A M?ria Val?ria h?d t?rt?nete
M?r Kr. u. 170-b?l is van ?r?sos eml?ke az Esztergom ?s P?rk?ny k?z?tti dunai ?tkel?snek. M?r Marcus Aur?lius Antonius r?mai cs?sz?r uralkod?sa idej?n is itt keltek ?t a h?d?t? r?mai l?gi?k. Amikor pedig 1075-ben Esztergom kir?lyi sz?khelly? v?lt, a k?t part k?z?tt m?r r?v is m?k?dni kezdett, s I. G?za a garamszentbenedeki ap?tnak 10 haj?st adom?nyozott a r?v m?k?dtet?s?re, aminek haszn?lat?t 1215-t?l kezdve II. Endre minden arrafel? k?zleked?nek k?telez?v? tette. K?s?bb, a t?r?k h?dolts?g alatt - 1585-ben - Szin?n budai pasa megb?z?s?b?l stabil haj?hidat ?p?tettek, ami csaknem 100 ?ven ?t k?t?tte ?ssze a Duna k?t partj?t. Ez a h?d v?g?rv?nyesen 1683-ban pusztult el, a menek?l? t?r?k csapatok terhei alatt. Az ezt k?vet? k?zel 80 ?vben csak deregly?k ?s cs?nakok bonyol?tott?k le a forgalmat. Amikor 1762-ben Esztergom v?ros?t felszabad?tott?k, egy rep?l? hidat - ingak?teles kompot - ?ll?tottak forgalomba. Ez egy speci?lis, 7 ladikra helyezett ?sz?m? volt, amit 400 m?ter hossz? k?t?l tartott, ?s a v?z ?rja hajtotta egyik partr?l a m?sikra. Ez a megold?s nem g?tolta a haj?k?zleked?st sem, ?s mellette a fels? ?s als? r?v is tudott k?zlekedni. A nagyobb v?mbev?telek rem?ny?ben 1842-re ism?t haj?h?d ?p?lt. A Med?rdnapi v?s?rra 22 ezer m?zsa gyapj?t vittek ?t rajta.
Az 1848-as szabads?gharcban megs?r?lt ?s 1849-ben le?gett haj?hidat 1851-ben adt?k ?t ism?t a forgalomnak. A megn?vekedett g?zhaj?forgalomra val? tekintettel, megszigor?tott?k a nyit?si id?re vonatkoz? szab?lyokat, ?s ?jszak?ra kivil?g?tott?k. Baross G?bor k?zmunka ?s k?zleked?s?gyi miniszters?ge idej?n tervbe vett?k egy esztergomi ?lland? vash?d ?p?t?s?t is. 1890-ben adt?k ?t a pozsonyi Ferenc J?zsef hidat, k?t ?vvel k?s?bb az ?rseks?g lemondott v?mszed?si jog?r?l, ?gy az ?llami k?lts?gvet?st terhel? vash?d fel?p?lhetett. Vaszary Kolos hercegpr?m?s k?zrem?k?d?s?vel az 1893-i orsz?ggy?l?s ?vi k?lts?gvet?s?be felvett?k a h?d ?p?t?s?t. A h?d tengely?t az ?p?t?s alatt is m?k?d? haj?h?d tengelyvonal?t?l 120 m?terrel feljebb t?zt?k ki. Ezzel ?rt?k el, hogy a h?dr?l lej?v? forgalom k?zvetlen?l Esztergom v?ros k?zpontj?ba ?rkezzen. 1893-ban a h?d ?p?t?s?re megh?v?sos versenyt?rgyal?st ?rtak ki, amit n?gy v?llalkoz? k?z?l Cathry Szal?z ?s fia - a fogaskerek? vas?t ?s m?s nagy h?d ?p?t?je - nyert el. ?gy ?k ?p?thett?k fel a k?zel 1,5 milli? forintos k?lts?gvet?s? ?lland? hidat, melynek el?k?sz?t? munk?latait (felt?r?sok, tervdokument?ci?, technol?gi?k) mintegy 3 h?nap alatt elv?gezt?k. 1894. febru?r 23-?n megindult az ?p?tkez?s. ?jjel-nappal dolgoztak, t?bbsz?ri robbant?ssal laz?tottak a rendk?v?l kem?ny talajon. A pill?rekn?l 14 m?ter m?lyen fekv? munkahelyeken m?g villanyvil?g?t?s mellett is dolgoztak, ?s a Magyar Kir?lyi ?llamvasutak G?pgy?ra teljes be?llv?nyoz?ssal szerelte a r?csos h?dszerkezetet. K?zel 490 ezer szegecset kell k?zi er?vel beverni, de meg?rte, mert ?gy 1894 v?g?re elk?sz?lt az ?sszes h?df? ?s pill?r. A h?d ?nnep?lyes ?tad?s?ra 1895. szeptember 28-?n ker?lt sor, melyet a legmagyarabb kir?lyi f?hercegn?r?l, Ferenc J?zsef Bud?n sz?letett le?ny?r?l - M?ria Val?ri?r?l neveztek el.
