Dunantuli Naplo, 1978. szeptember (35. evfolyam, 241-270. szam)

1978-09-01 / 241. szam

Koszont jtik II banyasznap tiszteletere Vilag proletarjai, egyesuljetek Dunantuli n ci ni o XXXV. evfolyam, 241. szam 1978. szeptember 1., pentek Ara: 80 filler Az MSZMP Baranya megyei Bizottsaganak lapja A jov? munkasait nevetik ■,y<^ banyaszainkat! Irta: Czegeny Jozsef, az MSZMP Baranya megyei Bizottsaganak titkara banyasznap szakmai unnep, tiszteletadas azoknak, akik a ba­nyaszeletet valasztottak elet­hivatasuknak. Huszonnyolca­dik alkalommal koszontjuk me­gyenk banyaszait, a szen-, az ercbanyaszat, az aknamelyites, a foldtani kutatas es furas dolgozoit. Hazank nepenel: tisztelete es megbecsulese ove­zi a fold mehenek munkasait, akik a termeszeti viszontagsa­gok, a szeszelyes geologiai adottsagok kozepette az or­szag energia-, erc- es asvanyi nyersanyagszuksegletenek je­lent?s hanyadat termelik ki. Munkajuk nyoman elindul az eltet? er?, mozgasba hozza a gepeket, fennyel, meleggel arasztja el a varosokat, falva­kat, csaladi otthonokat. Koszontjuk banyaszainkat, akik az els? sorokban harcol­tak mindig a dolgozo embert megillet? jogokert, akik a rab­sag eveiben sem bekeitek meg az elnyomatassal, akik gy?ze­lemre vittek felszabadulasunk utan a szencsatakat, es akik azota is nehezet vallaljak a szocialista epites feladatainak. Emlekezzunk azokra, akik zaszloviv?i voltak az emberibb eletert, az emberi szabadsag beteljesuleseert vivott harc­nak, az 1919-es tatabanyai es az 1937-es csertet?i csend?r- sort?z martirjaira, azokra, aki­ket a fasisztak hurcoltak el a masodik vilaghaboru idejen, es tobbe sohasem terhettek vissza. Meghajtjuk az emleke­zes zaszlajat a munka frontjan h?si halalt halt banyaszaink el?tt. A banyaszok iranti megbe­csules alapja a munkasosztaly ugye iranti elkotelezettseg, az egykori harcokban es a mai munkaban egyarant megnyilva­nulo helytallasuk. Ki tudna osz- szeszamolni, hany szabad szombatot, vasarnapot toltottek a fold alatt, hogy nepgazda­sagunk energia- es asvanyi alapanyag-szuksegleteit kiele­gitsek. Mindezek mellett nem keves tarsadalmi munkat val­lalnak es teljesitenek. Az MSZMP XI. kongresszusa­nak iranyelvei celul t?zik ki az orszag termeszeti kincseinek, asvanyi nyersanyagainak telje­sebb es gazdasagosabb ki­hasznalasat. A hazai asvanyi nyersanyagok kozott is kiemel­ked? szerepet jatszanak az energiahordozok, ezen belul a szen. A mecseki szenbanyaszat perspektivajat alapvet?en a kokszolhato szentermeles lehe­t?sege hatarozza meg. Az V. oteves tervben a Mecseki Szen­banyak feladata a nepgazda­sagi, illetve a fogyasztoi ige­nyek kielegitese mellett a fel­keszulesi program vegrehajto- sa, a szenvagyongazdalkodas javitasa, kovetkezetesebb beru­hazasi, m?szaki fejlesztesi, kor­szer? munka- es uzemszerve­zesi tevekenyseg. Elismeres azoknak a magyar es szovjet munkasoknak, mer­nokoknek, akik negyedszazada uj iparag alapjait teremtettek meg a Mecsek-hegysegben es uttor?kent jarultak hozza a ma­gyar uranipar felviragoztatasa­hoz, tersegunk gazdasagi, kul­turalis fejl?desenek