Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
A
zene
a
hangok
es a
csend
erzelmeket kivalto elrendezese, letezesenek lenyege az id?. A pontos meghatarozas nem konny?, de abban altalaban egyetertes mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A zene egy m?veszi kifejezesi forma, a hangok es ?nem-hangok” (csendek) id?beni valtakozasanak tobbnyire tudatosan el?allitott sorrendje, mely nem utasit konkret cselekvesre, viszont erzelmeket, indulatokat kelt es gondolatokat ebreszt.
Az olyan hangkombinaciokat, amelyek ugyan tudatosan jonnek letre, de konkret uzenetuk van (vagyis valamilyen cselekvesre osztonoznek), altalaban nem nevezzuk zenenek. Kizarolagos celjuk a figyelem felkeltese (autoduda, dallamkurtok, szirenak, telefon, ebreszt?ora, tomegkozlekedes felhivo hangjelzesei, radioadok szignaljai, aruhoz kapcsolt dallamok, templomi harang, egykoron a vadaszok vagy a katonak kurtjelei stb.).
Kizarolag a megfigyel? nez?pontjan mulik, hogy mit tekint zajnak vagy zenenek. A ket fogalom nem zarja ki egymast: bizonyos korulmenyek kozott a zene is lehet zaj (peldaul rockzenei koncert atsz?r?d? hangjai, amikor aludni szeretnenk), maskor a hetkoznapi ertelemben vett zajt is zenekent ertelmezhetjuk (vonat ritmikusan zakatolo hangjai, patadobogas). Mindket csoportba tartozhatnak a termeszet hangjai, de bizonyosan az emberi
beszed
is.
A zenenek tobbfele alkalmazasi terulete van, ahol nem veszit jellemz?ib?l, hanem mas hasonlo celu kifejezesi formahoz tarsul (
mozgasm?veszetek
,
szinhaz
,
film
,
kepz?m?veszet
,
irodalom
), vagy pedig egy mas terulet veszi segitsegul igenybe ugy, hogy valamelyik jellemz?jet kiemeli (
sport
,
zeneterapia
vagy
diszko
,
politika
), de nem szunteti meg.
A
zene
az
ertelmes zaj
.
"Minden hang, amely megszolal, lehet zene. Ha folottem az emeleten Beethoven V. szimfoniajat kezdik el jatszani, amikor dolgozom, mas zenevel foglalkozom, tehat csondre vagyom, akkor szamomra ez a Beethoven-muzsika eppoly mertekben zaj, mint amilyen mertekben nem zaj egy utcai kalapacs, ha azt, mint hangot kezdem el figyelni."
[1]
A zene szo nyelvujitasi szoalkotas, a
zenebona
els? elemenek elvonasabol es onallositasaval, ami pedig valoszin?leg a
zeng-bong
ikerszobol szarmazik.
[2]
A hangerzekeles fiziologiailag nem mas, mint valamilyen test altal keltett rezges. Amennyiben a rezges szabalyos, akkor zenei hang jon letre, ha pedig szabalytalan, akkor zaj.
A zenei hangnak negy jellemz?je van:
- hangmagassag: az adott
rezgesszam
hatarozza meg.
- hanger?: a test altal kibocsatott rezgesek nagysaganak (
amplitudojanak
) fuggvenyeben valtozik.
- id?tartam: a zenei hang id?beni hosszusaga.
- hangszin: minden hangszer egymastol elter? karakter? hangzast ad, ha azonos hangmagassagon es hanger?n is szolaltatjak meg.
A zene csak az id?ben foghato fel, s mint ilyen, nem ertelmezhet? a
ritmus
fogalma nelkul.
A
dallam
a ritmushoz tartozo, kulonboz? magassagu hangok egyuttese, illetve egymasutanisaga.
A hangok fajtaja, megszolaltatasuk modja, ritmusa, kombinacioik es
osszhangzataik
alkalmazasa a zenek legjellemz?bb tulajdonsaga.
John Cage
egeszen odaig ment
4’33"
cim? kompoziciojaban, hogy magat a csondet tette egyenertek?ve a muzsikaval. Ezt a m?vet el?adhatjak barhol, ahol a muzsikusok 4 perc 33 masodpercen keresztul nem nyulnak hangszereikhez ? legyen az egy forgalmas New York-i sugarut, ret valahol Europaban, netan
feher zaj
a virtualis terben. Cage gesztusa leginkabb
Malevics
Fekete negyzet
enek megfestesehez foghato es hasonlithato. A hosszabb-rovidebb csondek, a szunetek szerves reszei a zenenek.
A zene elmelete is nagyon fontos, de nem er fel a zenehallgatas elmenyevel. Ezert nem feledkezhetunk meg az el?adom?veszetr?l.
A szolo egy hangszerb?l, vagy enekhangbol all, a zenekar (klasszikus ertelemben) sok hangszerb?l, amelyhez enekhang is tarsulhat. A tisztan enekes zenekarokat korusnak nevezzuk. Termeszetesen a koztes egyutteseknek is van nevuk: kamaraegyuttes.
