Zita
Zita Maria delle Grazie di Borbone-Parma
Ausztria csaszarneja
Uralkodasi ideje
1916 . november 21. ? 1918 . november 11.
El?dje	Wittelsbach Erzsebet
Utodja	?
Magyarorszag kiralyneja
Uralkodasi ideje
1916 . november 21. ? 1918 . november 13.
Koronazasa	Budapest , Matyas-templom 1916 . december 30.
El?dje	Wittelsbach Erzsebet
Utodja	?
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	Bourbon?Parmai Habsburg?Lotaringiai
Szuletett	1892 . majus 9. Olasz Kiralysag , Viareggio
Elhunyt	1989 . marcius 14. (96 evesen) Svajc , Zizers
Nyughelye	becsi csaszari kripta 1989 . aprilis 1.
Edesapja	I. Robert parmai herceg
Edesanyja	Maria Antonia portugal infansn?
Hazastarsa	IV. Karoly
Gyermekei	lasd: gyermekei
Zita alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Zita temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Zita magyar es cseh kiralyne, osztrak csaszarne , szuletett Zita Bourbon?parmai hercegn? ( olaszul: Principessa Zita di Borbone-Parma , nemetul : Kaiserin Zita von Osterreich , teljes neven Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese ; Viareggio , 1892 . majus 9. ? Zizers , 1989 . marcius 14. ) a Bourbon-hazbol szarmazo parmai hercegn?, hazassaga reven 1916?1918 kozott Ausztria csaszarneja, Magyarorszag es Csehorszag kiralyneja.

IV. Karoly magyar kiraly hitvese. Az Osztrak?Magyar Monarchia osszeomlasa utan el?bb svajci , majd madeirai szam?zetesbe kenyszerult ferjevel es gyermekeivel. Ferjet elkiserte a masodik visszateresi kiserlete alkalmaval. A masodik vilaghaboru alatt atkoltozott az amerikai kontinensre, ahonnan csak elete utolso eveiben tert vissza. Boldogga avatasanak eljarasa folyamatban van. ^[1]

Elete [ szerkesztes ]

Szarmazasa es ifjukora [ szerkesztes ]

Bourbon Zita parmai hercegn? 1892 . majusban szuletett a Bourbon-haz parmai aganak csaladi rezidenciajaban, a toszkanai Villa Borbone della Pianore kastelyban Capezzano Pianore kozsegben, Viareggio kozeleben, reggel kilenc orakor. ^[2] Edesapja, I. Robert parmai herceg mar csak nevlegesen ult Parma hercegsegenek tronjan ? azt ugyanis az olasz egyseg megvalositasa erdekeben fel kellett adnia. A hercegnek Zita a tizenhetedik gyermeke, illetve tizenegyedik leanya volt. A hercegn? edesanyja, Maria Antonia portugal infansn? I. Robert masodik felesegekent tizenket gyermeket hozott vilagra; ahogy apjanak els? hazassaga alatt is tizenket gyermek szuletett. Maria Pia napoly?sziciliai kiralyi hercegn? , az els? feleseg es I. Robert gyermekei kozul tobben is felkegyelm?ek voltak a szul?k kozti kozeli rokoni kapcsolat miatt. Zita hercegn?nek szuletesekor mar tizenharom fivere es n?vere volt ? a legid?sebbik Maria Lujza hercegn? mar huszonkettedik eleteveben jart ? es kes?bb meg tovabbi hat gyermekkel gyarapodott a csalad.

A szul?k nagy hangsulyt helyeztek az uralkodoi eletstilusra. Zita edesanyja, Maria Antonia parmai hercegne hatalmas udvartartast vezetett. A csalad fenntartott egy nyari rezidenciat az also-ausztriai Schwarzauban , es egy telit a toszkanai Viareggioban. Az uralkodoi kuls?segek azt a celt szolgaltak, hogy a csaladot tovabbra is uralkodohazkent ismerjek el a kulfoldi hatalmak. Az osztrak csaszari csalad reszer?l ez igy is tortent, els?sorban a parmai hercegne n?verenek, a csaszari csaladba hazasodott Maria Terezia portugal infansn?nek es osztrak f?hercegnenek koszonhet?en.

