GLOBUSZ

KORDOS Laszlo

?Gabi”, az ujabb Rudapithecus-koponya

Az emberre valas el?futarai

Rudabanya a vilag egyik els? szamu lel?helye az emberre valas korai szakaszaban elt emberszabasu majomnak. A hir az ujabb leletr?l annyira friss, hogy a koponyamaradvany alapjan a teljes rekonstrukcio meg el sem keszulhetett. A napisajto tobb rovidhirben ertesitette a szeles kozonseget a nyari tudomanyos vilagszenzaciorol. A Historia celtudatosan torekszik arra, hogy az emberiseg tortenelmenek korai szakaszairol rendszeresen kozoljon cikkeket. Ezert is azonnal felkertuk Kordos Laszlot ? akinek irasaival az olvasok folyoiratunk hasabjain mar talalkozhattak , hogy a szakember szemszogeb?l adjon attekintest a Rudapithecus ujabb maradvanyanak el?keruleser?l, illetve arrol, hogyan illeszkedik az ujabb lelet az el?ember tortenelmebe.

1999. junius 13-an delel?tt a magyar?kanadai asatason Hernyak Gabor geologus egy ujabb, minden eddiginel teljesebb, 10 millio eves emberszabasu majom, a Rudapithecus koponyajat talalta meg. A csaknem harminc eve tarto asatasok soran a ketszazadik majomlelet a felfedez? n?iesitett nevet visel? ?Gabi”. Ez egyuttal a negyedik rudabanyai koponyamaradvany. Az 1976-ban el?kerult RUD?44 jel? Rudapithecus-koponya egy kifejlett him allattol szarmazott. Mindeddig a legfontosabb koponyamaradvanyra 1985. szeptembereben (RUD?77) szinten Hernyak Gabor talalt ra, nehany meterre a korabbitol. Rudabanyan egy masik ?smajom is elt, az Anapithecus hernyaki, akinek toredekes koponyajat (RUD?83) az 1988. evi asatasok soran fedeztuk fel. Es most, nehany honapja toredekesen is, de el?kerult a mindeddig legteljesebb Rudapithecus-koponya, ?Gabi”. Nincs meg egy olyan lel?hely a Foldon, ahonnan az emberre valas korai, 35 es 8 millio evekkel ezel?tti szakaszabol ennyi emberszabasu majom koponyaja kerult volna el?!

Mit tudunk ?Gabirol”?

A viszonylag kis meret?, ujonnan felfedezett Rudapithecus-koponya arcara nezve leginkabb a nagy, el?retekint? szemuregek jellemz?ek, amelyeket szelesebb csontos resz valaszt el egymastol. Allcsontja kismertekben el?reall, s ily modon inkabb a makakokra, semmint emberszabasu majomra hasonlit. A koponya legfontosabb resze a szemureget oldalrol hatarolo, keskeny es torekeny jaromiv, ami a rudabanyai leletek kozott els? alkalommal maradt fenn oly modon, hogy osszekapcsolja az arc fels? es also reszet. Mindeddig csak kulonboz? szamitasok segitsegevel lehetett rekonstrualni, hogy milyen is volt valoszin?leg a Rudapithecus arcprofilja. Az enyhen el?reallo (prognath) arc szemurege folott alig kivehet? a megvastagodott szemoldokeresz, amely laposan folytatodik az agykoponya homloki reszet?l egeszen a tarkocsontig. Fogsorabol mindossze egyetlen oldalso metsz?fog hianyzik, ez valahol meg a rudabanyai agyagban rejt?zhet. Erdekes, hogy a fogak egy resze a lelet betemet?desekor a koponyatol tavolabbra kerult. Igy fordulhatott el?, hogy az egyik metsz?fogara negy meterrel tavolabb, mar evekkel ezel?tt raakadtunk, de akkor meg senki sem sejtette, hogy a szorvanyos majomfoghoz tartozo koponya valaha is el?kerul. Az egykor vilagos szin?, alig kopott allando fogak az utolagos kornyezeti hatasokra most feketen csillognak. Az allat eletkoranak meghatarozasa szempontjabol fontos, hogy mindegyik foga el?bujt, es ?Gabi” mar feln?tt korba lepett, mert tejfogait elveszitette. A ma el? csimpanzoknal ez az allapot 11?12 eves korban kovetkezik be. Testsulyat ket modszerrel is ki lehetett szamitani. A szemureg mereteit figyelembe veve 19?24, a fogak nagysaga alapjan pedig 19?22 kg testtomeg? lehetett. Az agykoponyarol jol meghatarozhato meretek segitsegevel ki lehetett szamitani agyterfogatat, ami 275?325 kobcentimeternek adodott. Ez az ertek ugyan valamivel kevesebb, mint a korabbi n?steny Rudapithecus 330 kobcentimeteres erteke, megis megfelel egy ma el? kisebb csimpanzenak.