gyorsitasa­hoz. Az uranercbanyaszat nep- gazdasagi jelent?seget az ha­tarozza meg, b°gy mint ener­giahordozo nyersanyagot ter­mel? agazat, kozvetve hozza­jarul az orszag energiaellata­sahoz a megepul? paksi atom­er?m?von keresztul is. A Banyaszati Aknamelyit? dolgozoi az egyre novekv? ba­nyaepitesi feladatokon tulme­n?en Pecs varospolitikai gond­jainak megoldasahoz is nagy segitseget adnak. Baranya megye banyaszai abban a tudatban unnepel­hetik a 28. magyar banyasz­napot, hogy amit vallaltak, tel­jesitettek. Igaz, nem kis er?fe­szitesek aran. A mennyisegi tervteljesites csak a szabad­napok egy reszenek igenybeve­televel valosulhatott meg. Az V. oteves terv a banya­szatban egy uj, progressziv kor­szakba valo atmenet nehez id?szaka, amikor a termelesi el?iranyzatok teljesitese mellett el kell vegezni mindazokat a feladatokat is, amelyek banya­szatunk jov?beni termel?kapa­citasanak b?vitesehez, m?szaki allapotanak megujitasahoz, s ezzel egyutt a nehez emberi munka konnyitesehez szuksege­sek. A banyauzemek fejlesztese biztositani hivatott a viszony­lagos m?szaki elmaradottsag felszamolasat. Ezaltal azt, hogy a rendelkezesre allo energia-, erc- es asvanyvagyon korszer? termelesi technologiaval, a ge­pek hatekony es az emberi munka takarekos felhasznala­saval kulturalt es biztonsagos munkahelyi korulmenyek kozott legyen kitermelhet?. Az V. ot­eves tervfeladatok masik f? celkit?zese a tavlati energia, erc es asvanyi nyersanyagige­nyek kielegiteset szolgalo uj banyak epitesere iranyul. Megyenk szen-, erc- es as- vanyvagyona hosszu id?re le­het?ve teszi a banyaszat fej­lett szinvonalon valo folytata­sat. Tehat van jov?je ? hosszu tavon is a banyaszatnak. Eh­hez a jov?ben is sok es jol kepzett banyaszra lesz szuk­seg. A banyaszok szocialista al­lamunkban kezdett?l fogva munkajuknak kijaro megkulon­boztetett megbecsulesben re­szesultek. Munkajuk elismere­set els?sorban jovedelmuk szin­vonala es lakashelyzetuk javi­tasara iranyulo intezkedesek jelzik, de szamos mas szocial­politikai, munkavedelmi es egeszsegugyi intezkedes is a munka- es eletkorulmenyek ja­vitasat celozza. banyaszok munkaja sok-sok aldozatvalla­last kivan. A konkret peldak sokasaga bizonyitja, honv sem a kulszinen, sem a fold alatt nincs hija azoknak, akik keszek is erre az aldozat- vallalasra. Celkit?zeseink a banyaszat­ban is csak az iparag dolgo­zoinak szoros osszefogasaval, ce'tudatos munkajaval valosit­hatok meg. Mindehhez szukse­gunk van dolgozoink egyeter­tesere, jo munkajara, a szo­cialista munkamodszerekben es a szocialista versenymozgalom­ban rejl? kimerithetetlen er?re. E gondolatok jegyeben ko­szont?m Baranya megye poli- tikci es tarsadalmi vezetese neveben megyenk banyaszait, azok csaladtagjait a 28. ma­gyar banyasznapon. Kivanok munkajukhoz er?t, egeszseget es banyaszkoszontessel ? jo szerencset! uzemenek aknamelyitese Befejez?ilon a MEV V-os Horvathek kivalo eredmenye a szovjet berendezessel Az utolso bodon delutan ot orakor hagyta el a talpat tobb kobmeternyi terhevel. Itt lenn ezeregyszazhusz meter melyen, a