Uj-Zeland neve a bennszulott maorik nyelven Aotearoa vagy Aetearoa , melyet A hosszu feher felh? foldjenek forditanak. Az azonban nem ismeretes, hogy az egesz szigetet jelolte-e ez a nev, vagy csak az Eszaki-szigetet . A szinten maori nyelv? Niu Tireni elnevezes az angol elnevezesnek felel meg. Az orszagot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand neven emlitik, ez azonban kulfoldon szinte teljesen ismeretlen.

A szigetorszagnak Hendrik Brouwer holland terkepesz adta 1643-ban hazaja, Zeeland (jelentese ?Tengerfold”) tartomanyarol a Nova Zeelandia latin nevet (hollandul Nieuw-Zeeland ). Ebb?l keletkezett angolosan a New Zealand nev, bar a mai angol nyelvben a Zealand szo nem a holland tartomanyt, hanem Dania legnagyobb szigetet ( dan nyelven Sjælland , magyarul ?Fokafold”) jeloli.

Az orszag ket nagy es szamos kisebb szigetb?l all. A ket f? sziget a deli szelesseg 34° es 47°-a kozott talalhato.

A nagyobb kiterjedes? Deli-szigeten hosszaban vegighuzodik a Deli-Alpok nev? lanchegyseg, melynek legmagasabb csucsa ( Aoraki/Mount Cook , 3754 meter) egyben az orszag legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontbol aktivabb Eszaki-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktivnak szamito Ruapehu t?zhanyo csucsa (2797 meter).

Uj-Zeland foldrajzi ertelemben a vilag leginkabb elszigetelt orszaga. A legkozelebbi nagyobb szarazfold Ausztralia , amelynek keleti partja Uj-Zelandtol 2000?km tavolsagra eszaknyugatra talalhato. Deli iranyban az Antarktisz , eszakra Fidzsi-szigetek , Tonga es Uj-Kaledonia a legkozelebbi szarazfold.

Geologiai ertelemben a szigetek az ausztraliai es a csendes-oceani lemezek osszeutkozesenek kovetkezteben emelkedtek ki az oceanbol. A ket kereglemez mozgasanak koszonhet?en Uj-Zeland terulete szeizmikusan jelenleg is igen aktiv.

Az orszag deli reszen az oceani es a hegyvideki eghajlat uralkodik. Az eszaki reszen szubtropusi .

Delen, Christchurch varosaban a kozeph?merseklet telen 3-12?°C, nyaron 12-22?°C. Az Eszaki-szigeten fekv? Aucklandben telen 9-15?°C, nyaron 12-24?°C.

Uj-Zelandon ? mivel Foldunk deli felen fekszik ? az evszakok forditva vannak, mint Europaban, igy Magyarorszagon is. A tel juniusban kezd?dik, es egeszen oktoberig eltart, ellenben az Eszaki-szigeten inkabb juliusban kezd?dik, de valamivel tovabb is tart.

Az uj-zelandi kontinens korulbelul 80?millio eve kezdett elszakadni a Gondwana ?skontinenst?l , el?vilaga azota foldrajzi elszigeteltsegben fejl?dott. Fizikai elszigeteltseguk ellenere a szigeteken gazdag flora es fauna alakult ki. Az ?skontinensr?l Uj-Zelandon ragadt allat- es novenyfajok az evmilliok soran alkalmazkodtak a szigetek biogeografiajahoz , es a vilagon mashol fel nem lelhet? fajokka fejl?dtek. Az Uj-Zelandon honos szovetes novenyek 82%-a bennszulott . ^{[6] [7]}

Uj-Zeland teruletet az ember megjelenese el?tt mintegy 80%-ban erd? boritotta. Ezek jelent?s reszet kiirtottak a mez?gazdasagi hasznositas erdekeben. Gazdasagilag jelent?s szubtropusi rostnoveny az uj-zelandi kender (Phormium tenax) . ^[8]

Az uj-zelandi erd?ket egykor madarak uraltak. Sok madarfaj, igy a kivi , kakapo , veka es takahe mind ropkeptelen (wd) maradt, mivel a szigeteken nem elt szarazfoldi eml?s ragadozo , es igy nem volt termeszetes ellenfeluk. Az emberek megjelenese, az ezzel jaro el?helyvaltozas es az emberek altal a szigetre hozott patkanyok , menyetfelek es mas eml?sok felbukkanasa tobb madarfaj, koztuk a Haast-fele sas es a moafelek (a valaha elt legnagyobb madar) kihalasahoz vezetett. ^{[9] [10]}

