Egy platformon az ellenzek es az MSZMP reformerei

Mikent viszonyult a korabeli magyar kozvelemeny a kerdeshez? A Magyar Kozvelemenykutato Intezet 1989. marcius 30. es aprilis 3. kozott 300 budapesti, 200 videki varosi es 200 falusi lakos koreben vegzett kerd?ives felmerest a szovjet csapatok ?esetleges kivonasarol". A felmeres eredmenyet - tobb mas kerdesben vegzett kutatas eredmenyeivel egyutt - 1989. majus 3-an kuldtek meg Varkonyi Peter kulugyminiszternek.

Ebb?l egyebek mellett kiderult, hogy Magyarorszag lakossaganak tulnyomo tobbsege (Budapesten 78, a varosokban 77, a falvakban 68%) helyeselte azt az elkepzelest, hogy az osszes szovjet katonat vonjak ki az orszagbol. A megkerdezettek joval tobb mint ketharmada szerint a szovjet hadsereg magyarorszagi jelenlete nem szukseges ahhoz, hogy a Szovjetunio megvedhesse magat, de Magyarorszag vedelme szempontjabol is folosleges a csapatok ittlete. A lakossag tobb mint 80%-a ugy velte: a szovjet hadsereg magyarorszagi jelenlete gazdasagi terhet jelent az orszag szamara, es kozel ugyanennyien vallottak, hogy tavozasaval er?sodne Magyarorszag onallosaga. Osszessegeben a lakossag mintegy ketharmada gondolta ugy, hogy ?inkabb hatranyos a szovjet hadsereg itt tartozkodasa."

Katonavonatra kerulnek az utolso kiszolgalo egysegek berendezesei a mandoki szovjet katonai atrako palyaudvaron

Az ellenzeki partok es tarsadalmi szervezetek allaspontja osszhangban volt a tarsadalom tulnyomo tobbsegenek akarataval. A Budapesten, 1989. marcius 15-en megtartott tobb tizezres tuntetesen Cserhalmi Gyorgy olvasta fel a 12 pontban osszefoglalt ellenzeki allasfoglalast, amely tobbek kozott a semleges, fuggetlen Magyarorszag megteremteset es a szovjet csapatok teljes kivonasat is kovetelte.

A Magyar Szocialista Munkaspart (MSZMP) vezet?sege ezzel szemben csak a reszleges csapatkivonasok folytatasat tamogatta. Grosz Karoly f?titkar 1988. marciusi moszkvai latogatasan err?l meg is egyezett Gorbacsovval, a megallapodast Nyers Rezs? es Grosz ugyanazon ev julius vegi latogatasan meger?sitettek. Az MSZMP reformszarnyanak kepvisel?i kozul ugyanakkor nehanyan az ellenzeki politikusokehoz hasonlo nezeteket vallottak e kerdesben, bar - kulonosen kezdetben - joval bizonytalanabbak es ovatosabbak voltak.

Elmondhatjuk tehat, hogy az ellenzeki partok es az MSZMP egyes reformerei mar 1989 els? feleben az orszag fuggetlensegenek es szuverenitasanak helyreallitasat tekintettek egyik legf?bb kulpolitikai celkit?zesuknek. Peldajukat nehany honap elteltevel a magyar kormany is kovette, es realpolitikai meggondolasok alapjan (?jobb lesz, ha mi kezdemenyezzuk, s nem ellenfeleink nyomasara es gunykacaja kozepette vonulunk ki") a szovjet vezetes is elfogadta a teljes csapatkivonas gondolatat. Igy 1990 februarjaban mar ennek reszleteir?l folytak magyar-szovjet targyalasok.

1. "Ideiglenes" jelenlet
2. Egy platformon az ellenzek es az MSZMP reformerei
3. Mennyire volt eredmenyes a magyar diplomacia?
4. Nullszaldos megoldas

Olvasta mar a Mult-kor
tortenelmi magazin
legujabb szamat?

kedvezmenyes el?fizetes 1 evre (5 szam)

Nyomtatott el?fizetes vasarlasa
bankkartyas fizetes eseten 20% kedvezmennyel.
Az eves el?fizetes mar tartalmazza az ?szi kulonszamot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitalis el?fizetes vasarlasa a teljes archivumhoz valo hozzaferessel 25% kedvezmennyel.
Az els? 500 el?fizet?nek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kerdesem van az el?fizetesel kapcsolatban

el?fizetek

?sz
Mult-kor magazin 2012

• Ozvegyek orszaga: megjelent a Mult-kor ?szi szama
• A ferjet istenit? voros grofn?
• A partfeleseg
• "18 evet vartam erre a napra"
• "Na, Nagyne, meghallgatod, amit irtam?"
• A kormanyzo hitvese
• A Tutanhamon-sir feltarasanak kronikaja
• A magany rabjai
• A prostitucio es a prostitualtak rend?ri szemmel az 1980-as evek Budapestjen