Zoroasztrizmus
Faravahar
Kialakult	Kr. e. 2. evezred
F? profeta	Zarathustra
Szent iratok	Aveszta
Allamvallas	napjainkban sehol
Korabban	Szaszanida Birodalom
Kovet?k szama	124.000?190.000 f?

A zoroasztrizmus vagy egyeb nevein: zoroasztrianizmus , mazdaizmus , a vilag egyik legregebbi, maig letez? vallasa , amely az Irani-felfoldon keletkezett. A mazdaizmus ?si irani vallas, amely kes?bb osszeolvadt Zarathustra (gorog valtozatban Zoroaszter ) profeta tanitasaival.

A zoroasztrizmus alapitoja egy irani profeta es hitujito, Zarathustra volt, aki feltehet?leg a Kr. e. 2. evezredben elt. A vallas egyarant tartalmaz monoteista es reszben dualista jellegzetessegeket. A kovet?it zarathusztrianusoknak is neveztek, az iszlam megjelenese ota parsziknak is szoktak ?ket nevezni. A vallastorteneszek velemenye megoszlik abban, hogy a zoroasztrizmus kialakulasaban, illetve fejl?deseben Zarathustranak mekkora szerepe volt, es mennyi az utolag hozzatett elem.

Habar a zoroasztrizmus egykor az okori Perzsia uralkodo vallasa volt, ma a hiveinek szamat osszesen csak 124-190 ezer f? kozottire becsulik, ^[1] es jelent?s reszuk Indiaban es a vilag mas orszagaiban el. ^[2]

Tortenelem [ szerkesztes ]

Zarathustra fellepesenek idejere ? az 1980-as evekig ? a Kr. e. 6. szazad volt a legelfogadottabb id?pont. A legujabb kutatasok alapjan azonban joval korabban elt, mint ahogy azt gondoltak. A mai kutatok tobbnyire Kr. e. 1500 es Kr. e. 1000 koze teszik az eletet. ^{[4] [5] [6]}

A Kr. e. 7. szazadban Zarathustra tanitasa elterjedt az Irani-fennsikon. Amikor II. Kurus perzsa kiraly a Kr. e. 6. szazadban megalapitotta a Perzsa Birodalmat , a zoroasztrizmus lett az allamvallas , s a perzsa hoditas nyoman Eszak-Indiabol Gorogorszagba es Egyiptomba is eljutott. ^[7]

Kr. e. 4. szazadban Nagy Sandor makedon kiraly betiltotta a vallast, es hiveit uldoztette, a szent konyveiket elegettette. ^[8]

A Szaszanida-korban az uralkodok a hivatalos papsag (a magusok ) moge alltak, s ezert a zoroasztrianus egyhaz es az allam el nem valaszthato testvernek szamitott. Miutan kinyilvanitottak a f?papsag tekintelyi fels?bbseget, a tanitasuktol valo elhajlas nemcsak eretneksegnek , de felsegsertesnek is min?sult. ^[7] Ketseges azonban, hogy a tanitasuk azonos-e a torteneszek altal ?ortodox”-nak tartott zoroasztrizmussal. A jelek szerint inkabb a zurvanista iranyzatnak feleltethet? meg, amely szembefordult a szabad akaratrol szolo hagyomanyos zoroasztrianus tanokkal, s?t azt is megkerd?jelezte, hogy az anyagi vilag lenyegileg jo. ^[7]

A zoroasztrizmus 1200 eves tortenelmenek a 7. szazadban az iszlam el?retorese vetett veget. A muszlimok azonban csak fokozatosan kenyszeritettek ra vallasukat es torvenyeiket a meghoditottakra. Az er?sod? muszlim uldozes hatasara a fogyatkozo letszamu zoroasztrianus hiv?k kenytelenek voltak a kereskedelmi utak mellett fekv? nagyobb varosokbol sivatagi varosokba ( Jazd , Kerman ) es falvakba visszahuzodni. ^[7]

A 10. szazadban vegul egy nagyobb zoroasztrianus kozosseg elhagyta szul?foldjet, es vallasszabadsagot biztosito uj orszagot keresve Indiaban telepedett le, ahol ma is parszik nak, vagyis Parsz (Perzsia) nepenek nevezik ?ket. ^[7]

Az elmult szazadokban sok parszi a Brit Birodalom mas kereskedelmi kozpontjaiba, Kelet-Afrikaba , Hongkongba , Szingapurba , Ausztraliaba , Uj-Zelandra es termeszetesen Angliaba telepult at. India fuggetlenne valasa es a Kelet-Afrikaban, Iranban, Pakisztanban vegbemen? valtozasok hatasara megindult az elvandorlas az amerikai kontinens fele is. ^[9]