A szajhagyomany utjan terjed? m?vek, peldaul a nepdalok legf?bb kulonlegessege, hogy az atadas folyaman elter? valtozatok, variansok alakulnak ki, ezzel szemben a lejegyzett zene, a
kotta
azonos ertelmezese miatt nem modosulhat.
A
rogtonzes
-
improvizacio
- beugro otlet alapjan letrejov? dallam, amelyet a zenesz a kigondolt dallammal egyidej?leg ad el?, tulajdonkeppeni ihlet. Lehet
szabad
(barmi lejatszhato) vagy
kotott
(adott a tema, dallamfoszlany stb.).
El?adasmod
: Az el?ado a hangszeren keresztul probal kommunikalni, kifejezni erzelmeket, vagy hangszeri tudasat a hallgatosagnak bemutatni. Szerves resze minden stilusnak.
A
zeneszerzes
a zenem?vek megalkotasanak tudomanya es m?veszete, a zenei ihlet lejegyzese es megformalasa.
A zeneszerzes modszereit iskolaban tanitjak, ami voltakeppen csak a tudomany resze. A m?veszeti reszt iskolaban nem lehet elsajatitani.
A zeneszerzes tudomanyos resze:
A zeneszerzes m?veszeti resze:
- inspiracio
,
- onallo otletek,
- a tudas okos es onallo felhasznalasa.
A zenehallgatas elmenye meg a
siketek
szamara is adott. Hanghullamok rezgesenek erzekelesevel kaphatnak informaciokat arrol, milyen zenet is elvezhetnek eppen. A legismertebb pelda a siketek es a zene kapcsolatara
Ludwig van Beethoven
volt, aki azutan irta szamos remekm?vet, hogy teljesen elvesztette
hallasat
.
Evelyn Glennie
12 eves kora ota siket, megis gyakran foglalkoztatott ut?hangszeres.
A zenehallgatasi szokasok valtozasaval gyakorta elvesznek a muzsikaba rejtett eredeti kodok: van, ami uj ertelmet nyer, van, ami ertelmet veszti, de valtozni mindenkeppen megvaltozik. Tobbek kozt ezert fontos, hogy minden zenet a neki megfelel? kornyezetben, modon es hanger?vel igyekezzunk hallgatni. A zenehallgatas felteteleinek megteremtese nelkul elveszhet a befogadas elmenyenek orok csodaja.
A zene a befogadas aktusaval valik rendezett vagy rendezetlen hangok sorozatabol muzsikava. E szonikus kepz?dmenyek hatasa az emberi
pszichere
hozza letre a zenei elmenyt. (A zene kapcsolata a
tudattalannal
tehat folottebb intenziv, annak egyeni, kollektiv es univerzalis valfajaval egyarant.)
A technika fejl?desevel egyre inkabb megjelent hallgatosag reszer?l a zene barmikori felelevenitesenek az igenye. Az els? erre a celra szolgalo eszkozok a kozepkorban megjelent harangjatekok, majd kes?bb a mechanikus zenel? orak, zenedobozok, gepzongorak,
verklik
, wurlitzerek voltak, amelyek a dallamot ugyan vissza tudtak adni, de a konkret zenei el?adast meg nem. Az els?, meg igen gyenge hangmin?seget nyujto hangrogzit? es visszajatszo berendezes az
Edison
altal feltalalt
fonograf
volt. Ez a rugos, felhuzos szerkezet egy viaszhengerre rogzitette a hangot. A rogzites soran egy tolcser gy?jtotte ossze a hangot, amely rezgesbe hozta a tolcser vegere szerelt
membrant
. A membranhoz rogzitett t? karcolta bele a forgo viaszhengerbe a hang altal keltett rezgeseket. Lejatszasnal a viaszhenger altal rezgesbe hozott t? a membran es a tolcser altal adta vissza a rogzitett hangot. Gyenge hangmin?sege, a hengerek igen rovid elettartama, nehany perces lejatszasi ideje, valamint a kereskedelemben kaphato kesz felvetelek igen korlatozott szama miatt szeles korben nem terjedt el, inkabb a korabeli
diktafon
szerepet toltotte be.
Vikar Bela
es
Bartok Bela
peldaul gy?jt?korutjai soran fonografhengerekre rogzitette a nepdalokat.
A rogzitett zene szeles kor? elterjedese es az addig csak korlatozottan ismert zenei el?adok vilagsikere a
Berliner
-fele
gramofonnak
volt koszonhet?. Az egyik legels? hanglemezsztar az operaenekes
Enrico Caruso
volt. A gramofon a fonograftol elter?en mar sorozatgyartasra is alkalmas, korong alaku, a fonografnal lenyegesen jobb hangmin?seget nyujto,
sellakbol
keszult hanglemezeket hasznalt. A gramofon tobb evtizedes palyafutasa soran komoly fejl?desen es min?segjavulason esett at. A kovetkez? lepcs?fokot az elektromos hanger?sitest alkalmazo, mar valodi hangh?seget biztosito mikrobarazdas
hanglemez
es az otthoni hangfelvetelt is lehet?ve tev? kulonfele magnesszalagos berendezesek jelentettek eleinte mono, majd kes?bb terhatasu
sztereo
valtozatban.
