FIGYEL?

KERTESZ Istvan

Okori napfogyatkozasok

Babona es tudomany

Boleslaw Prus vilagszerte ismert es a megfilmesites ota meg nepszer?bb regenye, ?A farao” a Kr. e. 11. szazadi Egyiptom forrongo vilagaba viszi olvasojat. Dul a harc a reformokert rajongo ifju uralkodo es a konzervativ papsag kozott. Ez utobbi vezere, Herihor a tudos papok altal el?re megallapitott napfogyatkozas idejere elezi ki a konfliktust, hogy azutan a faraot tamogato tomeget az egi jelenseg altal keltett babonas felelem kihasznalasaval torje meg. A regeny egyik csucspontja a jelenet: Herihor megjelenik a nept?l korulvett memphiszi Ptah-templom falan, es fennhangon az istenekhez fohaszkodik. ?A kovetkez? pillanatban, valahonnan a templom folott, emberfolotti hang csattant fel: ? Elforditom arcomat ett?l az atkozott nept?l: boruljon sotetseg a foldre!

Es rettenetes dolog tortent: mig a hang beszelt, a nap szemlatomast elvesztette fenyet! Es az utolso szora olyan sotet lett, mint ejszaka. Az egen felragyogtak a csillagok, a nap helyen fekete korong sotetlett, korulotte lang-gy?r?.”

Sotetseg a Nilus felett?

Az Amon-papsag hatalmat felulkerekedni segit? napfogyatkozas eppugy az iroi kepzelet szulemenye, mint annak feltetelezese, hogy az egyiptomi vagy akar az ahhoz hasonloan nagy hir? babiloni csillagaszat kepes lett volna a nap-fogyatkozasok el?rejelzesere. Ami pedig egyaltalan a napfogyatkozas megemliteset illeti, azt ? mint rossz el?jelet ? az egyiptomi forrasok altalaban mell?ztek. Csupan egy korantsem egyertelm? utalasbol tudunk reszleges napfogyatkozasrol Kr. e. 610-b?l. Egy papirusz szovege szerint I. Pszammetik mumiajanak ?rz?je igy szolt: ?Az Eg elnyelte a Napot.” A kovetkez? hiradas tobb mint ezer esztend? multan mar az egyiptomi keresztenyek, a koptok egyik irasaban olvashato, amely Kr. u. 601-b?l jelez napfogyatkozast.

Az el?bbi peldaknal tobb hasznot jelent az a feljegyzes, amely az asszir tortenelem egy szakaszanak kronologiai rendjet a torteneszek szamara megallapithatova tette. Az asszirok ugynevezett limmu-listakat allitottak ossze, amelyek az egyes eveket a legmagasabb rangu kormanytisztvisel?k nevevel jeloltek. Az egyik lista ezt a megallapitast tartalmazza: ?Pur-Sagale, Guzana helytartojanak limmu-eve idejen lazadas volt Assur varosaban. Szimanu [majus?junius] honapban napfogyatkozas volt.” Modern szamitasok szerint Mezopotamiaban Kr. e. 763. junius 15-en lehetett teljes napfogyatkozast megfigyelni. Ezutan a torteneszek a nevezett helytarto hivatali evenek pontos datumahoz jutva kepesse valtak az ?t megel?z?, illetve kovet? helytartok es az altaluk szolgalt uralkodok hivatali idejenek korrekt meghatarozasara is.

A bolcs Thalesz

A romai termeszettudos, az id?sebb Plinius (elt Kr. u. 23/24?79) ?A termeszet historiaja” (Historia naturalis) cim? m?veben tobbek kozott igy ertekezett a napfogyatkozasrol: ?A gorogok kozul a miletoszi Thalesz volt az els?, aki a 48-dik olumpiai jatekok negyedik eveben megjosolta az Aluattesz kiralysaga alatt, Roma alapitasatol szamitott 170-dik evben bekovetkez? napfogyatkozast. Ezutan kovetkezett Hipparkhosz, aki ? mintha a termeszet kerte volna fel tanacsadojanak ? 600 evre el?re megallapitotta... a ket egitestnek [Hold es Nap] utjat... Valoban kivalo szemelyisegek ezek, akik a halando emberek kepessegeit tulszarnyalva felfedik a hatalmas isten titkos torvenyeit, es felvilagositjak az emberek beteges kepzeletet, hogy ne reszkessenek az egitestek fogyatkozasakor vagy a csillagok lehullasakor, es ne tekintsek ezeket a jelensegeket szerencsetlenseg el?jeleinek.”

A tudomany ezen felvilagosult baratja, aki maga a Vezuv hirhedt kitoresekor vesztette eletet, okkal-joggal ov a babonatol, am a tudomany mai allasa szerint mar kevesebb alappal tulajdonit Thalesznak olyan erdemet, hogy el?re jelezte a Kr. e. 584. majus 29-en bekovetkezett napfogyatkozast. Erre Thalesz ? minden tudomanyos erteket figyelembe veve ? sem lehetett kepes. Az ugyancsak Plinius altal emlitett Hipparkhosz vonatkozasaban mar mas a helyzet. ? a Kr. e. 2. szazad legkiemelked?bb gorog csillagasza volt, akinek geocentrikus rendszere a Kr. u. 2. szazadi Ptolemaiosz kidolgozasaban maradt rank.

