Pozsgay Imre

(1933. november 26. Kony, Gy?r, Moson es Sopron varmegye)

Apja, Pozsgay Imre ferfiszabo, anyja, Lenart Rozalia haztartasbeli, kes?bb n?i szabo volt. Teljes neve: Pozsgay Imre Andras.

Az elemi iskolat Balatonbozsokon vegezte, ahova apja 1938-ban bekovetkezett halala utan Konyrol visszakoltozott a csalad, a negy polgarit Enyingen jarta ki. 1948-tol a fert?di Esterhazy-kastelyban ket evvel korabban letesitett kerteszeti kozepiskolaban tanult. 1950-ben belepett a Magyar Dolgozok Partjaba, 1951-ben megtettek Balatonbozsok kozseg parttitkarava, es a jarasi partbizottsagban is helyet kapott. 1952-ben erettsegizett, es felvetelt nyert az Eotvos Lorand Tudomanyegyetemen abban az evben megalakitott ? 1954-t?l onallo ? Lenin Intezetbe, ahol 1957-ben marxizmus?leninizmus szakos tanari oklevelet szerzett.

1957-t?l a Magyar Szocialista Munkaspart Bacs-Kiskun Megyei Bizottsaga Marxizmus?Leninizmus Esti Egyetemenek igazgatojakent tevekenykedett, 1965-t?l a megyei partbizottsag propaganda es m?vel?desi osztalyat vezette, 1968-tol pedig mar a partbizottsag ideologiai titkara volt. 1969-ben megvedte A szocialista demokracia es politikai rendszerunk tovabbfejlesztesenek nehany kerdese cim? kandidatusi ertekezeset, s a kovetkez? evben hivatalosan is megkapta a filozofiai (szociologiai) tudomanyok kandidatusa tudomanyos fokozatot.

1970-ben helyeztek Budapestre, a partkozpontba, ahol az Agitacios es Propaganda Osztaly sajtoalosztalyanak vezetesevel biztak meg. 1971-t?l az MSZMP Kozponti Bizottsaga elmeleti folyoirata, a Tarsadalmi Szemle f?szerkeszt?-helyettesekent m?kodott. 1975. juliusban kulturalis miniszterhelyettesse, 1976-ban pedig kulturalis miniszterre neveztek ki, de 1981-ig tagja maradt a Tarsadalmi Szemle szerkeszt?bizottsaganak is. Az MSZMP 1980. marcius 24?27-i, XII. kongresszusan bekerult a KB soraiba. A kongresszus utolso napjan Feher Lajos javasolta PB-tagga es KB-titkarra valasztasat, a varatlan jelolest Kadar Janos azonban meg tul korainak min?sitette. 1980. juniusban ? a kulturalis es oktatasi tarca osszevonasa utan ? m?vel?desi miniszter lett.

1982. juniusban a felettesenek szamito Aczel Gyorgy miniszterelnok-helyettessel, korabbi partfogojaval valo nezetkulonbsegei miatt (els?sorban a nemzetfelfogas kerdeseben tert el a velemenyuk) menesztettek tarcaja eler?l, s a Hazafias Nepfront (HNF) Orszagos Tanacsa f?titkaranak szekebe ?szam?ztek”. A politikai parkolopalyanak szant posztot tartalommal toltotte meg, iranyitasaval a HNF tobb alternativ tarsadalmi kezdemenyezesnek, mozgalomnak is otthont adott. 1983 elejen egy id?kozi valasztasokon parlamenti mandatumot kapott, 1985-ben ismet kepvisel? lett. 1987. juniusban Kadar ujra megvetozta PB-tagga valasztasat. 1987. szeptember 27-en reszt vett az ellenzeki mozgalmak nepi szarnya altal szervezett lakiteleki talalkozon, s a Magyar Nemzet ben 1987. november 14-en megjelent interjujaban kozzetette az ott eletre hivott Magyar Demokrata Forum alakulo nyilatkozatat.

A Grosz Karolyt partf?titkarra valaszto 1988. majus 20?22-i orszagos partertekezleten bekerult a PB-be, majd kormanyzati szerephez is jutott. 1988. junius 29. es 1990. majus 23. kozott Grosz Karoly es Nemeth Miklos kormanyanak allamminiszterekent feladata a nemzetisegekkel osszefugg? kormanyzati munka koordinalasa, a tudomanypolitika allami feladatainak osszehangolasa, a kulfoldre iranyulo tajekoztatassal foglalkozo szervek munkajanak iranyitasa volt. Jelent?s szerepet jatszott az MSZMP-n belul letrejott reformkorok osszefogasaban. 1989. januar 28-an egy radiointerjuban az 1956-os forradalmat es szabadsagharcot az addigi ellenforradalom min?sites helyett a partallami vezet?k kozul el?szor nevezte nepfelkelesnek, tulajdonkeppen megkerd?jelezve ezzel a Kadar-rendszer legitimaciojat. A KB 1989. junius 23?24-i ulesen az MSZMP akkor felallitott negyf?s elnoksegenek es a PB helyebe eletre hivott Politikai Intez?bizottsagnak a tagja lett. 1989 nyaran az Ellenzeki Kerekasztal kepvisel?ivel folytatott nemzeti kerekasztal-targyalasokon, amelyen megallapodtak a demokraciaba viv? bekes atmenet politikai es jogi felteteleir?l, az MSZMP kuldottseget vezette.

