Be kell val?la?nom, ezek meg?v?la?szo?l?s?val m?g min?dig tar?to?zom ?s va?l?sz?n? tel?jes bi?zo?nyos?s?g?gal a so?ro?zat leg?t?bb da?rab?j?r?l nem is ?l?la?p?t?ha?t? meg ki?z?r?la?go?san, hogy a h?rom Be?ne?dek k??z?l me?lyik an?nak a szerz?je. Ugyan?ak?kor be?te?kin?t?st nyer?tem Be?ne?dek Elek vi?l?g?ba, s ked?vet ah?hoz, hogy el?me?r?l?jek ?s el?me?r?l?j?nk a Be?ne?dek Elek-i ?let?m??ben.

Sze?ren?cs?nk?re a ku?ta?t?s?hoz csat?la?ko?zott A. Sz?la Er?zs?bet, a Nyu?gat-Ma?gyar?or?sz?gi Egye?tem sop?ro?ni Be?ne?dek Elek Pe?da?g?gi?ai F?iskolai Ka?r?nak ak?ko?ri d?k?n?ja. Se?g?t?s?g?k?kel ?s t?mo?ga?t?suk?kal, Be?ne?dek Elek pub?li?cisz?ti?k?i?b?l ed?dig k?t – a ma?gyar iro?da?lom?t?r?t?net sz?m?ra is ?j – k??te?tet (Az is?me?ret?len Be?ne?dek Elek. K??tet?ben ed?dig nem k??z?lt, 1881 ?s 1892 k??z?tt ?rt pub?li?cisz?ti?k?i?b?l. Az ?r?so?kat ?ssze?gy?j?t?t?te, ?s jegy?ze?tek?kel ki?eg?sz?tet?te: Perj?mosi S?n?dor. Szerk. ?s az el?sz?t ?r?ta: A. Sz?la Er?zs?bet. Saj?t? al? ren?dez?te: Gaz?da Ist?v?n. Sopron–Piliscsaba, 2006. Nyu?gat-Ma?gyar?or?sz?gi Egye?tem – Ma?gyar Tu?do?m?ny?t?r?t?ne?ti In?t?zet. 192 l.; ?s: Az is?me?ret?len Be?ne?dek Elek. M?so?dik gy?j?t?s. K??tet?ben ed?dig nem k??z?lt, 1892 ?s 1910 k??z?tt ?rt pub?li?cisz?ti?k?i?b?l. Az ?r?so?kat ?ssze?gy?j?t?t?te, ?s jegy?ze?tek?kel ki?eg?sz?tet?te: Perj?mosi S?n?dor. Szerk. ?s az el?sz?t ?r?ta: A. Sz?la Er?zs?bet. Saj?t? al? ren?dez?te: Gaz?da Ist?v?n. Sopron– Pi?liscsaba, 2007. Nyu?gat-Ma?gyar?or?sz?gi Egye?tem – Ma?gyar Tu?do?m?ny?t?r?t?ne?ti In?t?zet. 212 l.) tud?tunk ki?ad?ni. Az el?m?lt negy?ven-?t?ven ?v?ben – a Ba?logh Ed?g?r szer?kesz?tet?te v?lo?ga?t?sok ?ta (Hall?j?tok em?be?rek? Po?li?ti?kai ?r?sok ?s iro?dal?mi b?r?la?tok. ?ssze??ll., el?sz?val ?s jegy?ze?tek?kel el?l?t?ta: Ba?logh Ed?g?r. Bu?ka?rest, 1957. ?l?la?mi Iro?dal?mi M??v?sze?ti Ki?ad?. 296 l. ?s: A sz?zesztend?s j?vend?mond?. Kar?co?la?tok, el?be?sz?l?sek. Cik?kek. ?ssze??ll?totta, el?sz?val ?s jegy?ze?tek?kel el?l?t?ta: Ba?logh Ed?g?r. Bu?ka?rest, 1967. Iro?dal?mi K?nyv?ki?ad? 326 l. A k?t k??tet tar?tal?mi?lag na?gyobb?r?szt fe?di egy?m?st.) – ha?son?l?ra nem volt p?l?da, ?s je?len?leg is t?bb ?j, iro?da?lom?t?r?t?ne?ti?leg is ku?ri??zum?nak nevezhet? k??tet szer?kesz?t?se fo?lyik.

Ami?kor az ?let?m? fel?t?r?s?nak ne?ki kezd?t?nk, m?r ak?kor is tud?tuk, hogy Be?ne?dek Elek t?bb volt, mint me?se??r?. ?m min?ket is meg?le?pett az a sok?sz?n??s?g, az az ?ri??si tu?d?s ?s az a t?r?sa?dal?mat ne?vel?ni ?s fel?emel?ni aka?r?s, ?s az az er?k?l?csi ma?gas?s?g, to?v?b?b? nem?zet?f?l?t?se, ami ?r?sa?i?ban meg?je?lent.

Az ?j gy?j?t?sek jelent?sen t?l?mu?tat?nak az ed?dig ki?ala?kult Be?ne?dek Elek k?pen ?s t?l?mu?tat?nak azon a ki?csit szo?ci?a?lis?ta t?pu?s? be??l?l?t?son is, amit Ba?logh Ed?g?r v?lo?ga?t?sai pr?b?l?tak su?gall?ni. Nem k?t?s?ges, hogy sz?k?s?g volt azok?ra a k??te?tek?re, ami az ? v?lo?ga?t?s?ban je?len?tek meg, hi?szen ez volt az ut?kor els? jelent?sebb k?s?r?le?te ar?ra, hogy Be?ne?dek Ele?ket ki?emel?j?k a gy??ny??r?, ?m na?gyon is be?ska?tu?ly?z? gyer?mek- ?s if?j??s?gi ?r? szerepk?r?b?l. Ugyan?ak?kor k?t?s?g?te?len Ba?logh Ed?g?r szo?ci?a?liz?mus ir?n?ti el?k??te?le?zett?s?ge, ?s ez a v?lo?ga?t?sa?in ke?resz?t?l meg?ke?r?l?he?tet?le?n?l meg?mu?tat?ko?zik, mint?egy be?il?leszt?ve Be?ne?dek Ele?ket egy m?sik, a szo?ci?a?liz?mus, a bal?ol?da?li?s?g ska?tu?ly?j?ba.