•  
  Deli kaurifeny?
•  
  Dicksonia squarrosa
•  
  Cyathea medullaris, Serlegpafranyfelek
•  
  Metrosideros fulgens, Mirtuszfelek
•  
  Aenetus virescens
•  
  Kiralyalbatrosz
•  
  Kivi (Apteryx australis)
•  
  Uj-zelandi oroszlanfoka
•  
  Hector-delfin
•  
  Kea
•  
  Nyerges madar

Az orszagnak a Foldon elfoglalt kulonleges helyzete miatt harom taj is felkerult az UNESCO vilagorokseg listajara:

• Te Wahipounamu Nemzeti Parkok ? Uj-Zeland delnyugati reszen tobb kulonallo nemzeti park:
  • Westland Nemzeti Park,
  • Mount Cook Nemzeti Park,
  • Mount Aspiring Nemzeti Park,
  • Fjordland Nemzeti Park.
• Tongariro Nemzeti Park a Tongariro vulkan korul.
• Uj-Zeland szub-antarktikus szigetei (ot szigetcsoport: Snares-sziget , Bounty-szigetek , Antipode-szigetek , Auckland-szigetek es Campbell-sziget )

Uj-Zeland egyike Foldunk legkes?bb benepesult szarazfoldjeinek. Els? lakosai Polineziabol vandoroltak be a 13. szazadban, ?k hoztak letre a maori kulturat.

A kett?s szigetet az europaiak szamara 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajos, de a kovetkez? europai utazo, James Cook csak 1769 -ben erkezett oda. ? els? vilag koruli utja soran reszletesen felterkepezte a szigetek partvonalait.

Az europaiak bevandorlasa 1839-ben , a Brit Uj-Zeland Tarsasag megalakitasa utan indult meg. 1840-ben kotottek meg a britek a maori torzsf?kkel a waitangi szerz?dest , amelynek reven Uj-Zeland a brit gyarmatbirodalom reszeve valt, es lehet?seg nyilt az europaiak foldfoglalasaira. Az europai telepesek 1856-ban alakitottak el?szor kormanyt.

Uj-Zeland 1907-ben lett onkormanyzattal rendelkez? dominium . 1931 decembereben valt a Brit Nemzetkozosseg egyenrangu tagjava, ezt azonban az orszag parlamentje csak 1947 . november 25-en ratifikalta ( Statute of Westminster Adoption Act 1947 ), ekkortol tekinthet? az orszag fuggetlen allamnak. Uj-Zaland lakoi 1949. januar 1-ig brit alattvaloknak ( British subject ) szamitottak, az onallo uj-zelandi allampolgarsagot csak az ekkor hatalyba lep? torveny teremtette meg ( British Nationality and New Zealand Citizenship Act 1948 ). 1945 -ben az ENSZ egyik alapito tagja lett.

Uj-Zeland alkotmanyos monarchia , politikai rendszere parlamentaris demokracia . Alkotmanyos rendszere a korabbi gyarmati hatalom, az Egyesult Kiralysag westminsteri rendszeren alapul. Uj-Zeland egyike a vilag mindossze harom orszaganak, ahol nincs irott alkotmany. ^{[* 1]} Alkotmanyanak tobb eleme van, koztuk Uj-Zeland torvenyei, nehany brit jogszabaly (koztuk az 1297-ben torvenyesitett Magna Carta Libertatum ), kiralyi el?jogok, birosagi iteleteken alapulo kozjog es alkotmanyos elvek. A legalapvet?bb irott elem az 1986-os alkotmanyos torveny, amely tobb korabbi torvenyt hangolt ossze, lefektette az uj-zelandi kormanyzat alapjait es meghatarozta a harom hatalmi agat. Az uj-zelandi alkotmanyos rendszeren belul szimbolikus jelent?seggel bir tovabba a brit Korona es maori torzsek kozotti 1840-es waitangi szerz?des . ^{[11] [12]}