Az 500 m?ter hossz? h?d r?csos f?tart?j?nak legnagyobb magass?ga 14 m?ter, a be?p?tett f?m t?bb mint 2500 tonna. A felszerkezet s?lya 5 t/fm, mely igen gazdas?gos. A pill?rek ?s a h?df?k ?p?t?s?re ?sszesen 16 000 k?bm?ter str?zsahegyi m?szk?vet 1 000 k?bm?ter neuhausi gr?nitk?vet, 700 k?bm?ter s?tt?i v?gott m?szk?vet haszn?ltak fel. A h?d ?ltal?nos terveit Feketeh?zy J?nos k?sz?tette. A h?dfelj?r?hoz csatlakoz? Kis-Duna-h?d 1896. febru?r 16-?ra k?sz?lt el, amit minden ?nnep?lyess?g n?lk?l helyeztek forgalomba. Az ?j h?d fenntart?sa sok feladatot jelentett. Az ?tp?lya fakocka burkolata nem b?rta az ig?nybev?telt, t?bb alkalommal kellett jav?tani, ?s ?jram?zolni a szerkezetet. 1919. j?lius 22-?n, este 19.30 ?s 19.45 k?z?tt a p?rk?nyi oldal els? ny?l?sa egy baleset miatt - egy robban?s k?vetkezt?ben - a v?zbe zuhant. A balesetet val?sz?n?leg az ?rs?gre kirendelt katon?k ?vatlan t?ltet-kezel?se okozta. A szerkezetet 1921 nyar?n emelt?k ki, de nem ?ll?tott?k vissza hely?re, csak egy a gyalogosok k?zleked?s?re alkalmas ?sszek?t? hidat ?p?tettek a s?r?lt h?dszerkezetre. A v?gleges helyre?ll?t?s csak ?t ?vvel k?s?bb fejez?d?tt be, amikor a fel?j?tott ny?l?s szerkezet?t ?tm?zolt?k, ?s a h?d aszfalt burkolatot kapott. A teljesen helyre?ll?tott h?don 1927. m?jus 1-j?n indulhatott meg ism?t a forgalom. 1938-39-ben id?szakos h?dvizsg?lat eredm?nyek?nt a Magyar Vagon ?s G?pgy?r 38 ezer szegecset cser?lt le. A II. vil?gh?bor? alatt a h?d rep?l?t?mad?sok c?lpontj?v? v?lt, de s?lyosan nem s?r?lt meg. A visszavonul? n?met hadsereg robbantotta fel 1944. december 26-?n. Megs?r?lt a h?rom k?z?ps? ny?l?s ?s k?t pill?r is jelent?sen megrong?l?dott. 1945-ben r?szletes felm?r?st k?sz?tettek a roncsok helyzet?r?l, illetve azok elt?vol?t?s?nak k?lts?g?r?l. 1947-ben elt?vol?tott?k a haj?z?st akad?lyoz? roncsokat, de a helyre?ll?t?s tov?bbi feladata m?g 1960-ig v?ratott mag?ra. Akkor ?ll?tott?k helyre a s?r?lt mederpill?reket, ?s - a haj?z?s biztons?ga ?rdek?ben - akkor oldott?k meg azok kivil?g?t?s?t is. ?m 1964-ben a Magyar-Csehszlov?k K?zleked?si Albizotts?g m?gis ?gy d?nt?tt, hogy egyik f?l sem tervezi a h?d helyre?ll?t?s?t. Az 1971-ben m?r kilencedik alkalommal ?l?sez? Albizotts?g 1975 el?tt nem tervezte az ?jj??p?t?st, m?g 1987-ben a Magyar-Csehszlov?k K?z?ti ?lland? Munkabizotts?g szak?rt?i 1990. ut?nra tervezt?k egy, a gyalogosok ?s szem?lyaut?k k?zleked?s?re alkalmas h?d meg?p?t?s?t, a 90-es ?vek elej?re.
1993-ban a magyar oldalon kezdt?k el bontani a rossz ?llapot? vasbeton p?lyalemezt, ?s az ac?lszerkezetet meg?vni a korr?zi?t?l. 1995-t?l m?r egyre t?bb ?js?gcikk, rendezv?ny ?s t?rgyal?s ir?ny?totta a h?dra a figyelmet, m?g v?gre a h?d ?tad?s?nak 100. ?vfordul?j?n a k?t miniszter k?z?sen folyamodott PHARE seg?ly?rt, melyre ?g?retet is kaptak. 1995-96. k?z?tt folytat?dtak a szak?rt?i t?rgyal?sok, az enged?lyez?si tervek alapj?n elk?sz?ltek a v?llalatba ad?ssal kapcsolatos dokumentumok, majd a szak?rt?i szint? munka ism?t le?llt. Csak 1998 december?ben folytat?dott ?jra. Egyezm?ny sz?letett a h?d ?jj??p?t?s?r?l ?s a kapcsol?d? int?zm?nyekr?l 1999. augusztus 25-?n, majd szeptember 16-?n a magyar ?s szlov?k korm?nyf? al??rta a M?ria Val?ria-h?d ?jj??p?t?s?r?l sz?l? meg?llapod?st, 2000-ben pedig ki?rt?k a versenyt?rgyal?st a h?d ?jj??p?t?s?re.
Az elk?sz?lt hidat 2001. okt?ber 11-?n adta ?t a szlov?k ?s a magyar minisztereln?k, ?s ezzel megnyitott?k a h?rom napos ?nneps?gsorozatot, amelynek sz?nhelyei a fel?p?lt h?d mindk?t oldal?n, P?rk?nyon ?s Esztergomban voltak. Az ?nnepi m?sorokon, konferenci?kon, ki?ll?t?sokon ?s egy?b rendezv?nyeken t?bb ezer ?nnepl? l?togat?t fogadtak.