A hercegn? szamos keresztneve kozul a csalad a Zitat valasztotta els?dlegesnek. Szent Zita a 13. szazadban elt Lucca varosaban, kes?bb a cseledek ved?szentjekent kezdtek tisztelni. A Zita nev otlete valoszin?leg Adelgunde Bardi grofn?t?l, a hercegn? nagynenjet?l es egyben keresztanyjatol szarmazott. ^[4] Zita hercegn? egyutt n?tt fel szellemi fogyatekos testvereivel, ami a korban peldatlannak szamitott. A szigoru edesanyakent szamon tartott parmai hercegne gyermekeit vasfegyelemben nevelte, nagy hangsulyt helyezve a katolikus vallas megismeresere es el?irasainak betartasara. A gyermekek tanultak franciaul , nemetul , olaszul , portugalul es angolul . Zita hercegn? maga heteves koraban kezdett rendszeresen orakat venni Della Rosa markinetol, ket n?verevel es ket fiverevel egyutt.

1903 . szeptember 16-an a hercegn?t beirattak a zangbergi Szent Jozsef Leanynevel? Intezetbe, ahol a csalad tobb leanygyermeke is tanult. A szalezianus n?verek vezette bajororszagi kolostorba els?sorban jomodu polgarcsaladok leanyai jartak; a nemesi kisasszonyok melle rendszerint nevel?n?t fogadtak. Zita alig egy ev alatt egyike lett az osztaly egyik legjobb tanuloinak, de Adelheid n?veret, aki szintugy az internatus lakoja volt, emellett pedig az iskola egyik kivalosaganak szamitott, soha nem sikerult utolernie. ?Zita mindenkivel egyforman kedves volt, azt lehetne mondani, hogy mindegyikunk baratja volt ?, de egyik?nknek sem volt a meghitt baratn?je a megszokott ertelemben” ^[5] ? emlekezett a hercegn?r?l egykori osztalytarsn?je.

1907 -re Zita n?vere, Adelheid hercegn? befejezte a tanulmanyait, es hamarosan Zitat is kivettek az iskolabol. Edesapja ugyanis megbetegedett, es maga mellett akarta tudni a leanyat; am mire Zita hazatert Italiaba, I. Robert herceg mar nem elt. A gyaszid? letelte utan visszatert Zangbergbe, de a tanevre nem kapott bizonyitvanyt, s mivel betoltotte tizenhatodik eletevet, el kellett hagynia az intezetet. Mostohatestverei es edesanyja kozott viszaly tort ki a hagyatekot illet?en, s ebben Zita hercegn? is erintett volt.

Kes?bb a Wight-szigeten fekv? bences rendi Szent Cecilia-zardaba kuldtek, tovabbi tanulas celjabol. A zardat anyai nagyanyja, az apacava lett Adelheid Zsofia lowenstein?wertheim?rosenbergi hercegn? vezette, mig a f?nokasszony unokatestvere, Agnes hercegn? is a rend kotelekeibe lepett. Ezenfelul Adelheid hercegn?, Zita nenje is felvette az apacafatylat. A zarda valojaban nem funkcionalt oktatasi intezmenykent, a novendekeket els?sorban teologiara es filozofiara oktattak, illetve nagy hangsulyt helyeztek az istentiszteletekre. A csaladi kornyezet ellenere Zita hercegn? nem erezte jol magat a n?vereknel, raadasul a nedves, paras klima kikezdte az egeszseget. Edesanyja 1909 -ben hazavitte leanyat a csaladi osztrak birtokra, majd a csehorszagi Franzensbadba kuldte gyogykurara. A gyermekkori, majd kes?bb az iskolaevek alatti szigoruan vallasos kornyezet ugyanakkor egy eletre meghatarozta a fiatal hercegn? gondolkodasmodjat es ertekrendjet: ?a felnov? Zita hiv?, de gyakorlatias kereszteny lett. A vallas szeles ertelemben vett, sokret? vilagnezette formalodott benne. Egy keves miszticizmus es ahitat a csodak irant, meg inkabb vagy a felebarati szeretet gyakorlasara, vegul a katolikus egyhaz liturgiajanak es a vallasos m?veszetnek a szeretete, az esztetikai szepseg ? mindez egyutt hatott a fiatal Zitara.” ^[6] 1916 es 1951 kozott a Gonzaga Eleonora kiralyne altal alapitott Csillagkeresztes Rend vednokasszonya volt, ami a katolikus , jotekonykodo nemes asszonyok kituntetese es szervezete volt.

