A boldogsag olyan, mint egy pillango, elszall, amig kergetjuk, de ha csendben ulunk, lehet, hogy egyszer csak a kezunkre szall (Nathaniel Hawthorne)

Ha egy kormany, eleg nagy ahhoz, hogy megadjon mindent, amire vagysz, ahhoz is eleg er?s, hogy elvegyen mindent, amid van (Thomas Jefferson)

A gazdagsag, a gazdasagi jolet es annak kulonboz? aspektusai a legfontosabb parameterek a boldogsag tekinteteben ? a sokakban el? ezzel ellentetes kozhiedelmeket cafolva ez a legfontosabb megallapitasa az ENSZ es az Earth Institute kozos, a vilag orszagait felmer? boldogsag jelentesenek . Sajnos nem igaz, hogy a napfenyben es a ?boldog” tudatlansagban teng?d?, az anyagi javaktol meg nem fert?zott torzsi let a boldogsag letetemenyese. A vilag magukat legboldogabbnak vallo orszagai kivetel nelkul gazdag eszak-europaiak (Dania, Finnorszag, Norvegia, Hollandia, Svedorszag) es a legboldogtalanabbak pedig a szubszaharai afrikai terseg legszegenyebbjei (Benin, Sierra Leone, Togo, Kozep-Afrikai Koztarsasag)..

Brutto nemzeti boldogsag

?... az allam feladata a brutto nemzeti boldogsag novekedesenek el?segitese ...” (A 2008-as bhutani alkotmany 9. cikkelye)

Termeszetesen a gazdasagi jolet es annak abszolut szintje nem az egyetlen lenyeges tenyez?, hiszen mind tarsadalmi, mind egyeni szinten vannak - ha nem is ennyire, de fontos egyeb szempontok is. (Tarsadalmi szinten ilyenek a tarsadalmi t?ke elemei (bizalom, szabadsag es szabadsagjogok, politikai kepviselet, a tarsadalom kulonboz? csoportjai kozotti kapcsolatok altalaban), egyeni szinten pedig az egeszseg (kulonosen a mentalis), az ertekek, a csalad es a szoros emberi kapcsolatok (partneri es baratsag), a munkahely biztonsaga es az aktivitas altalaban veve). S?t arra is vannak peldak, hogy a jolet novekedese nem vezet a boldogsagszint ezzel parhuzamos emelkedesehez (az elmult evtizedekben az USA es Nemetorszag esete is ezt mutatja). Az ENSZ tanulmany egyik fuggeleke pedig a bhutani kiserletr?l szol, ahol mint arrol tavaszi cikkemben megemlekeztem, 1972-ben IV. Wangchuk kiraly a brutto hazai termek helyett a brutto nemzeti boldogsagot mint mer?szamot helyezte el?terbe es a 2008-as alkotmany kimondottan az allam feladatai koze sorolja a bhutani nep boldogsaganak noveleset.

A gazdasagi fejl?des es jolet el?segitese azonban alapvet?en az allam feladata. Ezert a kovetkez?kben azt vizsgalom, hogy mit tehet az allam a nemzet felemelkedese es boldogsaganak novelese erdekeben, es miert tortenik ennek megis gyakran az ellenkez?je.

