?j Horizont - 2003 / 5

The Wayback Machine - https://web.archive.org/web/20070609163802/http://ujhorizont.ngo.hu/2003_5/16.html

?jHORIZONT
XXXI.?vfolyam, 2003., 5. sz?m

"...nem tud magyarul kider?lni?"

?gyn?ki jelent?s a szellemi ?letr?l - 1957

Az 1956-os magyar szabads?gharc ut?n, amelyet - csak?gy mint 1849-ben - orosz fegyverek vertek le, a megsz?ll?k kiszolg?l?i ?sszevont?k a Bel?gyminiszt?riumot ?s az ?llamv?delmi Hat?s?got, hatalmuk tov?bbi biztos?t?sa v?gett.

A politikai nyomoz? szervek, a bel?gyi t?rca II. szervezeti egys?g?ben m?k?dtek 1963-ig, amikor is a III. F?csoportf?n?ks?g vette ?t az ?llambiztons?gi feladatokat, s a rendszer ?sszeoml?s?ig v?gezte is azt, j?r?szt ?gyn?kei ?tj?n.

1957-ben a Bel?gyminiszt?rium II/5-?s oszt?ly?nak a "bels? reakci? elh?r?t?sa" volt a feladata, k?l?n?s tekintettel a magyar szellemi ?letre. A legfontosabb esem?nyeket ?s munk?j?t t?bb k?tetben foglalta ?ssze.

A forradalom lever?se ut?n a politikai ?ld?z?s leggyakoribb ?s legk?pl?kenyebb "jogc?me" a nacionalizmus volt. Az al?bbiakban olvashat?, korabeli bel?gyi forr?sb?l sz?rmaz? szemelv?nyek is azt igazolj?k, hogy minden veszedelmes volt a hatalom sz?m?ra, ami elt?rt a "kanoniz?lt" decemberi hat?rozatokt?l.

"5./ Kultur?lis ?let?nk sz?mos ter?let?n (irodalom, film, sz?nh?z, egyetemi oktat?s ?s egy?b ?rtelmis?gi k?r?k stb., ter?letein) az ellenforradalom ut?n sz?mos nacionalista szem?ly ?s csoportosul?s ?jra aktiviz?l?dott.

Sok esetben a jelenlegi helyzethez alkalmazkodva, burkoltabb ?s leplezettebb nacionalizmussal t?madj?k szocialista rendszer?nket. Az illeg?lis propaganda tev?kenys?g?kre is nacionalizmus a jellemz?.

a / Az irodalomban a legtudatosabb nacionalist?k a n?pies ?r?k N?meth L?szl?, F?ja G?za, Veres P?ter, Szab? P?l, Kodol?nyi J?nos, stb. vez?rlet?vel. Az ? nacionalizmusuk k?l?n?sen N?meth L?szl? elm?lete terjedt el ?s hatott ki l?nyeg?ben a "nemzeti kommunizmus" programj?ra is azzal ?sszefon?dva.

N?meth L?szl? ?gy hirdeti meg az ellenforradalom alatt a "Magyar szocializmusnak" azt a "harmadik utas" elv?t, ami napjainkban is a leger?teljesebben tartja mag?t. "...a magyar n?p klasszikus m?vekben testet ?lt?tt v?gya is azt dikt?lja, hogy a szocializmus elv?hez ragaszkodjunk. Nem ismerek olyan magyar ?r?t, gondolkoz?t, aki a szocializmusnak ellens?ge lett volna. A vita ink?bb a k?r?l volt, hogy szocializmusunk a k?lf?ldi p?rtromok h? m?sol?sa legyen-e, vagy az ?ltal?nos elveknek, a magyar term?szethez, gazdas?gi helyzethez idomul? alkalmaz?sa.

A vita most eld?lt, eld?nt?tte a meg nem k?rdezett nemzet. De a d?nt?s nem a szocializmus, csak annak t?l?nk idegen form?ja ellen t?rt?nt." (N?meth L?szl?: P?rtok ?s egys?g" c. ?j Magyarorsz?g.)