Be?ne?dek Elek ?r?sa?i?nak z??m?t meg?is?mer?ve nem k?t?s?ges, hogy ma?gas fo?k? szo?ci??lis ?rz?kenys?gr?l, t?relemr?l tett ta?n??bi?zony?s?got, ?m ez nem je?len?ti azt, hogy a szo?ci?a?liz?mus h?l?j?t nyu?god?tan r?h?z?hat?n?nk. ? ma?ga sem szo?ci?a?liz?mus p?r?ti. Igaz ugyan, hogy ?d?v?z?li, ami?kor Achim And?r?s szo?ci?a?lis?ta sz?nek?ben els?k?nt ke?r?l be k?pvisel?nek a ma?gyar par?la?ment?be (B. E.: Achim And?r?s. Nem?ze?ti Is?ko?la 12(1905)19. m?j. 13. 1–2. l), de az is, hogy Bras?s?i La?pok ha?s?b?ja?in nyolc ?v ut?n a Ta?n?cs?k?z?t?r?sa?s?g?r?l m?r azt ?r?ja, hogy: „Egy?szer?re csak el?m ?gas?kod?nak e sz?m?je?gyek: 1919. III. 21. Ha nem csa?l?dom e nap reg?ge?l?n csa?pott k??z?nk Pes?ten a mennyd?rg?s mennyk? a – kom?mu?niz?mus k?p?ben” (A p?rmai Certosa, avagy: Hol a passzus? 33(1927)141. j?n. 26. 11–12. l.)

Az el?m?lt m?s?f?l ?v?ben ki?adott k?t ?jabb k??tet ?j sz?nt visz a Be?ne?dek Elek-i k?p?be. A pub?li?cisz?ti?k?i?b?l, t?r?c?i?b?l, n?p?raj?zi jel?le?g?, to?v?b?b? tan??gyi ?s po?li?ti?kai ?r?sa?i?b?l, megeml?kez?seib?l, stb. k?sz?lt v?lo?ga?t?sok, me?lyek?nek leg?na?gyobb r?sze ez id?ig csak a ko?ra?be?li la?pok ha?s?b?ja?in je?len?tek meg ?s tu?laj?don?k?p?pen az is?me?ret?len?s?g ho?m?ly?ba bur?ko?l?z?tak ?j di?men?zi??t nyi?tot?tak meg ab?ban a vi?l?g?ban, amely Be?ne?dek Elek sok?sz?n? mun?k?s?s?g?t pr?b?l?ja be?mu?tat?ni.

A ha?gyo?m?ny?ban me?se- ?s if?j??s?gi ?r?k?nt is?mert Be?ne?dek Elek, m?r ?le?te so?r?n adott ki olyan t?r?ca- ?s el?be?sz?l?s-gy?j?te?m?nye?ket ?sszef?gg? so?ro?za?to?kat, s?t „er?k?l?csi be?sz?de?ket” is, ame?lyek feln?tt ol?va?s?i?nak sz?lt. Egyik leg?is?mer?tebb re?g?ny?n (Hu?sz?r An?na. Re?g?ny. Bu?da?pest, 1893. Ma?gyar H?r?lap ki?ad?sa. 190 l. – 1908-ban m?r a har?ma?dik ki?ad?s?t ?r?te meg ?s le?for?d?tot?t?k t?b?bek k??z?tt n?met nyelv?re is) t?l, t?b?bek k?zt is?mert ?s sok ki?ad?st ?rt meg az az er?k?l?csi tar?tal?m? ?r?sa, ame?lyet fi??nak, Jan?k?nak ?rt (Tes?ta?men?tum ?s hat le?v?l. Bu?da?pest, 1893). A k??tet 1927-ben m?r a he?te?dik ki?ad?s?t ?r?te meg; leg?ut?bb 2006-ban je?lent meg. Le?for?d?tot?t?k ?s meg?je?lent n?met nyel?ven is 1899-ben. Mind?ez azt je?len?ti, hogy sa?j?t ko?r?ban sem csak, mint gyer?me?kek?nek ?r? volt ismert…

*

Be?ne?dek Elek ?r?i vi?l?g?nak be?mu?ta?t?s?hoz el?en?ged?he?tet?le?n?l sz?k?s?ges?s? v?lt egy, az ? iro?dal?mi mun?k?s?s?g?t be?mu?ta?t? bib?li?og?r?fia k?sz?t?se, mely a ha?gyo?m?nyo?san csak az ?n?l?l? m??ve?i?vel fog?lal?ko?z? bib?li?og?r?fi??kon t?l?mu?ta?t?an pub?li?cisz?ti?k?it, na?pi- ?s he?ti?lap?ok?ban k?z?z?tett ?r?sa?i?nak fel?t?r?s?t is c?l?ba ve?szi, s ezen is t?lmen?en a lehet?s?gekhez k?pest ?ssze?gy?j?ti a m?veir?l sz?l? is?mer?te?t?se?ket ?s a r?la sz?l? ?r?so?kat.