Meg nem fejez?dott be ?Gabi” koponyajanak teljes rekonstrualasa es tudomanyos ertekelese, de a korabbi leletek alapjan fajarol tudjuk, hogy negylabon a fak again mozgott es puha, zaftos novenyi taplalekot fogyasztott.

Afrika ? az emberszabasuak ?shazaja

Az emberre valas kutatoi szamara a koponyaleletek a legfontosabbak, es sajnos bel?luk ismerjuk a legkevesebbet. A vekony, ureges es bonyolult felepites? koponyacsontok az evmilliok alatt konnyen elporladnak, rendszerint csak a kemeny zomancu fogak maradnak fenn.

Az emberhez es a ma el? emberszabasu majmokhoz (orangutan, gorilla, csimpanz) vezet? leszarmazasi vonalak mintegy 35 millio evre tekintenek vissza, amikor a mai Egyiptom teruleten elt az els? valodi emberszabasu, az Aegyptopithecus. Mindeddig harom koponyatoredekuk ismert Fayum kornyeker?l. A megnyult arcu es agykoponyaju, macskameret? (6?8 kg) leny nagyreszt gyumolcsokkel es falevelekkel taplalkozott. Kismeret? szemuregei miatt a kutatok ugy gondoljak, hogy els?sorban ejszaka a fak again mozgott.

Kes?bb a korai emberszabasu majmok vegtagcsontjait es koponyait Afrika keleti reszen, Ugandaban es Kenyaban fedeztek fel. Ebben az id?ben, Kr. e. 23 es 14 millio ev kozott az egykori tropusi ?serdei kornyezetben igen sokfele, kulonboz? eletmodot folytato f?eml?s elt, kozottuk emberszabasuak is. A legnagyobb a 16 millio eve elt Afropithecus turkanensis volt, akinek n?steny, gorillameret? robusztus koponyajat ismerjuk. A kozel 50 kilogramm testtomeg? emberszabasuval egy id?ben elt az alig 10 kilogrammos Turkanapithecus kalakolensis is.

A leghiresebb, 15?16 millio eves kihalt emberszabasu a Proconsul africanus, aki nevet a 40-es evek vegen egy londoni mulatoban szerepl? idomitott csimpanz, a Consul utan kapta. Jo tiz evvel ezel?tt a Viktoria-to Rusinga szigeter?l egy csaknem teljes csontvazat is kiastak, igy napjainkban a Proconsul alapjan tudunk a legtobbet mondani a miocen kori afrikai emberszabasuakrol. Jellemz? rajuk, hogy farkuk nem volt, a fakon negy labon mozogtak, csungtek, de a talajra nem nagyon ereszkedtek le (1999 augusztusaban roppent fel a hir, hogy Kelet-Afrikaban olyan 15 millio evvel ezel?tt elt emberszabasu majom csontjait tartak fel, aki egyarant jol mozgott a fak again es a talajon is). Arcuk rendkivul megrovidult, kupos-red?s fogaikkal gyumolcsoket es lombleveleket egyarant ettek. A Proconsulok kozott tobb fajt is meg lehet kulonboztetni, amelyeknek testsulya 50 es 18 kg kozott valtozott. A koponyajarol is ismert Proconsul africanus agyterfogata 280?300 kobcentimeter lehetett, de ezt csak azt kovet?en szamithattak ki, hogy felfedezese utan jo negyven evvel a Kenyai Termeszettudomanyi Muzeumban a tekn?scsontok kozott megtalaltak a koponyat kiegeszit? tarkocsont darabjat is. Az agykoponya bels? feluleten meg?rz?dott es az agykereg kuls? szerkezetere utalo benyomatok alapjan agyfejlettsege meg messze elmaradt a ma el? emberszabasuaktol, csakugy, mint a Rudapithecuse is.

