A verbaj (luesz, szifilisz) az els? es masodik szakaszban igen ragalyos: verbajos egyennel folytatott egyetlen kozosules fert?zest eredmenyez az esetek korulbelul egyharmadaban. A bakterium a nyalkahartyakon at ? peldaul a huvelyben vagy a szajban ?, vagy a b?ron keresztul jut be a testbe. A korokozo orakon belul eleri a kornyez? nyirokcsomokat, majd a veraram utjan az egesz szervezetben szetterjed. Terhesseg soran a magzat is fert?z?dhet szifilisszel, ami szuletesi rendellenessegek es mas bajok forrasa lehet.

Az Egyesult allamokban evente megallapitott uj, tuneteket okozo verbaj esetek szama legutobb 1990-ben erte el csucsat 50.000 esettel. ((Magyarorszagon 2002-ben 1136 szifiliszes beteget tartottak nyilvan.)) A szamok azota csokkennek ? nagyreszt a celzott kozegeszsegugyi intezkedeseknek koszonhet?en; 1999-ben osszesen 35.600 esetet jelentettek, melyb?l kicsivel tobb, mint 6000 okozott tuneteket. Lathato, hogy a legtobb esetre tunetmentes szemelyekben derul feny.

Panaszok, tunetek

A verbaj tunetei tobbnyire 3-4 hettel a fert?z?des utan kezd?dnek, bar ez bekovetkezhet 1-13 het kozott barmikor. A kezeletlen verbaj lefolyasa tobb szakaszban zajlik (els?dleges, masodlagos, latens es harmadlagos). A fert?zes tobb evig fennallhat; sziv- es agykarosodashoz, valamint halalhoz vezethet.

Az els? stadiumban fajdalmatlan seb vagy fekely (sanker) jelenik meg a fert?zes helyen ? jellemz?en a himvessz?n, a szemeremajkakon vagy a huvelyben. A sanker a vegbelnyilasban, a vegbelben, az ajkakon, a nyelven, a torokban, a mehnyakon, az ujjakon vagy ritkan a test mas reszein is felbukkanhat. A betegnek rendszerint csak egy sankere van, de neha tobb jelenik meg.

A sanker kis piros, kiemelked? teruletkent kezd?dik, amib?l hamar fajdalmatlan nyilt seb lesz. A seb nem verzik es kemeny tapintasu. A kornyekbeli nyirokcsomok altalaban megduzzadnak es ugyancsak fajdalmatlanok. A fert?zott n?k korulbelul fele, a feriaknak egyharmada nem is tud rola. Masok azert nem veszik eszre a sankert, mert keves tunettel jar. A seb rendszerint 3-12 het alatt begyogyul, ami utan a beteg teljesen egeszsegesnek t?nik.

A masodik szakasz altalaban b?rkiutessel kezd?dik, mely jellegzetes esetben 6-12 hettel a fert?zest kovet?en t?nik el?. A fert?zottek korulbelul 25%-anak sankere ekkor meg gyogyuloban van. A kiutes tobbnyire nem viszket es nem faj; megjelenese sokfele lehet. A legtobb mas betegsegt?l elter?en a masodlagos szifilisz b?rjelensegei rendszerint a tenyeren vagy talpon lathatok. Lehetnek rovid-elet?ek vagy tarthatnak honapokig. A kiutes vegul akkor is elt?nik, ha a beteg nem kap kezelest. Hetek-honapok mulva azonban uj kiutesek keletkezhetnek.

A verbaj masodik szakasza az egesz testet erint? (generalizalt) betegseg, mely lazzal, elesettseggel, etvagytalansaggal es sulyvesztessel jarhat. Szajsebek a betegek tobb mint 80%-aban alakulnak ki. Mintegy 50%-ban az egesz testben megnagyobbodnak a nyirokcsomok, es korulbelul 10%-ban a szem gyulladasa lep fel. Utobbi altalaban nem okoz panaszokat, bar neha a latoideg megduzzad, ami miatt a latas nemileg homalyosodhat. A betegek mintegy 10%-aban fajdalommal kisert gyulladas keletkezik a csontokban es az izuletekben. A maj gyulladasa sargasagot eredmenyezhet. Nehany betegnek heveny szifiliszes agyhartyagyulladasa (meningitisz) lehet, ami fejfajassal, nyakmerevseggel es olykor suketseggel jar.