Hazassaga es gyermekei [ szerkesztes ]

Franzensbad nem esett messze a hercegkisasszony anyai nagynenjenek, Maria Terezia f?hercegnenek otthonatol. A kozelben allomasozott a f?hercegne mostohaunokajanak, Habsburg?Lotaringiai Karoly f?hercegnek (1887?1922) ezrede is. Karoly f?herceg gyakorta tiszteletet tette nagyanyjanal, itt nyilt ugyanis alkalma talalkozni baratjaval, Szixtusz parmai herceggel , Zita hercegn? legid?sebb edesbatyjaval. Zita hercegn? es Karoly f?herceg gyermekkorukban mar tobbszor is talalkoztak, am feln?ttkent Franzensbadban lattak egymast el?szor.

A hercegn? es a f?herceg egymasra talalasat a csalad is jelent?sen segitette. Zita hercegn? igy emlekezett vissza: ?nem tudnam megmondani, hogy a ket f?hercegn? szandekosan vitt-e engem Franzensbadba vagy sem, de annyi bizonyos, hogy Karoly f?herceg tobbszor is meglatogatott bennunket, illetve Maria Annunciata nenit . … Az erzelmeim lassan erlel?dtek iranta a ra kovetkez? ket esztend?ben.” ^[7] Els? talalkozasuk nagy hatast tett a f?hercegre, aki ett?l kezdve mind gyakrabban kereste a parmai hercegn? tarsasagat: ?nagyon osszebaratkoztunk, es termeszetesen boldogok voltunk, hogy ujra meg ujra talalkozunk… Karoly f?herceg… meg serenyebbnek mutatkozott, amikor 1910 ?szen fulebe jutott a pletyka, hogy jegyben jarok egy tavoli spanyol rokonommal, Don Jaime madridi herceggel.” ^[8]

Karoly f?herceg akkoriban Ausztria egyik ?legjobb partijanak” szamitott, es a gyermekei minel el?nyosebb kihazasitasan faradozo Maria Antonia parmai hercegne azt kivanta, hogy valamelyik leanya menjen hozza felesegul. Eredetileg Adelheidet szanta Karolynak, am miutan ? kolostorba vonult, Zita valt a lehetseges felesegjeloltte. 1910 -ben I. Ferenc Jozsef magyar kiraly ?parancsba adta” Karoly f?hercegnek, hogy n?suljon meg. Az uralkodo azonban ? okulva a rangon alul n?sult Ferenc Ferdinand tronorokos eseteb?l ? kikototte, hogy csak olyan tarsat valaszthat maganak, akinek csaladja az europai uralkodohazakat es nemesi csaladokat jegyz? Gothai almanach els? koteteben ? a legrangosabb helyen ? szerepel, tehat kiralyi verb?l szarmazik. A parmai uralkodocsalad ennek a kitetelnek nem felelt meg tokeletesen, hiszen a trontol megfosztottak, de kapora jott, hogy a csalad tovabbra is fenntartotta tronigenyet es a legid?sebb fiugyermeket, a szellemi fogyatekos Henrik herceget, Zita feltestveret 1907-ben cimzetes parmai hercegnek ismertek el occsenek, Illes hercegnek gyamsaga mellett. Karoly osztrak f?herceg 1911 . junius 13-an megkerte Zita hercegn? kezet, maga mogott tudva a csalad es a csaszar tamogatasat is. A frigy megkotese kulonosen fontosnak bizonyult a birodalom szamara, ugyanis a torvenyek szerint Ferenc Ferdinand tronorokos morganatikus hazassaga miatt Karoly f?herceg leszarmazottai voltak a tron jogos varomanyosai.

