Bevett klise, hogy a hid osszekot, sokan azonban eleg komolyra veszik a figurat. Mikroszinten sajat kapcsolatukat latjak meg a Duna felett terpeszked? monumentalis epitmenyben. A hid epitese utan alig kellett varni par honapot, hogy megjelenjenek az els? fecskek. Azota eltelt 14 sz?k esztend?, es a korlatokon elhelyezett lakatok szama immar a sokszorosara rug. Osszeszamoltuk, mindent egybeveve 26 csillogo kutyut talaltunk a hidat atszel? ut ket oldalan.

52 ember gondolt arra, hogy szimbolikusan is elhelyezi magat Esztergom es Parkany kozott, a Duna felett (igy megiscsak intimebb, mint egyszer?en kiirni Facebook-on). Ez nem tul sok, es ugy t?nik, nem tudott komoly gyokereket ereszteni a szervezetlen lakattelepites a romantikus berkekben. Bezzeg Parizsban es Ausztraliaban!

Osszehasonlitva peldaul a melbourne-i Southgate hiddal, ahol iden nyaron mar megszorito intezkedeseket kellett foganatositani az elburjanzott lakatrengeteg miatt (20 ezer apro szerkezet csungott a hidon). Pedig az ausztral atjaro megkozelit?leg hasonlo meretekkel buszkelkedhet, mint a mi hidunk. Bar az is igaz, hogy a kornyeken joval tobb ember tengeti mindennapjait, mint nalunk. Igy pozitivumkent is ertekelhetjuk, hogy Esztergomnal nem lett nagyobb kornyezeti problema abbol a jelensegb?l, hogy a lakatok kulcsat egyszer?en a folyoba hajitjak a delikvensek.

A szokas eredetet tobben maguknak tulajdonitjak, Pecs egyenesen koveteli az els?seget (a lakatolasi helyszineken mar szuvenirboltokban is lehet venni kis szerkezeteket). Mindenesetre annyi biztos, hogy a hobort a 2000-es evek elejen kezdett vilaghodito utjaba, es manapsag is felporg?ben van. Ugyan nalunk is gy?lnek, gyulekeznek a lakatok, de joval komotosabban, mint a vilag frekventaltabb helyein. Pedig van benne potencial, akar turistacsalogato latvanyossagkent is lehetne prezentalni a hozzank es kornyekunkre erkez? latvanyehes latogatoknak.