A b?r kiemelkedhet (kondilomata lata) azokon a helyeken, ahol a nyalkahartyaba megy at (peldaul az ajkak es a szemeremajkak bels? szelen), es a nedves b?rteruleteken. E rendkivul fert?z? teruletek ellapulhatnak, es sotet lilava vagy szurkeve valhatnak. A haj gyakran foltosan hullik, molyragta kinezetet hagyvan maga utan.

Miutan a beteg a masodik szakaszbol felepult, a betegseg a rejtett (latens) szakaszba lep, melyben a fert?zes megmarad, de tunet nincs. Ez a szakasz evekig-evtizedekig, akar a beteg elete vegeig tarthat. A verbaj a rejtett szakaszban altalaban nem fert?z.

A harmadlagos (tercier) stadiumban szinten nem ragalyos a szifilisz, de tunetekkel jar, melyek lehetnek enyhek, de teljes leromlashoz is vezethetnek. Ez a szakasz leginkabb haromfelekeppen nyilvanulhat meg: joindulatu (benignus) harmadlagos szifilisz; sziv- es errendszeri; illetve idegrendszeri szifilisz.

A joindulatu harmadlagos szifilisz manapsag ritka. A b?ron es kulonboz? szervekben gummaknak nevezett csomok jelentkeznek. Lassan novekednek, fokozatosan gyogyulnak es hegeket hagynak. A csomok a testben szinte mindenutt megjelenhetnek, de leggyakoribbak a fejb?ron, az arcon, a torzs fels? reszen es a labszaron (kozvetlenul a terd alatt). A csontok is erintettek lehetnek, ami mely, athato fajdalmat okoz, es tobbnyire ejszaka rosszabbodik.

A sziv- es errendszeri (kardiovaszkularis) szifilisz altalaban a kezdeti fert?zes utan 10-25 evvel alakul ki. Az aorta (a szivb?l ered? f? ver?er) fala gyengulhet es kitagulhat (aneurizma) vagy az aortabillenty? atereszt?ve valhat. E valtozasok mellkasi fajdalomhoz, szivelegtelenseghez vagy halalhoz vezethetnek.

Az idegrendszeri luesz (neuroszifilisz) az osszes kezeletlen verbajosok mintegy 5%-at erinti, de a fejlett orszagokban ritka. Sulyos zavarokat eredmenyezhet az agyban es a gerincvel?ben, ami kihatassal van a gondolkodasra, a jarasra, a beszedre es a mindennapi elet sok mas tevekenysegere.

Az idegrendszeri szifilisz harom alakban nyilvanulhat meg: a meningovaszkularis, a parezises (?rultek benulasanak is hivjak) es a tabeszes (tabesz dorzalisz) formaban. A meningovaszkularis neuroszifilisz az agyhartyagyulladas (meningitisz) idult formaja, mely az agyat es a gerincvel?t erinti. A benulasos idegrendszeri szifilisz csak 40-50 eves korban jelentkezik. Fokozatos magatartasvaltozas vezeti be, peldaul a szemelyi higiene elhanyagolasa, hangulati valtozasok es fokozodo zavartsag. A tabeszes idegrendszeri szifilisz a gerincvel? egyre romlo betegsege, mely fokozatosan kezd?dik, jellemz? esetben a lab er?s, szaggato fajdalmaval, ami rendszertelenul jelentkezik, majd sz?nik. A beteg jarasa kes?bb bizonytalanna valik.

Korisme

Sanker vagy a tenyereken es a talpakon mutatkozo jellegzetes b?relvaltozas lattan az orvosban mar altalaban felmerul a verbaj lehet?sege. A vegleges diagnozis a laboratoriumi vizsgalatok eredmenyen mulik.