Ez a mun?ka ides?to?va k?t ?ve fo?lyik a Ma?gyar Tu?do?m?ny?t?r?t?ne?ti In?t?zet ke?re?tei k?zt. Ed?di?gi ku?ta?t?sa?ink je?len?leg m?g csak r?sz?ered?m?nyek?kel szol?g?l?nak, s b?r tel?jes?s?g?re t??rek?sz?nk, de m?r most l?t?ha?t?, hogy azt el??r?ni so?ha?sem fog?juk tud?ni, na?gyobb r?sz?ben a k?z?jeggyel el nem l?tott ?r?sa?i?nak feltehet?en nagy sz?ma mi?att. Bib?li?og?r?fu?sok k?z?mon?d?sa itt ?r?v?ny?re ta?l?l, mi?sze?rint: bib?li?og?r?fi??t nem le?het be?fe?jez?ni, csak ab?ba?hagy?ni.

Mos?ta?n?ig t?bb ezer n?v?vel el?l?tott pub?li?k?ci??t t?r?tam fel ?s az ?l?ta?la ki?adott k?ny?vek ?s ?n?l?l? ki?ad?v?ny?ok sz?ma is b?ven meg?ha?lad?ja az ed?di?gi ?sz?sze?s?t?sek?ben szerepl? ki?csit t?bb mint m?s?f?l?sz?z fe?let?ti sz?mot, ?gy hogy k?z?ben az egyes ki?ad?sok ?jabb ki?ad?sa?it ?s ki?ad?s?v?l?to?za?ta?it is meg?pr?b?l?tam fel?t?r?ni.

Az ?n?l?l? ki?ad?v?ny?ok sz?m?t fel?t?r?ni ?s ?ssze?s?te?ni nem k?nny? fel?adat, mi?vel szin?te min?den na?gyobb k?nyv?t?r szol?g?l olyan Be?ne?dek Elek k??tet?tel, il?let?ve ?j-ki?ad?s?v?l?to?za?tok?kal, ame?lyek m?s k?nyv?t?r?ban nem lelhet?ek fel. R?ad?sul a ka?ta?l?gus?c?du?l?k le??r?sai is hagy?nak n?mi k?v?n?ni?va?l?t ma?guk ut?n, nem is be?sz?l?ve ar?r?l a t?nyr?l, hogy a hi?b?s, rossz ki?ad?si ?v?vel, rossz ki?ad? vagy nyom?da?jel?z?s?sel, pon?tat?lan c?m??r?s?sal le??rt k?tetekr?l, n?ha azt is ne?h?z ki?de?r?te?ni, hogy va?l?j?ban h?nya?dik ki?ad?s?r?l is van sz?. A m?r em?l?tett Tes?ta?men?tum ?s hat le?v?l p?l?d?ul m?r a ki?ad?s?nak ?v?ben va?l?j?ban kett? (de le?het, hogy t?bb!) ki?ad?st is meg??rt. Az biz?tos, hogy ez a k??tet egy ?ven be?l?l leg?al?bb h?rom ki?ad?st ?rt meg, de ?p?pen e k??tet ki?ad?sa?i?nak a sz?ma annyi?ra bi?zony?ta?lan, hogy a 2006-os ki?ad?s?n?l a ki?ad? csak azt mer?te biz?ton?s?g?gal a k??tet?be je?gyez?ni, hogy az 1927-es he?te?dik ki?ad?s alap?j?n k?sz?lt, de szin?te biz?tos, hogy m?r 1927-ben sem tud?t?k pon?to?san, hogy a k??tet hanyadik ki?ad?s?t ?r?te meg. Eg?szen biz?tos, hogy t?l volt a he?te?di?ken!

Van?nak k??te?tek, ame?lyek ?jabb ki?ad?s?v?l?to?za?ta?i?r?l csak a nyom?da?jel?z?s v?l?to?z?sa en?ged k??vet?kez?tet?ni, ?m n?mely eset?ben m?g az sem, csak a c?m?lap be?t??t?pu?s?nak v?l?to?z?sa sej?te?ti, hogy ?jabb ki?ad?s?r?l, avagy ?j?ra?nyo?m?s?r?l van sz?, ami per?sze ?jabb nyo?mo?z?st ig?nyel?het. Mind?ez azt je?len?ti, hogy egy k?sz?l? Be?ne?dek Elek bib?li?og?r?fia k?ny?v?sze?ti r?sz?nek le??r?sa csak?is ?s ki?z?r?lag az autopszia m?d?sze?r?vel ?r?ha?t?ak le. Azon?ban eb?ben az eset?ben le??r?s?ra ke?r?l az egyes k??te?tek tar?tal?ma is. ?gy meg?l?t?ha?t?, hogy az ?jabb ki?ad?sok az ?vek vagy ?v?ti?ze?dek alatt mi?lyen v?l?to?z?so?kon es?tek ?t. P?l?d?nak ok??rt a ma?ga ko?r?ban n?p?sze?r? ?s t?bb ge?ne?r?ci??t ki?szol?g?l?, ?j ki?ad?s?ra na?gyobb r?sz?ben ma is ?r?de?mes Apa me?s?l c?m? k??tet el?sz?r 1888-ban je?lent meg – megjegyzend?: ki?ad?si ?v n?l?k?l –, majd az azt k?vet? h?rom ?jabb ki?ad?s, min?dig ja?v?tott ki?ad?s?k?nt je?lent meg, m?g?nem a ha?to?dik ki?ad?s Be?ne?dek Elek ha?l?la ut?n m?s?f?l ?v?ti?zed?del k?s?bb fia – aki?nek a k??tet ere?de?ti?leg k?sz?lt – Be?ne?dek Mar?cell szer?kesz?t?s?ben; aki mint ?r?ja: „A b?v?tett ha?to?dik ki?ad?s?ba be?l?ke?r?l?tek a Nagy?ap? me?se?f?ja c?m? k?nyv?nek ideill? ver?sei, kis me?s?i, ap?r? je?le?ne?tei. ?j raj?zok k?sz?l?tek hoz?z?” (Be?ne?dek Mar?cell: El?sz?. In Apa me?s?l. Me?s?k ?s ver?sek. J? gyer?me?kek sz?m?ra ?r?ta Be?ne?dek Elek. [Saj?t? al? ren?dez?te: Be?ne?dek Mar?cell.] R?na Emy raj?za?i?val. Bu?da?pest, [1943] ?j Id?k Iro?dal?mi In?t?zet. 4. l.) Az?az, egy ala?po?san kib?v?tett k?tetr?l be?sz?l?he?t?nk ugyan?azon c?m alatt.