A legfiatalabb afrikai miocen kori kihalt emberszabasu ?smajmok 14 millio evvel ezel?tt latszolag elt?ntek, mert egeszen 3,5?4 millio evvel ezel?ttig rendkivul keves es bizonytalan leletuk ismert. A lelethianynak jol megmagyarazhato termeszeti okai vannak. Ebben az id?szakban emelkedett fel az Etiopiai-magasfold, megelenkult a vulkanossag, a csontokat bezaro k?zetek lerakodasa helyett inkabb a lepusztulas kovetkezett be. Ilyen foldtani korulmenyek kozott igen kis esellyel maradnak meg a csontmaradvanyok, kulonosen a koponyak. Ugyanakkor 15 es 10 millio evvel ezel?tt a lemeztektonikai mozgasok hatasara Afrika es Eurazsia Arabian keresztul osszekapcsolodott egymassal, s az Afrikaban elt sokfele emberszabasu ?smajom nehany populacioja atvandorolhatott Eurazsia deli teruleteire.

Azsia ? ut az orangutanhoz

Az Afrikabol Azsiaba vandorolt emberszabasu ?smajmok kozott nehany eve fedeztek fel a torokorszagi Sinap-osszleletben a 9-10 millio eves Ankarapithecus koponyajat es nehany vegtagcsontjat. A teljes arckoponyan egyarant megtalalni az europai Dryopithecusokra es az azsia Sivapithecusokra jellemz? anatomiai belyegeket. Ugyanugy kimutathatoan er?s homlokereszt viselt, mint a Dryopithecus, a szemuregek kozotti tavolsag a Sivapithecushoz hasonloan keskeny, valamint az allcsontja is jelent?sen megnyult, vagyis el?reallo (prognath) arca volt. Vegtagcsontjai alapjan arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy ez az ?smajom reszben mar a talajon is mozgott, csakugy, mint az azsiai emberszabasuak ma is el? leszarmazottja, az orangutan.

Azt, hogy az Azsiaba vandoroltakbol kes?bb az orangutan alakult ki, el?szor a pakisztani, 8?9 millio evvel ezel?tt elt Sivapithecus koponyaja alapjan allapitottak meg. Amig ez a lelet el? nem kerult, a toredekes fogakbol es allkapcsokbol sokfele, azota elvetett hipotezist allitottak fel. Ezek kozott leginkabb a Ramapithecus-elmelet tartotta magat, miszerint az indiai szubkontinensen elt Ramapithecus az emberi vonal kozvetlen, az afrikai eredetet kizaro azsiai ?se volt. Az 1970-es evek kozepen a meg hianyos rudabanyai leletek is ezt az elkepzelest tamogattak. A pakisztani koponya el?kerulese utan valt egyertelm?ve, hogy a Ramapithecus valojaban a Sivapithecusok koze tartozik, es nem az emberhez, hanem az orangutanhoz vezet? leszarmazasi sorba illeszkedik (ennek ellenere a legtobb hazai tankonyvben meg ez a husz eve tulhaladott allaspont jelenik meg).