Uj-Zeland, mint nemzetkozossegi kiralysagnak ( Commonwealth realm ) az allamf?je a mindenkori brit uralkodo , jelenleg III. Karoly . A kiralyt a szigeteken a f?kormanyzo kepviseli, akit az uralkodo nevez ki a miniszterelnok javaslata alapjan. A f?kormanyzo elhet a brit korona el?jogaival, igy felulvizsgalhatja a birosagi iteleteket ha torvenytelenseget vel felfedezni es ? nevezi ki a minisztereket, nagykoveteket es tobb mas fontos kozszemelyt. Kiveteles esetekben a f?kormanyzo feloszlathatja az orszag parlamentjet es megtagadhatja a torvenyek uralkodo altali szentesiteset. Az uralkodo es f?kormanyzo hatalmat az alkotmany korlatozza, es azokat a legtobb esetben nem gyakorolhatjak az orszag minisztereinek tanacsai es javaslata mell?zesevel. ^{[13] [14] [15] [16]}

•  
  III. Karoly, 2022 ota Uj-Zeland kiralya
•  
  Cindy Kiro , Uj-Zeland f?kormanyzoja 2021 ota
•  
  Christopher Luxon , Uj-Zeland miniszterelnoke 2023 ota
•  
  Uj-Zeland jelenlegi kormanya, a hatterben, a falon angol uralkodok portrei fuggenek
•  
  A Parlament epulete Wellingtonban

Torvenyhozo hatalommal az uj-zelandi parlament bir, amely a mindenkori uralkodobol es a kepvisel?hazbol all. 1950-ig Uj-Zeland parlamentje ketkamaras volt, a fels?haz szerepet a torvenyhozo tanacs toltotte be, ennek tanacsosait nem valasztottak, azokat a f?kormanyzo nevezte ki. A parlament els?bbseget a Korona es mas kormanyzati szervek felett az Egyesult Kiralysag 1689-es jogok nyilatkozata mondta ki, amely Uj-Zeland torvenyeinek reszet is kepezi. ^[17]

A parlamenti kepvisel?ket haromevente valasztjak. 1853 es 1993 kozott Uj-Zeland egymandatumos relativ tobbsegi szavazasi rendszert (first-past-the-post/single-member plurality) hasznalt, az 1996-os valasztasokkal kezd?d?en a vegyes aranyos kepviseleti rendszerre valtott ( Magyarorszag is hasonlo valasztasi rendszert hasznalt a rendszervaltastol a 2010-es valasztasokkal befejez?d?en). ^[18] Az uj valasztasi rendszer alapjan minden szavazonak ket szavazata van: az egyik szavazatot egy egyeni kepvisel?jeloltre, a masikat egy partlistara adhatja. A 2014-es valasztasok ota a parlamentnek 120 kepvisel?je van, ebb?l 71 van valasztva egyeni valasztokeruletekben (7 mandatum maori kepvisel?knek van fenntartva) es 49 orszagos partlistarol. Nem szerezhet mandatumot az a partlista, amely a partlistakra leadott osszes ervenyes szavazat legalabb ot szazalekat nem erte el. ^{[19] [20] [21] [22]}

A vegrehajto hatalom az uj-zelandi kormanye , amelyet a parlamentben legtobb mandatummal rendelkez? part vagy partkoalicio alkot. Ha egy part vagy koalicio nem rendelkezik parlamenti tobbseggel, kisebbsegi kormany alakulhat a parlament tobbi partjanak tamogatasaval, bizalmi szavazason keresztul. A kormany tagjai a Korona miniszterei, akiket a f?kormanyzo nevez ki a miniszterelnok javaslata alapjan. A kormany elen a miniszterelnok all, aki altalaban a kormanypart vagy kormanykoalicio vezet?je. A kormany Uj-Zeland legfels?bb politikai donteshozo szerve. A kormanyt alkoto miniszterelnok es miniszterek az ugynevezett vegrehajto tanacs tagjai is, amely a f?kormanyzo felel?s tanacsado szerve allami es alkotmanyos ugyekben. A vegrehajto tanacsnak olyan miniszterek vagy allamtitkarok is tagjai lehetnek, akik nem a kormany tagjai. ^{[21] [23] [24]}

Uj-Zelandon az igazsagszolgaltatast a legfels?bb birosag , a fellebbviteli birosag , a fels? birosag es a korzeti birosagok gyakoroljak. Az igazsagszolgaltatas elen a legfels?bb biro all. ^[25] A legfels?bb birosag a jelent?s kozerdekkel vagy kereskedelmi kihatassal jaro ugyek fellebbezeseit biralja el, ezenfelul eljar szignifikans velt torvenytelesegek eseten es a Waitangi szerz?dest erint? fontosabb ugyekben. Mind a legfels?bb biro, mind a tobbi biro kinevezeset szigoru feltetelek szabalyozzak. Politikai fuggetlenseguket meg?rizend? a birokat a f?kormanyzo nevezi ki az igazsagugyminiszter javaslata alapjan, aki szokasokhoz hiven javaslata el?tt nem tanacskozik sem a miniszterelnokkel, sem a kormany tobbi tagjaval. ^{[26] [27]}