Szerinte ez egyed?li legfontosabb az orsz?g sz?m?ra a semlegess?g vagyis az, hogy "...a magyars?g semmif?le hatalmi csoportosul?sban r?szt ne vegyen."

F?ja G?za ilyen magyarkod? hangnemben ad kifejez?st ugyancsak a politikai koncepci?nak. "Sz?zadok ?ta v?rtuk a k?ld?ttet, a nemzet megv?lt?j?t, aki visszar?ntja a magyart a s?r p?rk?ny?r?l ?s vil?goss?gra vez?rli." (F?ja G?za: A Duna v?lgy?ben csoda t?rt?nt.)

S v?g?l arra k?ri "B?k?s-megye eg?sz n?p?t, hogy ?rizze, v?dje a forradalom v?vm?nyait. Ne t?rj?nk el - ?rja - a forradalom ?tj?r?l se jobbra, se balra." Erre a k?z?putas oszt?lyhat?rokat elmos? nacionalizmussal ma s?r?n tal?lkozunk.

K?l?n?sen a paraszt sz?rmaz?s? ?rtelmis?giek fel? hatnak a Szab? P?l ?ltal hirdetett nacionalista, narodnyik n?zetek, amikor azt hirdeti, hogy "...ha a paraszts?g elv?sz, akkor elveszett Magyarorsz?g". (Szab? P?l: A paraszts?ghoz.)

Ugyancsak Szab? P?l sz?l?t fel a "forradalomban" l?trej?tt "nemzeti eszme" ?pol?s?ra, mint legfontosabb teend?re. ".. els? teend? az, hogy a nemzeti g?niusznak ezt a vil?gba lobbant l?ngol?s?t soha, egy pillanatra sem szabad hagyni kialudni".

Az ellenforradalom fegyveres lever?se ut?n az ?r?k egy r?sz?nek nacionalizmusa egy b?smagyarkod? rem?nyt vesztett hangulatt? v?ltozik. Pl. K?nya Lajos "A magyarokhoz" c. vers?ben ?gy ?r: "F?v?ros, meghajtom fejemet el?tted! Most lett?l e forr? napokban honomm?, hogy H?s?gb?l v?rre men? vizsg?t tett?l. ?ldjon meg t?ged a magyarok Istene!

Nem sz?ntad magadat halomra l?vetni, magasra emelted h?romsz?n? z?szl?nk, s a megcs?folt c?mert sz?vedre ?lt?tted. Zengv?n a sz?p himnuszt, az ?vekig n?m?t. Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja, lobog? hit?nket ki l?bbal tiporta, s az idegen fegyvert ?l?s?nkre hozta!" (K?nya Lajos)

Tam?si ?ron "Gond ?s Hitvall?s" c. r?pirat?ban ?rja - melyet sz?mos ?r? t?mogatott ?s ami a szellemi ellen?ll?s nacionalista meghirdet?se volt. "A nemzeti f?ggetlens?g ?s a t?rsadalmi rend demokratikus fel?p?t?se, ez a magyars?g v?gya, amelyet mi is hordozunk ?s munk?ba ?nteni t?reksz?nk..."

Tam?si ?ron nacionalista n?zeteit k?s?bben sem adta fel mondv?n: "az ?r? ne vonja vissza egy sor?t sem, azt amit le?rt viselje mindig a sz?v?n ?s sz?j?n egyar?nt". Majd hozz?teszi nagy b?san: "neh?z ma az ?r? sorsa: embernek ?s magyarnak maradni. H?si id?k, ki tudja m?g mire vezetnek".

A k?nyvkiad?s is t?mogat?st adott a nacionalista, ellenforradalmi m?vek megjelentet?s?ben. Az ellenforradalom ut?n a Magvet? Kiad?s?ban jelent meg Tam?si Lajos: "Keserves F?klya"' c. nacionalista ellenforradalmi versesk?tete. Ebben ?rja a t?bbi k?z?tt: "..Jaj a szabads?g ege-k?kje, nem tud magyarul kider?lni? Ny?lik itt nagys?g, v?gy ?s sz?ps?g, de csak f?lig tud siker?lni".