A f?herceg es a parmai hercegn? 1911 . oktober 21-en hazasodott ossze az also-ausztriai Schwarzau kastelyaban a kiraly es szamos europai el?kel?seg reszvetelevel. Az uralkodo egy kaprazatos diademot ajandekozott az alkalombol a menyasszonynak. A v?legeny azon szerencses kivetelek koze sorolhatta magat, akik szabad akaratukbol, erzelmeik alapjan valaszthattak meg jovend?belijuket; ez ugyanis igencsak ritkasagnak szamitott a csaszari es kiralyi csaladok tortenelmeben. Tagadhatatlanul boldog hazassagban eltek; gyermekeiket is a katolikus vallas elvarasainak es hittetelenek megfelel?en neveltek.

Gyermekei [ szerkesztes ]

• Otto ( 1912 ? 2011 ) 1951 -ben kotott hazassagot Regina szasz?meiningeni hercegn?vel ( 1925 ? 2010 ) ^[9]

• Andrea ( 1953 ?)
• Monika ( 1954 ?)
• Mikaela ( 1954 ?)
• Gabriella ( 1956 ?)
• Valburga ( 1958 ?)
• Karoly ( 1961 ?)
• Gyorgy ( 1964 ?)

• Etelka (Adelheid) ( 1914 ? 1971 )
• Robert ( 1915 ? 1996 ) 1953 -ban kotott hazassagot Margherita di Savoia-Aosta hercegn?vel ( 1930 ? 2022 )

• Maria Beatrix ( 1954 ?)
• L?rinc ( 1955 ?)
• Gellert ( 1957 ?)
• Marton ( 1959 ?)
• Izabella ( 1963 ?)

• Felix ( 1916 ? 2011 ) 1952 -ben kotott hazassagot Anna-Eugenie von Arenberg hercegn?vel ( 1925 ? 1997 )

• Maria del Pilar ( 1953 ?)
• Karoly Fulop ( 1954 ?)
• Kinga ( 1955 ?)
• Rajmund ( 1958 ? 2008 )
• Miriam (Maria Adelheid) ( 1959 ?)
• Istvan ( 1961 ?)
• Viridis ( 1961 ?)

• Karoly Lajos ( 1918 ? 2007 ) 1950 -ben kotott hazassagot Yolande de Ligne hercegn?vel ( 1923 ?2023)

• Rudolf ( 1950 ?)
• Alexandra ( 1952 ?)
• Karoly Krisztian ( 1954 ?)
• Maria Konstancia ( 1957 ?)

• Rudolf ( 1919 ? 2010 ) ^[10] el?szor 1953-ban kotott hazassagot Xenia Czernichev-Besobrasov (Kszenyija Szergejevna Csernisova-Bezobrazova) grofn?vel ( 1929 ? 1968 ), majd 1971 -ben Anna Gabriele von Wrede hercegn?vel ( 1940 ?)

• Maria Anna ( 1954 ?)
• Karoly Peter ( 1955 ?)
• Simon ( 1958 ?)
• Janos ( 1962 ? 1975 )
• Katalin ( 1972 ?)

• Sarolta ( 1921 ? 1989 ) 1956 -ban n?ul ment Gyorgy mecklenburgi herceghez ( 1899 ? 1963 ), hazassagukbol nem szuletett gyermek
• Erzsebet ( 1922 ? 1993 ) 1949 -ben n?ul ment Henrik Karoly liechtensteini herceghez ( 1916 ? 1991 )

Tronorokos f?hercegnekent [ szerkesztes ]

Karoly f?herceg a Monarchia tronoroklesi sorrendjeben a masodik helyen allt Ferenc Ferdinand f?herceg mogott. Ferenc Ferdinand azonban rangon aluli hazassagot kotott Chotek Zsofia grofn?vel, igy gyermekeik nem szamithattak a tronra. Karoly es Zita kapcsolata a tronorokosi parral jonak bizonyult, a hazaspar gyakran vendegeskedett naluk a Belvedere-palotaban. Zita, amikor immar f?hercegnekent el?szor talalkozott Chotek Zsofiaval, Hohenberg hercegn?jevel a nyilvanossag el?tt, meghajolt el?tte, ^[11] holott f?hercegnei rangjanal fogva Zita elvileg a tronorokos felesege folott helyezkedett el a rangsorban.