Thalesz nevet a Kr. e. 584-es teljes napfogyatkozassal el?szor Herodotosz (elt kb. Kr. e. 484?426), ?a tortenetiras atyja” kapcsolta ossze. Amikor a gorog?perzsa haboruk historiajat taglalo m?veben az el?zmenyek kozott a perzsakat egykor rabsagban tarto medek kiralya, Kuaxaresz es a lud uralkodo, Aluattesz haborujat ismertette, ezt irta: ?Dult a haboru anelkul, hogy egyik a masik folebe kerekedett volna, amikor is a hatodik evben egy utkozet alkalmaval a nappal ejszakava valtozott. A miletoszi Thalesz el?re megjosolta az ionoknak, hogy a nap elt?nik majd, s?t az evet is megmondta, amelyben azutan a jelenseg valoban be is kovetkezett. Mikor a ludek es a medek lattak, hogy a nappal ej szakava valtozik, abbahagytak a harcot, s mindket oldalon hajlottak mar a bekekotesre.”

Noha ma mar nem hiszik el, hogy Thalesz valoban megjosolta a napfogyatkozas pontos idejet, azert a tortenet maga erdekes, es ramutat arra, neha meg hasznos is lehet a babona. Hiszen ebben az esetben egy csata befejezesehez vezetett. Herodotosz aztan egy masik napfogyatkozasrol is hirt adott: ?A [perzsa] sereg Szardiszban toltotte a telet, es tavasszal felkeszulve megindult Abudosz fele. Indulaskor azonban a nap elhagyta helyet az egen es elt?nt, noha nem volt felh?s az id?, s?t ragyogoan der?s volt az eg, es a nappal ejszakava valtozott. Xerxeszt e jelenseg lattan remulet toltotte el, es megkerdezte a magusokat, mire magyarazzak. A magusok azt feleltek, hogy az isten igy adja a hellenek tudtara, hogy cserbenhagyja varosaikat, mert a hellenek josistene a Nap, ahogy a perzsake a Hold. Xerxesz megnyugodott a magyarazattol, es parancsot adott az el?nyomulas folytatasara.”

Evvel a tortenettel az a baj, hogy Kr. e. 480-ban, amikor a Xerxesz vezette invazios perzsa had Kis-Azsiabol megindult a gorog anyaorszag fele, nem volt azon a teruleten megfigyelhet? napfogyatkozas. Volt viszont Kr. e. 478. februar 17-en. A hellen tortenetiro nyilvan err?l rendelkezett valamifele informacioval, amit a ra jellemz? dramaturgiai erzekkel epitett be Xerxesz hadjaratanak leirasaba.

A gorog fenykor napfogyatkozasa

A hellen polisztarsadalom viragkoranak veget a Kr. e. 431 es 404 kozott tarto peloponneszoszi haboruval szoktak jelezni, amelynek soran az Athen vezette delosz?attikai es a Sparta altal iranyitott peloponneszoszi koalicio veres kuzdelme magaval sodorta a gorogseg tobbseget. A tragikus esemenyek eljovetelet a termeszet is jelezte a maga modjan. Thukudidesz (elt kb. Kr. e. 460-395), a haboru kronikasa a harcok kezd? ever?l irvan err?l ertesit: ?Ugyanezen a nyaron ujhold idejen ? mert ugy latszik, ez a jelenseg csak akkor lehetseges ? a nap delutan tajban elsotetedett, majd visszanyerte teljes fenyet, de el?bb holdsarlo alakunak latszott, es kozben nehany csillag is lathatova valt.”

A baljos esemeny pontos id?pontja Kr. e. 431. augusztus 3. Minden bizonnyal erre vonatkozik Plutarkhosz Perikleszr?l irt eletrajzanak kovetkez? reszlete: ?Amikor a hajok legenysege mar a helyen volt, es Periklesz is felszallt harom evez?soros hajojara, napfogyatkozas kezd?dott, majd a nap teljesen elsotetedett. A csodasnak velt egi jelenseg az emberekben felelmet keltett, s Periklesz latta, milyen remulet fogja el hajoja kormanyosat, es mennyire megzavarodik. Kopenyet ekkor a kormanyos szeme ele tartotta, s?t a fejet is betakarta vele, aztan megkerdezte t?le, vajon ezt felelmetesnek vagy valami szorny? esemeny jelenek tartja-e. Mid?n a kormanyos nemmel felelt, Periklesz igy szolt: ≫Nos, mi a kulonbseg a kett? kozott? Legfeljebb, hogy ami az elsotetedest okozza, nagyobb a kopenyemnel.≪”

Periklesz ? ha hinni lehet az el?bbi anekdotanak ? bolcs folennyel szallt szembe a babonas felelemmel. 18 evvel kes?bb azonban akkori sztrategosz utoda, Nikiasz mar kevesebb eszessegr?l tett tanubizonysagot. ?t nem a Nap, hanem a Hold fogyatkozasa zavarta meg. Kr. e. 413. augusztus 27. ejszakajan teljes holdfogyatkozas kovetkezett be. Emiatt az atheni vezer elhalasztotta Sziciliaban kudarcot szenvedett serege visszavonasat. A kesedelem azutan az ? es hada teljes pusztulasat vonta maga utan. A holdfogyatkozasrol szolo feljegyzesek egyebkent ? a napfogyatkozasrol hirt ado ertesitesekhez hasonloan ? kivalo tampontot szolgaltatnak okori esemenyek pontos datalasahoz. Ket antik utkozet id?pontjat is igy tudjuk megallapitani. Kr. e. 331. szeptember 20-an a holdfogyatkozas eppen 11 nappal el?zte meg a nevezetes gaugamelai osszecsapast, amelyben Nagy Sandor utoljara zuzta szet a perzsa sereget, es lett ennek kovetkezteben a Perzsa Birodalom teljhatalmu ura. Holdfogyatkozast eszleltek Kr. e. 168. junius 20. ejszakajan is, melyre ket napra Pudnanal a romaiak szetvertek a makedon kiraly, Perszeusz hadat.