2017. oktober elsejere a
Spanyolorszag
reszet kepez? autonom
Katalonia
kormanya nepszavazast irt ki a tartomany fuggetlenseger?l. A referendum megtartasat a spanyol kormany es az Alkotmanybirosag illegalisnak tekinti es fellepett megtartasa ellen.
[1]
Mind Kataloniaban, mind egesz Spanyolorszagban Katalonia fuggetlenne valasanak kerdese megosztja a kozvelemenyt.
[2]
| 2017-es kataloniai fuggetlensegi nepszavazas
|
 |
| Kezdemenyez?
| Katalonia
kormanya
|
| Datum
| 2017. oktober 1.
|
| Helyszin
| Katalonia
,
Spanyolorszag
|
| Akarja, hogy Katalonia fuggetlen allam legyen koztarsasagkent?
|
| Eredmenyek
|
| Valasztojogosult
| 5?313?564 f?
|
| Szavazatok
| 2?286?217 db
|
| ervenyes szavazat
| 2?266?498 db
|
| Igen szavazat
| 2020144 db
|
| Nem szavazat
| 176565 db
|
 |
?Igen
?Nem
|
 |
A nepszavazas belpolitikai valsagot okozott Spanyolorszagban, kovetkezmenyei bizonytalanok.
[3]
Az elmult evtizedekben meger?sodott a katalanok koreben a Spanyolorszagtol valo teljes elszakadas gondolata. 2014-ben a katalan kormany velemenynyilvanito nepszavazast tartott az ?onrendelkezes” kerdeseben, ahol a megjelentek 80%-a egy fuggetlen katalan allam letrehozasat tamogatta. A reszveteli arany ugyanakkor csupan 37-41% volt.
[4]
[4]
A szavazas nem volt ugydont?, ugyanakkor komoly uzenetet fogalmazott meg a spanyol allam szamara.
A 2015-os regionalis katalan valasztasokon a fuggetlenseget tamogato partok szereztek meg a katalan parlamentben a tobbseget, es igeretet tettek egy ujabb, mar kotelez? erveny?, az igenek eseten fuggetlenseget eredmenyez? nepszavazas megtartasara.
[5]
2016-ban a katalan elnok,
Carles Puigdemont
bejelentette, hogy a spanyol allam hozzajarulasaval vagy annak hianyaban is fuggetlensegi nepszavazast fognak tartani, melynek id?pontjaul kes?bb 2017. oktober elsejet jeloltek ki.
[6]
[7]
A spanyol allam azonban minden fuggetlensegre iranyulo nepszavazasi torekvest alkotmanyellenesnek tart.
[7]
A spanyol alkotmany ugyanis kimondja a spanyol nemzet felbonthatatlan egyseget, es a spanyolok kozos hazajanak oszthatatlansagat.
[8]
A szavazas megtartasat a spanyol allam rend?ri fellepessel kiserelte meg megakadalyozni. Szavazohelyisegeket zartak le, urnakat vittek el. Sok esetben er?szakot is alkalmaztak a szavazni kivanokkal szemben.
[9]
A katalan egeszsegugyi miniszterium szerint 761 ember serult meg az utcai osszecsapasokban, koztuk 13 rend?r.
[10]
A spanyol kormany az alkotmanyossag vedelmevel magyarazta es indokoltnak tekintette a rend?ri fellepest.
[11]
Barcelona polgarmestere a rend?ri er?szak miatt lemondasra szolitotta fel a spanyol miniszterelnokot. A katalan kormany a spanyol allami fellepest a Franco-diktaturahoz hasonlitotta.
[12]
Nemzetkozi es unios szinten kevesen reagaltak a fejlemenyekre. A belga miniszterelnok elitelte a szavazast kiser? er?szakot.
[13]
Az Europai Unio azonban hivatalosan nem kommentalta az esemenyeket.
A hivatalos kozlemenyben a szavazatok 95%-anak osszeszamlalasa utani allapotot tettek kozze.