1914 . junius 28-an Szarajevoban meggyilkoltak Ferenc Ferdinand tronorokost es feleseget, igy a tron varomanyosa Karoly f?herceg lett. Az esemeny jelentette azonban az els? vilaghaboru kezdetet is. Karoly f?herceg az osztrak hadsereg szolgalataba lepett, mig Zita f?hercegne fiverei kulonboz? orszagok seregeihez csatlakoztak ? Rene , Felix es Illes a Monarchia csapataihoz, mig Szixtusz es Xaver a belgakhoz. Ez azt jelentette, hogy a testvereknek egymas ellen kellett harcolniuk a haboru folyaman, raadasul nehanyuk Franciaorszaggal ellentetes oldalon allt, holott a Bourbon-hazbol szarmaztak, igy francianak vallottak magukat. A parmai hercegi testverek az osztrak csaladi birtokon bucsuztak el egymastol: ?Ez az egesz oly szorny?. Am Zita nagyon bator, igyekezett ugy tenni, mintha ez az egesz nem renditette volna meg.” ^[12]

Zita f?hercegne Ferenc Jozsef keresere atkoltozott Becsbe , Schonbrunnba , ahol maga az id?s csaszar probalta meg felkesziteni ?t majdani kiralynei es csaszarnei teend?ire. 1916 . november 21-en meghalt Ferenc Jozsef, tronjan Karoly f?herceg kovette I. Karoly illetve IV. Karoly neven, Zitabol pedig csaszarne es kiralyne lett.

Amikor az olasz front Gorz varosahoz kozeledett, Zita csaszarne Becsbe hozatta apai nagyanyjanak, Louise Marie Therese parmai hercegnenek es rokonainak koporsoit, akik az Isonzo mellett, a gorzi Castagnavizza ferences kolostor Bourbon-kriptajaban nyugodtak. ( 1919 -ben, a Monarchia szethullasa utan a Bourbon-rokonok koporsoit visszavittek az addigra Olaszorszaghoz kerult kolostorba).

Osztrak csaszarnekent, magyar es cseh kiralynekent [ szerkesztes ]

A vilaghaboru zajlasanak dacara a budapesti koronazasi unnepsegek hihetetlenul unnepelyes es pompas keretek kozott zajlottak 1916 . december 30 -an. Az akkora mar hagyomannya valt koronazasi diszmagyar oltozeket a magyarorszagi arisztokracia n?tagjai ajandekoztak az ujdonsult kiralyne szamara. A ruha elkeszitesehez harminc meter szatent , a beleshez harminc meter taftot, ugyanennyi flanellt es tizennyolc kilogramm aranyat hasznaltak fel. ^[14] A bonyolult mintaju csipkefatyolt az Esterhazy csalad n?tagjainak hozomanyabol varrtak. Grof Banffy Miklos igy irt emlekirataiban a kiralynerol a koronazas alatt: ?Zita kiralyne ezustliliomokkal es kett?skeresztekkel teleszort biborszin? uszalyos ruhaban, hosszan elnyulo oles csipkefatyollal, gyemant koronaval a fejen.” ^[15] A koronazas el?tt, szinten a hagyomanyoknak eleget teve a kiralyne sajat kez?leg javitotta ki a koronazasi palastot ferje szamara. A kiralyi part egyazon napon szenteltek fel, amire addig nemigen volt pelda a magyar tortenelemben: egyedul Erzsebet kiralyne mondhatta el magarol, hogy ferjevel ugyanazon a napon koronaztak meg. A koronazas el?tti eskutetelkor a kiralyne magyarul valaszolt a hercegprimas az esku kereteben feltett kerdeseire. A magyar eskutetelr?l a kiralyne igy velekedett: ?orommel teljesitem a nemzetnek onok altal nyilvanitott kivansagat, amely sajat forro ohajtasommal is talalkozik.” ^[14] A szokas szerint a Szent Korona a kiralyne vallara kerult, ez jelentette a magyar kiralyneva koronazast; ezzel egyutt a kiralyne fejere az Erzsebet kiralyne altal a sajat koronazasara keszittetett kiralynei koronat tettek. Kes?bb az uralkodone a kiralyi palotabol szemlelte vegig a koronazashoz kapcsolodo unnepelyeket: ?Zita kiralyne a koronazo templombol mar el?bb a varba hajtatott es a palota egyik ablakabol vegignezte a kardvagast. ? maga nyitotta ki az ablakot es kedvesen maga melle emelve a kis diszmagyaros tronorokost , igy nezte vegig a mesebeli szep paradet.” ^[6]