Az azsiai koponyaleletek kulonos peldanyai a del-kinai Lufengpithecusok, akik nevuket lel?helyukr?l kaptak. A sajnos rendkivul osszepreselt, toredezett ket koponyat el?szor ket kulon nemzetsegbe (Sivapithecus es Ramapithecus) soroltak, s csak a kes?bbi vizsgalatok deritettek ki, hogy valojaban egy es ugyanazon faj (Lufengpithecus lefungensis) him es n?steny peldanyarol van szo. Bar a szakemberek meg ma is vitatkoznak a kinai leletek evolucios helyer?l, a legtobben egyetertenek abban, hogy 8?9 millio evvel ezel?tt a Lufengpithecus is egyfele orangutan?s lehetett.

Europa ? afrikai rokonsag

A legels? europai emberszabasu majomlelet mintegy 15 millio eves. Az er?sen kopott fogacska Del-Nemetorszagbol kerult el?. A Griphopithecus nev? lenyhez tartozonak tartjak, akinek el?szor a Pozsony melletti Devenyujfalu homokbanyajaban akadtak nyomara. A szorvanyos fogleleteket nehezen lehet ertekelni, de ugy t?nik, hogy legkozelebbi rokonai Torokorszagbol kerultek el?.

Europa legjellegzetesebb, 12?9 millio evek kozott elt emberszabasu ?smajmai a Dryopithecusok. Els? maradvanyaikat Franciaorszagbol irtak le, majd sorra kimutattak Spanyolorszagbol, Nemetorszagbol, s ma ugy tartjuk, hogy a rudabanyai emberszabasuak is ebbe a nemzetsegbe tartoznak. Ezert a tudomanyos kozlemenyekben a Rudapithecus nevvel mar alig lehet talalkozni, mert szakkorokben Dryopithecust emlegetnek.

Az 1990-es evek elejen spanyol?kanadai kozrem?kodessel a Barcelona kozeli Can Llobateres 9?10 millio eve lerakodott folyovizi uledekeben ugyanaz a David R. Begun talalta meg a Dryopithecus laietanus koponyajat, akivel evek ota a rudabanyai ?smajomleletek feldolgozasan is faradozunk. Kes?bb, szemelyes nezetelteres miatt a kanadai es a spanyol kutatok osszekulonboztek, s eles tudomanyos vitat is folytatnak. Teny, hogy a spanyol koponya rendkivul hasonlit a rudabanyaiakra, s csak nehany anatomiai jegy kulonboz?sege miatt valoszin?, hogy mas fajba tartoznak. Ennel fontosabb, hogy mikent itelik meg leszarmazasi kapcsolataikat. A spanyolok szerint tobb hasonlosagot mutat az azsiai Sivapithecus>orangutan vonalhoz, mint a kanadai tudos altal hangoztatott nezethez, miszerint az europai Dryopithecusok inkabb az afrikai csimpanzzal es a gorillaval allnak kozelebbi rokonsagban. Teny, hogy ebben a kerdesben ? a tudomanypolitikai csatarozasoktol eltekintve ? a rudabanyai koponyamaradvanyoknak mervado jelent?seguk van.

Gorogorszag eszaki teruleter?l, Makedoniabol az 1970-es evek vegen kimutattak egy egeszen kulonleges emberszabasu majom koponyajat es allkapcsait. Rendkivul robusztus megjelenes?, vastag koponyacsontu es fogzomancu peldanyokrol van szo. Altalanosan elfogadott nezet szerint az Ouranopithecusnak elnevezett lenyek mintegy atmenetet alkotnak az emberszabasu ?smajmok es az emberi vonal legkorabbi kepvisel?i, az Australopithecusok kozott. Osszehasonlitva a regi es az ujabb rudabanyai koponyakkal, els? latasra rendkivuli kulonboz?segre gyanakszunk. Azonban a reszletes anatomiai vizsgalatok es a kladisztikus elemzesek szoros rokonsagot jeleztek. Mindezt ugy lehetett ertelmezni, hogy a rudabanyai es a makedoniai emberszabasu ?smajom kozeli rokonok, de elter? kornyezethez alkalmazkodtak. Mig a ?Rudapithecus” erdei korulmenyek kozott, puha gyumolcsoket fogyaszto, torekeny csontozatu, kis termet? majom volt, addig a macedoniai Ouranopithecus a nyilt teruleteket es a kemeny magvak fogyasztasat kedvelte.