A jo politikus szuksegszer?en rossz

Ehhez kulonosen jo uzemanyagot es aktualitast ad az idei ev ket sikerkonyve. Bruce Bueno de Mesquita es Alastair Smith a Diktatorok kezikonyve cim? m?vukben (The Dictators' Handbook. Why Bad Behaviour is Almost Always Good Politics.) sokkolo egyszer?seggel, szamtalan tortenelmi es jelenbeli peldaval megkerd?jelezhetetlenul eles logikaval vezetik le, hogy a jo politikushoz ??ahogyan azt a konyv alcime is kifejezi???miert a rossz magaviselet illik leggyakrabban. A mult es jelen diktatorikusan vagy eppen demokratikusabban vezetett orszagai es vallalatai peldajan mutatjak be, hogy amennyiben erre lehet?seguk van, vezet?ik mikent torekszenek es jutnak egyre tobb hatalomhoz, es ehhez milyen intezkedesekre van szukseguk. Azt mar Daren Acemoglu es James Robinson mutatja be a Miert buknak el a nemzetek cim? m?vukben (Why Nations Fail. The Origins of Power, Prosperity and Poverty), hogy a nem megfelel? intezmenyrendszernek koszonhet? hatalomkoncentracio mikent all a fejl?des utjaba es hogyan vezet a nagy birodalmak, a modern tarsadalmak es vallalatok bukasahoz. Ha egy mondatban szeretnenk osszefoglalni a ket konyvet, akkor azt mondhatnank, hogy ket???akar nagyon elter? palyat bejaro es szinte teljesen ellentetes ideologiat vallo???politikus, peldaul Barack Obama es Fidel Castro kozott nincs semmi kulonbseg. A kulonbseg alapvet?en az intezmenyrendszerben van.

Az egyik hatalmat Acemoglu es Robinson szerint egy, a konyv terminologiajaval elve, inkluziv (a tarsadalom minel tobb tagjat bevono, erdekeiket megjelenit?) politikai intezmenyrendszer korlatozza es m?kodeset ezen tarsadalom, a nemzet erdekeinek rendeli ala, mig a masikat ellenkez?leg egy, a szerz?k altal extraktivkent definialt intezmenyrendszer szolgal ki, melynek egyetlen celja az adott tarsadalom er?forrasainak minel nagyobb mertek? kizsigerelese a vezet? es sz?k klikkje hatalmanak es vagyonanak novelese erdekeben.

De ne szaladjunk el?re, a ket konyv igazsagainak es korunk tarsadalmanak jobb megertese vegett erdemes egy pillantast vetni nehany olyan megkozelitesre, amelyek a tortenelem soran felt?nt, prosperalt, majd let?nt civilizaciok, tarsadalmak es nepek sorsat probaltak megmagyarazni.

Az elitek ?rult elkepzeleseit kiszolgalo megaprojektek

A tortenelem soran let?nt civilizaciok elszegenyedesenek es bukasanak talan legnepszer?bb magyarazatat Jared Diamond szolgaltatja Osszeomlas cim? konyveben (Jared M. Diamond: Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed). Az Eszak-Europabol indulo, Amerika es Afrika partjait is meghodito vikingek, a Husvet szigeteket egykoron benepesit? es kozel 900 hatalmas k?szoborral onmaguk pusztulasa utanra is emleket allito rapanuik, az eszak-amerikai indianok kozul azok, amelyek mar azt sem erhettek meg, hogy a gyarmatositok gyilkoljak le ?ket, Del-Amerikaban a mayak, Delkelet-Azsiaban a khmerek, napjainkban pedig Haiti es egyes afrikai orszagok tortenetenek analogiai jelennek meg Jared Diamond konyveben. Szinte minden esetben hasonlo keplettel talalkozunk: egy jo termeszeti adottsagokkal rendelkez? kornyezetben leteleped? nep gyors fejl?desen megy keresztul, amivel parhuzamosan egyre jobban kizsakmanyolja termeszeti kornyezetet es a fennmaradashoz, fejl?desehez szuksegtelen megaprojektekbe vag bele, altalaban elitjenek ?rult elkepzeleseit kiszolgalando.