Az MSZMP 1989. oktober 7-i megsz?nesekor csatlakozott a jogutod Magyar Szocialista Parthoz, 1989. oktobert?l az uj part elnoksegi tagja, 1990. majustol alelnoke volt. A politikai egyeztet? targyalasokon megszuletett megallapodas ertelmeben tervezett egyszeri kozvetlen koztarsasagielnok-valasztason ? az orszag egyik legnepszer?bb politikusakent ? ? lett volna az MSZP jeloltje, de a tobb ellenzeki part (SZDSZ, Fidesz, FKGP, MSZDP) altal kezdemenyezett nepszavazason 1989. november 26-an az orszag lakossaga kis tobbseggel (50,07%), de ugy dontott, hogy koztarsasagi elnokot csak az els? szabad parlamenti valasztasok utan valasszanak, s ezzel meghiusultak allamf?i remenyei. Az 1990. marcius? aprilisi els? szabad parlamenti valasztasokon kepvisel?ve valasztottak, 1990. majustol partja parlamenti frakciovezet?je volt. 1990. novemberben kilepett az MSZP-b?l, s 1991. majus 17- en Nemzeti Demokrata Szovetseg neven uj partot alapitott, amelynek 1991. decemberig ugyviv?je, majd a part 1996. januari onfeloszlatasaig elnoke volt. 1994-ben az NDSZ, 1998- ban az MDF jeloltjekent indult az orszaggy?lesi valasztasokon.

1991?2003 kozott a Kossuth Lajos Tudomanyegyetem ? illetve 2000-t?l a Debreceni Egyetem ? politologiai tanszekenek egyetemi tanara, 1995?2000 kozott a Szent Laszlo Akademia rektora volt. 2003-tol a Karoli Gaspar Reformatus Egyetemen tanit, 2010-ben Orban Viktor miniszterelnok felkeresere reszt vett az uj alaptorveny koncepciojanak kidolgozasat segit? hatf?s konzultativ testulet munkajaban. 2012-t?l a Stadium cimmel megjelent tarsadalmi es kulturalis hirlap f?szerkeszt?je.

F? m?vei

Demokracia, erdek es kozerdek a szocializmusban. Hazafias Nepfront Orszagos Tanacsa, Budapest, 1973.

Szocialista tarsadalom es humanizmus. Kossuth Kiado, Budapest, 1978.

Demokracia es kultura. Kossuth Kiado, Budapest, 1980.

Oktoberi kerdesek. Pozsgay Imrevel beszelget Biro Zoltan. Puski Kiado, Budapest, 1988.

Eselyunk a reform. Hazafias Nepfront Gy?r-Sopron Megyei Bizottsaga, Budapest, 1988.

Egy ev utan, valasztas el?tt. Biro Zoltan masodik beszelgetese Pozsgay Imrevel. Budapest, 1990.

1989. Politikus-palya a partallamban es a rendszervaltasban. Visszaemlekezes. Puski Kiado, Budapest, 1993.

Koronatanu es tettestars. Visszaemlekezes. Korona Kiado, Budapest, 1998.

A rendszervaltas (k)ara. Nyilt parbeszed a sorsfordito evtizedr?l. Polgar Tiborral. Kossuth Kiado, Budapest, 2003.

A tiszteletbeli koztarsasagi elnok. Pozsgay Imrevel beszelget Mezei Karoly. Kairosz Kiado, Budapest, 2011.

Irodalom

Az 1990-ben megvalasztott Orszaggy?les almanachja. F?szerkeszt? Kiss Jozsef. Szerkesztette Horvath Zsolt. Magyar Orszaggy?les, Budapest, 1992. 322?323.

T?kes Rudolf: A kialkudott forradalom. Gazdasagi reform, tarsadalmi atalakulas es politikai hatalomutodlas, 1957?1990. Kossuth Kiado, Budapest, 1998.

Bolony Jozsef?Hubai Laszlo: Magyarorszag kormanyai, 1848?2004. Otodik, b?vitett es javitott kiadas. Akademiai Kiado, Budapest, 2004. 420.