A n?pies ?r?k k?z?tt burkoltan, vagy ny?ltabban ?lland? k?s?r? a szovjetelleness?g. Pl. Veres P?ter az ?r?k ENSZ-fel? sz?l? tiltakoz?s?val kapcsolatban azt a megjegyz?st tette, hogy "...Ennek volt egy sz?ps?ghib?ja, m?gpedig hogy ut?lag v?ltoztattak a sz?vegen. Hi?nyzott a sz?vegb?l, hogy nemcsak az ENSZ-nek tilos a beavatkoz?s, tilos az mindenkinek, j?jj?n ak?rmilyen jogc?men, ak?r honnan".

Egy m?s alkalommal, amikor megh?vt?k Nagyk?r?sre az Arany napok keret?ben egy irodalmi el?ad?s megtart?s?ra, itt Arany J?nossal ?s kor?val olyan hangnemben foglalkozott, hogy a hallgat?s?gnak ?sszehasonl?t?si alapot adott a Bachkroszak ?s a mai ?llapotokra. Egy?bk?nt nagyon ?r?l N?meth L?szl? ?s Kodol?nyi sikereinek ?s ?ltal?ban a n?piesek ?sszetart?s?nak, akik a "tiszta magyar irodalmat k?v?nj?k t?mogatni". Antiszemita n?zeteit irodalmi vonatkoz?s? probl?m?kn?l is hangoztatja pl. ?gy tal?lja, hogy a "nagy baj a magyar szellemi ?letben nem az, hogy mi van H?y Gyul?val ?s Zelkkel, ez nem f?j egy magyar parasztnak ?s munk?snak sem. A baj, hogy nem lehet kimozdulni a k?ty?b?l".

Sinka Istv?n ?s Erd?lyi J?zsef eg?szen sz?ls?s?ges nacionalista ?s antiszemita n?zeteket hangoztatnak. Sok esetben a n?piesek m?s k?pvisel?ivel is szembesz?llnak, akik szerint?k el?rult?k "magyars?gukat". Sinka kijelentette: "Most hogy ?t bevett?k az ?r?k k?z?, nem jelenti, hogy ? lefek?dt ennek a sok j?ttmentnek". Erd?lyi J?zsef kifejtette, hogy "...ha erre m?d lesz, akkor Hung?ria c?men ? a f?szerkeszt?je lesz egy m?v?szeti ?s irodalmi foly?iratnak" ?s akkor a "magyar szellemi vezet?s fog ?rv?nyes?lni, nem a hitk?zs?gi klikk."

Erd?lyi Veres P?terr?l, Illy?s Gyul?r?l ?s Szab? P?lr?l azt ?ll?tja, hogy "n?luk jobban senki sem ?rulta el a magyar n?pet!" "Ezek magyar ?r?k" "K?pnival? csavarg?k!"

Mind jobban vigy?znak ?s keresik azokat a form?kat, lehet?s?geket, ahol nyilv?nosan is hangot adhatnak szovjetelleness?g?knek, nacionalizmusuknak. Pl. Sarkadi Imre szerint: "A szovjet csapatok november 4-i beavatkoz?sa szovjet szemsz?gb?l n?zve ?rthet?.." (vagyis azt akarja hangs?lyozni, hogy az szovjet ?rdek volt ?s nem magyar) Sarkadi ?s m?sok ?gy v?lekednek, hogy ezen ?ll?spontjukb?l nem engednek, a probl?ma csak egyel?re az, hogy tudn?k ezt ?gy megfogalmazni, hogy a nyilv?noss?gra ki is engedj?k. Vagyis a p?rt, vagy miniszt?rium vezet?i azt ne vegy?k ?szre".

Illeg?lis irodalmi tev?keny?ggel is tal?lkoztunk. ?gy pl. Jobb?gy K?roly k?lt? - aki az ellenforradalom el?tt a Lenin Int?zetben volt tan?r - ellenforradalmi verseinek illeg?lis terjeszt?s?re k?rte fel az egyik ismer?s?t. A g?ppel ?rt versk?tet?ben t?bbek k?z?tt ezeket ?rja:

"Azt besz?lik a harcnak v?ge,
mindent kiv?vott itt e n?p.
K?rdem az orsz?got: El?g-e:
S a nemzet ?gy sz?l: Nem el?g.