A k?z?be?v?tel ?t?j?n t?rt?n?, tar?ta?lom?fel?t?r?s?sal ki?eg?sz?tett le??r?sok m?s dol?gok?ra is f?nyt de?r?te?nek. N?mely eset?ben fel?vi?l?go?s?t?st ka?punk ar?r?l, hogy Be?ne?dek Elek m??ve?i?nek ?t- il?let?ve fel?dol?go?z?sa?i?r?l van sz?, s b?r tar?tal?mi?lag m?g van k??ze az ere?de?ti sz??veg?hez, a va?l?s?g?ban, sok eset?ben ala?po?san ?t?dol?go?zott, az ere?de?ti?re alig ha?son?l?t? sz?vegekr?l van sz?. Az m?g a job?bik, ha a mai nyelv?hez ala?k?tot?t?k a sz??ve?get, de n?ha olyan tor?zu?l?so?kon – ha nem na?gyob?ba?kon – men?tek ke?resz?t?l, mint An?der?sen vagy a Grimm test?v?rek me?s?i. M?s?r?szt mint ar?ra m?g Be?ne?dek Ist?v?n h?v?ta fel Gaz?da Ist?v?n fi?gyel?m?t: az 1990-es ?vek els? fe?l?ben sz?p sz?m?mal je?len?tek meg olyan Be?ne?dek Elek?nek tu?laj?do?n?tott, az ? ne?v?vel f?m?jel?zett k??te?tek, ame?lyek nem Be?ne?dek Elek ?r?sai! M??g?t?tes ?r?dek?k?nt va?l?sz?n? ez ut?b?bi?ak ese?t?ben az ?ll?hat, hogy a min?den?ki ?l?tal is?mert me?se?mon?d? ne?v?vel k?nnyebb el?ad?ni a gyer?me?kek?nek sz?nt k??te?te?ket, hi?szen a sz?l?k, mint egy m?r?ka?jel?z?s?ben, kor?l?t?la?nul meg?b?z?nak eb?ben a n?v?ben. Ez ter?m?sze?te?sen Be?ne?dek Elek?nek a ma?gyar me?se?iro?da?lom?ban be?t?l?t?tt rang?j?t je?len?ti, ugyan?ak?kor f?l?, hogy egy-egy sz?n?vo?na?lon alu?li m?, mind a gye?rek, mind a sz?l? ked?v?t el?ve?szi a va?l?di me?s?k, a va?l?di Be?ne?dek Elek-i vi?l?g megismer?s?t?l. A k?sz??l? bib?li?og?r?fia se?g?t?s?get k?v?n ny?j?ta?ni ezek ki?sz??r?s?hez is.

A tar?tal?mi le??r?sok hoz?z?j?rul?nak ah?hoz is, hogy megfejthet? le?gyen, Be?ne?dek Elek?nek ed?dig, mely ?r?sai je?len?tek meg k??tet?ben s ?gy a pub?li?cisz?ti?k?i?nak fel?t?r?sa so?r?n megnevezhet?v? v?l?nak azok az ?r?sai, ame?lyek ?n?l?l? ki?ad?s?ban m?g nem je?len?tek meg. Mi?vel a ko?ra?be?li na?pi- ?s he?ti?lap?ok jelent?s r?sze ala?pos min?s?groml?son ment ke?resz?t?l ?s egy?re ne?he?zeb?ben hozz?f?rhet?k, eset?leg alig fellelhet?k, ez??l?tal kijel?lhet?v? v?l?nak az ut?kor sz?m?ra fe?le?d?s?be me?r?lt ?s az ?gy min?den?k?p?pen megmen?ten?d? ?r?sok, s ez?zel Be?ne?dek Elek iro?dal?mi m??k??d?se ?s arc?k?pe is a va?l?s?g?hoz k??ze?lebb vihet?.

Ez?zel azon?ban ?t?l?p?t?nk Be?ne?dek Elek pub?li?cisz?ti?k?i fel?t?r?s?nak sok prob?l?m?t felvet? k?r?d?se?i?hez. A prob?l?m?k alapvet?en k?t na?gyobb cso?port?ra oszt?ha?t?k. Az egyik: mely la?pok?ban ad?ta k?z?re ?s azon t?l m?g hol je?len?tek meg Be?ne?dek Elek ?r?sai, il?let?ve hol je?len?tek meg a m?sod- ?s har?mad k?z?l?sek? M?s?r?szt mi?lyen n?v?v?l?to?za?tok ?s ?l?ne?vek alatt je?len?tek meg ?r?sai?

Na?gyobb?r?szt is?mer?tek azok a la?pok, ame?lye?ket Be?ne?dek Elek ala?p?tott, il?let?ve, azok, ame?lyek?nek szerkeszt?je, f?szerkeszt?je volt. ?gy megeml?thet? az: Orsz?g-Vil?g, Az ?n ?j?s?gom, Ma?gyar N?p, Nem?ze?ti Is?ko?la, Ma?gyar Kri?ti?ka, Ma?gyar?s?g, Ma?gyar Vi?l?g, J? Paj?t?s, Va?s?r?nap, Va?s?r?na?pi ?js?g, Cim?bo?ra stb. Ugyan?ak?kor alig is?mer?tek azok a la?pok, ame?lyek?nek mun?ka?t?r?sa, f?munkat?rsa volt, s ezekr?l az ?let?rajz?ok ?s a r?la sz?l? mo?nog?r?fi??k is alig tesz?nek em?l?t?st. M?g ke?v?s?b? is?mert azon la?pok?nak a sz?ma, ahol ki?sebb-na?gyobb rend?sze?res?s?g?gel vagy csak egy-k?t al?ka?lom?mal je?len?tek meg ?r?sai, b?r hi?va?ta?lo?san nem tar?to?zott a lap k??te?l?k?be.