Uj-zelandi politikai eletet az 1930-as evek ota ket part, a Munkaspart es a Nemzeti Part dominaljak. A Munkaspartot 1916-ban balkozep, a Nemzeti Partot 1936-ban jobbkozep partkent alapitottak. Az orszagban 1996-ig?amikor Uj-Zeland vegyes aranyos kepviseleti rendszerre valtott? de facto ketpartrendszer volt, am azota a kisebb partoknak is nagyobb eselye van a parlamenti bejutasra. S?t, mi tobb, 1996 ota egyetlen part sem tudott egyedul kormanyt alakitani, igy koalicios kormanyzas lett az uj-zelandi sztenderd. ^{[28] [29]}

A legutobbi, 2017 szeptembereben tartott parlamenti valasztasok soran ot part, a Nemzeti Part, Munkaspart, Uj-Zeland az Els? part , Zold Part es ACT Uj-Zeland part szerzett eleg szavazatot ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. ^[30] A valasztasok utan a Munkaspart es Uj-Zeland az Els? kotott koaliciot a Zold Part koalicion kivuli tamogatasaval. ^[31]

Uj-Zeland er?sen kozpontositott orszag, a kozigazgatasi beosztast es a teruleti onkormanyzatok (altalaban meglehet?sen korlatozott) hataskoreit a kozponti kormanyzat hatarozza meg. A helyi kormanyzat ketszint?: a fels? szintet 1989 ota 16 regionalis tanacs (regional council) alkotja, ezek kornyezetvedelmi, belbiztonsagi es kozlekedesi ugyekben birnak onallo hataskorrel. A jelenlegi regionalis tanacsok kozul negy ? Gisborne, Marlborough, Nelson, Tasman ? egyben a hierarchikus beosztas alsobb szintjet jelent? teruleti hatosag (territorial authority) is; csakugy, mint a kevesebb mint 800 f? altal lakott Chatham-szigetek .

A teruleti beosztas also szintjet a 67 teruleti hatosag adja. Ezek hatarai nem minden esetben egyeznek a regiohatarokkal, igy nem egy hierarchikusan egymasra epul? rendszer epult ki. A teruleti hatosagok hagyomanyosan kulonboz? statusszal birnak, melyeket korabban megyeknek es varosoknak (counties, cities) neveztek. Mai ket tipusuk a keruletek (district) , melyekb?l jelenleg otvenharom van az orszagban, illetve a varosok (city) , melyekb?l tizenkett? talalhato; a maradek kett? a helyi kozigazgatasi jogokkal is rendelkez? Aucklandi regio az Auckland Council , az aucklandi tanacs vezetese alatt, valamint a kulonleges statusszal rendelkez? Chatham-szigetek.

Uj-Zeland teruletehez tartoznak kulonboz? tavoli szigetek is, amelyek nem reszei egyetlen, a fent emlitett beosztasnak sem. Ezeket statisztikai okokbol viszont besoroljak az Eszaki- vagy a Deli-szigethez: igy a Kermadec-szigetek az Eszaki-, a tobbi sziget es sziget-csoport (Antipodes-szigetek, Auckland-szigetek, Campbell-, Three Kings-, Snares-, Solander- es Bounty-sziget) a Deli-szigethez tartozik. A kulbirtokok ?    Tokelau-szigetek ,    Niue ,    Cook-szigetek , valamint az antarktiszi teruletek, amelyekre Uj-Zeland igenyt jelentett be ? Uj-Zelandhoz lazabban kapcsolodo orszagreszek.

Uj-Zeland hadereje harom hader?nemb?l, a Szarazfoldi Er?b?l , Kiralyi Legier?b?l es az Kiralyi Haditengereszetb?l all. Uj-Zeland elhelyezkedese miatt egy kozvetlen katonai tamadasnak vagy megszallasnak kicsi az eselye, igy az orszagnak nem kell jelent?s meret? hader?t fenntartania. Mindazonaltal az uj-zelandi hadsereg szamos nemzetkozi konfliktusban es katonai misszioban vett es vesz reszt. Uj-Zeland harcolt az els? es masodik vilaghaboruban , el?bbiben az antanthatalmak , utobbiban a szovetsegesek oldalan. Kuzdott meg a vietnami haboruban , a masodik bur haboruban , a koreai haboruban , az obolhaboruban es az afganisztani haboruban . Uj-Zeland reszese volt tovabba a ciprusi , szomaliai , Bosznia-hercegovinai , angolai , kambodzsai , kelet-timori es Salamon-szigeteki bekefenntarto er?knek.

