Kuty?k az ?rben
COLLECTED BY
Organization:
Alexa Crawls
Starting in 1996,
Alexa Internet
has been donating their crawl data to the Internet Archive. Flowing in every day, these data are added to the
Wayback Machine
after an embargo period.
Crawl EH from Alexa Internet. This data is currently not publicly accessible.
The Wayback Machine - https://web.archive.org/web/20060217105521/http://www.kutya.hu:80/0011/13.htm
Kutyák az ûrben
Elôrebocsátjuk, hogy nem csupán kutyákat
lôttek fel a világûrbe. Jártak ott majmok, egerek,
hüllôk (pl. teknôsök), méhek és egyéb
rovarok, valamint sokféle baktérium. De mindenképpen kutyák
voltak az elsôk. Közülük is az orosz Lajka volt az, aki
a Szputnyik-2 nevû szovjet mesterséges holddal úttörôként
jutott ki a kozmoszba.
![](/web/20060217105521im_/http://www.kutya.hu/0011/images/13-1.jpg)
Lajka kistermetû, tehát a mesterséges hold
szûk kabinjában való utazásra éppen
alkalmas jószág volt. Mint az a fotókról megállapítható,
testének szôrzete nagyobbrészt világos, míg
a feje fekete volt. Mivel a jármûben élôlény
utazott mi több, feltehetôen az elsô nem emberi lény,
amelyik felrepült a Föld körüli kozmikus pályára
(a bizonytalanság oka, hogy a volt Szovjetunió az ötvenes
évek végén sok jel szerint végzett soha be nem vallott,
mert sikertelen emberkísérleteket is
), hát ezt a
mûholdat elnevezték az elsô ûrbiológiai
mesterséges holdnak. 1957 november 3-án tehát ezen
a mesterséges holdon Lajka kutya is felszállt a magasba.
A több tonnás jármû hasznos tömege
csak 500 kilogramm volt, és a kistermetû ûrkutya
hermetikusan lezárt kabinban tartózkodott. Ha igaz, amit a hivatalos
szovjet szervek késôbb állítottak, akkor Lajka révén
a tudósok a súlytalanságba került biológiai
lény, itt konkrétan egy állati test reakcióit tanulmányozták.
A hivatalos változat szerint, ami annak idején a világsajtóban
is helyet kapott, Moszkva azt állította: mivel a kémiai
áramforrások (elemek) csak hét napra elegendô áramot
adtak, Lajkát a hetedik napon az élelmet adó szerkezet
utolsó adagjában beadott méreggel elpusztították,
hogy ne szenvedjen.
Ám mint annyi minden e szigorú titoktartással
övezett területen, sajnos ez sem volt igaz. A szovjet vezetés
a kutyát kizárólag azért lôtte fel, hogy elmondhassák:
ôk már élôlényt is küldtek a világûrbe.
Ismervén a nyugati emberek állatszeretetét és az
állatvédô ligák sokfelé jelentôs társadalmi
erejét, beadták a világnak ezt a méreg-mesét.
Azt a verziót, hogy Lajka utolsó ételadagjába gyorsan
és fájdalommentesen ható szert kevertek, csak hónapokkal
az eset után közölték Moszkvában, amikor látták,
milyen nagy felháborodást keltett a világban a kis állat
pusztulása. 1957 végén sokan meg is hatódtak
lám, milyen szépen megkönnyítették Lajka pusztulását
a nagylelkû szovjet tudósok!
![](/web/20060217105521im_/http://www.kutya.hu/0011/images/13-2.jpg)
Hogy mi is történt valójában a rokonszenves
kutyával, arra csak negyven évvel késôbb, 1997-ben
derült fény, amikor az ITAR-TASZSZ hírügynökség
kinyomozta az igazságot. Ez sokkal prózaibb, mint a fentebb vázolt
kettôs legenda és nagyon hasonlít sok késôbbi
szovjet próbálkozáshoz, amikor is vagy elhallgattak fontos
részleteket, vagy meg sem történt eseményeket állítottak
be valósnak, vagy pedig utólag helyesbítették visszamenôleg
azt, amit kezdetben elmondtak, nyilatkoztak róla. Így volt ez
késôbb számtalanszor, a Gagarin-esetben és máskor
is.