Is?mert, hogy p?ly?ja kez?de?t?n a Bu?da?pes?ti H?rlap mun?ka?t?r?sa volt s eben az id?ben volt a He?tek t?r?sa?s?g?nak tag?ja is. Ez volt a fi?a?tal ?j?s?g??r?nak az ?r?i- ?s f?leg ?j?s?g??r?i is?ko?l?ja; b?r n?h?ny ?r?sa ut?n, m?r szin?te ?sz?re sem vehet? hogy p?ly?ja kez?de?t?n lev? ?j?s?g??r?r?l van sz?. M?r ek?kor fi?gye?lem?re?m?l?t? az iro?dal?mi st?lu?sa, il?let?ve, az, hogy el?g ko?r?n el kezd j?t?sza?doz?ni a k?l?nb?z? ?l?ne?vek?kel ?s azok v?l?to?za?ta?i?nak lehet?s?g?vel.  

Alig is?mert, hogy az 1890-es ?vek ele?j?n, j? n?h?ny ?ven ke?resz?t?l je?len?nek meg ?r?sai a Hor?v?th Gyu?la szer?kesz?t?s?ben megjelen? Ma?gyar H?rlapban s egy id?ben itt a Tan??gy c?m? ro?vat szer?kesz?t?s?t is re? b?z?z?k. Feltehet?en ek?kor me?r?l f?l ben?ne egy a hi?va?ta?los kor?m?ny?t?l f?g?get?len, a ma?gyar ta?n?t?s?g?nak k?sz?l? po?li?ti?kai ?s tan??gyi he?ti?lap ter?ve. Ez lett ha?ma?ro?san a Nem?ze?ti Is?ko?la, ami an?nak el?le?n?re v?lt si?ke?res?s?, hogy a kor?m?ny tan??gyi lap?ja – a N?p?ta?n?t?k Lap?ja – fo?lya?ma?to?san el?len?pro?pa?gan?d?t fej?tett ki e lap el?len ?s az is?ko?l?k azt hi?va?ta?lo?san nem is j?rat?hat?t?k. Itt kell meg?je?gyez?ni, hogy a Ma?gyar H?rlapnak ugyan?az a ki?ad?ja, mint az Orsz?g-Vil?gnak s a k?t lap k??z?tt el?g szo?ros az egy?tt?m??k??d?s. Az Orsz?g-Vil?g az egyik ka?r?cso?nyi sz?m?ban a Ma?gyar H?rlap szerkeszt?s?g?t mu?tat?ja be!

Csak r?sz?ben tu?dok egyet??r?te?ni He?ge?d?s Im?re J?nos azon ?l?l?t?s?val, mi?sze?rint a lap?in?d?t?s?nak szub?jek?t?v oka az volt, hogy: „1893 ta?va?sz?n lap n?l?k?l ma?radt, (t. i. ad?dig az Orsz?g-Vil?g szerkeszt?je volt) m?r?pe?dig el?k?p?zel?he?tet?len volt sz?m?ra az az ?l?la?pot, hogy ? nem te?re?get?he?ti ker?te?l?s n?l?k?l or?sz?g-vi?l?g k?z?v?le?m?nye el? h?bor?g?sa?it, t?p?ren?g?se?it, til?ta?ko?z?s?t, kri?ti?k?j?t” (Be?ne?dek Elek mo?no?gr?fia. Cs?k?sze?re?da, 2006. Pallas-Akad?mia. 69. l.) – ugyan?is eb?ben az id?ben a gyer?mek?lap?okon t?l nagy sz?m?ban je?len?tek meg ?r?sai a Ma?gyar H?rlap ?s a F??v?rosi La?pok ha?s?b?ja?in, ut?b?bi?ban sz?mos al?ka?lom?mal els? ol?da?lon ve?z?r?cik?kei, ahol a t?r?sa?dal?mi igaz?s?g??r?zet??t b?n?t? „h?bor?g?sa?it” b?s?gesen volt al?kal?ma ki?fe?je?z?s?re jut?tat?ni.

He?ge?d?s Im?re J?nos Be?ne?dek Elek mo?nog?r?fi??j?ban azt mond?ja: „A fo?ly?irat t?r?t?ne?t?t r?sz?le?te?sen meg??r?ta Ba?logh Ed?g?r a Hall?j?tok em?be?rek? pub?li?cisz?ti?kai gy?j?te?m?ny el?szav?ban, s a leg?jobb ?r?so?kat k??z?l?te itt” (59. l.) Azon?ban, ha va?la?ki el?ol?vas?sa a fent em?l?tett el?sz?t, s emel?lett haj?lan?d? ven?ni a f?rad?s?got ?s v?gig?n?zi a la?pot, igen?csak meglep? fel?fe?de?z?s?re jut?hat. Ele?ve nagy b?tor?s?g?nak tar?tom egy lap szerkeszt?j?nek ?s egy kiemelked? ?r?nak ?let?m??v?t be?mu?ta?t? k??tet ide?vo?nat?ko?z? r?sz?t ?s id??sza?k?t egy olyan v?lo?ga?t?s?ra ala?poz?ni, melyr?l ma?ga a szerz? is tud?ja, hogy kor?rek?ci??ra szo?rul s hogy „a k?ls? ?s bels? cen?z??ra mi?att ki?ma?radt n?h?ny r?sz?let, s ugyan?csak emi?att szo?rul ap?r? kor?rek?ci??ra n?h?ny meg??l?la?p?t?s”. Ba?logh Ed?g?r ?ssze??l?l?t?sa igen?csak egy?ol?da?l? k?pet fest Be?ne?dek Elekr?l. Itt kell meg?em?l?te?ni azt is, hogy Bajk? M?ty?s ?gy ?r?ta meg Be?ne?dek Elek tan??gyi pub?li?cisz?ti?k?i?r?l sz?l? ?r?te?ke?z?s?t (Be?ne?dek Elek tan??gyi pub?li?cisz?ti?k?ja. Pe?da?g?gi?ai Szem?le 8(1958)6. 553–567. l.), hogy a Ma?gyar H?rlap tan??gyi ro?va?t?r?l ?s ben?ne Be?ne?dek Elekr?l m?g csak em?l?t?st sem tesz, pe?dig ?l?ta?la igen?csak fon?tos k?r?d?sek ke?r?l?tek itt na?pi?rend?re. Ezek az el?z?m?nyek n?l?k?l el?k?p?zel?he?tet?len?nek tar?tom a Nem?ze?ti Is?ko?la l?trej?tt?t…