Legjellemz?bben az erd?k kiirtasaval jaro folyamat eredmenyekent megvaltozik a termeszeti kornyezet, talajerozio teszi egyre nehezebbe a foldm?velest, ennek kovetkezteben a haziallatok takarmanyozasat is, a vadon el? fajok pusztulasa, elkoltozese pedig a vadaszat lehet?segeit csokkenti le. A melegedeshez, f?zeshez, szerszamok el?allitasahoz szukseges t?zhoz, az epuletekhez es az egyeb szerkezetekhez (pl. vizi jarm?vek) nincs elegend? fa. Elelmiszerhiany, alultaplaltsag, az egeszsegi allapot rohamos romlasa es kannibalizmus alakul ki, amit a teruletre betor? mas nepek kihasznalnak, es kiirtjak vagy rabszolga sorba hajtjak a meghoditott terulet nepet. A folyamat parosulhat a klimatikus valtozasokra valo reagalas alkalmatlansagaval (peldaul a gronlandi vikingek eseteben a kisjegkor miatt ellehetetlenul? foldm?veles mellett nem alakult ki id?ben a halaszo-vadaszo eletmod, ami miatt ?k elt?ntek, az eszkimok pedig sikeresen tuleltek ?ket). Diamond evolucios, antropologiai es kulturalis megkozeliteset mar korabban masok peldaul Thor Heyerdahl norveg kutato is alkalmazta es reszben az ? kutatasaira es kiserleteire epultek azok a foldrajzi elmeletek, amelyek a civilizaciok fejl?deset foldrajzi es klimatikus tenyez?kre vezettek vissza.

Malcolm Gladwell bestselleriro is kulturantropologiai gyoker? magyarazatot ad arra, hogy miert versenykepesebbek az azsiai nepek, ami tetten erhet? mar fiatal korban is, peldaul a jobb tanulmanyi eredmenyeikben. Az ilyen elmeletek szerencsere hatterbe szoritottak a tudomanyos eletben a korabban divatos fajelmeleti megkozeliteseket. Gladwell ezt az azsiai foldm?velesi kulturaval magyarazza, amely a klimatikus adottsagoknak koszonhet?en evi tobb vetest es betakaritast eredmenyez. Vagyis peldaul az europai es eszak-amerikai gazda viszonylag tetlenul tel? teli honapjaival szemben (hogy ne emlitsuk az afrikai vadaszo, gy?jtoget? torzsi eletmodot) az azsiai (f?leg keleti, del- kelet-azsiai) egesz eves, unnepnapokkal sem nagyon rendelkez? m?velesi kultura miatt az azsiai emberek szorgalma, munkabirasa es onfelaldozasa valamilyen magasabb hosszu tavu celert sokkal er?sebb, mint akar a legfegyelmezettebb europai nepeke.

Meg hosszan folytathatnank az ilyen es hasonlo peldakat, nem elfelejtve Max Weber protestans etikajat, amely vallasi alapon vezeti le az elter? gazdasagi fejl?desi utakat, vagy a korunk ertekalapu kutatasaibol (World Value Survey) kiindulo szociokulturalis magyarazatokat. Van azonban egy problema. Tobb olyan peldat is tudunk hozni, amely sajnos ezen elmeletek egyikevel sem magyarazhato meg, vagy amelyek eseteben nyilvanvalo, hogy a magyarazo tenyez? nem az okok, hanem az okozatok koze sorolando (peldaul a jelenlegi ertekvalsag egyes kelet-europai, egykoron szocialista orszagok koreben).

Diktatorok kezikonyve

Az amerikai koztarsasag addig fog fennmaradni, amig a Kongresszus ra nem jon, hogy a polgarokat a sajat penzukkel korrumpalhatja. (Alexis de Tocqueville)

A koreai nep evezredekig foldrajzilag, kulturalisan, gazdasagilag es nyelvileg egysegesen fejl?dott mara megis oriasi kulonbseg alakult ki Eszak- es Del-Korea kozott. Amig az eszaki szomszedok egy f?re juto brutto hazai termeke 1800 USD, addig a szerencsesebb delieke tobb mint tizszerese, 22 400 USD. Es mikozben az eszak-koreai nepet az ehinsegt?l csak a kinai elelmiszersegelyek kimelik meg, addig Del-Korea gazdasaga mereteit tekintve Azsiaban a harmadik, a vilagon pedig a tizenotodik.