Uj-Zeland lakossaga 2019-ben 4,9 millio f? volt. A neps?r?seg alacsony, 18 f?/km².

Tobb mint 1 millio ember el Aucklandben es kornyeken. Az orszag lakossaganak 88%-a varosokban el. ^[32]

Az orszag lakossaganak tobbsege europai leszarmazott. ?k els?sorban Nyugat-Europabol erkeztek. Napjainkban a bevandorlok legnagyobb resze Azsiabol erkezik. Rajtuk kivul meg elnek itt maorik es polinezek.

A 2018-as nepszamlalas (wd) soran az uj-zelandiak 71,8%-a vallotta magat europai szarmazasunak (ezen belul 64,1%-a uj-zelandi-europai, 1,5%-a angol nemzetiseget jelolt meg). A maorik aranya 16,5% volt. Jelent?s az azsiaiak 15,3%-os (ezen belul a kinaiak 5,3%-os, indiaiak (wd) 4,7%-os, filippinok 1,5%-os), valamint csendes-oceani nepek 9,0%-os (ezen belul a szamoaiak 3,9%-os, a tongaiak (wd) 1,8%-os es a cook-szigeteki maorik 1,7%-os) aranya is. Az egyeb nemzetisegek aranya 2,8%. ^{[34] [35]}

A magukat magyarnak vallok szama 2018 -ban 1638 f? volt. ^[34]

Magyar kozossegi elet:

• Aucklandi Magyar Klub: 123 Rockfield Rd, Penrose Auckland, New Zealand, http://aucklandhungarianclub.org.nz
• Christchurchi Magyar Klub: 11 Hardy Street, New Brighton, Christchurch

A 2018-as nepszamlalas eredmenyei szerint a lakossag 48,2%-a nem vallasos. 37,0% kereszteny (ezen belul 10,0% katolikus , 6,7% anglikan , 4,7% presbiterianus , 1,7% punkosdista , 1,5% baptista ), 2,6% hindu , 1,3% maori vallasok kovet?je, 1,3% muszlim es 1,1% buddhista . ^[36]

Uj-Zeland piacgazdasag , az Egyesult Nemzetek Szervezete es a Vilagbank meresei alapjan a vilag elvonalaba tartozo gazdag, fejlett orszag. Tagja a fejlett ipari orszagokat tomorit? Gazdasagi Egyuttm?kodesi es Fejlesztesi Szervezetnek . Az egy f?re juto brutto hazai termeke vasarloer?-paritas alapjan 2017-ben 38?500 dollar volt, a vilag orszagai kozott a Nemzetkozi Valutaalap adatai alapjan a 31. ^[37]

A 20. szazad els? feleig egy mez?gazdasagi, allattenyeszt? orszag volt, amelynek els?sorban Nagy-Britanniaval volt kereskedelmi kapcsolata. Ma Ausztralia, Kina es az USA a legfontosabb kereskedelmi partnerei, es gazdasagaban a szolgaltatasi szektor a meghatarozo. Az orszag modern es viragzo gazdasaggal rendelkezik. A turizmus egyre tobb bevetelt hoz az orszagnak.

• Az 1 f?re juto hazai ossztermek ( GDP ): 30 400 USD ( 2013 -ban). ^[38]
• Munkanelkuliseg: 8,5% (2013. 3. negyedev). ^[39]
• Munkaer?: 2 402 000 f? (2012-ben).
• A nemzeti ossztermek ( GNP ) megoszlasa: mez?gazdasag 5%, ipar 24%, szolgaltatasok 71% (2013-ban).

Az orszag teruletenek 50%-at kitev? legel?k mellett az Eszaki-szigeten citrus-, sz?l?ultetvenyek, a nagyvarosok korul pedig zoldsegtermel? gazdasagok m?kodnek. Szamottev? a halaszat is. Kiemelked? az allattenyesztes, els?sorban a juh es a tejtermel? szarvasmarha-tenyesztes. Jelent?s a boraszat, az uj-zelandi sauvignon blanc -borokat a vilag legjobbjai kozott tartjak szamon. ^[40]

Foldje asvanykincsekben szegeny (keves arany , ezust , feketek?szen , k?olaj , foldgaz ). A villamos aram 80%-at vizer?m?vekben, 7%-at geotermikus er?m?vekben allitjak el?. Az ipar f?kent a mez?gazdasag termekeit dolgozza fel (gyapju, tej, fa). A nehezipar is fejl?dik. Az olcso villamosenergiara epult aluminiumkohok az ausztral timfoldet dolgozzak fel.