A 20. szazadban Iranban ujjaeledt a zoroasztrizmus. Hiveiket ?si iraniaknak, az allam megbizhato es szorgalmas polgarainak tartottak. Amikor azonban 1979 -ben a Homeini ajatollah vezette forradalmi Iszlam Koztarsasag vette at a hatalmat, a zoroasztrianusok ismet felelemmel neztek a jov? ele. Az Iranban maradottaknak vegul nem kellett kegyetlen uldozest szenvedniuk, de jogi szempontbol nem egyenranguak a muszlimokkal ; az oktatasi es palyavalasztasi lehet?segeik korlatozottak es tovabbra is felniuk kell a vallasi fanatizmus kitoreset?l. ^[7]

A zoroasztrizmus kozpontja ma mar nem annyira Perzsia / Iran, hanem egyik f? kozpontja India , azon belul is Mumbai . ^[9]

Kozmikus kuzdelem [ szerkesztes ]

A vallas tanitasa alapjan a nagy kuzdelem a ket ?selem kozott a vegtelen id?k ota folyik:

• Ahura Mazda (Ormazd), a fenynek es josagnak a legf?bb szelleme ^{[10] [megj. 1]} es
• Angra Mainju (Ahriman vagy Ahra-Majniu), a sotetsegnek, a gonoszsagnak es a rossznak a legf?bb szelleme.

Fent, a magasban, a vegtelen fenyben tronolo Ormazdot az ?r valasztja el a s?r? sotetsegt?l, a gonosz Ahriman birodalmatol. Ormazd orokkevalo, de Ahriman egy nap elpusztul.

A kuzdelem a vilagmindenseg tortenetenek 12 000 esztendejeben a legelenkebb. Ez a 12 ezer ev negy egyenl?, 3000 eves korra oszlik, amely korszakok a ket ?ser? harcanak egy-egy szakaszat jelzik. Az els? haromezer ev a teremtese, a masodik haromezer Ormazd akarata szerint telik. A harmadik haromezer ev folyaman hol a jo, hol a rossz kerekedik felul. A negyedikben a Gonosz Szellem (Ahriman) vereseget szenved.

A legjelent?sebb zoroasztrianus eretnektan, a zurvanizmus maskepp osztotta fel ezt az id?t. Eszerint az els? kilencezer evben a gonosz uralkodik, es csak az utolso haromezer ev hozza meg pusztulasat. Lehetseges, hogy ez utobbi az ?sibb elkepzeles. ^[9]

A zoroasztrizmus vilagtortenetenek negy korszaka:

1. korszak [ szerkesztes ]

Az els? id?szakban Ahura Mazda letrehozza a lathatatlan szellemi vilagot. A melyr?l felszallo gonosz, Ahriman is alkot vagy inkabb torzit, mivel teremtmenyeiben mind a gonosz lakozik. Minden, ami rossz, t?le szarmazik: a farkasok, a forgoszel, a homokvihar, a lepra stb. ^[9] Ahriman meglep?dik amikor ertesul a szellemi teremtesr?l es megtamadja Ahura Mazdat, aki azonban egy varazslassal elkabitja ?t. Ahriman visszazuhan a melysegbe es ott marad jo ideig.

2. korszak [ szerkesztes ]

Ahura Mazda kihasznalva Ahriman kabultsagat (ami ujabb 3000 evig tartott) megteremti a szellemi lenyeket es az anyagi vilagot: az eget, a vizet, a foldet, a novenyeket, az allatokat, az ?sbikat es az els? embert, Gajomar t (wd) . Ezek a teremtmenyek fuggetlenek Ahrimantol. Boldogsaguk zaloga nem az ? kezeben van, mivel Ohrmazd ? ellentetben Ahrimannal ? nem tervez el olyasmit, amit ne tudna vegrehajtani. A teremtmenyek egyedul Istenhez tartoznak. ? egy szemelyben apja es anyja a teremtesnek. ^[9]

A teremtes kezdeti, anyagi formaja maga volt a tokeletesseg. A fakat nem boritotta kereg es a novenyeknek nem voltak tuskei. A szarvasmarha feher volt es ragyogott, akar a hold. Az els? ember, Gajomar pedig ugy sugarzott, akar a nap. ^[9]

A vilag teremtese 365 napig tart. A teremtes vegeztevel Ahura Mazda valasztasi lehet?seget ad a szellemi lenyeknek: megmaradhatnak orokre letezes el?tti allapotukban, vagy fizikailag megtestesulhetnek, hogy legy?zhessek Ahrimant. A lenyek a szuletest es a harcot valasztjak.