Egy lenyegi kulonbseg van kozottuk: a par evtizede elter? palyan fejl?d? intezmenyrendszer. Mig a neveben demokratikus Eszak-Korea alapvet?en kommunista diktaturakent m?kodik extraktiv intezmenyrendszerrel, addig deli szomszedja a valosagban is demokracia, a vilag egyik legfejlettebb piacgazdasagi es politikai intezmenyrendszerevel, amely nagymertekben el?segiti a gazdasagi fejl?des motorjakent szolgalo innovaciot es technologiai fejl?dest. (Err?l nem kell meggy?zni mindazokat, akik ezt a cikket is eppen Samsung gyartmanyu (mobil)eszkozon, vagy a Samsung f?alkatreszeit tartalmazo Apple termeken olvassak.)

Persze diktatura es diktatura kozott is vannak kulonbsegek. A delkelet-azsiai orszagok fejl?desenek fontos allomasai voltak az otvenes-hatvanas evekben kialakulo diktatorikus, gyakran katonai er?vel megszerzett es fenntartott hatalmi rendszerek, am ezek kozul azok, amelyek nem eleg gyorsan alakitottak ki a demokratikus es szabadkereskedelmen alapulo inkluziv politikai-gazdasagi intezmenyrendszert (Indonezia, Malajzia, Del-Korea, Thaifold) az 1997-es valsagban szembesultek hibaikkal es kenyszerultek nagy sebesseggel mulasztasaikat kijavitani. Ugyanakkor Szingapur Lee Kuan Yew miniszterelnok korabban szinten diktatorikus iranyitasa mellett valt a vilag egyik leggazdagabb orszagava, mikozben a Kelet-Indiai Tarsasag kepviseleteben eljaro Thomas Raffles 1819 evi erkezesekor Szingapur meg csak egy nagyjabol ezerf?s halaszfalu volt. Nincs fel evszazada, hogy 1965-ben kivalt Malajziabol, ma pedig az egy f?re juto GDP tekinteteben (49?300 USD) kozel otszor olyan gazdag, mint a malaj nagy testver, annak ellenere, hogy az is a vilag leggyorsabban fejl?d? orszagai koze tartozik.

Anglia, amely az europai tarsainal hamarabb lepett az alkotmanyos monarchia formajaban megvalosulo parlamentaris demokratizalodas utjara, es a szabadkereskedelem fejl?deset szolgalo intezmenyrendszert vezetett be, sikeresen allt ellen a kozponti hatalmi rendszer restauralasat celzo torekveseknek, es ennek eredmenyekent valt vilaghatalomma a 17-20. szazad kozott. Legalabb ennyire beszedes, hogy az angol gyarmatkent, angol jogi es politikai intezmenyrendszerrel m?kod? orszagok tobbsege mennyivel sikeresebb volt az onallosulas utan is, mint az egykori francia, spanyol vagy portugal gyarmatok, amelyek eseteben az anyaorszag evszazadokkal Anglia mogott lemaradva fejl?dott maga is, es gyarmataira jobb hijan az extraktiv intezmenyrendszert ?exportalta” , amelyek az egykori gyarmat fuggetlenne valasa utan is fennmaradtak, es nagy mertekben magyaraztak az adott orszag tovabbi sikertelenseget, illetve szegenyseget.

Mit?l sikeres egy orszag?

Mir?l ismerszik meg manapsag egy dinamikus fejl?desre kepes es az elitje altal kizsigerelt vesztes orszag? Mi magyarazza, hogy a tarsadalmi-gazdasagi atalakulas utjan egyutt indulo kelet-europai orszagok kozul vannak ellovasok, es t?luk egyre inkabb leszakado, elszegenyed? vesztesek, mint peldaul Magyarorszag is? Nos, az el?z?ekb?l mar konnyen osszeallithato a siker es a bukas receptje is, amihez meg segitsegul hivjuk a mar emlitett ket konyv konkluzioit. Roviden: azok az orszagok sikeresek, amelyek a lehet? legszelesebb kepviseletet biztosito demokracia es valasztasi rendszer talajan allva, szabadversenyes, minel kevesebb allami beavatkozassal terhelt, de ugyanakkor jol szabalyozott, kiszamithato, a magantulajdont, a szerz?deseket betarto es betartato inkluziv intezmenyrendszert m?kodtetnek.