Mecsek gyomraban nem volt unneples. Odafonn nehany ki­lometernyire a banyaszhimnuszt enekeltek, kitunteteseket vettek at, de minderre nem gondolha­tott Vidvindics Gyula csapatve­zet?, Abraham Laszlo, Erdei Geza vajar, Voros Jozsef es Sza­bo Peter segedvajar, valamint Pfeffermann Antal as Csanadi Ferenc csilles. ?k voltak azok ugyanis, akik Racz Janos ak­nasz vezenyletevel tegnap, a delutanos m?szakban befejez­tek a Mecseki Ercbanyaszati Vallalat leend? V-os uzemeben a szallitoakna melyiteset. S ai a munka, amit a Horvath Ist­van vezette Zalka Mate szocia­lista brigad negyven f?s kollek­tivaja elert, a magyar akname­lyites torteneteben peldatlan tel­jesitmenyuk ketszeresen megha­ladja a hazai eredmenyeket. A Banyaszati Aknamelyit? Vallalat mecseki korzete 1976 szeptem­bereben kezdte el a munkala­tokat es huszonharom honap alatt elvegeztek az 1120 mete­res akna melyiteset, az aknara­kodok kialakitasat. Korabban, November hetedikere vallaltak, hogy elerik a talpat, majd ezt kovet?en a Horvath-brigad fel­ajanlotta', hogy a XXVIII. Ba­nyasznap tiszteletere befejezik az aknamelyitest. A munkalatok soran mintegy nyolcvannyolcezer kobmeter k?­zetet robbantottak ki a het es fel meter atmer?j? aknabol, ko­zel tizenkilencezer kobmeter be­tolt sajtoltak a zsaluzat es az aknafal koze. A kilencvenedik meterig hagyomanyos modon tortent az akna melyitese, amely hat es fel honapot vett igeny­be. Ezt kovet?en allitottak mun­kaba a Szovjetuniobol erkezett, ketszintes munkapaddal ellatott aknamelyit? berendezest, ami­vel vilagviszonylatban is ki­magaslo teljesitmenyt ertek el. Az elmult esztend? majus 13-a es junius 13-a kozott az aknamelyitesi el?rehaladas 133,5 meter volt, ami az eddi­gi teljesitmenyeket tekintve kilencedik a vilagon. Meg­jegyzend?, hogy az Amerikai Egyesult Allamokban a hason­lo, kozepes teljesitmeny? be­rendezessel is csak a hetedik helyre rukkolhattak a 141 me­teres melyitesi rekorddal. Az emlitett eredmenyek eleresehez a Mecseki Ercbanyaszati Val­lalat is nagyban hozzajarult, a beruhazas kivalo el?keszite­sevel. De ezzel egyuttveve, az V- os uzemi akna melyitese a ne­hezsegekt?l sem volt mentes. Hiszen Horvathek mar nyolc­van meter utan kritikus hely­zetbe kerultek es az otszazadik meternel is vet?kkel szabdalt margas, vizes, repedezett k?­zetet harantoltak. Minel me­lyebbre ertek, annal nagyobb gondot jelentett az aknafala­zashoz hasznalatos betonejt?­csovek lyukadasa: javitasa es csereje, otszaz meter utan peldaul mintegy ket honap kiesesuk szarmazott emiatt. Ennek ellenere megis ho­gyan is sikerult e peldatlan teljesitmeny? A brigad kezde­menyezesere kialakitott kiscso­portos furas lehet?ve tette a furasi teljesitmeny negyven- szazalekos emelkedeset Jan- kovics Istvan uzemvezet?vel nap mint nap ertekeltek a cik­lusid?ket: a grafikonok segit­segevel sikerult kisz?rni a gyenge pontokat es ehhez sza­mos ujitassal is hozzajarult Horvath Istvan brigadja, akik a Mecseki Ercbanyaszati Val­lalatnal immar a harmadik ak­nat melyitettek. Salamon Gyula Felujitottak az 506. sz. Szakmunkaskepz? Iskola