Ellenseges vonalak mogott
Ian Douglas Smith 1919-ben szuletett Del-Rodeziaban, mely akkoriban angol gyarmat volt. Skot szarmazasu edesapja eredetileg hentes volt, de Rodeziaban mar farmerkent kereste meg kenyeret. A kivaloan sportolo Ian Del-Afrikaban jart egyetemre, majd a masodik vilaghaboruban pilotakent szolgalt az angol hadseregben.
A haboru alatt ketszer is lel?ttek a gepet, a masodik alkalommal raadasul ellenseges vonalak mogott ert foldet Olaszorszagban. Kalandos korulmenyek kozott, 5 honapig bujkalt olasz es francia partizanok segitsegevel, mig vegul ujra csatlakozni tudott a szovetseges csapatokhoz. Smith a haboru utan hazatert Rodeziaba, ahol eleinte 87 negyzetkilometernyi (!) birtokan gazdalkodott, majd kepvisel? es miniszter lett a feher gyarmati parlamentben.
Ian Smith, Rodezia miniszterelnoke
Del-Rodeziat akkoriban a lakossag 3-5%-at kitev?, f?kent brit szarmazasu feher telepesek vezettek. Az 5 millionyi fekete lakossagnak nem volt beleszolasa a gyarmat politikai es gazdasagi eletebe. Ez a feher uralom kerult veszelybe, amikor a 60-as evek elejen nyilvanvalova valt, hogy Nagy-Britannia visszavonul Afrikabol es elengedi a fuggetlensegbe gyarmatait. Zambiaban, Ugandaban es Tanzaniaban a fuggetlenseg utan fekete elnokok kerultek hatalomra, es nyilvanvalo volt, hogy Del-Rodeziaban is a lakossag tulnyomo tobbseget kitev? fekete lakossag kezebe kerulne az iranyitas. Rodezia feher telepesei pedig ezt akartak megakadalyozni.
Rodezia fuggetlensege
Az 1964-ben Del-Rodezia miniszterelnokeve valasztott Smith megerezte az id?k szeleit, es elhatarozta, hogy megel?zi az angol kormanyt. 1965 novembereben ezert Smith Rodezia neven egyoldaluan kikialtotta orszaga fuggetlenseget Nagy-Britanniatol. Az 'uj' orszag els? miniszterelnoke termeszetesen ? maga lett, a hatalom pedig tovabbra is az uralkodo feher elit kezeben maradt.
Anglia azonnal semmisnek nyilvanitotta a fuggetlenseget, az ENSZ pedig - tortenelme soran el?szor - gazdasagi szankciokat leptetett eletbe egy orszag, Rodezia ellen. Rodeziat 15 eves tortenete soran egyetlen mas allam sem ismerte el, Smith bukasat azonban megsem az izolacio, vagy a nemzetkozi kozosseg szankcioi okoztak, - melyeket a szinten apartheid Del-Afrika es nehany multinacionalis ceg rendszeresen megszegett - hanem a fekete lakossag 1972-ben kezd?d? gerillahaboruja.
Ian Smith es felesege, Janet, Rodezia fuggetlensegenek az evfordulojat unneplik 1978-ban
A fuggetlensegi haboru
A telepesek kisebbsegi uralmuk es a szamukra kedvez? foldviszonyok fenntartasa erdekeben rasszista intezkedesek sorozatat vezettek be. A megm?velhet? fold a feher telepesek kezen maradt. Szegregacios rendszer m?kodott az iskolakban es a korhazakban. A fekete lakossag nagy resze szorny? szegenysegben elt, mivel jovedelmez?bb munkakat csak feherek vegezhettek.
Az elnyomas ellen a feketek mar a fuggetlenseg kikialtasa el?tt civil engedetlenseggel illetve kisebb rajtautesekkel vedekeztek. A komoly harcok 1972-ben kezd?dtek, es 1979-ig tartottak, amikor a telepesek belattak, hogy kuls? tamogatas nelkul eselytelen a harc a huszonketszeres tuler?ben lev? feketek ellen. A haboru 30 ezer, f?leg fekete halottat kovetelt.
Zimbabwe fuggetlensege
Smith a Harare-i repteren 2000-ben
A gerillak, a telepesek es Nagy-Britannia vegul 1979-ben egyeztek meg az orszag sorsarol. Rodeziabol Zimbabwe lett, a gy?ztes gerillak pedig atvettek az orszag iranyitasat. A legjelent?sebb gerillavezer, Robert Mugabe azota is Zimbabwe elnoke - de ez mar egy masik tortenet.
Ian Smith Zimbabwe fuggetlensege utan sem tavozott a politikai eletb?l; 1987-ig kepvisel? volt az uj parlamentben. Bar szo volt rola, vegul megsem fogtak perbe, igy viszonylagos bekeben elt birtokan. Kedden hunyt el, 88 eves koraban.