A bukasra, a lassu es sehova sem tarto sodrodasra itelt orszagokban a hatalom er?sen kozpontositott, lenyegeben egy diktatorikus vezet? kezeben van, aki kis koalicioval m?kodik, vagyis a befolyasos es a hatalmanak fenntartasat illetve noveleset szolgalo szemelyek kis klikkjet kell jol tartania, mikozben a valasztasi rendszert olyan forman alakithatja, hogy a valasztopolgarok minel kisebb es minel konnyebben ?megvehet?” resze mar biztositsa szamara a hatalom megtartasat. Ehhez atszabja a valasztasi korzetek hatarait (gerrymandering) es a valasztason valo reszvetelt valamilyen a valasztasra jogosultak szamat csokkent? regisztraciohoz koti, hogy ezzel is minimalizalja a (szamara veszelyes) valasztoi reszvetelt. Az er?szakos vagy eppen demokratikus modon hatalomra kerul? diktatorikus vezetes viszonylag gyorsan atirja az alkotmanyt, hogy novelje ujravalasztasanak eselyeit, illetve csokkentse ellenzekenek a reszvetelet a torvenyalkotasban, valamint a kovetkez? a valasztasokon. Ennek egy specialis esete, amikor mar nem ujravalaszthato egy elnok es az alkotmany atirasaval, esetleg a miniszterelnoki es elnoki pozicio cserelgetesevel kiegeszitve megprobaljak biztositani a hatalom orokkevalosagat (hosszutavon sikertelenul). Ez tortent tobbek kozott Zimbabweban, Oroszorszagban, Argentinaban es tobb mas afrikai es latin-amerikai orszagban is.A hatalmi agak nem valnak szet, es a vezet? es klikkje befolyasa alatt alapvet?en a hatalom megtartasahoz szukseges intezkedesek meghozatalara, valamint az ellenzek megfelemlitesere, ellehetetlenitesere szolgalnak. A kulonboz? hatosagok vezet?inek es a kormany tagjainak szolgalatait anyagilag ellentetelezik, es ha szukseges, hatalmi eszkozokkel kenyszeritik ki ???ezek a szemelyek gyakran zsarolhatoak is. A magantulajdon, a szerz?desek tiszteletben tartasa es a jogallamisag er?sen serul, a gazdasagban egy sz?k, a politikai elithez rokoni, barati szalakkal kapcsolodo vallalkozoi kor monopolizalja az allami megrendeleseket, es ahol tudja, a maganszfera er?forrasait is. Mindehhez aktivan hasznalja a politikai hatterb?l fakado hatosagi, jogalkalmazoi joindulatot es ?egyuttm?kodest”. Magyarul a rendszer melyen korrupt.

Szerz?desek felrugasa, visszamen?leges jogszabalyok, korrupcio

Az adozason, allami beavatkozason, szerz?desek semmibevetelen es jogviszonyok visszamen?leges hatalyu atalakitasan keresztul az er?forrasok es jovedelmek az ujravalasztashoz szukseges lehet?leg minel sz?kebb valasztoi kor korrumpalasat, illetve a hatalmat gyakorlok szemelyes vagyonanak noveleset szolgaljak. A kett? kozott m?kodik az un. nevezett ?trade-off hatas”, vagyis az egyik klikk javara atcsoportositott jovedelmek a masiket csokkentik, igy a valasztok kegyeinek megvasarlasa a hatalmat gyakorlok forrasait sz?kitik, ezert fontos a valasztoi reszvetel minel inkabb torten? sz?kitese. Ezzel az er?forrasok nem a gazdasagi novekedest leginkabb szolgalo teruletekre es azok finanszirozasat biztosito penzugyi rendszerbe aramlanak, a kultura es tarsadalmi szolidaritas forrasai pedig elapadnak. Folytatodik a barbarizalodas, a kiszolgaltatott retegek leszakadasa, az altalanos elszegenyedes, melynek a latszolag favorizalt tarsadalmi retegek (?mi er?s kozeposztalyt akarunk”) is aldozatul esnek.