3. korszak [ szerkesztes ]

A kezdeti paradicsomi allapotnak Ahriman tamadasa vet veget. Amikor eszmeletet vesztve visszazuhant a pokolba, a demonok megprobaltak lelket lehelni bele. Fogadkoztak, hogy megtamadjak a teremtest, s elhintik benne a szenvedes es a boldogtalansag magvait. Ekkor megjelent Dzsehi, minden n?i tisztatalansag megtestesit?je. Megfogadta, hogy annyi bajt zudit a szent emberre es az okorre, hogy az elet elviselhetetlen teherre valik szamukra. Azt igerte, hogy megtamadja a vizeket, a foldet, a fakat, a tuzet, az egesz teremtest. Ennek hallatara feleledt a Gonosz szellem, es teljesitette Dzsehi kivansagat: vagyat tamasztott iranta az emberben. Azutan demonaival egyutt a vilagra rontott. Ahriman ekkor az okor es Gajomar (az ember) ellen fordult, rajuk szabaditotta a Mohosagot, a Szukseget, a Jarvanyokat, az Ehseget, a Betegseget, a Gonoszsagot es a Letargiat. A gonosz halalt hozo demonokat kuldott Isten legfontosabb szovetsegesere, az emberre is. A demoni er?k kikezdtek mindent a foldon es az egbolton, mindent, amihez hozzafertek. Vegul az embert es az okrot is megoltek. ^[9] Gy?zelme utan Ahriman vissza akart terni otthonaba, a sotetsegbe, de a fravasik utjat alltak. Ahura Mazda csapdaba ejtette Ahrimant; az anyagi vilagban ragadt.

Az okorb?l lettek az uj allatfajok, Gajomar foldbe jutott magjabol pedig megszuletett az els? emberpar. A gonosz pedig leste, mikor teritheti le ?ket az igaz utrol. Beferk?zott gondolataikba, es kimondatta veluk az els? hazugsagot; azt, hogy ? teremtette a vilagot. ^[9]

Az ?sszul?k kozvetlen leszarmazottait maga Ahura Mazda oktatta a vallasra . ? gondoskodott az els? emberek bekejer?l es joleter?l. A kezdeti boldog allapot azonban nem tartott sokaig, mert Yima (wd) (Dzsamsid) ? aki mar koran kiemelkedett az els? emberek kozul ? hallgatott a gonosz demonok csabitasara. ^[11]

A korszak vegen testet oltott Zarathustra , akinek megszuletese hozza el a Fold tortenelmeben a legnagyobb valtozast.

4. korszak [ szerkesztes ]

Zarathustra (Zoroaszter) megkapta a kinyilatkoztatasokat es elkezdett tanitani. Fellepese a 4. korszak elejen azt jelezte, hogy a sotetseg hatalma mar nem tart sokaig. ? azonban meg nem erhette el a jo vegs? diadalat. Ezutan ezer evenkent szuletik egy vilagmegvalto.

Az els? megvaltot, Usedar t sz?z szuli meg, de Zoroaszter gyermeke lett. A legenda szerint ugyanis egy to fogadta magaba Zoroaszter magjat, majd az ezredfordulo kozeledtevel ez a mag behatolt a toban furd? 15 eves sz?z mehebe, es megfogant a megvalto. Elhozza a kinyilatkoztatast, amelyet el?szor Zoroaszter hirdetett. Eljovetelevel szinte visszatert a paradicsomi allapot. Harom evig az emberek bekeben e s harmoniaban elnek, es a gonosz teremtmenyek egy resze elt?nik a vilagbol. Az els? megvalto megjelenese altal az emberek kostolot kaptak az eljovend? tokeletessegb?l, azaz az ?srend es a zoroaszteri igaz vallas egyutteseb?l. A vilagmindenseg megujulasa azonban nem teljes; hiszen a gonosz meg el es ismet tamadasba lendult. ^[9]

A masodik megvalto, Usedarmah fogantatasa el?deehez hasonlo volt; Zoroaszter magja, amely behatol egy 15 eves sz?z mehebe. A vilag ismet kozelebb kerult az eredeti, paradicsomi allapothoz. Az emberek nem esznek tobbe hust, csak novenyeket es csak vizzel oltjak szomjukat. Megn? a Jo Teremtes ereje es a gonosz visszaszorult, de a vegs? veresegt?l meg nagyon tavol volt.

Az utolso, harmadik megvalto, Szaosjant (wd) , az, aki el?kesziti a vilag veget. A vilag vegen ? amelyet nagy katasztrofak vezetnek be ? ujra osszecsap a ket f? ?selv. A kuzdelem Ahura Mazda diadalaval fog veget erni.

