Amikor 1974-ben a torokok megszalltak Eszak-Ciprust, volt olyan falu, ahonnan az osszes n?t osszegy?jtottek,
ures hazakba tereltek
es a torok katonak itt rendszeresen meger?szakoltak ?ket. A foglyul ejtett civilek kozul is sokakat megkinoztak: eheztettek es inni sem adtak nekik, a sebesultek nem kaptak megfelel? orvosi kezelest.?170 ezer embert, majdnem a sziget akkori lakossaganak egyharmadat ?ztek el a lakohelyer?l, vettek el a hazaikat. Ennek az volt a celja, hogy a vegyesen, torokok es gorogok altal lakott eszaki reszen egy etnikailag tiszta torok teruletet hozzanak letre.
Torokorszag azutan szallta meg Ciprus eszaki reszet a ? torok helyesirassal???
Atillarol elnevezett hadm?velet
?kereteben, hogy a gorogok egy puccsal magukhoz akartak csatolni a szigetet. Torokorszag a Cipruson el? torokok vedelmevel indokolta a hadm?veletet es a sziget felszabaditasakent hivatkoznak ra azota is.?A torok hadseregnek sikerult megakadalyoznia, hogy Gorogorszag magahoz csatolja Ciprust, a sziget eszaki reszet pedig azota is megszallva tartja, iden immar negyven eve.
A megszallt teruleten kikialtottak az?Eszak-ciprusi Torok Koztarsasagot, ezt viszont egyedul Torokorszag ismerte el onallo orszagnak, masok megszallasnak tartjak a ciprusi torok jelenletet.
Az torok katonak nagyon durva agresszioja es kegyetlensege miatt?Ciprus tobb forumon is elegtetelt keresett, foglalkozott a kerdessel az ENSZ es az Europa Tanacs is, az orszag 1994-ben perelte be Torokorszagot a strasbourgi birosag el?tt, a birosag pedig 2001-ben azt mondta, hogy a torokok felel?sek a cipruson elkovetett kinzasokert, jogtalan bebortonzesekert es az emberek velemenyenek elnyomasaert.
A megszallas idejen a ciprusi katonak is kegyetlenkedtek a torok lakossaggal szemben, de ennek merteke sokkal-sokkal kisebb volt a torokok altal elkovetett b?noknel.?Ezeket a jogokat sertette Torokorszag a strasbourgi birosag szerint:
- kinzas tilalma (tobbek kozott a n?k meger?szakolasaval),
- szabadsaghoz es biztonsaghoz valo jog,
- a magan es csaladi elet tiszteletben tartasahoz valo jog, tulajdonhoz valo jog (a kilakoltatasokkal),
- gondolat-, lelkiismeret- es vallasszabadsag, velemenynyilvanitas szabadsaga, oktatashoz valo jog,
- tisztesseges targyalashoz valo jog (civilek katonai birosagok ele allitasaval).
Komolyan vettek
A Ciprus kontra Torokorszag ugy ket szempontbol is nagy jelent?seg? a strasbourgi birosag gyakorlataban
- nagyon keves az allamok kozti ugy
- a Nagykamara dontott rola.
A birosag
nagyon keves
allamok kozti ugyben dontott eddig, jellemz?en maganemberek, vagy szervezetek (peldaul
egyhazak
) perelik be a sajat allamukat: a legjelent?sebb allamkozi ugy az Anglia es Irorszag kozti 1970-es evekbeli ugy volt, amikor a birosag kimondta, hogy az Egyesult Kiralysag a terrorellenes harcban megkinozta az eszakir foglyokat. Jelenleg ket allamkozi ugy van a birosag el?tt, mindkett? Oroszorszag ellen. Az egyiket Gruzia inditotta a 2007/2008-as harcok miatt, a masikat Ukrajna az idei valsag miatt. Az ukran ugyben a birosag ideiglenes intezkedeskent
felszolitotta
a feleket, hogy tartozkodjanak az er?szaktol es az emberi jogok megserteset?l, de ennek
nem volt sok eredmenye
.
A birosag komolyan vette a Ciprus es Torokorszag kozti ugyet, ez abbol is latszik, hogy a birosag Nagykamaraja foglalkozott vele. Az ugyekr?l altalaban hettagu kamarak dontenek, de a kulonosen fontos kerdeseket a birosag tizenhet tagu Nagykamaraja targyalja. Az ilyen ugyek nagyon-nagyon ritkak, minden
ketezer-otszazadik
strasbourgi ugy kerul csak a Nagykamarahoz.
Az iteletr?l
itt olvashato
egy magyar nyelv? reszletes elemzes,
itt pedig
az eredeti dontes olvashato el angolul.
