oktober 4-en csutortokon lepett eletbe oly modon, hogy az azt kovet? nap oktober 15. lett, a kett? kozotti napok abban az evben kimaradtak. Ugyanakkor a het rendszeret ez nem befolyasolta, mivel 15-e pentekre esett es nem hetf?re, mint amilyen napra kellett volna, amennyiben 4-e csutortokre. Az uj naptar bevezeteset azonban a legtobb orszagban nem azonnal es nem minden problema nelkul fogadtak el, elterjedese tobb evszazados folyamat volt. ^[2]

Europat az Oszman Birodalom terjeszkedese fenyegette, a kontinensen vallashaboru dult, az uj naptar elfogadasa, illetve elutasitasa els?sorban ideologiai kerdes volt. A katolikus Spanyolorszagban, Portugaliaban es Lengyelorszagban azonnal bevezettek, ott ebben az evben az oktober 4-et 15-e kovette. Franciaorszagban az ev december 20-an vezettek be, majd az 1792-ben a forradalom idejen bevezetett forradalmi naptar helyett Napoleon 1806-ban ismet eletbe leptette. A magyarorszagi ellenkezest ? bar a klerus 1583-as rendelete nyoman itt-ott valoban hasznaltak ? az valtotta ki, hogy az orszaggy?lesi hatarozat nelkuli bevezetest sokan jogtalannak veltek. Az ellenallas mogott joreszt a protestansok vallasi inditekai alltak. A Nemet-romai Birodalom katolikus tartomanyaiban 1583?1585 kozott, a lutheranus Poroszorszagban csak 1610-ben vezettek be. Nagy Britannia es tengerentuli gyarmatai csak 1752-ben fogadtak el. A 18. szazad vegere a Gergely-naptar a nyugati kereszteny allamok tobbsegeben elfogadotta valt. A kovetkez? evszazadban egyre tobb nemzet kezdte hasznalni, az utolsok kozott Oroszorszagban 1918-ban kerult sor a bevezetesre. ^[3]

A julian naptar egy eve es a szolaris ev kozott az evenkenti elteres kicsit kevesebb, mint negyed nap. A minden negyedik evben beiktatott egy szok?nap viszont mar tul sok korrekcio, igy a naptar 400 ev alatt kb. harom nappal el?zi meg a tropikus evet . A Gergely naptar ezt egyszer? es szellemes modon ugy hozza rendbe, hogy a 400-zal nem oszthato kerek evszazadok nem szok?evek , hanem 365 napos evek maradnak. Igy 1700, 1800 es 1900 nem volt szok?ev, mig 2000 az volt. A meg ezek utan is fennmarado elteres 3320 ev alatt okoz majdnem egy nap eltolodast. A jelenlegi szamitasok szerint 4782-ben varhato legkozelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptar es a szolaris ev kulonbsege miatt. ^[6]

Az atlagos ev 365,2425 napos = 8765,82 oras = 525?949,2 perces = 31?556?952 masodperces.

A kozonseges ev 365 napos = 8760 oras = 525?600 perces = 31?536?000 masodperces.

A szok?ev 366 napos = 8784 oras = 527?040 perces = 31?622?400 masodperces.

Nehany ev azonban tartalmazhat szok?masodperceket .

A Gergely-naptar 400 eves ciklusaban 146?097 nap van es emiatt pontosan 20?871 het, igy peldaul 1605 heteinek napjai megegyeznek 2005 -eivel.

Pecsett a szlavok es a ferencesek tamogattak az uj naptar bevezeteset, a magyar katolikusok, gorog ortodoxok es a protestansok viszont elleneztek. 1613-ban Vasarhelyi Gergely a papatol kert es kapott engedelyt a regi naptar megtartasara. A varosban el? szlavok azonban az uj naptart hasznaltak, igy az unnepeket ketszer tartottak meg a varosban. A fennmaradt iratok szerint meg az 1640-es evekben is a regi naptart hasznaltak Pecsett. ^[7]

• A papa, aki eltuntetett tiz napot az evb?l
• Barlai Katalin-Jonas Ilona: Gondolatok a Gergely-naptarrol, Fizikai Szemle, 1983/4:139.
• Gregorian Reform of the Calendar. Proceedings of the Vatican Conference to commemorate its 400th anniversary 1582?1982. Szerk. G. V. Coyne SJ, M. A. Hoskin, O. Pedersen. Roma, 1983.

• A Gergely-naptar bevezeteset kihirdet? bulla