Ezek alapjan az 5,3 millio szavazasra jogosult polgarbol 2,3 millio vett reszt a nepszavazason (43%), es tovabbi 770 ezerre becsulik a rendkivuli korulmenyek miatt tavolmaradok szamat. A leadott szavazatok kozul hatvanhatezer volt ervenytelen (2,9%).
Az
igenek
nyertek, az elsopr? tobbseg, tobb mint ketmillio ember a fuggetlensegre szavazott (92%).
A nepszavazas eredmenye
[14]
|
|
|
jogosultak
aranyaban
|
szavazok
aranyaban
|
ervenyes
szavazatok
aranyaban
|
| Valasztojogosult
|
5?313?564
|
|
|
|
| Szavazo
|
2?262?424
|
42,58%
|
|
|
| ervenyes szavazolap
|
2?196?709
|
41,34%
|
97,10%
|
|
| ervenytelen / hianyzo szavazolap
|
65?715
|
1,24%
|
2,90%
|
|
| Tavolmarado
|
3?051?140
|
57,42%
|
|
|
|
|
| ?
|
Igen
szavazat
|
2?020?144
|
38,02%
|
89,29%
|
91,96%
|
| ?
|
Nem
szavazat
|
176?565
|
3,32%
|
7,80%
|
8,04%
|
|
|
| Foldolgozottsag: 95%
|
A nepszavazas el?tti hetekben a katalan parlament torvenyt alkotott, mely szerint ha a nepszavazason az igenek gy?znek, a katalan fuggetlenseget 48 oran belul ki kell kialtani. A kozponti kormany ugyanakkor vilagossa tette, hogy nem t?ri el a fuggetlenseg kikialtasat, es letartoztatasokat, valamint Katalonia autonomiajanak felfuggeszteset helyezte kilatasba arra az esetre, ha a katalan torvenyhozas vagy a
Generalitat
elnoke megis deklaralna a regio fuggetlenseget. Vegul oktober 10-en Puigdemont beszedet mondott a parlamentben, amelynek soran kimondta: a regio kivivta a fuggetlenseghez valo jogot, es Katalonia fuggetlen koztarsasagga valik. A tapsvihar elcsitultaval azonban a fuggetlensegi nyilatkozat felfuggeszteset javasolta, hogy a helyzetre megegyezeses megoldast lehessen talalni.
[15]
[16]
Valaszul
Mariano Rajoy
miniszterelnok (a kozponti kormany vezet?je) felhivta Carles Puidgemontot, tisztazza, hogy Katalonia deklaralta-e a fuggetlenseget. Rajoy szerint Puidgemont nemleges valaszaval ?helyreallithatna a torvenyesseget”. Ugyanakkor a spanyol kormanyf? kijelentette, ha a katalan
Generalitat
meger?siti a fuggetlensegi nyilatkozatot, akkor a kozponti kormany ? az alkotmanyos monarchia 1978-as bevezetese ota el?szor ? elni fog az alkotmany 155. cikkelyeben foglalt jogkorevel.
[17]
Az alkotmany 155. cikkelye kimondja: ha valamelyik autonom kozosseg nem tesz eleget az alkotmany illetve a torvenyek altal elrendelt kotelessegeinek, vagy cselekedeteivel sulyos kart okoz a spanyol kozerdeknek, akkor a kormany a szenatus felhatalmazasanak birtokaban minden szukseges intezkedest megtehet, hogy kikenyszeritse az alkotmanyos-torvenyi kotelezettsegek teljesiteset illetve a kozerdek vedelmet.
[18]
A kovetkez? hetekben a katalan es a spanyol kormany allaspontja nem kozeledett egymashoz. A katalan kormanyra egyre nagyobb nyomas nehezedett, a fuggetlenseg kikialtasa mellett felmerult az el?rehozott valasztasok megtartasa Kataloniaban is. Vegul oktober 27-en a katalan parlament 72 igen, 10 nem, 2 tartozkodas mellett kikialtotta Katalonia fuggetlenseget. A dontest Spanyolorszag nem ismerte el es felfuggesztette a tartomany autonomiajat.
[19]