Am?g a haz?nkban orosz tankok ide-
gen n?pe d?ngve l?p,
Nem hallok ?n m?sfajta hangot,
Mindenki ?gy sz?l: Nem el?g."
1956. okt?ber 28.
/V1
Egy 1956. november 4-?n kelt verse ?gy sz?l:
V1
"Legyen ?r?kre ?tkozott
az aki r?nk tat?rt hozott,
ki gyilkosoknak adta ?t
e szerencs?tlen kis Haz?t."

Egy?bk?nt Jobb?gy K?roly ma is k?z?piskolai tan?r.

b / Az ellenforradalom el?tti id?ben a sz?nh?zi m?sorpolitika jelelemz? t?nete volt a liber?lis felh?gul?s, polg?ri m?vekkel, ?l?rt?k? nyugati darabokkal, ami v?g?l is oda vezetett, hogy egyszerre az orsz?gban tal?n 8-10 sz?nh?z Moln?r darabot j?tszott. Ez a folyamat, amit az ellenforradalom meg is er?s?tett, jelenleg is tart azon a c?men: hogy a r?gi szekt?ns, diktat?rikus ?s sematikus m?sorpolitikai vissza?ll?t?s?t meg kell akad?lyozni. Ennek egyik biztos?t?k?t a sz?nh?zigazgat?k szabad darabv?laszt?sa jelenti. Ennek a szabads?gnak a biztos?t?s?val sz?mos sz?nh?zigazgat? Budapesten ?s vid?ken is azzal a jelsz?val, hogy "modern sz?nh?zat akarunk csin?lni" ?s "l?ssuk nyugaton hol tartanak ebben a k?rd?sben" nem utols? sorban, s?t f?leg kaszasikerre p?ly?zva sil?ny nyugati darabokat, mint pl. "A toj?s", "Teah?z", "A csal?di ?gy", adnak el?. ?gy ?ll?tj?k be pl. "A toj?s" erk?lcstelen vil?gszeml?let?t, mintha az a halad? nyugat szellem?t t?kr?zn?. A "Teah?zat" pedig "politikusnak ?s dr?mai ?rt?k?nek" tartj?k. A R?tkai-klubban tartott vit?n egyesek (F?ldes, Antal) sz?v? tett?k, hogy mindez helytelen mire azt a v?laszt kapt?k, hogy "ugye az a j?, ha csak szovjet vagy rossz magyar darabokat j?tszunk".

A sz?nh?z ter?let?n igen m?ly kozmopolitizmussal ?s szovjetelleness?ggel, valamint a magyar polg?ri darabok fel?j?t?sra val? t?rekv?sekben jelentkez? nacionalizmussal tal?lkozunk. Pl. a "Teah?z"-ban a nyugattal p?ld?l?zva a jelen helyzet?nket, a f?ggetlens?g?nket ?s szabads?gunkat a Szovjetuni? ?ltal elvett helyzetk?nt mutatja be. Vagy pl. olyan szovjet darabot mutatnak be a Nemzetiben, ami azt n?v?ban nem is ig?nyli ?s rossz el?ad?sban, hogy azt lej?rass?k. ?j magyar darabok k?z?l is sokszor olyan rossz polg?ri giccset hoznak sz?nre, mint Bal?zs S?ndor: ?retts?gi ut?n c. darabja.

El?fordult olyan eset is mint legut?bb a Kod?ly Zolt?n sz?let?s?nek 75. ?vfordul?j?ra rendezet operah?zi d?sz?nneps?gen, ahol sz?n?szi tendenci?zus alak?t?ssal nacionalista t?ntet?st provok?ltak ki. (Az adott sz?vegr?szt Pall? a mai helyzet?nkre "aktualiz?lva" kih?v? p?zban ?s tendenci?zusan hangs?lyozva vonatkoztatta.")

c / A film ter?let?n szint?n er?sen fert?z a nacionalizmus. Ennek egyik legkir?v?bb p?ld?ja a L?z c. film. A Hunnia Filmst?di? sz?mos munkat?rs?n?l er?s szovjetellenes, gy?l?lk?d? ?s becsm?rl? hangulat tapasztalhat?. Makk K?roly rendez?, aki er?sen nacionalista ?s szovjetellenes be?ll?totts?g?, kijelentette, hogy a kommunizmus gondolat?t "import?lt" gondolatnak tartja. Nacionalizmusa ma m?r lehet?leg burkolt form?ban jelentkezik. Visszas?rja okt?bert, mondv?n: "milyen filmet csin?ljunk, hiszen a korm?nyzat mindent visszavont, semmi sem v?ltozott, nem tanultak okt?berb?l.