Uj-Zeland gazdasaga nagy mertekben a kulkereskedelemre epul es attol fugg, a gazdasag teljesitmenyet jelent?sen befolyasolja a nemzetkozi piacok helyzete es vilagpiaci nyersanyagarak. ^[41] A mez?gazdasagon belul peldaul a tejtermekek 95%-a es az egyeb allati eredet? termekek, igy f?kent a hus es gyapju 90%-a exportra kerul. ^[42]

Exportjaban (kivitel) a legf?bb aruk: tejtermek, hus, gyapju, fa, hal, gepek. Importjaban: gepek es berendezesek, jarm?vek, uzemanyag, elektronikai cikkek, textilaruk.

Legf?bb kulkereskedelmi partnerek 2017-ben: ^[43]

• Kivitel:    Kina 22,4%,    Ausztralia 16,4%,    USA 9,9%, Japan 6,1%
• Behozatal:    Kina 19%,    Ausztralia 12,1%,    USA 10,5%, Japan 7,3%, Nemetorszag 5,3%

Uj-Zeland foldrajza es nepessegenek eloszlasa jelent?sen neheziti a kozlekedest. Az Eszaki-sziget kozepen kiterjedt vulkanikus felfold terul el, a Deli-szigetet pedig hegysegek, f?kent a Deli-Alpok vonulata tarkitjak. Tortenelmileg igy a legtobb telepulest a partok kozeleben hoztak letre, ahol azok konnyebben osszekothet?k es megkozelithet?k voltak. A lakossag nagy resze ma is partmenti varosokban el, ami a partmenti kozlekedesi halozatot nagy mertekben terheli. ^{[44] [45]}

Vasutak kizarolag az Eszaki-es Deli-szigeten talalhatok. A vasuti halozat hossza 4128?km, ebb?l 506?km villamositott . A teljes halozatot tekintve az uj-zelandi a vilag 44. leghosszabb vasuthalozata . A halozat teljes hosszaban keskeny nyomtavolsagu (1067?mm). ^[46] A vilag legdelibb vasuti allomasa Uj-Zelandon, a Deli-sziget egyik legdelibb varosaban, Bluffban van, a kikot? melletti tehervasuti allomas. ^{[ forras? ]}

•  
  Ut Hari Hari kozeleben
•  
  Autopalya-csomopont Aucklandben
•  
  Wellington egy kozlekedesi utvonala
•  
  Az Aucklandi Nemzetkozi Repul?ter terminalja

A maori kultura talan leghitelesebb, bels? abrazolasa volt S. Percy Smith, a Polynesian Society (Polineziai Tarsasag) akkori elnokenek konyve, a Lore of the Whare-w?nanga, mely 1913-ban jelent meg New Plymouthban , Uj-Zelandon.

Uj-Zeland kulturajarol es szellemtorteneter?l is szol Nagy Emilne dr. Gollner Maria Dialog der Hemispharen (A hemiszferak parbeszede) cim? m?ve, melynek csaknem teljes szovege magyarul is olvashato a Michaelitak c. kotet reszekent.

Uj-Zeland ?slakosainak jelenkori eleter?l szol a nagy hatasu Once Were Warriors (Egykoron harcosok voltak) cim? 1990 -es konyv, es a bel?le keszult, vilagszerte bemutatott film. A tortenet kozeppontjaban egy, a varosi, modern elethez nehezen alkalmazkodo maori csalad (hisz' ?seik ?egykor harcosok voltak”), es annak bels? konfliktusai allnak. A cselekmeny a modern civilizacio, es a tradiciok ambivalens viszonyat mutatja be a szerepl?k kuzdelmein keresztul. A maori mitologia elemeinek felhasznalasaval keszult a 2003 -ban bemutatott uj-zelandi film, a Whalerider (Balnalovas) es a hasonlo cim? konyv. Kulonosen ismert, vilagszerte szakmai es kasszasikert aratott A Gy?r?k Ura , ami a filmtortenelem egyik legnagyobb alkotasa es nagyreszt uj-zelandi produkcio.