A koronazas napjanak elmultaval a csaszarne es kiralyne hozzalatott teend?ihez es kotelessegeihez. Korhazakat latogatott, katonakat apolt, arva gyermekeket vett a partfogasaba. Bar mindez szinte ?kotelez?” volt szamara, a kiralyne megtanulta elkesziteni a csirkepaprikast, amit a magyarok igen nagy gesztuskent ertekeltek. ^[16] Ferje tanacsadojakent a csaszarne is aktivan politizalt, sokszor szemelyesen targyalt egy ugyr?l az illetekes miniszterekkel. Eppen ezert reszben ?t tettek felel?sse batyjanak, Szixtusz hercegnek sikertelen bekekiserlete miatt. Szixtusz herceg a csaszar keresere felvette a kapcsolatot Georges Clemenceau francia miniszterelnokkel, hogy a beker?l targyaljon vele. A kapcsolat azonban kitudodott, II. Vilmos nemet csaszar pedig szigoruan kerd?re vonta a Monarchia uralkodojat. B?nbaknak a kiralynet tettek meg: szarmazasara nezve ugyanis ? francia?olasz?nemet?portugal volt, es ekkor el?terbe kerultek a csaszarne francia, illetve olasz gyokerei. Szinten rontott a csaszarne megitelesen, hogy a nemet nyelvet kisse nehezkesen beszelte. ^[17] Az ?olasz arulonak” emlegetett es megbelyegzett csaszarnet ferje elnyomojakent abrazoltak, akinek a kiraly teljesen alaveti magat. A csaszari csalad nem tett semmit a ragalmak kivedesere, igy a helyzet egyre jobban elmergesedett. Mindekozben Zita kiralyne szinte allandoan aldott allapotban volt, gyermekeire sokszor id?t kellett szakitania. ?[Ugy emlekszem ra], mint allandoan jelenlev? anyara; magatol ertet?d? volt, hogy folenk hajolt, amikor betegek voltunk, hogy estenkent egyutt imadkozott velunk, hogy rogton ott termett, ha valamelyikunknek baja esett, es hogy megfedett bennunket, ha lustak voltunk.” ^[18] ? irta edesanyjarol Felix f?herceg .

1918 -ban, a haboru elvesztese utan felbomlott az Osztrak?Magyar Monarchia . IV. Karoly 1918 . november 11-en , Becs mellett lemondott az osztrak csaszari tronrol, november 13-an eckartsaui nyilatkozataban a magyar kormanyzasba valo beleszolasi jogarol, azonban a magyar tronrol formalisan nem mondott le. A kiralyne eleinte hallani sem akart err?l, am vegul kenytelen volt belenyugodni. Ferje magantitkara igy emlekezett az esemenyr?l: ?Miutan gondosan elolvasta a nyilatkozatot, ? is elismerte, hogy nincs jov?. A csaszarne mely szomorusaggal beszelt a jov?r?l, mely nem t?nt szamara kozelinek, de annal biztosabbnak…” . ^[19] A lemondo nyilatkozat alairasa utan Schonbrunnbol az also-ausztriai Eckartsauba vittek a kiralyi csaladot. Masnap az ideiglenes nemzetgy?les kikialtotta a Nemet?Osztrak Koztarsasagot . Ausztriaban es Csehorszagban rogton a nyilatkozatot kovet?en kimondtak az uralkodocsalad tronfosztasat. Honapokkal kes?bb, az alkotmanyozo nemzetgy?lesi valasztasok utan az osztrak kormany azt a valasztasi lehet?seget kinalta a csaszari csalad tagjainak: vagy internaljak ?ket, vagy onkent svajci emigracioba vonulnak.

