„Nincs náció Európában, melyet olyan gyalázatosan megaláztak és tönkretettek volna, mint a magyart. S nincs náció Európában melynek akárcsak vélt sérelmeire vagy akárcsak félig-meddig jogos igényeire a hatalmak oda ne figyelnének csak a magyar. Már Németország is egyesült, a Szovjetunió felbomlott és átalakult, új önálló államok is születtek, új rendszerek születnek, átalakult néhány hónap, néhány esztend? alatt egész Közép és Kelet-Európa térképe, csak magyar ügyben nem rendeztetett semmi. Csak éppen az a nemzet verg?dik nemcsak Trianon árnyéka, de a trianoni romok alatt, amelyik ezeregyszáz éve telepedett meg a Kárpát-medencében és több mint ezeresztend?s államisággal rendelkezik Európa középén. Amely soha nem kezdett, sem közvetlenül, sem áttételesen világháborút, csak belesodródott abba, mint mások, s a vesztesek oldalára került, miközben semmivel sem követett el több b?nt és ostobaságot, mint a gy?ztesek - de semmi esetre sem annyit, mint amennyit azok vele szemben elkövettek."
BÍRÓ ZOLTÁN irodalomtörténész, 1941. április 21-én született Budapesten, Pesterzsébeten nevelkedett, érettségi után a dabasi járási m?vel?dési ház munkatársaként, majd a járási könyvtár vezet?jeként dolgozott. Egy évig segédmunkás volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. Tanított, majd a M?vel?dési Minisztériumban a Király Tibor jogász professzor vezette f?osztályon dolgozott. Amikor Pozsgay Imre vette át a kulturális tárca irányítását, kinevezte az Irodalmi-és Sajtó F?osztály vezet?jének. Az Aczél György irányította kulturális pártpolitikával itt ütközött legtöbbször és a legsúlyosabban. Innen két év után távoznia kellett. Ezt követ?en volt a Pet?fi Irodalmi Múzeum f?igazgatója, a pártközpont politikájával való szembenállása, folyóiratokban megjelent írásai miatt - kellett távoznia. Végül Szegedre a Juhász Gyula Tanárképz? F?iskolára kapott meghívást, ahol közel húsz esztend?n át tanított 2o. századi magyar irodalmat. Kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg:" A „harmadik út" és az 1945. utáni Válasz gondolatköre" címmel. Részt vett a Magyar Demokrata Fórum el?készít? munkájában a Lakiteleki Találkozó szervezésében. Tagja volt az MDF elnökségének, majd a szervezet els?/ügyvezet?/ elnöke lett. Az els? szabad választások el?tt elnöki tisztér?l lemondott, kés?bb az MDF-b?l is kilépett. Pozsgay Imrével együtt létrehozták a Nemzeti Demokrata Szövetséget, melynek társelnöke volt a párt megsz?ntéig. A kéthetente megjelen? Hitel c. folyóirat f?szerkeszt?je volt 1988. ?szét?l, az indulástól, 1992-ig. Jelenleg a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának a tagja. Az elmúlt években Lezsák Sándorral és Lovas István akadémikussal a Nemzetpolitikai Társaságot irányítja. Könyvei: Vállalások és kételyek, Szépirodalmi Könyvkiadó,1987, Saját út, Eötvös Kiadó, 1988, Októberi kérdések, Püski-Eötvös 1988, Egy év után, választás el?tt, Püski Kiadó,1990, Elhervadt forradalom, Püski Kiadó, 1993, Ady Endre sorsköltészete, Püski Kiadó,1998, Két nemzedék, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001