Az orszagban szamos jelent?s, modern, altalanos tortenelmi es termeszetrajzi tematikaju muzeum szolgalja els?sorban a fiatal nemzedekek tajekozodasat, valamint a turistak erdekl?desenek kielegiteset. A legjelent?sebb ilyen intezmenyek koze tartozik a wellingtoni Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa , az Auckland War Memorial Museum , a Canterbury Museum Christchurch varosaban, az Otago Museum Dunedinben .

A vilag kulturalis oroksegenek resze az UNESCO szerint a Tongariro Nemzeti Parkban talalhato Tongariro vulkant ovez? maori legendak . Lasd reszletesebben a vulkanokrol szolo cikk erre vonatkozo szakaszat.

Uj-Zelandon szuletett, es ott is forgatta tobb nagy siker? filmjet (tobbek kozott A Gy?r?k Ura-trilogia ) a haromszoros Oscar-dijas rendez?-forgatokonyviro, Peter Jackson .

Uj-zelandi szarmazasu szineszek koze tartozik Sam Neill , Lucy Lawless , Karl Urban , Manu Bennett , Marton Csokas , Michael Hurst es Craig Parker is.

Kulon emlitest erdemel par tovabbi filmcim is, amelyek a szorakoztatas mellett egyuttal az Uj-Zelandi tortenelmi es kulturalis vilagba is nemi betekintest nyujtanak:

• Race for Yankee Zephyr - Arany a to feneken (1981)
• Whale Rider ? A balnalovas (2002, drama)
• Once Were Warriors ? Egykoron harcosok voltak (1994, drama)
• The World’s Fastest Indian ? A leggyorsabb Indian (2005, eletrajzi drama)
• Holt foldeken (wd) (The Dead Lands) ? (2014, kalandfilm a maorik tortenelmeb?l)

A lenti lista azon filmeket tartalmazza, melyeket teljes egeszeben vagy egyes reszeit, jeleneteit Uj-Zelandon forgattak:

A termeszetfoldrajzi tankonyv szinte minden oldala megelevenedik. Uj Zeland kiterjeszkedeseben, foldrajzi helyzeteben szinte Olaszorszaghoz hasonlithato, csak a deli feltekere kivetitve. A f? turista kuld? orszagoktol nagy tavolsagra es a valtozatos vonzer?knek tulajdonithato, hogy a turistak ebben az orszagban tartozkodnak a legtovabb. Az atlagos tartozkodasi id? 19 nap, ami a vilagon a leghosszabbnak tekinthet?. Az utazasok fajlagos erteke viszont nem kiemelked?. Ez annak tudhato be, hogy az idelatogato turistak nem a leggazdagabbak, hanem a termeszet - es kalandkedvel?k csoportjaba tartoznak.

Az orszag vonzer?it (peldaul a termeszetet) rendkivuli modon ovjak.

Az orszag nemzetkozileg legismertebb csapata a rogbivalogatott , becenevukon az ?All Blacks”. Az elnevezes a teljesen fekete szin? mezukre utal. Kimagaslo eredmenyeik mellett nevezetesek meg arrol is, hogy minden merk?zes el?tt eljarnak egy ritualis maori harci tancot, az. un. ?haka”-t a csapat feltuzelesere. Ezt tobb filmben, illetve reklamban is megorokitettek mar.

Uj-Zeland koztudottan az extrem sportok hazaja, a vadvizi evezesen vagy a bungee jumpingon kivul szamtalan lehet?seget kinal.

Rendkivul kedvelt az un. Jet Sprint motorcsonak verseny. Ebben kanyargos epitett palyan kell vegigmenni a lehet? leggyorsabban, ez a gyors, de sekely folyokon valo versenyzes szeliditett valtozata. A rendkivul er?s, V8as automotorokkal meghajtot kismeret? ketszemelyes motorcsonakok latvanyos versenye a legnepszer?bb technikai sport.

Az orszag legnagyobb siterepe az Eszaki-szigeten emelked? Mt. Ruapehu lejt?in talalhato. Ket szomszedos siterepr?l van szo, nevezetesen Turoa es Whakapapa. Mind Turoa, mind Whakapapa nagyjabol 45?km-nyi gondosan kezelt sipalya. Szinten ezen a hegyen fekszik Tukino, ami mar egy joval kisebb sihely. Az Eszaki-sziget negyedik siterepe, Manganui ?izolaltan”, a sziget delnyugati csucskeben helyezkedik el. Tukinohoz hasonloan szinten kisebb helyr?l van szo. Az orszag tobbi 20 siparadicsoma a ?Deli-Alpokban”, azaz a Deli-szigeten talalhato, ahol szamtalan hegy emelkedik 2?3000?m-es magassagokba. A legkedveltebb siparadicsomok Cardrona, Mt. Hutt, Treble Cone, Coronet Peak, vagy eppen a The Remarkablest.