Meglep?, hogy egyik szerz? sem fi?gyelt fel ar?ra, hogy a lap ?s hoz?z? f?z?d?en ben?ne Be?ne?dek Elek t?r?t?ne?te sem ?r v?gett lap?t?l va?l? b??cs??z?j?val (Be?ne?dek Elek – F?l?des G?za: Ba?r?ta?ink?hoz. Nem?ze?ti Is?ko?la 9(1902)50. (dec. 13.) 1. l.). Ugyan a lap id?legesen t?ny?leg meg?sz??nik, s he?ly?t 1902 de?cem?be?re ?s 1903 ?p?ri?li?sa k??z?tt az ?l?ta?la ala?p?tott Ma?gyar Vi?l?g ve?szi ?t – ami?nek szin?t?n f?szerkeszt?je volt –, ?m e lap meg?sz?n?te ut?n a Nem?ze?ti Is?ko?la ?j?rain?dul – fo?lya?ma?tos ?v?fo?lyam?sz?mo?z?s?sal. A v?l?to?z?s az, hogy m?g ko?r?b?ban a Nem?ze?ti Is?ko?la szerkeszt?je Be?ne?dek Elek ?s f?munkat?rsa F?l?des G?za volt, ez a k?t poszt a to?v?b?bi?ak?ban megcser?l?d?tt, s Be?ne?dek Elek eg?szen 1907 ok?t?be?r?ig, – ami?kor is a lap?t?l v?g?leg meg?v?lik (Be?ne?dek Elek: Le?v?l F?l?des G?z?hoz. Nem?ze?ti Is?ko?la 14(1907)41. (okt. 12) 1–2. l.) ?s Apponyi Al?bert fel?k?r?s?re el?v?l?lal?ja a N?p?ta?n?t?k Lap?ja szer?kesz?t?s?t – a lap?nak f?munkat?rsa ma?radt ?s je?len?tek itt meg fo?lya?ma?to?san ?r?sai. Megjegy?zen?d?, hogy a Nem?ze?ti Is?ko?la v?g?l hu?szon?hat ?v?fo?lya?mot ?lt meg, s csak 1919-ben sz?nt meg.

A fent em?l?tett n?h?ny p?l?da ku?ta?t?si hi??nyos?s?gok?ra, ellen?rizetlen?l ?t?vett f?linform?ci?kra, fi?gyel?met?len?s?gek?re h?v?j?k fel fi?gyel?m?n?ket, ami?hez ha?son?l?k?kal b?s?gesen ta?l?l?koz?ha?tunk a Be?ne?dek Elek?r?l sz?l? ?s ve?le kap?cso?la?tos ?r?te?ke?z?sek egy r?sz?ben. To?v?b?b? iga?zol?j?k sz?k?s?g?sze?r??s?g??t egy k?sz?l? bib?li?og?r?fi??nak, ami?vel mi?ni?m?lis?ra cs?k?kent?het?j?k a ha?son?l? hi?b?k lehet?s?g?t s lehet?s?get ad?nak egy kor?rekt, r?sz?le?tes mo?no?gr?fia ?s m?s fel?t?r? vagy be?mu?ta?t? jel?le?g? m??vek el?k?sz?t?s?hez.

*

Be?ne?dek Elek?nek az ?l?ta?la szer?kesz?tett la?po?kon t?l sz?mos ?r?sa je?lent meg k?l?nb?z? la?pok ha?s?b?ja?in. ?gy hu?za?mo?sabb id?n ke?resz?t?l adott k?z?re ki?sebb-na?gyobb rend?sze?res?s?g?gel a m?r em?l?tett la?po?kon t?l a F?v?rosi La?pok, Pes?ti H?rlap, Pes?ti Nap?l?, Nem?zet, Nagy?v?ra?di Nap?l?, Sza?bad?s?g, Ma?gyar L?nyok, Ke?le?ti ?js?g, Bras?s?i Lapok, k??l?n?f?le sz?kely?f?l?di la?pok, mint pl.: Sz?kely-Udvarhely, Sz?kely?f?ld, Ud?var?he?lyi H?rad? stb. la?pok ha?s?b?ja?in, de id?k?z?nk?nt je?len?tek meg ?r?sai Ma?gyar?or?sz?g, s?t Eu?r?pa ha?t?ra?in t?l is, mint p?l?d?ul az Ame?ri?kai Ma?gyar N?p?sza?va vagy ?p?pen az Ame?ri?kai Ma?gyar Re?for?m?tu?sok Lap?ja ol?da?la?in. M?r ezek az ?j?s?gok is mu?tat?j?k, hogy ha?tal?mas anyag?gal ?l?lunk szem?ben ?s se sze?ri, se sz?ma azok?nak a ki?sebb-na?gyobb la?pok?nak, ahol az ?r?sai – n?ha csak egy-kett?, m?s?hol ak?r tu?cat?nyi, vagy ak?r t?bb is – meg?je?len?tek, nem is be?sz?l?ve a m?sod- ?s har?mad k?zl?sekr?l. Ez ut?b?bi eset?ben, azt vehet? ?sz?re, hogy sz?mos Be?ne?dek Elek?kel (is) kap?cso?la?tos ta?nul?m?ny j? n?h?ny hi?vat?ko?z?sa ezek?re a m?sod?k?z?l?sek?re hi?vat?ko?zik, feltehet?leg az?rt is, mert sok eset?ben nem is olyan k?ny?ny? meg??l?la?p?ta?ni, hogy az adott cikk?nek, ?r?s?nak van-e ko?r?b?bi el?zm?nye.