Mit tudunk most?

?A tudosok rendkivul buta emberek. Csak azt tudjak, amire adatuk, bizonyitekuk van. Nem szarnyalhat a fantaziajuk, mint barki masnak” ? mondta a hires ?Lucy” egyik felfedez?je, a francia Yves Coppens professzor egy ujsagiroi kerdesre valaszolva. Igen, valoban ennyit tudunk az emberre valas legkorabbi, csekely szamu koponyalelete alapjan. Minden uj, tizevenkenti egy vagy ket felfedezes arra jo, hogy megdontson korabbi meggyokeresedett nezeteket, vagy eppen azokat meger?sitve tovabbi bizonyitekokkal szolgaljon. Az uj Rudapithecus-koponya az utobbi kategoriaba tartozik. Az els? vizsgalatok alapjan nem d?ltek meg tudomanyos dogmak, inkabb meger?sodtek a korabbi bizonyitott nezetek. Tobbet tudunk az europai Dryopithecusok koze sorolt ?Rudapithecus” faji valtozekonysagarol, biologiajarol, s a legfontosabb, hogy pontosan tudjuk, hogyan nezett ki a koponyaja.

A keves, de megis sokfele afrikai, azsiai es europai kihalt emberszabasu majom koponyajabol sokfele kovetkeztetest lehetett levonni.

A ?ki kinek leszarmazottja” kerdesre ma ugy valaszolhatunk, hogy az Afrika keleti reszen tropusi erdei korulmenyek kozott kialakult sokfele emberszabasuak kozul nehany 15 es 10 millio eve Arabian keresztul atvandorolt Eurazsiaba, ahol tovabbfejl?dve a ma is el? orangutanok alakultak ki bel?luk, mig az Europaban megtelepedett Dryopithecusfelek olyan szoros anatomiai hasonlosagot mutatnak az afrikai ma el? emberszabasuakkal, hogy jogosan gondolhatjuk, kozottuk kell keresni az 5?6 millio evvel ezel?tt elvalo csimpanzhoz, gorillahoz, valamint az emberhez vezet? leszarmazasi vonalak kozos ?set.

Evolucios szempontbol is jelent?sek ezek a koponyaleletek. Vilagosan mutatjak az alkalmazkodas sokret? megnyilvanulasi formait. A koponya kulonboz? reszei elter? modon es gyorsasaggal alkalmazkodnak a taplalektipusokhoz. Az arc rovidebb vagy megnyultabb formaja akar nehany millio ev alatt is atalakul. A 35 millio eves Aegyptopithecusnak meg hosszu, mig a Proconsulnak es a Rudapithecusnak er?sen megrovidult arca volt. Az azsiai formaknal (Ankarapithecus, Sivapithecus) sajatosan, szinte cs?rszer?en megnyult a fels? allcsont, a metsz?fogak el?retekintenek. Ugyanakkor a fogak atformalodasi sebessege rendkivul lassu, meretbeli valtozasuk nem koveti az arccsontok gyorsabb utem? atalakulasat. Ily modon a fogak hol kicsik, hol pedig tulzottan nagyok az ?ket befogado also es fels? allkapcsokhoz viszonyitva. Nem veletlen, hogy a mai ember taplalkozasi szokasainak drasztikus megvaltozasaval akar egy tucat generacion belul is bekovetkezik a fels? allcsont megrovidulese, s ennek eredmenyekent b?segesen akad dolguk a fogszabalyozo orvosoknak, mert a nagy fogak nem fernek el a kis allkapocsban. A haziasitas, a domesztikacio egyik szembet?n? jele az arc megrovidulese. A vaddisznonak megnyult orra, arca van, mig a haziserteseknek rendkivul rovid. Az agykoponya formaja es f?leg terfogata 16 es 3 millio ev kozott szinte semmit sem valtozott, 300 es 400 kobcentimeter kozotti volt. Lenyeges gyarapodasara csak mintegy masfel millio evvel ezel?tt kerult sor.