A WRC (Rali-vilagbajnoksag) futamai kozul mar rendeztek parat a szigetorszagban.

Uj-Zeland tradicionalisan Oceania egyik leger?sebb es legeredmenyesebb csapata. Az OFC-nemzetek kupajat ot alkalommal ( 1973 , 1998 , 2002 , 2008 , 2016 ) nyertek meg. Ketszer jutottak ki a vilagbajnoksagra, 1982-ben es 2010-ben es negyszer szerepeltek a konfoderacios kupan is, ahol egyszer sem sikerult tovabbjutniuk a csoportkorb?l.

A McLaren Formula?1-es csapatot az uj-zelandi Bruce McLaren alapitotta 1966-ban, celja nem titkoltan Enzo Ferrari legendas csapatahoz hasonlo alakulat letrehozasa volt. A McLaren a mai napig is a Scuderia Ferrari legnagyobb kihivoja. A gardanal maga is versenyzett pilotakent, azonkivul ellatta a csapatvezet?i posztot, es az autok tervezeseben is kozrem?kodott. A halal is a versenypalyan erte utol. Csapata ma a brit Ron Dennis birtokaban van. A McLaren a Formula?1 tortenetenek masodik legsikeresebb tagja, a kiralykategoriaban megszakitas nelkul szaguldottak konstrukcioi az elmult 50 evben, ezalatt olyan neves F1-es vilagbajnokok versenyeztek a csapatnal, mint Niki Lauda , Alain Prost , Ayrton Senna , Mika Hakkinen , Kimi Raikkonen , Fernando Alonso , Lewis Hamilton , es a 2010-t?l naluk vezet? Jenson Button . A McLaren azonban mar angol tulajdonban van, igy brit zaszlo alatt is van bejegyezve.

Az IndyCar Series a vilag legregebbi es egyben leggyorsabb autoverseny sorozatanak jelenkori leszarmazottja. Az amerikai kozpontu versenysorozat egyik legsikeresebb pilotaja az uj-zelandi Scott Dixon , aki 2018-ig 5 bajnoki cimet gy?jtott a szeriaban. Dixon 2008-ban megnyerte a vilag egyik legnagyobb egynapos sportesemenyet, az Indianapolisi 500 -at.

2015. junius 1-jen Szijjarto Peter jelentette be, hogy Uj-Zelandon 2016. marcius 1-en magyar nagykovetseg nyilik. A nagykovetseg Wellingtonban, a f?varosban talalhato. Az els? rezidens nagykovet dr. Szabo Laszlo Zsolt.

A nagykovetseg elerhet?sege a kovetkez?:

E-mail cim: mission.wlg@mfa.gov.hu

Telefonszam: 00 64 4-260-3175

Irodai es postai cime: 101 Lambton Quay, Level 6, Wellington 6011, P.O. Box 697, Wellington 6140

Ader Janos koztarsasagi elnok 2016. november 14-17-en hivatalos latogatast tett az orszagban, ahol termeszetesen megtekintette a nagykovetseget is.

• ↑  Balazs: Balazs Denes : Ausztralia, Uj-Zeland, Oceania. Budapest: Panorama. 1981. = Panorama utikonyvek, ISBN?963?243?103?0  
• ↑  DK-NZ: Timothy Auger (ed): New Zealand. (angolul) London: DK. 2006. = Eyewitness Travel, ISBN?978?1?40531?527?2  

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a New Zealand cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

• WANGANUI (magyar nyelv? informacio Uj-Zeland tortenelmi folyoparti varosarol) Archivalva 2009. junius 9-i datummal a Wayback Machine -ben
• Uj-Zeland, tortenelem, foldrajz, mindennapok, magyarul
• Uj-Zeland, a tavoli paradicsom ? egy nyaralas kepei Archivalva 2007. junius 30-i datummal a Wayback Machine -ben
• Magyar?maori szotar
• Magyar-maori szotar
• Julia North: Hosszu feher felh?. Budapest: Tancsics. 1966. = Utikalandok,  

• Tasman Series
• Uj-zelandi angol nyelv
• Maori nyelv