fizika el?adojat Uj irasvetit?, magneses tabla es kiserleti eszkozok segitik az ifju szakmunkastanulokat szeptembert?l a tanulasban. Nagy feladatok a szakmunkaskepzesben A megye szakmunkaskepz? intezeteinek igazgatoi, szakfel­ugyel?i gy?ltek ossze tegnap delel?tt az 506. szamu Ipari Szakmunkaskepz? Intezetben megtartott tanevnyito ertekezle­ten, melyen reszt vett Kovacs Jozsef, a kozepfoku oktatasi in­tezmenyek partbizottsaganak tit­kara, Szabo Endre, a Munka­ugyi Miniszterium osztaly vezet? - helyettese, dr. Bardi Laszlo, a Baranya megyei Tanacs m?ve­l?desugyi osztalyanak iskolai csoportvezet?je es Nagel Lajos, az iskolai csoport f?el?adoja. Nagel Lajos beszamolojaban elmondotta, milyen nehez fel­adatokkal kell megbirkoznia a szakmunkaskepzesnek, melyt?l a jov? munkasigenyenek kielegi­teset varja a tarsadalom. A szu­l?k, a csaladok elkepzeleseben ■a tovabbtanulas sajnos meg mindig csak a gimnaziumot je­lenti, esetleg a szakkozepisko­lat, mig a szakmunkaskepz?k emlitesekor meg mindig a regi tipusu inasiskola idez?dik fel sokakban. Pedig a 1969. evi szakmunkostorveny ota sok foko­zatos fejlesztes, jelent?s el?re­lepes tortent a kepzes szinvo­nalanak emeleseert. Tarsadal­munk legfels?bb forumai is je­lent?segenek megfelel?en to­r?dnek a magyar szakmunkas­utanpotlassal, mint azzal a te­rulettel, ahova a legtobb fiatal jelentkezeset varjak. Jelent?s segitseget jelent a megfelel? munkasletszam kialakitasaban az iden beindulo szakmunkas- kepzesi celu szakkozepiskola, ahol erettsegizett, m?velt szak­embereket fognak kepezni. Nem­csak a munkahelyek, hanem a tovabbtanulas lehet?sege is nyit­va all valamennyiuk el?tt. Az is lenyeges valtozas, hogy ez ev szeptemberet?l a varosok szak­munkaskepz?i az illetekes varo­si tanacsokhoz kerulnek ? ez­zel is javul a helyi igenyek ki­elegitese. Szabo Endre a Munkaugyi Miniszterium kepviseleteben el­mondotta, hogy az MSZMP Gaz­dasagpolitikai Bizottsaga ez ev juniusaban targyalta meg a szakmunkaskepzes helyzetet, es hatarozatot hozott a tartalmi es targyi feltetelek javitasarol, kor­szer?siteser?l. Ennek erdekeben intenzivebbe kell tenni az isko­lai oktato-, nevel?munkat, po­litikai felkeszitest, emelni kell az uzemi gyakorlatok szinvonalat, hatekonysagat, hogy mindez egyutt szolgalja a szakmajukat jol ert?, politikai es emberi szempontbol egyarant igenyes, m?velt ifjumunkasok kepzeset. G. O. Vidvindics Gyula csapata elerte az aknatalpat Cseri Laszlo felvetele B szliveni kuldottseg Bolyban es Mohacson Bolyba latogatott tegnap del­el?tt a Bolgar Hazafias Front Szliven megyei kuldottsege. A bolyi Kossuth Tsz elnoke, Csepl? Gyorgy adott tajekoztatast a szovetkezet gazdalkodasarol, eredmenyeir?l, a tagsag elete­r?l. Ezt kovet?en a vendegek tobb haztaji gazdasagot is meg­tekintettek, nagy erdekl?dest tanusitottak a haztaji es a ter­mel?szovetkezet kapcsolata irant. A deli orakban Mohacsra utaztak, ahol megtekintettek a tortenelmi emlekhelyet es a va­ros nevezetessegeit. A napi program a HNF Mohacs varosi Bizottsagan tett latogatassal za­rult.

Next