Emberszabasubol ember

Miutan 35 millio eve megjelentek az els? emberszabasu ?smajmok es 10?20 millio eve elfoglaltak az ?serd?k szinte osszes elettajekat, Afrikabol meghoditottak Europa es Eurazsia deli teruleteit. A molekularis biologiai es az ?slenytani vizsgalatok egybehangzo adatai szerint 5 es 6 millio ev kozott elkulonult egymastol a mai afrikai emberszabasu majmokhoz, a csimpanzhoz es a gorillahoz, valamint az emberhez vezet? leszarmazasi vonal. A szetagazas okat egyertelm?en az egesz Foldre kiterjed? kornyezetvaltozas okozta, miutan a nagy kiterjedes? ?serd?k visszaszorultak az Egyenlit? kornyekere, korabbi teruleteiken nyilt es szaraz, vagy eppen szavanna jelleg? vegetacio alakult ki. Az ember-szabasu ?smajmok vagy kihaltak, vagy alkalmazkodtak az uj korulmenyekhez. Az utobbiakhoz tartozok kozott a csimpanz es a gorilla megmaradt az erdei kornyezetben, mig masok ? az europai Dryopithecusok, s koztuk a Rudabanyan elt ?Rudapithecusok” utodai ? a nyiltabb teruleteket foglaltak el, s ezzel az emberhez vezet? hosszu es elagazo fejl?des el?futarai lettek. Az emberszer?ek (Hominidae) ma ismert leg?sibb formai, a 4?5 millio evek kozott elt Ardipithecus es az Australopithecus anamenis mar felegyenesedve, ket labon jart. Az ?ket kovet? Australopithecus afarensis (legismertebb peldanya ?Lucy”) 2,5 millio evvel ezel?tt mar k?eszkozoket. keszitett. Ekkor, Kr. e. 3 es 2 millio ev kozott az Australopithecusoknak tobb faja is kialakult Afrikaban, majd veluk egyutt elt az emberi nemzetseg els? faja, a Homo rudolfensis is.

Az elmult 2 millio evben felgyorsult az emberszer?ek fejl?dese, kialakult a Homo habilis, majd a Homo ergaster, s bel?le a legsikeresebb korai emberfaj, a Homo erectus. Utobbi, a ?felegyenesedett ember”, akinek a koponyaja es agyterfogata rohamos novekedesbe kezdett, 1 millio evvel ezel?tt Afrikabol atvandorolt Eurazsiaba. Vegezetul, mintegy 200 ezer eve letrejott a hideg, jegkorszaki korulmenyekhez alkalmazkodott Neander-volgyi ember, akit az azonos id?ben kialakult, anatomiailag modern ember, a Homo sapiens mintegy 30 ezer evvel ezel?tt kiszoritott Europabol.

*

Az ?ertelmes ember” azota az emberre valas evmilliokig tarto folyamatanak utolso, s egyetlen el? faja, aki mar kepes volt az ertelmes, tagolt beszedre, az elvont gondolkodasra, grafikus alkotasokat hozott letre, hitvilaga volt, bonyolultan szervezett tarsadalomban elt, majd 10?12 ezer evt?l kezd?d?en, atterve a gy?jtoget?-vadaszo eletformarol a letelepedettre haziasitani kezdte a novenyeket es az allatokat. A Homo sapiens elindult torteneti utjan, letrehozva a civilizacio mindazon vivmanyat es hordalekat, amelyek napjaink mindennapi es tavlati letet jelentik.