Morell Mih?ly v?g? szint?n orosz gy?l?l?, a nyugati kult?ra ?s ?letforma az eszm?nyk?pe. Jelenleg a m?v?szetet elnyomottnak, elsz?rk?ltnek ?rzi, aminek ok?t a szocializmusban l?tja, mert " a szocializmus a magyars?gt?l idegen gondolat - orosz tal?lm?ny...", "...az orosz imperializmus megfojt minden m?v?szetet". "Mi k?z?k a magyar m?v?szethez, hagyjanak b?k?n, hagyjanak magyarnak lenni". Sz?cs Istv?n rendez? teljesen ny?ltan hangoztatja szovjetelleness?g?t. Egy ideig ?gynevezett "szakmai emigr?ci?ba" vonult, mint mondotta: "nem hajland? a kommunista ?rdekek szolg?lat?ban egy l?p?st sem tenni".

Bacs? P?ter dramaturg - aki a beb?rt?nz?ttek csal?djai anyagi megseg?t?s?nek egyik akt?v r?sztvev?je ?s szervez?je - "oroszok n?lk?li szocializmust" akar.

d / Az egyetemek tan?ri kar?nak egy r?sze ma is ny?ltabb vagy burkoltabb form?ban hangoztatja nacionalista n?zeteit. S?t k?z?l?k sz?mosan arra t?rekednek, hogy nevel?s?k alapj?v? a nacionalizmust tegy?k.

Hank? Zolt?n ?s Mosonyi Emil m?egyetemi tan?rok kijelentett?k, hogy a mostani nemzeti elnyom?s napjaiban fontos, hogy az egyetemi oktat?k "igazi hazafis?gra ?s ?sszetart?sra nevelj?k a j?v? ?rtelmis?g?t, term?szetesen ?gy, hogy ne legyen ?szrevehet?". Elmondott?k azt is, hogy m?r ?vek ?ta ezt csin?lj?k.

"A tudom?ny f?ggetlens?g?nek" jelszava m?g?tt is nacionalizmus rejt?zik. M?rei Ferenc pedag?gus szovjetellenes kirohan?s?t ?s nacionalizmust hirdet? elmefuttat?s?t Szt?lin egyik t?tel?nek kiforgat?s?val magyar?zza mondv?n "az ?n?ll? magyar m?vel?d?spolitika felsz?mol?s?ban a dogmatizmus alapelve az a szt?lini t?tel volt, hogy a szocialista kult?ra tartalm?ban szocialista, form?j?ban nemzeti". Vagyis a "nevel?s nyelve magyar, de a nevel?s tartalm?t a Mairov k?nyv hat?rozza meg." Ezt a platformot a legut?bbi id?kig a pedag?gus Szakszervezet egyes vezet?i igyekeztek meghonos?tani ?s terjeszteni, ?gy Luk?cs S?ndor, a Pedag?gus Szakszervezet volt f?titk?ra is.

A jogi karon t?bb tan?rseg?d ?s aspir?ns (Seres Imre, B?r?di Imre, Pint?r Jen?, N?dasi P?l, stb) k?r? krist?lyosodik ki a nacionalizmus. Nacionalizmusuk f?leg szovjetelleness?gben ?s a hat?rok rev?zi?j?nak k?rd?s?ben jut kifejez?sre. Falusi politik?juk az ?r?k paraszt probl?ma k?r?l forog. Egyik ide?ljuk ma is Kov?cs Imre. A jelenlegi helyzetr?l az a v?lem?ny?k, hogy a korm?ny - amely szerint?k nem magyar ?rdekeket k?pvisel - ?s a n?p egym?ssal szemben ?ll."