Mikozben a magunkfajta moralizalo ertelmisegi keszpenznek veszi, hogy valasztott vezet?i a nemzet felemelkedesen es a (gazdasagi) jolet novelesen dolgoznak, addig Acemoglu es Robinson legfontosabb megallapitasa, hogy az ilyen rendszerekben eppen az ellenkez?je igaz, hiszen a gazdagsag es a jolet novekedese es ezzel parhuzamos szetterulese a tarsadalomban pont a diktatura, a sz?k uralkodo elit hatalmanak fennmaradasi eselyeit csokkenti. Gondoljunk csak Mobutura, a neveben demokratikus Kongo 1965-1997 kozotti elnokere, aki szul?helyen, Gbadoliteben a Napkiralyt megszegyenit? palotat es hozza akkora repul?teret epitett, melyen az Air France-tol berelt Concorde szuperszonikus repul?geppel le tudott szallni, mikozben az orszagban nem volt jarhato uthalozat, amely a gazdasagi fejl?des alapeleme?lehetett volna?(na es persze egy forradalom soran a nepfelkel?k f?varosba jutasanak es a diktator megdontesenek fontos eszkoze) .

Serulekeny szabadsagjogok

A sajto-, velemeny-, szolas- es gyulekezesi szabadsag evszazados vivmanyai a diktatorikus rezsimekben egyre jobban serulnek, meg akkor is, ha latszatra nincsenek ezt celzo korlatozasok. A kozszolgalati media lenyegeben a kormany(zo part) szocsovekent m?kodik, az ellenzeki mediat pedig gazdasagilag es a reszrehajlo jogalkalmazas eszkozeivel lehetetlenitik el. Az orszagbol elvandorolnak a gazdasagi mobilitas szempontjabol legfontosabb tarsadalmi csoportok (piackepes tudassal rendelkez? fiatalok, sikeres, szakmajukban nemzetkozileg elismert uzletemberek, vallalkozok, tudosok, sportolok? m?veszek) es veluk egyutt a gazdasagi novekedeshez es fejl?deshez legfontosabb human- es penzugyi t?keelemek. Az orszag nemzetkozileg elszigetel?dik, hiszen nemcsak nem tartja be nemzetkozi kotelezettsegeit, de szalonkeptelenne is valik a nemzetkozi gazdasagi es politikai kozosseg szemeben, pariakent szegenyedik el a hatalmat egyre ketsegbeesettebben megtartani akaro, es ezert a bukast egyre jobban gyorsito vezetes alatt.

Ez a vezetes nem szomorkodik a fenti tarsadalmi csoportok elvandorlasa miatt, hiszen ezzel megszabadul ellenzekenek legfontosabb tamogatoitol. Ugyanigy nem zavarja a nemzetkozi elszigetel?des sem, hiszen szive szerint meg az orszaghatarokat es a tarsadalmat a kulvilaggal osszekapcsolo kommunikacios csatornakat is lezarna, de minimum korlatozna, kulonos tekintettel az internetre. Erdemes megnezni, hogy az internet es annak legnepszer?bb feluletei milyen viszolygast valtanak ki a diktatorikus hatalmakbol, amelyek a sajto- es szolasszabadsag, illetve valasztoi es politikai szabadsag korlatozasaval probaljak sz?kiteni annak hasznalatat, kulonosen a politikai cselekves celjaira.