Ma már tudható, hogy ami akkor Hollywood-ízû
reklámkampánynak látszott és csakugyan sok embert
meghatott, cinikus hazugságsorozat volt csupán. A kutyával
semmilyen kísérletet nem végeztek. A Szputnyik-2-nek nem
is volt leszállóegysége, vagyis amikor a kutyát
betették a szûk tartályba, eleve halálra ítélték.
Lajka már az ûrutazás elsô perceiben elpusztult. Élve
nem is jutott fel a légkör külsô szélére,
a tulajdonképpeni világûrbe, mert rossz tervezés
vagy kivitelezés miatt a Szputnyik-2 hôvédô pajzsa
a levegôvel súrlódva túl korán leégett,
emiatt a kis ûrhajóban mesterséges holdban
keletkezô több száz fokos hôség megölt minden
életet és tönkretette a mûszereket is. Az egész
kísérlet balul ütött ki, a szputnyik repülésének
nem lett semmilyen értékelhetô tudományos eredménye.
Ilyen körülmények között nem is lehetett.
Tudjuk, mindmáig sok ezer állat pusztul el évente
a különféle tudományos vagy annak nevezett állatkísérletek
során. Mégis megdöbbentô volt annyi évtizeddel
késôbb megtudni, hogy a jármû nem 162 napnyi ûrbeli
keringés után, a Földhöz mind közelebb kerülve
égett el, amikor szegény Lajka elvileg már hónapok
óta nem élt dehogy! Egy szó sem igaz abból,
ami a sokfelé kiadott, így Magyarországon is megjelent
Ûrkutatási Lexikonban található. Az akkor
közölt moszkvai adatokkal ellentétben a hajó pár
perccel a fellövés után elégett a légkörben!
Így Lajkát nem mérgezhették meg a távolból
az emberséges ûrkutatók: a szerencsétlen
állat egyszerûen elégett a jármûvel együtt.
![](/web/20060217105521im_/http://www.kutya.hu/0011/images/13-3.jpg)
Az oroszok késôbb még két másik
kutyát is fellôttek az ûrbe. A két ebet 1960-ban egy
Szputnyik típusú ûrhajóba tették, a kettôs
ketrecet a 4600 kilogramm tömegû szerkezet pilótaülésének
helyébe építették be. Az ebek Bjelka és Sztrelka
névre hallgattak. Már nem egyedül repültek ki az ûrbe:
volt velük 40 egér, két patkány és rengeteg
rovar, természetesen minden faj külön-külön elzárva.
A hivatalos magyarázat szerint az ûrben uralkodó sugárzást
és annak az élôlényekre kifejtett hatását
akarták rajtuk tanulmányozni. Ennek természetesen csak
akkor volna értelme, ha az összes állatot sikerül élve
visszahozni, hogy tanulmányozhassák aztán a szervezetükben
pl. vérképükben beállott változásokat.
Ez állítólag egy nap múlva sikerült is, az
állatokat hordozó kabin az ejtôernyôvel simán
leszállt a földre.
Ezen felbuzdulva a kutatók arra a belátásra
jutottak, hogy a kutyák igen alkalmasak az efféle kísérletekre.
Így a következô ûrhajóban ismét két
eb, bizonyos Pcsolka és Muska (Méh és Légy)
szálltak fel ismét egerekkel, rovarokkal stb. Ekkor azonban
hivatalos moszkvai beismerés szerint visszatéréskor
a kabin nem a megfelelô szögben érkezett a földi légkörbe,
abban túl sokáig ment és egyszerûen elégett
sajátos tartalmával együtt. Így Lajka
után már Pcsolka és Muska is feliratkozott a világûrben
elpusztult állatok képzeletbeli márványtáblájára.
A következô kísérletnél, amely
hivatalosan már az emberes ûrkísérleteket
volt hivatott elôkészíteni, egy Csernuska nevû, nevébôl
ítélve fekete színû, de ismeretlen fajtájú
kutya repült állítólag. Úgy hírlik,
csaknem két órát töltött kint az ûrben.
Ugyanez történt a hírek szerint a következô, e
téren utolsó ilyen kutyás ûrrepülésnél.
Az eb neve ekkor Zvjozdocska volt. A kutya elôzô társához
hasonlóan szintén 1 óra 50 percet repült.
Ezzel aztán véget is értek az állatkísérletek
ezután következtek az emberek
Nemere István
|
Copyright © 2000 Kutya Szövetség
- Minden jog fenntartva.
|
|