Talan most sikerul megegyezni
Hosszu szunet utan iden februarban ultek le ismet targyalni a torokok es a ciprusiak egy lehetseges szovetsegi allam letrehozasarol.?Ciprus EU-csatlakozasanak eveben, 2004-ben a korabbi ENSZ-f?titkarrol Annan-tervnek elnevezett megoldasi javaslatnak majdnem sikerult rendeznie a helyzetet, ez a
delieken bukott el
.
Annak ellenere, hogy ujra targyal egymassal Torokorszag es Ciprus, a ket orszag viszonya korantsem felh?tlen. Aprilisban nehezitettek meg a Torokorszagba valo beutazast a Ciprusiak szamara, a vizumigenyl? lapon csak ?Del-ciprusi Gorog Cipriota Adminisztraciokent”
hivatkozhatnak
Ciprusra.
A rendezesr?l es a Ciprus kozeleben talalt gazlel?helyekr?l szolo vitarol
ebben a cikkunkben
olvashat reszletesen.
A birosag 2001-ben allapitotta meg a jogserteseket es megtiltotta, hogy ezeket folytassak. A birosag azt is eldontotte, hogy mindezert??igazsagos elegtetel” jar a ciprusiaknak, de hogy milyen formaban, annak eldontesehez ujabb 13 evre volt szukseg: erre most hetf?n kerul majd sor.
Mi lesz most?
?Eszakon a?torokok elvettek a ciprusiak hazait, ezekert cserebe pedig semmit, vagy csak nagyon keves penzt adtak. Amikor valaki ma vissza akarja kapni a hazat, vagy telket, a torokok gyakran arra hivatkoznak, hogy azon a telken mar egy korhaz, iskola, szalloda all. Ezert aztan nem adjak vissza az ingatlanokat”?? mondta Stavros Hadgiyiannis,?a?strasbourgi ciprusi kepviselet munkatarsa az Indexnek.
Ket dolgot kert Ciprus a strasbourgi birosagtol: allittassa le a torokokkel az epitkezeseket, es?utasitsa ?ket arra, hogy adjak vissza a ciprusiaktol elvett ingatlanokat.
Nehez talalgatni a dontessel kapcsolatban, mert a strasbourgi emberi jogi birosag otvenot eves torteneteben ez az els? allamok kozotti ugy, amikor az egyik fel??igazsagos elegtetelt” ker.
Ha a birosag megteszi, amit Ciprus kert t?le, az sulyosan erintene az eszak-ciprusi torok allam gazdasagat, hiszen az elkobzott teruletekre nem epithetnenek uj epuleteket es rengeteg eluldozott ember (vagy az ? leszarmazoi) kaphatna vissza korabbi hazat.?Megkerestuk a budapesti torok nagykovetseget is, hogy a varhato iteletr?l megkerdezzuk ?ket is, de azt mondtak, hogy hetf?n, a dontes kozzetetele utan ad majd ki nyilatkozatot a torok kulugyminiszterium, varjuk meg azt.
Az??igazsagos elegtetel” kereteben lehet kerni penzbeli karteritest is.
Hadgiyiannis
?azt mondta, hogy penzbeli karteritest nem kertek Torokorszagtol, ?k inkabb az ingatlanokat akarjak visszaszerezni.
100 000 euro helyett 12 000
Penzt ugyanis mar most is ad Torokorszag az elvett hazakert, ha nem is sokat. A?strasbourgi birosag egy korabbi itelete nyoman Eszak-Ciprusban letrehoztak egy bizottsagot, ami az el?zott gorogok es azok leszarmazoi szamara nyujt karteritest. Ez viszont csak egyeni ugyekben m?kodik, csak azok kapnak igy penzt, akik veszik maguknak a faradtsagot, hogy egy ilyen procedurat vegigvigyenek, mondta?Kardos?Gabor, az ELTE Allam- es Jogtudomanyi Kar Nemzetkozi Jogi tanszekenek vezet?je.
Hadgiyiannis?
szerint egy szazezer euros hazert cserebe Torokorszag korulbelul 12-15 ezer euro karteritest ad. Ha valaki nem elegedett az osszeggel, akkor pereskedhet, ami 10-15 evig is eltart, ehhez nagyon keves embernek van kedve. Ciprust raadasul a gazdasagi vilagvalsag is sujtja, ezert sokan megelegednek ezzel az alacsony osszeggel: cserebe alairatnak veluk egy papirt a torokok, hogy semmilyen mas kovetelesuk nincsen veluk szemben, ezzel pedig vegleg lemondanak arrol, hogy valaha visszakoltozhessenek az eredeti lakohelyukre.
Atfogo elemzesek, vilagatalakito kerdesek es jov?kepek egy kotetben.
MEGVESZEM
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=qplqnrsrma/fastid=hmbasztkxrwruvlwwqxhfcliqenv/nc=0)
Kovesse az Indexet Facebookon is!
Kovetem!