A fejl?des, valamint a technologiai forradalom ellenszenvet kelt a hatalom birtokosaiban, hiszen tudjak, hogy az a tortenelem soran sokszor vezetett a hatalmi rendszerek megvaltozasahoz es uj elit kialakulasahoz. Emogott a Joseph Schumpeter altal megfogalmazott teremt? pusztitas (creative destruction) logikaja all, egyszer?en fogalmazva a regit lebontja a helyere epul? uj. Az ipari forradalom vegervenyesen meghaladotta tette a feudalis viszonyokat. Europaban a korabbi elit, a kiraly es a nemesek helyett az alkotmanyos monarchiak intezmenyrendszeret es a polgarsagot emelte fel. Nem veletlen, hogy ez ellen t?zzel-vassal harcoltak az uralkodok es a nemesseg is . Jo pelda erre a magyar elit, a nemesseg ketsegbeesett probalkozasai a jobbagysag fenntartasara, az adofizetes elkerulesere, de hasonloan az osztrak csaszarok ellenkezese a technologiai es tarsadalmi fejl?dessel szemben. A Becs-?eske Bud?jovice vonalon peldaul mar a g?zmozdonyok koraban azert epitettek kanyargos, lovakkal vontatott vonatokhoz alkalmas sinpalyat, hogy lassitsak a g?zmozdony altal vontatott vonatok elterjedeset.

A huszadik szazadtol a fejl?dest a vallalatok altal vegzett beruhazasokon tul leginkabb el?mozdito er? az ertelmiseg lett, amely nem veletlenul a celpontja a mai napig a totalitarius rendszereknek, noha azok vezet?i is ertelmisegiek. Ennek legbrutalisabb peldaja Pol Pot rezsimje Kambodzsaban. Pol Pot es tarsai tobbnyire a Sorbonne-on vegzett ertelmisegiek voltak, akik szabalyszer? irto hadjaratot rendeztek el?szor az ertelmisegiek, illetve a varosi polgarsag ellen, majd vegul minden es mindenki elle, a modern tortenelem lakossagra vetitve legtobb aldozattal jaro nepirtasanak kereteben. 1975 es 1978 kozott gyilkossag, ehinseg es betegseg miatt a kambodzsai lakossag mintegy otode (1-3 millio kozott becsult ember) pusztult el.

Kell egy ellenseg!

Minden totalitarius jegyeket felmutato rendszer ideologiajanak alapkove a tamogatokent szoba jov? tarsadalmi retegekkel kozos ellenseg kepenek megrajzolasa (nyilvan a valosag szegeny a fantaziahoz kepest), es az ellenuk meghirdetett harc. Az ellenseg lehet etnikai kisebbseg, mas tarsadalmi csoport (pl. az ertelmiseg es a t?kesek), vagy egyes szakmak kepvisel?i (a tortenelem nagy reszeben a bankarok mindig ide tartoztak), illetve fejl?d? orszagok eseteben leggyakrabban kulfoldi hatalmak es multilateralis szervezetek (az USA, az EU, az IMF).?Az eppen aktualis latin-amerikai ? argentin, brazil, venezuelai ? diktatorok es diktatorasszonyok, valamint kilencvenes evek vegen megroggyant delkelet-azsiai diktaturak vezet?inek beszedeiben, vagy eppen oriasplakat-kampanyaiban ezek az orszagok es szervezetek a szitokszavak helyett fordulnak el?.?De ahogy mondani szoktak, a fak nem n?nek az egig. Egyetlen a fejl?dest, az emberi? szabadsagjogokat korlatozo hatalmi rendszer sem tudott a sajat tortenelmi leptekevel merve tartosan fennmaradni. Ugyanakkor az extraktiv politikai intezmenyrendszer extraktiv gazdasagi intezmenyrendszert tart fenn, amely viszont er?siti az extraktiv politikai intezmenyeket, es ennek az ordogi kornek koszonhet?en nagy a veszely, hogy a diktatura megdontese helyett csak a diktator megdontese tortenik meg, hogy a korabbi politikai-gazdasagi hatalmi elit helyet ujabbak vegyek at, es minden menjen tovabb az eredeti keretek kozott, amig az orszag teljesen ossze nem omlik. Gondoljunk peldaul a koztarsasagbol csaszarsagga ?avanzsalt” Romai Birodalom egymast valto csaszarai alatti lassu szetesesere, majd osszeomlasara, vagy az egykori gyarmatok szabadsagharcai es fuggetlenseguk kikialtasa utan fellep? uj vezet?ire ? kommunistakra, katonakra, vagy eppen a polgarsag jelszavait puffogtato onjelolt diktatorokra. Nem megszuntettek a gyarmatositok korabbi extraktiv intezmenyeit, csak a sajat szolgalatukba allitottak azokat. De mivel annyira sem ertettek az iranyitashoz, mint a gyarmatositok, ezert szep lassan nyomorba dontottek orszagukat. Ez tortent, tortenik Latin-Amerika es Afrika szamos orszagaban, hol kevesbe, hol jobban demokratikus mezbe csomagolva.