Szaosjant el?deihez hasonloan sz?zt?l szuletik, vele azonban a jo teljes es vegs? gy?zelme jon el. A betegseg, a halal, az uldoztetes mind vereseget szenved, a termeszet viragzasnak indul es az emberek nem szorulnak tobbe testi taplalekra. A vilag teljesen es visszavonhatatlanul megujul. Szaosjant a halottakat azon a helyen tamasztja fel, ahol az elet elszallt bel?luk. Ekkor tortenik meg az utolso itelet , amikor felel?ssegre vonjak az osszes embert. Minden ember az itel?biro ele all, es sajat szemevel lathatja jo es rossz tetteit. ^[9] Akik a rosszat valasztottak, megb?nh?dnek, a jok pedig udvozulnek es halhatatlanokka valnak. Minden megtisztul es elkezd?dik a boldog orokkevalosag korszaka, amelyet mar nem zavarnak meg a gonosz szellemek mesterkedesei. ^[11]

Minden mennyei leny legy?zi demoni ellenfelet, es a ket tulel?, Ahriman es Az visszamenekul a pokolba. A gonosz vegleg elvesziti hatalmat, ha ugyan el nem pusztul. Az Ahriman sorsarol szolo beszamolok sajnos nem eleg egyertelm?ek. ^[9]

Tanitas [ szerkesztes ]

Egyistenhit [ szerkesztes ]

Zarathustra hitte, hogy latomasaiban Isten jelent meg neki, akir?l baratjakent szol. ^[9] A profeta minden isten tiszteletet elvetette, kiveve Ahura Mazdaet (?Bolcs Ur”) a bolcs teremt? istenet. ? a mindent tudo Ur, s mint ilyen, ? uralkodik mind az anyagi, mind az anyagtalan, a lathato es lathatatlan vilag felett. A vallasi szovegek alapjan ismert meg Mazda , Ahura es a kes?bbi perzsa nyelv alapjan Ormazd neven is, ahol Istent termeszeti kepekkel irjak le. Csillagokkal diszitett kontost visel, legszebb alakja a felkel? vagy delel? nap. Mennybeli tronusa egi fenyben ragyog. ^[9]

A profetanak adott kinyilatkozas szerint ? teremtette az anyagi vilagot, vele egyutt az embert is, aki eredend?en jo, es Ahura Mazda segit?je, baratja. Kiser?i a halhatatlan szentek ( Amesa Szpentak ), az isteni lenyeg szemelyes kepvisel?i. A vallas kovet?i hituket a ?jo vallasnak” hivjak. ^[12]

Anyagi vilagrend [ szerkesztes ]

Az osszhang, rend, torvenyszer?seg es rendszeresseg, melyet a termeszetben tapasztalunk, elvezeti a Zarathustra-kovet? elmejet a Termeszett?l a Termeszet Istenehez. A gathak egyik himnusza az mondja, hogy az osszhang es rend, mely a termeszet torvenyeiben eszlelhet?, b?seges bizonysagat szolgaltatja annak, hogy van Valaki, aki az egesz Vilagegyetemnek az epit?m?vesze. A Nap es a csillagok szabalyos mozgasa, a Hold id?szakos novese es fogyasa, a szabalyos tavolsag, amelyben a fold es a fellegek egymastol megmaradnak, a novenyzet szabalyos novekedese, a szelek jarasa, a vilagossag es sotetseg, a nappal es ejszaka szabalyos valtakozasa, kiser? jelensegeikkel: az alommal es az ebrenlettel, a termeszetnek ezek a megkapo jelensegei utalnak es bizonysagot szolgaltatnak egy Mindenhato Hatalom letezesere, aki nemcsak Teremt?je, de Fenntartoja is a Vilagmindensegnek. Mindenhol osszhangot es rendet tart fenn, bizonyos meghatarozott torvenyek altal. ^[13]

Erkolcsi vilagrend [ szerkesztes ]

Amikeppen Ahura-Mazda uralkodik az anyagi vilag felett, ugy uralkodik a szellemi vilagon is. ? teremtett meg minden rendet es osszhangot az anyagi vilagban, es azonkepp cselekedett az erkolcsi vilagban is. Kiemelt tulajdonsagai: joakarat, igazsagossag, jamborsag, tokeletesseg es halhatatlansag. ^[13]

A zoroasztrizmus elitel minden, a vilag termeszetes rendjet felborito viselkedesformat. Ezert egyforman b?nos az, aki a testi elvezeteknek el, mint aki onkent sanyargatja testet; a n?tlensegi fogadalmat tev? szerzetes csakugy, mint a hazassagtor?. ^[12]

A jo es a rossz [ szerkesztes ]

A zoroasztrizmus a rossz eredetet az ember szabad akarataban latta. Az embereknek eletuk soran valasztaniuk kell jo es rossz kozott: a zoroasztrizmus szerint a vilag ket alapelve, a jo es a rossz harcanak a szintere. A Szent Szellemmel, a Mazda es a teremtmenyei kozotti kozvetit?vel a Gonosz Szellem, Angra Mainju ( Ahriman ) all szemben. A rosszat szolgalo hatalmak a harcban: a hazugsag, a rossz gondolat es az er?szak. Az ?si istenek ( devek ) is a Rossz demonjai, akik azon mesterkednek, hogy az embereket elteritsek a rossz iranyba.