Ed?dig sa?j?t gy?j?t?se?im?re ala?poz?va ?s Urb?n L?sz?l? iro?da?lom?t?r?t?n?sz k?z?ira?tos gy?j?t?s?t fel?hasz?n?l?va, t?bb mint sz?z?har?minc (!) lap?r?l van tu?do?m?sunk, ame?lyek?ben Be?ne?dek Elek?nek k??l?n?f?le ?r?sai je?len?tek meg m?g az ?le?te fo?lya?m?n, s amelyekb?l leg?al?bb egy, de ?l?ta?l?ban m?r t?bb ?r?s?t is?mer?j?k.

A 19. sz?zad utol?s? har?ma?d?ban ?s a 20. sz?zad ele?j?n, a vi?d?ken ?s fal?vak?ban ?l? em?be?rek h?z?ba m?g rit?k?n j?r?tak rend?sze?re?sen na?pi- vagy he?ti?lap?ok. A t?r?sa?da?lom na?gyobb r?sz?nek ?s f?k?ppen az e te?r??le?ten ?l? em?be?rek t?bb?s?g?nek az ol?va?s?st a nap?t?rak ?s ka?len?d?ri?u?mok je?len?tet?t?k. Be?ne?dek Elek f?l?is?mer?te en?nek jelent?s?g?t s ?le?t?nek de?re?k?n ? v?lt az egyik leg?is?mer?tebb kalend?riumszer?kesz?t??v?. Egy id?ben az Athenaeum szin?te min?den nap?t?ra az ? szer?kesz?t?s?ben je?lent meg s volt olyan ?v, ami?kor k??zel tu?cat?nyi nap?t?rat ?s ka?len?d?ri?u?mot je?len?te?tett meg s ezek mel?lett m?g j? n?h?ny?ban je?len?tek meg ?r?sai. A sz?zad?for?du?l? k?r?ny?ki ?v?ti?ze?dek?nek jelent?s nap?t?r- ?s ka?len?d?ri?um?iro?dal?m?nak fel?t?r?sa m?g v?rat ma?g?ra, pe?dig szin?te el?k?p?zel?he?tet?len mi?cso?da iro?dal?mi ?s egy?b kin?csek b?j?tak meg itt. Ah?ny je?le?sebb ?r?, ?j?s?g??r? volt a kor?ban szin?te min?den?ki?nek je?len?tek meg ?r?sai ezek?ben az egy ?ven ke?resz?t?l rend?sze?re?sen for?ga?tott ki?ad?v?ny?ok?ban. Sz?p sz?m?mal je?len?tek meg ?r?sai ezek?ben Be?ne?dek Elek?nek is; to?v?b?b? ide so?rol?hat?juk az an?to?l?gi??kat s az egyes la?pok k?l?nb?z? ?n?ne?pi al?kal?mak?b?l (ka?r?csony, Mil?len?ni?um stb.) meg?je?len?te?tett al?bu?ma?it is. T?b?bek k?zt egy ilyen t?pu?s? mun?k?ban je?len?tek meg Be?ne?dek Elek?nek h?rom ?ven ke?resz?t?l t?bb ol?da?las ?ves ver?ses (!) ?ssze?fog?la?l?i, mely?ben az adott ?v po?li?ti?kai ?s t?r?sa?dal?mi t?r?t?n?se?it fog?lal?ta ?ssze, ?s amelyr?l ed?dig ugyan?csak nem sok em?l?t?s t?r?t?nt a szak?iro?da?lom?ban.

*

A m??vei fel?t?r?s?nak, m?sik sok fej?t??r?st oko?z? sar?ka?la?tos k?r?d?se, hogy mi?lyen ?lne?ve?ken je?len?tek meg m??vei? Az ?n?l?l? m??vei ese?t?ben vi?szony?lag egy?sze?r? a k?r?d?s, b?r itt is el?fordul, hogy nem a sa?j?t ne?v?n adott k?z?re m??vet, mint p?l?d?ul ami?kor a mil?len?ni?um ?v?ben P?r?tat?lan n?ven ad?ta k?z?re ver?ses?k??tet??t (P?r?tat?lan: ?l?do?zat?l?n?gok az ?j ez?red??v haj?na?l?n. [Bu?da?pest,] 1896. [Szerz?.] 47 l.), vagy az 1920-as ?vekb?l is?mert n?h?ny al?ka?lom?mal, ami?kor egy?sze?r??en csak Elek ap? n?ven ke?r?lt for?ga?lom?ba egy-egy k??te?te.

