 |
| M?sor
|
|
|
|
| Id?j?r?s
|
|
 |
Er?sen megn?vekszik a felh?zet, ?s egyre t?bbfel? v?rhat? es?, z?por, zivatar. A csapad?k d?lut?nt?l sz?nik meg. Az ?szaknyugati, nyugati sz?l hajnalig id?nk?nt meg?l?nk?l, majd meger?s?dik, t?bbfel? vihaross? fokoz?dik. Napk?zben nyugaton 20, keleten 26 v?rhat?, de a d?li ?r?kban a k?z?ps? ?s nyugati orsz?gr?szben csak 15, 19 fokra lehet sz?m?tani.
| |
|
| Valutav?lt?
|
|
|
|
| Hasznos oldalak
|
|
|
|
|
|
|
|
K?k Hold
K?k Hold
2004. j?lius 20.
2004 j?lius?ban k?t telihold lesz, ezek k?z?l az egyik k?k sz?n?. A k?k Hold igen ritka jelens?g, j?lius 31.-?n azonban alkalmunk lesz egyet l?tni. De vajon t?nyleg k?k sz?n? lesz?
?ltal?ban egy h?napon bel?l csak egyszer fordul el? telihold, de id?nk?nt becsusszan egy m?sodik is. ?ltal?ban 2 ?s f?l ?vente. Most j?liusban el?sz?r 2.-?n volt telihold, a m?sodik, a k?k Hold pedig 31.-?n lesz. De val?ban k?k sz?n? lesz? Val?sz?n?leg nem. A telihold d?tuma ?nmag?ban nincs hat?ssal annak sz?n?re. J?lius 31.-?n a szok?sos gy?ngysz?rke holdat fogjuk l?tni, hacsak...
Nem is olyan r?gen az emberek minden nap megcsod?lhatt?k a k?k Holdat. 1883-ban, amikor az Indon?ziai Krakatau vulk?n kit?rt, a tud?sok szerint kb. 100 megatonn?nyi nukle?ris bomba erej?nek megfelel? erej? volt a kit?r?s. M?g 600 km-re is ?gy?d?rg?s er?ss?g? hangot hallottak az emberek. Hatalmas mennyis?g? hamu ?rte el a F?ld l?gk?r?nek legtetej?t, ?s a Hold k?k sz?n?v? v?lt.
Az ok a hamu volt. A hamufelh? apr?, 1 mikron m?ret? r?szecsk?kkel volt tele amely pontosan a megfelel? m?ret volt a piros sz?n le?rny?kol?s?ra, m?g a r?szecsk?k a t?bbi sz?nt szabadon ?tengedt?k. A hamufelh?n ?tvil?g?t? holdsugarak ?gy k?k, id?nk?nt z?ld sz?nben pomp?ztak. A k?k Hold ?vekig gy?ny?rk?dtette az embereket a kit?r?s ut?n. Sokszor a nap is levendula sz?n?v? v?lt. A hamufelh? miatt gyakran annyira ?l?nk sz?n? naplement?k voltak, hogy sok helyen a t?zolt?kat is kih?vt?k mert t?voli t?zesetre gyanakodtak.
De kisebb erej? vulk?nok is k?pesek voltak k?kk? v?ltoztatni a Holdat. ?gy p?ld?ul 1983-ban Mexik?ban az El Chichon vulk?n kit?r?se ut?n volt l?that? hasonl? jelens?g. A k?k Hold titka teh?t az, hogy a leveg?ben sok olyan apr? r?szecske legyen, amely kicsivel sz?lesebb mint a piros hull?mhossza, de m?s nagys?g? r?szecsk?k ne legyenek jelen. Ez igen ritka, de vulk?nok, ?s erd?t?zek k?pesek ilyen felh?ket eregetni.
Az USA nyugati r?sz?n ?ltal?ban j?lius 31.-e k?r?l erd?t?zek ?gnek. Ha ezek a t?zek 1 mikron k?r?li m?ret? hamur?szecsk?ket ersztenek a leveg?be, ?gy a k?k Hold ott val?ban k?k lesz. Annak azonban t?bb es?lye van, hogy a Hold piros lesz. A hamu ?s porfelh?k, amelyeket a t?z ?s viharok okoznak az atmoszf?r?ban ?ltal?ban r?szecsk?k t?bbf?le egyveleg?t tartalmazz?k k?l?nb?z? m?retekben. A legt?bbj?k kisebb mint 1 mikron, ?s a k?k f?nyt ?rny?kolja. Ez az a fajta felh? amely a Holdat piross? v?ltoztatja.
| | | |
| |
|
| Keres?
|
|
|
|
|