A vilagot beborito t?zozonb?l csak a jo kovet?i menekulnek meg, hogy uj teremtesben reszesuljenek. Amig ez be nem kovetkezik, addig az elhunytak lelkei kozul a jokat a Paradicsomba vezetik, a rosszakat pedig a pokolba.

Menny es pokol [ szerkesztes ]

A zoroasztrizmus hisz a Mennyben es Pokolban. A mennynek az Aveszta-konyvekben Vahishta-ahu a neve. Szo szerint azt jelenti: a legjobb elet . A mennyet ugy irjak le, mint a sugarzasnak, ragyogasnak, dics?segnek a helyet. A pokol Achiskta-ahu nev alatt ismeretes. A pokol egy homalyos, sotet es b?zos helykent van ecsetelve. ^[13]

Amikor a lelek belep jutalma vagy buntetese helyere, nem orokke tarto, megvaltoztathatatlan helyzetbe kerul. A veget nem er? pokolbeli buntetes gondolata erkolcsileg visszataszito a zoroasztrianusok szamara, hisz a buntetesnek csak egy celja lehet, a megvaltoztatas es a javitas. Egy josagos Isten nem engedhet orokke tarto buntetest, s a buntetes ? barmilyen kemeny is legyen az, ? az elkovetett b?nok sulyanak megfelel?. ^[9]

A menny es pokol kozott van feltevesuk szerint a Csinvat nev? hid (wd) , (Az arja chi-t?b?l, mely jelentese. felszedni, osszegy?jteni.) amely elvalasztja az el?k vilagat a halottak vilagatol. A Csinvat szo azt a helyet jeloli, ahol az emberi leleknek teljes beszamolot kell adnia elmult eletenek cselekedeteir?l. ^[13] Ez a szemelyes itelet azonban nem vegleges. Az id?k vegen, amikor a Gonosz veglegesen legy?zetik, elkezd?dik az utolso itelet es a lelkek ujra egyesulnek az ? fravasijukkal .

A lelek halhatatlansaga [ szerkesztes ]

A Zarathustra-vallas hisz a lelek halhatatlansagaban. A Nadokht Nushk Aveszta-iratai, a Vendidad 19. fejezete es a Minokherad es Viraf-nameh pahlavi konyvei targyaljak a lelek halal utani sorsat. ^[13]

Erkolcsi tanitasok [ szerkesztes ]

Zarathustra erkolcsi tanitasai tomoren osszefoglalva a kovetkez?k: cselekedj jot; gondolataid, szavaid es tetteid legyenek tisztak; szived is legyen tiszta, kivanj jot masoknak; mondj igazat; gyakorolj jotekonysagot; legy kedves; legy alazatos; torekedj a tudasra; legy urra a haragodon; legy istenfel?; tiszteld szuleidet es tanitoidat, az id?seket es fiatalokat; kedves, kellemes szavakat hasznalj; legy turelmes; legy baratsagos mindenkivel; legy megelegedett; szegyenkezz, ha tiltott dolgot m?velsz! ^[14]

Szentseg [ szerkesztes ]

A zoroasztrizmus tanitasa szerint az elet celja a tokeletes, orok boldogsag elerese az Ahura Mazdaval kialakitott bens?seges kapcsolat reven. Az orok udvosseg megvalositasanak eszkoze az asa (wd) , vagyis a szentseg . A szentseg vagy bels? tisztasag a zoroasztrizmus lelke. Tiszta gondolatok, "tiszta" szavak, "tiszta" cselekedetek: ez a zoroasztrianus vallas hires alapelve, a zoroaszteri eletforma allandoan ismetelt szabalya. Az asa szo magaba foglal minden erkolcsi alapelvet, es az Aveszta szinte minden fejezeteben el?fordul. A zoroasztrizmus azt tanitja, hogy a szentseg maga a boldogsag, ez Ahura Mazda legbecsesebb ajandeka, s ez a legszebb felajanlas, amelyet az erenyes ember tehet az Ur szamara. ^[14]

Csak reszbeni dualizmus [ szerkesztes ]

Sokan azon a nezeten vannak, hogy Zarathustra dualizmust tanitott. Valahanyszor az Ahura Mazda szo az Angra Mainju szoval ellentetben el?fordult, a kes?bbi irok Istent ertettek, nem pedig a Teremt? Elvet, amit valojaban jelentett. Ez arra a felfogasra vezetett, hogy a zoroasztrianus iratok dualizmust tanitanak.

Ha szukseges a dualizmus fogalmahoz, hogy a gonosz szellem mindenhol jelenvalo, mindentudo, mindenhato, vagy orokkevalo legyen, akkor ez a vallas nem dualizmus. A Bundahis hatarozottan kijelenti, hogy a gonosz szellem nem mindent tudo es nem mindenhato: nem is tudott Ahuarmazd letezeser?l mindaddig, mig fel nem bukott a vegtelen melysegb?l es a fenyt meg nem latta; nem ismeri a jov?t, mig Ahuarmazd fel nem tarja el?tte; hogy partfogoltjai elpusztulnak a feltamadaskor, s ? maga tehetetlenne valik es megsz?nik letezni. Sehol nem tetelezik fel rola, hogy egyszerre ket kulonboz? helyen volna, vagy hogy tudna, hogy mi tortenik mas valahol, mint ahol ? van. Ennyiben az ? hatalma jelentekenyen kisebb, mint amit a keresztenyek az ordognek tulajdonitanak. ^[13]

T?ztisztelet [ szerkesztes ]

Istentiszteletuk legjellemz?bb vonasa az un. t?ztemplomok ban a szent t?z ?rzese; a templomok kozeppontjaban az Ahura-Mazdat jelkepez? t?zoltar allt, itt mutattak be a vertelen aldozatokat himnuszok eneklese kozben. Emiatt a vilag t?zimadoknak tartja ?ket.

A hiv?k tiszteletet tanusitanak a t?znek, de ne felejtsuk el: tiszteletet, ami egeszen mas valami, mint az imadat. Nem imadjak istenkent a tuzet, csupan ugy tekintik, mint a ragyogasnak, dics?segnek es fenyessegnek a jelkepet, mint Istennek a legtokeletesebb szimbolumat, mint az ? isteni fensegenek legjobb es legmagasztosabb kepvisel?jet. ^[13]

Egyeb ujitasok [ szerkesztes ]

Zarathusztra es az ?si perzsa vallas kozott tobb fontos kulonbseget lehet megallapitani: ^[15]

• Zarathustra megszuntette az allataldozast, igy a (feher) loaldozatot is
• Megszuntette es atalakitotta a haoma -szertartast, helyebe a vizb?l es tejb?l allo keverek kultuszat helyezte
• A negy elem tisztelete helyebe a t?z tiszteletet helyezte. Mig korabban a templom a szabad eg alatt volt, a t?znek k?templomokat emeltek.
• Annak ellenere hogy sokan ?t tartjak a varazslas es joslas ?si mesterenek, valojaban megtiltott mindenfele varazslatot es joslast . A parszik a mai napig szigoruan tartjak ezt.
• Harom megvalto eljoveteler?l beszelt, ami az eredeti magusoktol teljesen idegen.
• A halottakat sem elfoldelni, sem elegetni nem engedte. Erre a celra az un. Hallgatas tornya (wd) (???? dakhma) nev? epuletekbe tettek ?ket, ahol a kesely?k taplalekai lettek.

Vallasi szovegek [ szerkesztes ]

• Az Aveszta , a zoroasztrizmus eredeti szentirasa, avesztai nyelven irodott. Kes?bb keletkezett vallasi szovegek kozepperzsa (pahlevi) es perzsa nyelven irodtak.
  • A gathak (wd) . Zarathustra tizenhet himnusza. F?leg liturgikus szempontbol (→ jaszna ) jelent?sek. A gathak kepzik az Aveszta ma ismert toredekeinek nagy reszet.
• Denkard (wd) . A zoroasztrianizmus enciklopediaja a 9-10. szazadbol, ami tobb evezreddel korabbi szovegeket is idez, tobbek kozott az Aveszta elveszett reszeib?l. Az Aveszta mellett ezt tartjak a legfontosabb informacioforrasnak a vallassal kapcsolatban.
• Arda Viraf (wd) . Pahlavi nyelven irodott, szerz?jer?l nem sokat tudunk. A m? Viraf latomasos utazasat meseli el, melyben bejarja a mennyet es a poklot. A konyv bevezet?jeben talalunk utalast az Aveszta sorsara.
• Bundahis (wd) . Zoroasztrianus kozmogonia , pahlavi nyelven. Utolso jelent?sebb kiadasa a 9. szazad veger?l valo. Harom f?bb reszb?l all: teremtes, a foldi teremtmenyek termeszete, a felmitologiai Kayanida-dinasztia tortenete.
• Zand-i Vohuman Yasht . Zoroasztrianus apokalipszis.
• Chidag Andarz-i Poryotkeshan . Zoroasztrianus katekizmus , pahlavi nyelven. A zoroasztrianus vallas teteleinek rovid osszefoglalasa.

Zoroasztrizmus es mas vallasok [ szerkesztes ]

Keresztenyseg [ szerkesztes ]

Szembeotl? a hasonlosag a keresztenyseg Satanja es Angra Mainju kozott, csakugy, mint az angyalok es a ?halhatatlanok” kozott. A pokol motivuma is megjelenik mindket vallasban. Tovabbi hasonlosag, hogy a zoroasztrizmus es a judaizmus-keresztenyseg egyarant ugy veli, a tortenelemnek egy adott kezdete es vege is van, es a vegitelet utan a jok orokke elnek, a gonoszok pedig megb?nh?dnek b?neikert. Egyes vallastorteneszek ezt a babiloni fogsag alatt a zsidokat ert irani hatasokkal magyarazzak.

A felszin alatt azonban lenyegi elteresek is megfigyelhet?k. A zoroasztrizmusban nyoma sincs a keresztenysegben oly fontos eredend? b?nnek . Itt az ember nem egy b?nos testbe zart, jora torekv? lelek; itt az anyagi vilag alapvet?en jo, es epp a Gonosz az, aki az anyagi vilag rabja. Angra Mainju ezen kivul nem bukott angyal, hanem egy Ahura Mazdaval majdnem egyenrangu, t?le fuggetlen leny, ^[12] azaz egyid?s vele. ^[16]

A zoroasztrizmus a kovetkez? pontokon mutat hasonlosagot a zsido es kereszteny vallas alaptanitasaival: ^[17]

• A mindenseget teremt? egyetlen es josagos Isten lete
• A gonosz nem Istent?l szarmazik, hanem egy neki alarendelt, de magas rend?, nem altala teremtett szellemi lenyt?l
• A jo es gonosz kuzd?tere jelenleg a Fold
• Az ember szabad valasztasi kepessege es az ezzel egyutt jaro felel?ssege
• Isten boldogsagra teremtette az embert
• Az igaz es helyes eletelvek, az erkolcsi torveny fontossaga
• Az utolso itelet gondolata
• A halottak feltamadasanak tanitasa
• a Gonosz vegs? bukasa
• Az orok elet tokeletessege, mint vegs? udvosseg

Okori irani vallasok [ szerkesztes ]

Plutarkhosz elmondasa szerint a magusok Hadeszhez es a Sotetseghez imadkoztak napnyugtakor es napkeltekor valamilyen arnyas helyen, italaldozatot vagy farkas veret aldozva nekik. A Mithra -hiv?k Ahrimannak aldoztak. A hith? zoroasztrianusoknak azonban semmi kozuk nem volt Ahrimanhoz, csak legy?zni akartak ?t, es a teremteset elpusztitani. ^[13]

Parszik [ szerkesztes ]

Tortenetuk [ szerkesztes ]

A parszik a muszlim uldozes el?l Indiaba menekult zoroasztrianusok. A hinduktol kaptak a parszi nevet, mely egyszer?en annyit jelent: perzsa. A szaszanida dinasztia bukasa utan perzsa zoroasztrianusok egy csoportja Indiaba vandorolt, ahol megteremtettek a napjaink parszi kozosseget. Egy 17. szazadi kronika, a Kissah-i-Sanjan szerint az els? parszik a 8. szazadban telepedtek le uj hazajukban, a gudzsarati kiraly, Jadi Rana vedelme alatt Sanjanban, azzal a feltetellel, hogy megtanuljak az orszag nyelvet, tartozkodnak a fegyverviselest?l, hindu mintara oltozkodnek es vegzik az eskuv?i szertartasokat. Itt epitettek meg az els? t?ztemplomot 721 -ben, az Iranbol elmenekitett t?z ?rzesere. ^[12] 1305 -ben, muszlim behatolas okan a kozosseg kenytelen tovabb vandorolni, s egeszen Delhiig lehet kovetni nyomukat. A nagyobb zoroasztrianus varosok ebben az id?ben Cambray , Ankleshwar , Variav, Vankaner, Broach, Szurat , Thana, Chaul. 1612 -ben az angolok megjelenesevel Szuratban uj ipari es kereskedelmi lehet?segek nyiltak meg, s igy Szurat es Broach jelent?s parszi kozpontta n?hette ki magat. 1668 -ban a Brit Kelet-indiai Tarsasag attette szekhelyet Bombaybe , ahol hamarosan befolyasos kozosseg alakult ki es el a mai napig.

Mai letszamuk [ szerkesztes ]

Egyes becslesek szerint manapsag kb. 60-70 ezer parszi el Indiaban. ^[18] Pakisztanban , Karacsi teruleten 1950-ben meg 5 ezren voltak, de az er?teljes kivandorlas miatt napjainkra mar csak mintegy 1400 maradt bel?luk. ^[19] A teljes parszi nepesseg ismeretlen szamu, de tekintelyes nagysagu resze kivandorolt Nagy-Britanniaba, Kanadaba, az USA-ba es Ausztraliaba. ^[20]

Imak es a ritusok [ szerkesztes ]