1982-ben kerult forgalomba a digitalis hangrogzitest alkalmazo
CD
, majd az
internet
fejl?desevel megjelent a letolthet? zenei fajl. Manapsag a zenet megvasarolhatjuk CD-lemez, es kulonfele szamitogepes fajlok (
MP3
, Wave,
FLAC
stb.) formajaban, el?fizethetunk m?holdas radioadasra (ahol csak az altalunk kivalasztott stilusu zenet kozvetitik), illetve ezek egy reszehez ingyenesen is hozzajuthatunk.
A gyakorlas a hangszeren valo jatek egyik leteleme. A zeneles technikajanak elsajatitasa eleinte nagy figyelmet igenyel, kes?bb egyre inkabb az adott m? megfelel? eljatszasara helyez?dik a hangsuly.
Eneklesnel [korusoknal]: szolmizaljuk a dallamot - mely modszert
Kodaly Zoltan
fejlesztette ki a
20. szazadban
.
Az altalanos iskolaban a kezd? zeneszek csupan hangszerukon tanulnak. Ha tovabb akarnak menni egy magasabb intezmenybe, (
kozepiskolaba
) akkor kotelez? a
szolfezstanulas
, es esetenkent a
zongoratanulas
. Altalaban ket evi tanulas utan csatlakoznak az
iskola
zenekarahoz ? ha van ?, mivel egy
zenekarban
jobban fejl?dik a diak, es ott lesz
onbizalma
.
Magyarorszagon az altalanos iskolaknak nyolceves tanitasi rendszeruk van. Ha letelt a nyolcadik ev, felvetelire kerul sor, ahol a diak hangszeres tudasat, szolfezstudasat, esetenkent zongoratudasat is bemutatja egy legalabb 2 f?s bizottsag el?tt.
Az altalanos iskola utan zenem?veszeti szakkozepiskola kovetkezik. Az itteni tanulok szakkozepiskolai vegzettseget kapnak, es egyben
erettsegit
is. (az utobbit az iskolak nem minden esetben adjak meg).
A tanuloknak az els? ket evben teljes mertekben olyan tantargyaik vannak, mint a mas szakkozepiskolake, csak tovabbi zenei tantargyakkal kiegeszitve.
Vagyis:
(a fenti oraszamok egy kilencedikes, azaz egy els?s diak oraszamai)
A masodik ev utan, a harmadik evben, mar elmarad:
biologia
,
kemia
,
foldrajz
,
rajz
. Viszont ugyanabban az evben bejonnek helyettuk a karvezetes (szabadon valaszthato),
nepzene
(szabadon valaszthato), rajz (szabadon valaszthato).
Kell valasztani plusz egy tantargyat az erettsegire. Altalaban a diakok tobbsege a nepzenet valasztja, a masik tomb pedig a rajzot. De vannak kulonleges valasztasok is, akik pl: kemiat,
informatikai
vagy egyeb vizsgat, es biologiat valasztottak.
A 20. szazad elejeig altalaban (legalabbis az europai kulturaban) a magas- (
Klasszikus zene
,
egyhazi zene
) es a
nepi zenet
kulonboztettek meg egymastol.
A 20. szazadban megjelent ezek mellett a szimfonikus szorakoztato, majd a nem szimfonikus szorakoztato zene.
[3]
Utobbinak ket f? aga a
dzsessz
(jazz) es a
konny?zene
. A dzsessz es a szimfonikus szorakoztato zene kevereke a ?sweet jazz”.
[4]
A rockzene (rock 'n roll) az 50-es evekben alakult ki. Szerkezetileg vokalis harmoniakra epul, amit elektromos gitar, basszusgitar es dob kiser, melyekhez kes?bb csatlakoznak billenty?s hangszerek (orgona, zongora, szintetizator). Napjainkig szamos m?faj alakult ki, igy a rockzene mara egy nagyon tag fogalom lett, sok helyutt keveredve mas stilusokkal. Sokan divatnak tartjak e m?fajt, bar jogtalanul. Ugyanis a rock 'n' roll zene testesiti meg a lazadas eszmenyet legatfogobban.
A nepzene a nepcsoportok altal szerkesztett m?. A nepzenenek altalaban nem ismerjuk a szerz?jet, mivel az evszazadok soran alakult ki a zeneszam.
Tablazatszer? osszefoglalas:
Pszichologiai vizsgalatok kimutattak, hogy csecsem?kre Mozart es Vivaldi zeneje megnyugtatoan hat.
-
Zeneportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap