Kemeny Vagyim: Maroczy Geza es a het vandorev

Pontosan szaz evvel ezel?tt, 1920-ban kezd?dott minden id?k legnagyobb magyar sakkozoja, Maroczy Geza kulonos utazasa, mesebeli het­esztendei vandorutja. Otven esztend?s volt ekkor, mas mesterek ilyenkor mar reg a baberjaikat fenyesitettek dics?segtablakra felhelyezett fotok kedveert, ? viszont versenyzett, bemutatokat tartott, tanitvanyokat fogadott ? es mindezt tavol Magyarorszagtol. A hivatalos eletrajzok es a korabeli ujsaghirek probaltak szepiteni ugyan, de ennek a vilagjarasnak nagyon egyszer? oka volt: a kenyszer.

A tanacskoztarsasag idejen a kozoktatasi nepbiztossagtol megbizast kapott az allami tulajdonba vett szinhazak es egyeb kulturintezmenyek szamvev?segenek megszervezesere es vezetesere. Horthy hatalomra jutasa utan egy ideig nem erte retorzio, vedte a hirneve. De az alabbi, keseredes tortenetb?l is sejthet? volt, hogy el?bb-utobb ?t is utolerik.

Tanunak ideztek be a Reinitz Bela ellen inditott perben. Reinitz, tobbek kozott? Ady verseinek els? megzenesit?je az allami szinhazak igazgatoja volt, Maroczy f?noke es mellesleg lelkes sakkozo. Maroczy visszaemlekezese szerint a per soran Reinitz ?vegighallgatta az ellene felhozott vadakat, a hamis tanuvallomasokat, azoknak a hamis tanuskodasat, akik allandoan ott tanyaztak hivatali el?szobajaban, akikkel csak jot tett. A sok terhel? vallomasra nem volt egy szava sem. Amikor ram kerult a sor, termeszetesen en semmi terhel?t nem mondtam, nem is mondhattam. A birosag elnoke vegul is megkerdezte t?lem:

? Mondja kerem, mint embert milyennek ismerte meg Reinitz Belat?
Mit felelhettem erre: ? Nagyon derek, tisztesseges embernek!
? Onok a sakktabla mellett gyakran talalkoztak. Hat csak tud valami kozelebbit mondani?
? Rossz sakkozo volt, ennyit tudok mondani.
Reinitz elsapadt, majd arca t?zpirossa valt. Szenvedelyesen csapott a korlatra:
? Ezt kikerem magamnak! ? rikoltotta. ? Mindent megsem lehet ram mondani!”
Nem sokkal kes?bb Maroczyt elbocsatottak a Munkasbetegsegelyez? es Balesetbiztosito Penztarnal betoltott tisztvisel?i allasabol, a nyugdijatol is megfosztottak.

Igy aztan utnak indult, els?kent, regebbi kapcsolatait felelevenitve Hollandiaban keresett menedeket. Rogton egy komoly versenyen indult Amszterdamban, es egy masodik helyet csipett el Reti Richard mogott.

A sakkverseny alatt Retivel sokat beszelgettek: felelevenitettek regi csataikat, utolso kozos versenyuket, az 1908-as becsi huszf?s kormerk?zest, ahol a versenyzest?l bucsuzo Maroczy meg utoljara elnaspangolt mindenkit, a tinedzser Reti pedig tapasztalatokat gy?jtott (ertsd: nyeretlenul tokutolso lett), kivesesztek az uj europai trendet, a hipermodernek ujitasait, es Reti felhivta a figyelmet az egyik fiatal holland sakkozora, egy bizonyos Max Euwe-re , aki szerinte nagy jov? el?tt all. A verseny utan Reti ossze is baratkozott a holland fiatallal, es bevezette ?t a hipermodern megnyitasok titkos vilagaba. Maroczy egy evvel kes?bb, Hagaban baratkozott ossze Euwe-vel , negy honapon at intenziv munkat vegeztek: klasszikus partikat elemeztek, megnyitasokban melyedtek el (csak semmi hipermodern! ? probalta visszaterelni a velt helyes utra ifju tanitvanyat Maroczy), parosversenyt szimulaltak, a vegere Euwe apusnak kezdte szolitani mesteret, es magyarul is meg akart tanulni. Visszaemlekezese szerint Maroczytol tanult meg uralkodni magan a sokat iger?, izgalmas allasokban, amelyeket korabban gyakran tul hevesen es elesen probalt kezelni.

Maroczy legf?bb tanacsa egyebkent az volt, hogy Euwe ne csak es kizarolag sakkozon, legyen tisztesseges szakmaja is, a tanulmanyait pedig fejezze be. Euwe ennek megfelel?en matematikus lett, es csak emellett, amat?rkent sakkozott. De milyen szinten! Meg 1921-ben, huszevesen megnyerte a holland bajnoksagot, a huszas evekben egyre tobb nemzetkozi versenyen indul, es egyre eredmenyesebben szerepelt; ugyanakkor az amat?r statuszat nem adta fel, felevekre, evekre a matematikatanitas es a doktori vedese elvonta a jatektol. Igazi fordulopontot az jelentett a palyafutasaban, amikor 1926-ban Aljechin ?t valasztotta felkeszulesi ellenfelnek a Capablanca elleni vilagbajnoki merk?zes el?tt. A 10 meccsb?l allo parosmerk?zesen jatekrol jatekra er?sodott Euwe , vegul csak 5,5:4,5-re, a lehet? legszorosabban kapott ki. Es innent?l kezdve joval magabiztosabban kezdett jatszani:

1927-ben az els? sakkolimpian a holland csapat eltablasakent meggy?z? eredmenyt ert el, es a csapatat is a negyedik helyre huzta fel,? 1928-ban megnyerte az amat?r vilagbajnoksagot (amit az amszterdami sakkolimpia kiser?rendezvenyenek talaltak ki).

Az id?kozben koreje szervez?d? menedzseri csapat sorra szervezte neki a parosmerk?zeseket, komolyabbnal komolyabb ellenfelekkel. 1928-ban Bogoljubovval merte ossze erejet, es bar kikapott, a korulmenyeket megismer? kozonseg szimpatiajat vilagszerte elnyerte: a korabeli lapok arrol irtak, hogy a harmadik meccs kozben Euwe elkapta a spanyolnathat, de igy is nyert! Az 1918-as spanyolnatha utan evekig minden influenzara azt hittek, hogy visszater a gyilkos vilagjarvany, az 1928-as eseteben raadasul a kezdeti megbetegedesi szamok valoban ijeszt?ek voltak.

A harmincas evek kozepere beverekedte magat a top10-be, de meg igy is meglepetes volt, hogy eppen az ? kihivasat fogadta el Aljechin, es 1935-ben parosmerk?zest vivtak a vilagbajnoki cimert. A felkeszulesben Maroczy sokat segitett Euwe-nek : feldolgozta Aljechin osszes komolyabb partijat, kielemezte a vilagbajnok kedvenc megnyitasait, kozepjatekbeli er?ssegeit, gyengesegeit, az ebb?l keszult konyvecske (nem a terjedelme, hanem az olvasokozonsege volt kicsi) Euwe feltve ?rzott kincse lett. Az ellenfelspecifikus felkeszules reszben a kor informacios nehezsegei, reszben a sakkozok hozzaallasa miatt nem volt jellemz?, vilagbajnoki dont? el?tt kifejezetten ujdonsagnak szamitott. A parharc alatt ket szekundanssal dolgozott egyutt Euwe, Salo Flohr els?sorban a megnyitasok kezeleseben nyujtott segitseget, Maroczy pedig a vegjatekkezelesben adott tanacsokat. Es a vilag megrokonyodesere a 30 partibol allo parosmerk?zest az unalmasnak, tisztes iparosnak (=tehetsegtelen, de szorgalmas) kikialtott Euwe nyerte meg. Igaz ugyan, hogy ket evvel kes?bb Aljechin a visszavagon alaposan elkalapalta, es ezzel visszavette a cimet, de azt senki nem veheti el Max Euwe-t?l , hogy ? volt ket even at a sakkvilagbajnok! Lehet, hogy nem ? volt a legizgalmasabb, a legkreativabb, a paradigmavalto, a m?veszi, a zsenialis, de az biztos, hogy ? volt minden id?k legnagyobb vilagbajnoka a maga 190 centis magassagaval…

 

Maroczy Geza ? Max Euwe
Scheveningen, 1923
Sziciliai vedelem (B83)

1.e4 c5 2. Hf3 Hc6 3. d4 cxd4 4. Hxd4 Hf6 5. Hc3 d6 6. Fe2 e6 (A sziciliai vedelem scheveningeni valtozatanak megszuleteset latjuk ebben a partiban, es bar nem vezetett eredmenyre, Euwe ragaszkodott az elgondolasahoz, ugyanebben a bajnoksagban meg ketszer kiprobalta ezeket a lepeseket, nagyobb sikerrel. A kovetkez? evekben divatba jott ez a variacio, nem is lehet pontosan erteni, miert nem Euwe nevet viselve.) 7. O-O Fe7 8. Kh1 O-O 9. f4 Vc7 10. Hb3 a6 11. a4 b6 12. Ff3 Fb7 13. Fe3 Hb4 14. Ve2 d5 15. e5 He4 16. Fxe4 dxe4 (Apro pontatlansagok sotet reszer?l, es vilagos maris tamadasba lendul.) 17. Vf2 b5 18. axb5 axb5 19. Hd4 Fc6 20. Vg3 Bxa1 21. Bxa1 Bb8 (Inkabb hagyni kellett volna a gyalogot veszni 21… Hd5 22. Hxe4) 22. f5 exf5 23. Hxf5 Ff8

(Maroczy ket er?s tamadas kozul valaszthatott, a direktebb ez lett volna: 24. Ba7 Bb7 25. Hh6+ Kh8 26. Ba8 Bb8 27. Hxf7+ Kg8 megteremti az e gyalog utjat az atvaltozas fele)

24.Ff4 Ba8 25. Bc1 g6 26. e6 Vb7 27. e7 Fg7 28. Hxg7 Kxg7 29. Vh4 f6 30. Vh6+ Kg8 31. Fd6 (Fenyeget a matt f8-on, csak 31… Vc8 ved, de akkor 32. Fxb4 tiszt­el?nnyel folytatja vilagos a tamadast.)
1?0

 

De terjunk vissza Maroczyhoz es az 1920-as evekhez. 1922-ben Angliaba tette at a szekhelyet, hogy visszaszerezze regi jatekerejet, es hogy ott is kineveljen egy vilagbajnokot. Angliaban a magyar sakkozok komoly megbecsulesnek orvendtek, hiszen az 1850-es evekt?l Lowenthal Janos Jakab , majd az 1880-as evekt?l Gunsberg Izidor szerveztek es uraltak az angol sakkvilagot. Utobbival talalkozott is Maroczy , egeszen kulonosen eltek meg kozos magyarsagukat. Ahogyan azt Vecsey Zoltan , szlovakiai magyar krimiiro es levelezesi sakkozo, az eset szemtanuja elmeselte:

?Gunsberg bacsi egy ezusttalcan a szalveta ala valamit elrejtett, es a pincerrel a zeneszekhez kuldette. A karmester felenk fordult, s a vonokon megcsendult egy dal. Gunsberg batyank atszellemulten nezett rank. Mi azonban nem nyilatkoztunk. Vegre Gunsberg nem allhatta szo nelkul. ? Ugy-e, jol jatsszak ezt a csardast? ? kerdezte Maroczytol. Nagymesterunk nem akarta kedvet szegni vendeglatonknak: ? Akarcsak a Tisza mellett ? mondotta. A csardas veszedelmesen hasonlitott a becsi erd? kering?jehez.”

Maroczy a nagy el?dokhoz hasonloan bejarta egesz Angliat, szimultanokat adott, el?adasokat tartott oriasi kozonsegsikerrel. Az egyik el?adas utan a hallgatok kozul egy fiatal holgy kulonosen rajongo modon kozelitett hozza.

Kiderult, hogy a 16 eves lany nemregen koltozott at a csaladjaval Hastingsbe, eddig a kepz?m?veszet erdekelte igazan, de most elhatarozta, hogy a sakkozasnak szenteli az eletet.

Ooo, szegeny Maroczy egy ilyen lehengerl? szoveg utan kenytelen volt jatszani is a kisasszonnyal ? es most jott a meglepetes: tehetsegesnek bizonyult. Annyira, hogy Maroczy kulonorakat adott Vera Menchiknek , hiszen rola van szo, es a tobbi mar a sakktortenelem legfenyesebb lapjaira kivankozik. Ket ev alatt, 1925-re annyit fejl?dott, hogy Angliaban mar ? szamitott a leger?sebb n?i jatekosnak (csak azert nem lehetett angol bajnok, mert nem kapta meg az allampolgarsagot). Maroczy tanacsara ferfiakkal is osszemerte tudasat, elindult a nagyobb tornakon, es egyre jobb eredmenyeket ert el. Persze a ferfisoviniszta sakkozoi vilag nehezen viselte, hogy egy n? is gy?zhet ellenuk; egy becsi mester, bizonyos Albert Becker az 1929-es karlsbadi torna el?tt ironikusan-g?gosen megalapitotta a Vera Menchik Klubot, amelynek azok lesznek a tagjai, akik vereseget szenvednek Menchikt?l ? es ahogy egy ilyen sztoritol elvarja az ember, termeszetesen Becker lett az els? tagja a klubnak.

Kes?bb nagyobb nevek is csatlakoztak a vert sereghez: az oreg Jacques Mieses , a csodagyerek Samuel Reshevsky , a mi Steiner Lajosunk es igen, a kes?bbi vilagbajnok Max Euwe is. Euwe 1930-ban, Hastingsben csatlakozott a klubhoz, a hirre, hogy egy n? legy?zte a hollandot, Euwe felesege felkerekedett, es elutazott Angliaba, hogy megnezze, milyen n?i csabitasi trukkoknek nem tudott ellenallni hites ura. Aztan megnyugodott: Vera Menchik csak a tablan volt veszelyes, es tenyleg csak a sakkozasnak elt. A FIDE 1927-t?l n?i sakkvilagbajnokot is hirdetett, pontosabban vilagbajnoki kormerk?zeseket szervezett meghivott versenyz?kkel. Az els? ilyen versenyt Menchik toronymagasan, minden vetelytarsat legy?zve nyerte meg. Es utana meg hatszor (!), utoljara 1939-ben vedte meg a vilagbajnoki cimet (vegre angol szinekben, mivel 1937-ben ferjhez ment az angol sakkszovetseg titkarahoz). Valoszin?, hogy tovabbi tornak, nagy csatak, gy?zelmek vartak volna ra, ha nem jon kozbe a haboru: 1944 juniusaban londoni lakasukat bombatalalat erte, es meghalt.

 

Maroczy Geza ? Vera Menchik
Karlsbad, 1929
Skandinav vedelem (B01)

1.e4 d5 2. exd5 Hf6 3. Fb5+ Fd7 4. Fc4 Fg4 5. f3 Ff5 6. Hc3 Hbd7 7. d3 Hb6 8. Hge2 Hbxd5 9. Hxd5 Hxd5 10. Hg3 Fg6 (Bevallom, a skandinav vedelemhez szoros erzelmi szalak kotnek: gyerekkent egesz bajnoksagokat vegigjatszottam sotettel a d5 b?voleteben. Ez a parti is mutatja, hogy a skandinav vedelem kiiktatja a gyalogtorlodast a centrumban, nyiltabb utkozeteket eredmenyezve. A kovetkez? lepesben vilagos alkalmazkodik a harcosabb stilushoz: ugyan mar sancolhatna is, megis inkabb egy gyalogtolassal beinditja a tamadast, es megakadalyozza sotet centrumfoglalasi terveit.) 11. f4 e6 12. O-O Hb6 13. Fb3 Fc5+ 14. Kh1 O-O (Sotet varhatott volna meg a sancolassal, s?t, vilagos harcias felallasara reagalva hosszura kellett volna sancolni 14… Vd7 el?keszitessel.) 15. Vf3 Vc8 16. He2 Hd7 17. g4 Hf6 18. Hg3 h6 19. h3 c6 20. Fd2 Vd7 21. Bae1 Bad8 22. Be2 Kh8 23. Bg2 Fh7 24. h4 Hg8 25. h5 He7 26. f5 exf5 27. Hxf5 Fxf5 28. gxf5 Fd4

(Vilagos szisztematikusan felszamolta sajat sancat, hogy mindenkit mozgositson a tamadashoz. Sotet ranezesre stabil allasok mogul vedekezik. Es indul a konzervnyito hadm?velet!)???????

29.f6 Hd5 (Barmennyire rosszul nez ki 29… Fxf6 30. Fxh6 gxh6 31. Vxf6+ Kh7 32. Vg7 # miatt, de senki nem kotelezi sotetet, hogy leusse a futot, 30. … Fxb2 utan izgalmas vegjatekra futott volna ki a parti. De a leselked? mattveszely elhomalyositotta Menchik latasat.) 30. fxg7 Fxg7 31. c4 He7 2. Fxg7 Kxg7 33. Vf6+ Kg8 34. Bg1+ Hg6 35. Bxg6+ fxg6 36. c5 Bf7 37. Vxg6+ (Maroczy sorozatos aldozataival egy erdekes allast hozott ossze: kett?s min?seghatranyban kerult dont? folenybe. 37… Kf8 38. Fe6 Ve7 39. Vxh6+ Ke8 40. Fg5 lett volna a folytatas, de Menchik ezt mar nem varta meg, feladta.)
1?0

 

Maroczy az 1920-as evek kozepet?l, tul az otvenen ujra egyre sikeresebben szerepelt a tornakon: ugy t?nik, hogy a tanitas, a feltorekv? tehetsegekkel foglalkozas osszeszedettebbe, elesebbe es az ujdonsagokra nyitottabba tettek a jatekfelfogasat, kozben megkopott versenyrutinjat is leporolta. 1923-ban Karlsbadban Aljechinnel es Bogoljubovval osztozik az els? helyen, Hastingsben 1924-ben masodik, 1925-ben els? helyen vegez. 1924-ben New Yorkba utazik az akkori id?k legnagyobb versenyere, es a harom nagy (a huszas evek miattuk volt a sakkozas nagy evtizede: Lasker ugyan elvesziti cimet 1921-ben, de itt ujra es egyben utoljara tornagy?zelmet arat; Capablancanak , az aktualis vilagbajnoknak nem is ez okoz fejfajast, hanem a tronkovetel? Aljechin egyre er?sebb jateka, aki ki is hivta a kubait, de csak 1927-ben rendezik meg az orosz gy?zelmevel vegz?d? cimmerk?zest) mogott, de peldaul Bogoljubov el?tt, a kozepmez?nyben vegez. Amerika annyira megtetszik neki, hogy 1925-t?l ket evet ott tolt versenyekkel, el?adasokkal, a helyi sakkelet szervezesevel. Meg a kontinensek kozotti hajojaraton is sakkozott, amir?l igy mesel:

?? A Lancastria nev? Cunard-hajon utaztam visszafele Amerikabol. Termeszetesen a hajoskapitany felkeresett a kabinomban es megkerdezte, hogy nem akarom-e kihivni radio-partira a Nagy Oceanon uszo orias hajokat. ? Szivesen ? valaszoltam. ? Akar tizet is.

? De ne mondjuk meg, hogy on kicsoda ? konyorgott a kapitany. ? Konyveljuk el a dics?seget a Lancastria javara. ? Keszseggel beleegyeztem. A kihivast csak ket hajo fogadta el, a nemetalfoldi New-Amsterdam es a White Star Line Cedric nev? hajoja. ? Ne gondolja, hogy a jatek nehezkesen ment, hogy varakoznunk kellett, amig a hanghullam elhozza a ket masik hajo sakkozoinak feleletet. (…) egy hajostiszt felpercenkent jelentette az ellenfelek lepeseit. Egyszerre jatszottam mind a kett?vel, a Cedric hamar feladta, de nem sokaig allt ellent a hollandus hajo sem. A New-Amsterdam is mattot kapott. Pedig azon is egy komoly sakkbajnok utazott, mert nagyon furfangos cselezesei voltak. Persze, az ? emberuk sem leplezte le magat…”

 

Efim Bogoljubov ? Maroczy Geza
New York, 1924
Vezercsel (D30)

1.d4 d5 2. c4 c6 3. Hf3 Hf6 4. e3 e6 5. Hbd2 He4 6. Hxe4 dxe4 7. Hd2 f5 8. Vb3 Fd6 9. c5 Fc7 10. Hc4 Hd7 11. Fd2 Hf6 12. f3 O-O 13. O-O-O b6 (A felszlav vezercsel megnyitas utan nezzuk meg az allast: amig vilagos egyreszt az a2-g8 atlon a tisztjeivel, masreszt a kiralyszarnyon a gyalogjaival keszul tamadni, addig sotet kontrara rendezkedett be). 14. He5 (Korainak t?nik a robbantas, talan 14. Fb4 jobban szolgalta volna a tamadas el?kesziteset.) 14… bxc5 15. Fc4 Ve8 16. g4 fxg4 17. fxg4 a5 18. g5 Fxe5 19. gxf6 Fxf6 20. dxc5 Vh5 21. Vc2 Kh8 22. Fb3 Fa6 23. Vxe4

 

(Bogoljubov el?keszitetlen tamadasa ahhoz vezetett, hogy minden egyes lepesevel sotet eldugott figurait is helyzetbe hozta. Most mar csak le kell aratni a termest, kezdetnek egy min?segel?ny is megteszi.)

23…Fe2 24. Fc2 Ff3 25. Vxe6 Fd5 26. Vd6 Bad8 27. Vg3 Fxh1 28. Bxh1 Bxd2 (Es most finom technikaval bastyael?nyt faragunk.) 29. Kxd2 Vd5+ 30. Ke2 Vxh1 (Itt akar fel is adhatta volna vilagos, de Bogoljubovot nem ilyen fabol faragtak, tesztelte Maroczyt, kepes-e bastyael?nyb?l nyerni, hatha nem veszi eszre a matt­fenyegetest. Nem meglep?: kepes volt, es eszrevette.) 31. Vh3 h6 32. Vf5 Vg2+ 33. Kd1 Vd5+ 34. Vxd5 cxd5 35. Ff5 Fxb2 36. Fe6 g5 37. Kc2 Bf2+ 38. Kd3 Bxh2 39. Fxd5 Kg7 40. Kc4 Fe5 41. Kb5 Be2 42. Kxa5 Bxe3 43. a4 Fd4 44. Kb5 g4 45. a5 Bc3 46. Fc4 g3 47. c6 g2 48. c7 Bxc4 (Az utolso mentsvar, a gyalogbemenetel is elesett, vegre feladta.)
0-1

1927-ben, az els? sakkolimpian a magyar csapat komoly eredmenyt szeretett volna elerni, es ehhez minden tamogatast megadott az allam. A legf?bb segitseg az volt, hogy hazacsabitottak Maroczyt , aki eltablaskent gy?zelemre vitte a csapatot. Ennek oromere a nyugdijat is rendeztek, veget ert a heteves szam?zetes: hazakoltozott. Ujra a magyar sakkeletet szervezte, innen jart vilagversenyekre, ide hozta haza a gy?zelmi trofeakat, a magyar fiatalokat tanitotta es avatta be a bajnokok kulonos vilagaba. De ez mar egy masik tortenet.

Lilienthal Andor visszaemlekezesei
Aligha kell magyarazni, milyen nagy jelent?sege van egy fiatal, tehetseges sakkozo eleteben, fejl?desenek meggyorsulasaban egy nagymester oktatasanak, tanacsainak. Engem ez a szerencse ert, amikor Maroczy csapatahoz, a Pesti Hirlaphoz kerultem. ?, a vilaghir? nagymester, els? tablas, szivesen osztotta meg tudasat masokkal, kulonosen a fiatalokkal. igy azutan sokat elemeztunk egyutt. Hatasara gazdagodott jatekszemleletem, korlatok koze tudtam szoritani tamadokedvemet, s a szakma rejtett finomsagaiba is bevezetett. Emellett maradando hatast gyakoroltak ram csodalatos vezervegjatekai. Emlekszem, hogy nem is sok ev multan, pontosabban 1934-ben, az ujpesti nemzetkozi versenyen ezen mulott sok minden. Vezervegjatekban ket gyalog hatranyom volt Flohr ellen, de ? hala jartassagomnak e nehez vegjatekfajtaban ? sikerult megmentenem a partit. Ha emlekezetem nem csal, egymassal csupan egyszer jatszottunk, 1931- ben (a Szavay-emlekversenyen). Maroczy nagymesternek koszonhetem, hogy be mertek valogatni az olimpiai csapatba fiatal korom ellenere. Vallalta ertem a felel?sseget, minden forduloban asztalhoz ultetett, barati tanacsokkal latott el. A verseny utan pedig ? volt a legboldogabb, hogy en, az ujonc jol helytallottam. (Az 1933. evi Folkestone-i olimpian egyuttesunk a harmadik helyt osztva lett otodik, s Lilienthal 13 jatszmabol 10 pontot szerzett, a csapat legjobb es az egesz olimpia masodik-harmadik legjobb pontszerz?je volt. ? A szerk.) Maroczy Geza ezen az olimpian keves jatszmat vallalt, els?sorban csapatkapitanykent tevekenykedett. Kivalo vezet? volt, nagyon tudta lelkesiteni a csapatot, soha nem idegeskedett, szemrehanyast nem tett. Kedves, biztato mosolya felszabaditotta a rejtett er?tartalekokat is. Mint szekun- dans faradsagot nem ismer?en, gyakran hajnalig tarto elemzesekkel segitett a fugg?t jatszoknak. Oriasi tapasztalata, lenyegre mutato megjegyzesei, technikaja nagy hasznunkra valt. Angol nyelvtudasa is javunkra szolgalt, kisebb-nagyobb problemaink megoldasat segitette el?, s baratsagot kothettunk mas orszagok sakkozoival. Az angolok ?t tiszteletbeli angolnak tekintettek, nagyon szerettek, becsultek, nem is csupan sakkozoi nagysaga miatt, hanem kivalo emberi tulajdonsagaiert. Igaz, ebben a velemenyben az egesz sakkvilag osztozott, mindenutt olyan nepszer? volt, mint kes?bb Keresz. Magam halaval, tisztelettel gondolok ra meg most is, halalanak huszonotodik evfordulojan.
Forras: Magyar Sakkelet, 1976 julius