Az id?szaki ki?ad?v?ny?ok ese?t?ben sok?kal ne?he?zebb a hely?zet. N?h?ny le?xi?kon c?m?sz?, bio?gr?fia, ?l?n?v?le?xi?kon ugyan hoz va?la?mennyi ?l?ne?vet, de ko?r?nt sem ele?get. Alapvet?en is?mert Be?ne?dek Elek ?l?ne?vek?nek nevezhet?ek az ? n?v?va?ri??ci??i: B. E.; b.e.; be; B-k E-k; B-k; B. il?let?ve a: Sz?kely Hu?sz?r; Sz?kely hu?sz?r; G?b?, K?p?, Ze?ke, -k. ?s ?le?te m?so?dik fe?l?ben az Elek ap? ?s Elek nagy?ap?. Ez ut?b?bi?ak?b?l m?r k?nnyen levezethet?, hogy a Sz-ly H-r; Sz. H.; SzH; G-?; K-?; E-?; E ?. il?let?ve, a Hu?sz?r Be?ne?dek ?s a Ze?ke Be?ne?dek ?l?ne?vek is ?t ta?kar?j?k.

Gya?ko?ri ?s k?nnyen ?rthet? k?z?je?gye: b. ?s –b. – ugyan?ak?kor en?nek is?mer?te?t?s?t is el szok?t?k hagy?ni, il?let?ve gya?ko?ri k?z?jegy?nek bi?zo?nyult a K.; ?s az E. is, de ezek?re na?gyon oda kell fi?gyel?ni, nem le?het v?lo?ga?t?s n?l?k?l ne?ki tu?laj?do?n?ta?ni, mi?vel t?b?ben is ?l?tek ezek?kel az al??r?sok?kal, sok?szor ugyan an?n?l a lap?n?l ?s ugyan ab?ban az id?ben.

Ke?v?s?b? is?mert, hogy az Elek ap?t megel?zte az Elek apa, mint k?z?jegy.

M?r a ku?ta?t?s ele?j?n r? kel?lett j?n?ni, hogy Be?ne?dek Elek na?gyon is sze?re?tett j?t?sza?doz?ni a k??l?n?f?le ?l?ne?vek?kel. Ezek k??z?tt t?bb olyan is van, ami m?s – ko?r?b?bi – ?l?ne?vek?re vissza?ve?zet?ve vi?szony?lag k?ny?nyen megfejthet? ?s ref?lek?t?l az ?r?sa tar?tal?m?ra, ilyen t?b?bek k?zt a B?s Sz?kely ?s a Rok?kant hu?sz?r. Sok egy?szer, r??vid ide?ig, vagy rit?k?n hasz?n?la?tos ?l?ne?vet is hasz?n?lt, ami r?sz?ben a cikk uta?l?sa?i?b?l, tar?tal?m?r?l ?s st?lu?s?b?l vezethet? vissza Be?ne?dek Elek?re, p?l?d?ul: Egy ol?va?s?; A for?d?t?; Fotografus; Gyor siro; Sen?ki; Sz?kely; A szerk.; A szerkeszt?; Sz?ki?mon?d?; A t?rczair?; V?n?dor; Veto. Ezek sok eset?ben a ku?ta?t? sz?m?ra csak ak?kor t?n?nek ki, ha t?ny?le?ge?sen k?z?be ve?szi a pe?ri?o?di?k?kat, s azo?kat t?te?le?sen v?gig?n?zi, v?gig?la?poz?za, s ?gy be?te?kin?t?st nyer az ?j?s?g ?s ?r?i?nak vi?l?g?ba, ?sz?re?v?ve az egy?m?s?sal felesel?, egy?m?s?ra ref?lek?t?l? vagy ?p?pen a so?ro?zat jel?le?g? ?r?so?kat is. E n?l?k?l nem is le?het?ne azo?no?s?ta?ni sok eset?ben az ?r?sok szerz?it, s m?g ?gy is sok ma?rad azo?no?s?tat?la?nul, mi?vel egyes la?pok?n?l, vagy k?l?nb?z? ro?va?tok?n?l nem volt di?vat k?z?jeggyel el?l?t?ni a cik?ket. Ez saj?nos sok eset?ben pont a ve?z?r?cik?kek?n?l len?ne na?gyon fon?tos. Be?ne?dek Elek egyik sa?j?t lap?j?n?l, a Ma?gyar N?p ese?t?ben il?let?ve a Ma?gyar?s?g ha?s?b?ja?in is sok?szor ez volt ta?pasz?tal?ha?t?, pe?dig biz?tos?ra vehet?, hogy a k?z?jegy n?l?k??li ve?z?r?cik?kek egy r?sze itt ne?ki tu?laj?do?n?t?ha?t?.

Fej?t??r?st oko?z? ?l?n?v volt a Griff ?s az Igaz?mon?d?, de hosszas ke?res?g?l?s?sel be?bi?zo?nyo?so?dott, hogy bi?zo?nyos he?lye?ken ezek az ?l?ne?vek is ?t ta?kar?j?k. Az egyik egy so?ro?zat?jel?le?g? foly?ta?t?s alatt, a m?sik f?leg, egyes, a kor t?r?sa?dal?m?t b?r?l? er?k?l?csi tar?tal?m? „le?ve?lei” alatt.

*

Mind?ezek m?r most el?revet?tik a k?sz?l? bib?li?og?r?fia ?s a je?len ku?ta?t?s hasz?nos?s?g?t, re?m?l?ve, hogy hoz?z?se?g?t?het?j?k a ku?ta?t?kat ?s a Be?ne?dek Elek ?let?m? ut?n ?rdekl?d?ket, hogy a m?zes-m?zos gyer?me?kek?nek ?r?, sok?szor ?t is gyer?me?teg lel?k? nagy?ap?nak tar?t? k?z?fel?fo?g?s?b?l ki?ra?gad?juk, s meg?ad?juk az ?t megillet? he?ly?t is az iro?da?lom?t?r?t?net?ben, hi?szen ? nem?csak me?se??r? volt, de po?li?ti?kus, nem?ze?t?t f?lt? ?j?s?g??r?, irodalomszervez?, n?p??rt dol?goz?ni ?s ten?ni aka?r? munk?s…