A b?lcs?szkaron megtal?lni a kozmopolitizmust az Eur?pai Egyes?lt ?llamok hirdet?s?nek k?p?ben is. H?beck, Moh?csi - IV. ?ves hallgat?k - Telegdi-Kov?cs, ?s Cs?r?s Zolt?n tan?rok ennek a k?pvisel?i. ?gy k?pzelik el, hogy a burzso? rendszer ?s a szocialista rendszer, mint politikai form?ci? j?n l?tre az EEA. A nacionalist?k ennek seg?ts?g?vel l?tj?k megval?s?that?nak az "elnyomott kisn?pek egyenjog?s?g?t". Az irredent?k pedig a ter?let visszaad?sa helyett az orsz?ghat?rok ilyenk?nt val? megsz?ntet?s?t is elfogadn?k.

Sokak nacionalizmusa a "kult?ra eloroszos?t?sa ellen val? fell?p?s" szovjetellenes form?j?t ?lti. Magos G?bor idegen nyelv? lektor azt a kijelent?st tette, hogy "az orosz-nyelv oktat?snak igazi rug?ja az er?szakos elorosz?t?s... el?k?sz?t?je annak az ?tnak, mely az orsz?got a 17 tag?llams?ghoz vezeti".

Kar?tson G?bor IV.?ves hallgat? egy vita alkalm?val, hogy az iskol?kban tan?ts?k-e a n?pek egym?s nyelv?t kijelentette, hogy: nem, mert szerinte "mi ?si kult?rnemzet vagyunk, a t?bbiek pedig nem".

Dr. Balogh K?roly, a Budapesti Orvostudom?nyi Egyetem fogorvosi kar?nak d?k?nja az orosz nyelvoktat?s ellen burkoltan ?gy l?pett fel, hogy annak sz?ks?g?t magyar?zva kijelentette, hogy "minket szl?v gy?r? vesz k?r?l ?s ez indokolja, hogy "tudjunk oroszul." ?ltal?ban az a n?zet j?rta az egyetemeken, hogy oroszb?l megbukni ?gy sem sz?gyen."

A k?zgazdas?gi egyetemen van egy ir?nyzat, amely azt vallja, hogy legy?nk mez?gazdas?gi ?llam. A "kert-Magyarorsz?g paraszti nacionalista elvet igyekeznek szembe?ll?tani a nagy?zemi szocialista mez?gazdas?ggal. "?gy stabill? v?lna gazdas?gunk", mondj?k "?s meg tudn?nk ?lni saj?t l?bunkon is."

Az egyetemi tan?ri kar egy r?sz?n?l az ellenforradalom buk?sa felett ?rzett m?ly szomor?s?g tapasztalhat?, amely passz?v ellen?ll?s hirdet?s?ben jut kifejez?sre. ?gy pl. Sztodolnyik, B?k?si, N?ra Mih?ly, Beck Salamon, Telegdi-Kov?cs, Cs?r?s Zolt?n stb., szem?lyekn?l. Telegdi a k?vetkez?kben fejtette ki ezek v?lem?ny?t: "Azt az elvet valljuk: mindenki csak a szakm?j?val foglalkozzon, a politik?val nem. Okt?ber pedig nemzeti trag?dia volt, ami a magyar sorsszerencs?tlens?gb?l fakad. Nek?nk semmi sem siker?l, el?gedj?nk meg azzal, ami van".

Revizionista, irredenta n?zetek f?leg ?rtelmis?giek, di?kok, tan?rok, m?v?szek k?r?ben terjednek. De kisebb m?rt?kben megtal?lhat? minden r?tegn?l. A M?egyetemen azt a h?rt terjesztett?k, hogy Vereb?ly professzornak, az?rt kellett t?voznia, mert Nagy-Magyarorsz?g t?rk?pe m?g ma is ott l?gott a szob?ja fal?n. "J? magyar ember" volt.

