A parizsi latogatasok egyik lehetseges programpontja a temet?k felkeresese. Akit erdekel e kisse morbid turizmus, tobb temet? kozul is valaszthat, nekik ajanljuk a legrangosabbat, a Pere Lachaise-t.

A temet? teruletet egykor egy Pere de la Chaise nev? jezsuitaszerzetes birtokolta, aki XIV. Lajos gyontatoja volt. 1803-ban Napoleon kiadta a parancsot a terulet megvasarlasara, es temeto kialakitasara. A temet? hirnevenek megalapozasa erekeben attol sem riadtak vissza, hogy hiressegeket temessenek el itt ujra. Az els?k kozott kerult ide, uj nyughelyere peldaul Abailard es Heloise, akiknek szomoru sorsa meg a XII. szazadban borzolta a kedelyeket.

Abailard mester beleszeretett Fulbert parizsi kanonok unokahugaba. A kanonok persze nem csak emiatt gy?lolte a mestert, hanem a hivatalostol elter? tanitasa miatt is. A fiatalok egy romantikus ejszakan egymasei lettek, aminek kilenc honap mulva megerkezett a gyumolcse. A kanonok bosszuert lihegett, a Panorama utikonyv szerint "megcsonkitottak Abailard mestert, hogy tobbe ne lehessen testi kapcsolat kozte es Heloise kozott". Nem csodalhatjuk hat, hogy a fiatalok kolostorba vonultak, es ott is haltak meg. A temet? rendkivul nepszeruve valt, a XIX. szazadban ket alkalommal is ki kellett b?viteni.

A Pere Lachaise-t a legtobb fiatal Jim Morrison emleke miatt keresi fel.

A temet? terkepet itt talalod . A temet? szinvonalas honlapjan?keresztul virtualis latogatast tehetsz itt!

Morrison mellett szamos hiressegnek talalhato ebben a temet?ben a sirhelye, csak nehany pelda: Frederic Chopin, Honore de Balzac, Marcel Proust, Oscar Wilde, Edit Piaf, meglep?en szereny sirhelye van a haboru utani Franciaorszag leghiresebb szinesz hazasparjanak, Simone Signoret-nak es Yves Montand-nak.

Victor Noir (az eredeti neve: Yvan Salmon) nepszer? ujsagiro volt a La Marseillaise nev? ujsagnal, bomlottak utana a n?k, a korszak hires aranyifjai koze tartozott. Aztan egy januari esten 1870-ben, amikor meg csak 22 eves volt beszolt Pierre Bonaparte-nak, aki a nagy Napoleonnak volt az unokaoccse, apukaja meg eppen III. Napoleon neven rendkivul nepszer?tlen csaszar volt. A legenda szerint Victor Noir a tobb napos legenybucsujat tartotta, mivel harom nap mulva hazasodott volna. Mas mitosz szerint felszarvazta a herceget, tulajdonkeppen mindegy, Noir eletvitelebe mindkett? b?ven belefert, Pierre Bonaparte parbajra hivta a szepfiut. A parbajban a pisztolyt valasztottak, es a Napoleon ivadek egy lovessel leteritette az ujsagirot.

Januar 12-en kisertek Noirt az utolso utjara, temetese szabalyos tuntetesse valtozott, 100 ezer ember csatlakozott a temetesi menethez Neuilly-ban, es tiltakozott III. Napoleon uralma ellen. 1870 szeptembereben megbukott a csaszar, kikialtottak a koztarsasagot, es meg abban az evben Parizsban, a Pere Lachaise-ben ujratemettek Victor Noirt. A tortenet azonban itt meg nem ert veget, hiszen Jules Dalou eletnagysagu bronzszobrot keszitett, ami a siron fekszik valahogy olyan allapotban, ahogy a vegzetes loves utan elterult a foldon, kabatja, zakoja kigombolva.