Az imak es szertartasok celjanak zoroasztrianus fogalma lenyegesen kulonbozik a nyugati, kulonosen a protestans felfogastol, ahol az imadsagot gyakran mint Istennel valo beszelgetest ertelmezik. A zoroasztrianus vagy parszi ima alapjaban nem ilyen, bar a gyakorlatnak az ilyesfajta imadsag is resze lehet, mint ahogy Zarathustra eleteben is megfigyelhet?. Az imakat az Aveszta szent nyelven mondjak, egyreszt, mivel ez a kinyilatkoztatas nyelve, masreszt, mivel a zoroasztrianusok szemeben ezek magikus er?vel biro szavak. Ha m?kodesbe hozzak a szent szavakat, ? ahogy a parszik fogalmaznak, ? megelevenednek es hatasuk is azonnal erezhet?. Konyvekben, kinyomtatva azonban elettelenek. A papnak a legnagyobb figyelemmel es odaadassal kell az imakat mondania. A szavak pedig megidezik, eletre keltik azokat az er?ket, amelyeket megneveznek. Ezek a szavak megidezik az isteni er?ket. A B?kez? Halhatatlanokat hivo, elmelyult odaadassal mondott imara ezek a lenyek megjelennek. Az egi lenyek a szertartas helyere koltoznek. ^[9]

A ritus olyan er?ket mozgosit, amely Istent, embert egyarant megsegit. A zoroasztrianusok szemeben a tokeletes odaadassal elvegzett aldozati szertartas az egyik legerenyesebb cselekedet. Nezetuk szerint aldozatok nelkul elpusztulna a vilag, jotekony hatasuk nyoman viszont Ahriman hatalma egyre apad. A ritusok minden szavanak, minden egyes mozdulatanak jelent?seget tulajdonitanak. A keresztenyek szamara a zoroasztrianus vagy parszi ritusok talan magianak t?nnek. Az ? szamukra azonban szertartasaikban azert rejlenek hatalmas er?k, mert egi mintat kovetnek, es mert hatekonyan egyesitik az isteni es az emberi vilagot. ^[9]

Beavatas [ szerkesztes ]

A parszik gyermekei 8 es 13 eves koruk kozott esnek at a beavatasi szertartason, amely utan a kozosseg teljes jogu tagjaiva valnak. Ez el?tt ugyanis meg nem alakult ki bennuk a szabad akarat, igy nem is tartoznak felel?sseggel tetteikert Ahura Mazda el?tt. Ezt kovet?en azonban minden egyes cselekedetert, szoert, gondolatert felelniuk kell az utolso itelet napjan. ^[12]

Temetes [ szerkesztes ]

Temetkezesi szertartasuk valoszin?leg a Kr. e. 2. evezred soran az Irani-fennsikon letelepult arja nomadoktol szarmazik. Mivel a halalt a gonosz ideiglenes gy?zelmenek tekintik, a halott tisztatalan a szemukben, es igyekeznek minel hamarabb (lehet?leg meg a halal napjan) megszabadulni t?le. Ehhez a tetemet egy, a telepulesen kivul epitett, kor alaku, felul nyitott toronyba, az ugynevezett Csend (vagy) Hallgatas tornyaba viszik, ahol az a kesely?k predajava valik. Miutan a dogev?k letakaritottak es a nap kiegette a csontokat, egy kozos sirboltban helyezik el ?ket. Igy nem szennyezik be Ahura Mazda teremteset, a foldet a halallal. ^[12]

Templomaik [ szerkesztes ]

A parszi templomokban nincsenek kepek vagy szobrok, az egyetlen szentseg egy orokke eg? kis t?z, amely Ahura Mazda orok vilagossagat es dics?seget hirdeti. Ezert a templomaikat t?ztemplomoknak is nevezik. A parszik nem tartanak rendszeres istentiszteleteket, ?k azert mennek a templomba, hogy az orok t?z kozeleben imadkozzanak. ^[12]

B?vebben: t?ztemplom

Hires zoroasztrianusok [ szerkesztes ]

• II. Kurus perzsa kiraly (Kr. e. 580?529 ) ? az Operzsa Birodalom alapitoja
• I. Darajavaus perzsa kiraly
• I. Khsajarsa perzsa kiraly
• Freddie Mercury ? A Queen egyuttes enekese ( 1946 ? 1991 )
• Zubin Mehta ? hires karmester
• Rohinton Mistry ? novellista
• Firdaus Kanga ? iro

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ →Zarathusztra halala utan a f? isten lett

Forrasok [ szerkesztes ]

• John R. Hinnels: Perzsa mitologia , Corvina, 1992
• Zarathustratol Jezusig, Puski Kiado, 2010.
• Eliade, Mircea : Vallasi hiedelmek es eszmek tortenete I. , Osiris, 1995. ISBN 963-379-121-9

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Terebess e-tar
• zoroaszter.lap
• Zoroasztrianus irasok Aveszta , Denkard , Arda Viraf , Zand-i Vohuman Yasht , Bundahishn , Chidag Andarz-i Poryotkeshan es sok mas zoroasztrianus iras (angol nyelven)
• Catholic Encyclopedia, Parsis

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Zarathustra
• Ahura Mazda
• Aveszta
• Zurvanizmus
• Vallastortenet