Ugyanitt Kassa B?la docens azt hirdeti, hogy az orosz?t?s nemcsak a kult?rpolitikai (k?nyvek, filmek, nyelvoktat?s) ter?n mutatkozik meg, hanem abban is, hogy "K?rp?talj?t a Szovjetuni?hoz csatolt?k annak ellen?re, hogy nem tartozott sohasem a Szovjetuni?hoz."

Gy?rke Oliv?r m?rn?k szerint, aki a VIZITERV-n?l dolgozik legeg?szs?gesebb megold?s az volna, ha Erd?ly ?n?ll? lenne. Ha nem lehet ?n?ll? akkor jobb ha Magyarorsz?ghoz csatlakozik. :Sajnos a rom?n vezet?k ?gyesebbek a magyarokn?l. ?k meg tudt?k k?rty?zni, hogy a Szovjetuni? ?s a nyugati hatalmak is a jelenlegi ter?leti ?llapotokat t?mogatj?k."

A t?rt?n?szek k?z?tt is er?s a revizionista szellem. A Rom?ni?ban ?l? magyarok helyzet?t megoldatlannak tartj?k. Szerint?k a magyarok - k?l?n?sen a sz?kelys?g - h?tt?rbe van szor?tva. Ilyen n?zeteket vall Csat?ri D?niel is. T?bben besz?lnek Erd?ly magyars?g?nak felszabad?t?s?r?l.

e /?llamellenes szervezked?sek is gyakran haszn?lj?k a nacionalizmus demag?gi?j?t m?sok befoly?sol?s?ra.

Az egyik szervezked? csoport mag?nak "?smagyar" nevet adott. A m?sik ugyanolyan ellens?ges ?rtelmis?gi csoport, amely ellens?ges tartalm? leveleket terjesztett nacionalista magyarkod? hangnemet haszn?lt. Pl. a levelet "Mindenkihez! Mindenkihez! Magyarok!" megsz?l?t?ssal kezdt?k ?s a "nemzeti egys?gfront" jegy?ben hirdett?k k?vetel?seiket. Majd a sz?zat "Haz?dnak rend?letlen?l l?gy h?ve, ?h magyar " -sor?val z?rt?k.

Egy m?sik level?kben, amelyet okt?ber 23-a eml?k?re ?rtak, ?gy fejezik be: "V?rz? testtel, de t?retlen l?lekkel mondj?k ma el mindny?jan a magyar "hiszekegyet". "Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Haz?ban! Hiszek egy Isteni ?r?k igazs?gban! Hiszek Magyarorsz?g felt?maszt?s?ban" ?men."

f / A k?lf?ldre kik?ld?tt levelek egy r?sze is nacionalista ?radoz?ssal van tele. Gerl?tei nevezet? m?v?szeti ?r?nak t?bbek k?z?tt ezt ?rja G?bor nev? ember Budapestr?l lev?lben: "Igen ?rdemes, megbecs?lhetetlen hazafias munk?t v?gzel, amikor kult?rf?l?ny?nk biztos?t?kait, amelynek alapj?n a civiliz?lt n?pek k?z?tt m?lt? helyet, s?t bizonyos els?bbs?get joggal ig?nyelhet?nk a m?velt vil?g el? t?rod. Sajnos az illet?kesek ezt a m?ltban nem fogt?k fel, elmulasztott?k megtenni, aminek m?rhetetlen k?r?t l?tjuk. A mai illet?kesekt?l pedig mit v?rhatunk, amikor az ezer ?ves orsz?g ?s n?pess?ge 2/3-?nak el-veszt?se nem szabad hogy f?jjon a kult?rf?l?nyt ?s annak alapj?n az ?letre ig?nyt, g?nyolni illik? Adja az ?g, hogy a tov?bbi munk?ss?god tov?bbi sok siker koron?zza. N?ha pedig jussunk itt a s?t?ts?gben s?nyl?d?k is eszedbe, ?s ?rvendeztess meg soraiddal." (1)

M?sz?ros Gyula

Jegyzet

1. T?rt?neti Hivatal: 150332/3 95-102 f.
(A kutat?s a XX. Sz?zad Int?zet t?mogat?s?val t?rt?nt.)

Tartalom H?zunk t?ja F?oldal K?vetkez? sz?munkb?l

Dec	JUN	Jul
	09
2005	2007	2008