A Del-Koreat er?s kezzel eleinte a gazdasagi fejl?des utjan, majd egyre inkabb egy oncelu diktatura formajaban iranyito Park tabornok 1979-ben merenylet aldozata lett, masokat az 1997-es valsag sodort el Delkelet-Azsiaban. Hasonlo peldakat talalunk a del-amerikai es afrikai diktaturak tortenetet vizsgalva, ahol egymast valtjak katonai juntak, jobb- es baloldali ideologiai kontosbe bujtatott diktaturak, vagy rovid ideig m?kod? demokratikus viszonyok. Mobutut Laurent Kabila valtotta Kongo elnokekent, aki folytatta el?dje munkajat, amig 2001-ben sajat test?re meg nem olte. Nyolc nappal kes?bb pedig Kabila fia, Joseph vette at a hatalmat.?Etiopiaban 1974-ben dontottek meg Haile Selassie csaszar hatalmat, ekkor kerult az orszag elere Mangisztu Haile Mariam a katonai Derg tamogatasaval.?A katonak azonban rajottek, hogy nincs szukseguk civil politikusokra, es nagy reszuket a kovetkez? egy evben elfogtak es megoltek, majd 1978-ban az etiopiai kiralyi palotaba bevonult a Derg vezet?je, Mengistu, es a negy evvel korabban kezd?dott egyenl?k forradalmabol veres diktatura bontakozott ki.

2011-ben az Arab Tavasz soport el nehany megingathatatlannak hitt onkenyuralmi rendszert. Az olajar jelent?s csokkenese es tartosan alacsony szintje ezt a folyamatot befejezne, egyben kiterjesztve Oroszorszagra es Venezuelara is. Az persze kerdes, hogy hany helyen hoz ez valtozast a politikai es gazdasagi intezmenyrendszerben es segiti el? az adott orszagok tartos fejl?deset. Ugyanakkor a legfelvilagosultabbak koze tartozo Lee Kuan Yew az angol gyarmatositok altal megorokolt intezmenyrendszer talajan allva folyamatosan sajat dontese alapjan es nem kuls? kenyszer hatasara, a sajat hatalmat csokkent? es Szingapurt a demokratikus fejl?des fele kormanyzo m?kodesevel a vilag leggazdagabb orszagat teremtette meg par evtized alatt. A mai napig a nemzetkozi politikai elet szupersztarjanak szamit, noha politikai ellenfeleinek elt?nese az els? evekben nem volt ritka. A recept tehat, akar az els? europai es eszak-amerikai demokraciak tortenetet, akar az ?ket kovet? sajnos kis szamu sikeres fejl?d? orszag peldajat nezzuk, egyszer? es viszonylag gyorsan tud forditani egy kilatastalansagtol szenved? ertekvalsagos tarsadalmon is. A kerdes, hogy letrejon-e konszenzus a tarsadalom es elitje kozott a valtozas iranyat es az arra valo igenyt illet?en. Ha ez nem tortenik meg id?ben, akkor a tortenelmi peldak is azt bizonyitjak, hogy mar csak sulyos tarsadalmi es gazdasagi konfliktus es valsag kenyszeritheti ki a valtozast.