A verb?l ketfele tesztet vegeznek. Az els? sz?r?vizsgalat, ilyen a "Venereal Disease Research Laboratory" (VDRL, nemi betegseg kutato laboratorium) vagy a gyors plazma reagin ("rapid plasma reagin", RPR) vizsgalat. A sz?r?vizsgalatok nem dragak es konnyen elvegezhet?k, de el?fordul, hogy ismetelni kell ?ket, mert az eredmeny az els?dleges verbaj els? heteiben hamisan negativ lehet. A sz?r?vizsgalatok neha, mas korkepek miatt hamisan pozitivnak bizonyulnak. Ezert a koros sz?r?vizsgalati leletet meg kell er?siteni egy masodik, celzott vervizsgalattal, mely a szifilisz bakteriumokkal szembeni ellenanyagokat meri. A sz?r?vizsgalatok eredmenye sikeres kezeles utan negativva valik, de a masodik, meger?sit? teszt veglegesen koros marad.

Az els? vagy a masodik szakban a verbaj valamelyik b?r- vagy szajsebb?l nyert folyadekban a bakteriumok mikroszkopos kimutatasaval is megallapithato. Idegrendszeri szifiliszben a gerinccsatorna megcsapolasaval (lumbalpunkcioval) gerincvel?i folyadekot kell nyerni ellenanyagvizsgalat celjabol. A latens szakban a verbaj csak az ellenanyag-vizsgalattal korismezhet? a verben es a gerincvel?i folyadekban. A harmadik szakban a tunetek es az ellenanyag-vizsgalat alapjan allapitjak meg.

Kezeles es korjoslat

Az els?dleges es masodlagos szifiliszben szenved?k atadhatjak a betegseget masoknak, ezert tartozkodniuk kell a nemi erintkezest?l, vagy gondoskodniuk kell a vedekezesr?l mindaddig, amig ?k maguk es partnereik be nem fejeztek a teljes kezelest. A verbaj els? szakaszaban lev? beteg valamennyi szexpartnere, akivel az utobbi 3 honapban erintkezett, veszelyeztetett a fert?zesre. Masodik szakaszban lev? verbajos utobbi egy evi minden szex partnere veszelyben van. Az emlitett esetekben a partnereket verukb?l vegzett ellenanyag-vizsgalattal kell sz?rni. Amennyiben a lelet koros, kezelni kell ?ket. Nemelyik orvos nem var a teszt eredmenyere, hanem minden szexpartnert kezelesben reszesit.

A verbaj minden szakaban a legjobb antibiotikum az injekcioban adott penicillin. A verbaj els? stadiumaban egyszeri penicillin adasa elegend?, de egyes orvosok egy het mulva ismetlik az adagot. Masodlagos szifiliszben mindig szukseges a masodik adag. Penicillint adnak a verbaj rejtett szakaban es a harmadik szak minden megnyilvanulasaban is, bar gyakoribb vagy hosszabb intravenas kezelesre lehet szukseg. Penicillinre tulerzekeny szemelyek egyszeri azitromicint kaphatnak szajon at, ceftriaxont injekcioban naponta 10 napig, vagy doxiciklint 14 napig szajon at.

A verbaj korai szakaszaiban, kulonosen a masodik szakban szenved? betegek tobb mint feleben az els? kezeles utan 2-12 oraval reakcio lep fel. Ezt Jarisch?Herxheimer-reakcionak nevezik, es feltehet?leg a millionyi bakterium hirtelen pusztulasa idezi el?. Tunetei egyebek kozott rossz kozerzet, laz, fejfajas, izzadas, hidegrazas es a verbajos b?rjelensegek atmeneti rosszabbodasa. Idegrendszeri szifiliszes betegekben ritkan gorcsrohamok vagy benulas (paralizis) fordulhatnak el?. E reakcio tunetei mulok, es ritkan vezetnek maradando karosodashoz.

A kezelest kovet?en az els?, masodik es rejtett szakban lev? verbaj kimenetele igen jo. Az agyat vagy a szivet er? harmadlagos szifilisz prognozisa nem kedvez?, mert a mar kialakult karosodast nem lehet visszaforditani. A verbajbol felgyogyult szemely nem szerez vedettseget, a betegseget ujbol elkaphatja.

Tunetek: fajdalmatlan nyilt sebek, b?rkiutesek, laz, elesettseg, etvagytalansag, testsulyvesztes,

Forras: MSD Orvosi kezikonyv a csaladban, F?szerkeszt?: Mark H. Beers, MD

Ajanlo

Betegségek részletesen!

Feb	MAR	Jul
	23
2009	2010	2014