Szam?zetesben [ szerkesztes ]

A kiralyi par a svajci szam?zetes mellett dontott. Szixtusz herceg talalkozott V. Gyorgy brit kirallyal , es ravette az uralkodot, hogy segitse a csaszari csaladot. 1919 marciusaban brit katonai kulonitmeny erkezett Ausztriaba, hogy Svajcba kiserjek ?ket. Karoly kiraly marcius 19-en , Zita kiralyne es a gyermekek marcius 24-en hagytak el az orszagot. Ugyanezen a napon Karoly a vorarlbergi Feldkirchben kiadta a ?feldkirchi manifesztumot”, amelyben visszavonta a november 11-en tett lemondasat, kovetelte uralkodoi jogainak helyreallitasat, es kijelentette, hogy orszaganak uj kormanyat sem a jelenben, sem a jov?ben nem ismeri el. ^[21] Ennek hatasara az Osztrak Koztarsasag parlamentje 1919 . aprilis 3-an meghozta a Habsburg-torvenyt . ^[22]

Svajc kormanya a Rohrschach kozeleben fekv? Wartegg kastelyban biztositott szallast a csaladnak, am kes?bb ? az osztrak hatar kozelsege miatt ? atkoltoztettek ?ket Svajc nyugati reszebe, a Genfi-to partjara, a Villa Pranginsba. Karoly es Zita Ausztriaban cimzetes csaszari par lettek, mig Magyarorszagon tovabbra is ?k voltak a legitim uralkodok.

1920 . marcius 1-jen a magyar allam elere nagybanyai Horthy Miklos lepett mint kormanyzo. 1921 -ben a trianoni bekeszerz?des kovetkezteben a Magyar Kiralysag jelent?s teruleteket vesztett. Karoly kiraly 1921 marciusaban megprobalt visszaterni az orszagba. Az ? els? kiralypuccs ” neven elhiresult esemeny kudarccal vegz?dott, az uralkodonak vissza kellett ternie Svajcba. Masodik alkalommal ugyanazon ev oktobereben probalkozott, ekkor mar csata is zajlott a kiralypartiak es a kormanycsapatok kozott. Zita kiralyne mindket alkalommal elkiserte ferjet Magyarorszagra, gyermekeik ez id? alatt Wartegg kastelyaban eltek Karoly kiraly mostoha-nagymamajanal, Maria Terezia f?hercegnenel . Az elvesztett budaorsi csatat kovet?en a kiralyi part egyutt vetettek fogsagba Tata varaban. Az esemenyek lattan az antant hatalmak ugy dontottek, az uralkodocsaladot biztonsagosabb helyre kell vinni: szoba kerult Malta neve is, de vegul Madeira szigetet jeloltek ki a kiralyi csalad uj lakhelyeul. 1921 . oktober 31-en a kiralyi part Tihanybol Bajara vittek vonattal, ahol a brit HMS Glowworm folyami hadihajo vart rajuk. November 19-en erkeztek meg Funchal varosaba, ahol el?bb egy szallodaban rendezkedtek be. Gyermekeik 1922 februarjaban csatlakoztak hozzajuk, miutan hosszas politikai vitat kovet?en az antant nagykovetei engedelyeztek a kiralyne elutazasat a gyermekeiert.

Mivel az ausztriai Habsburg-torveny ertelmeben vagyonukat allamositottak, a csaladnak semmi penze nem volt. A szallodat nem tudtak fizetni, ezert hosszas otthonkereses utan egy, a hegyekben allo nyaraloba koltoztek, amit egy gazdag portugal bocsatott rendelkezesukre. A nyari udulesekre szant villaban nem volt f?tes, a falak nedvesek es peneszesek voltak. ^[23] Az egyebkent is gyenge egeszseg? Karoly kiraly spanyolnathat kapott. Felesege ? bar eppen nyolcadik gyermekuket varta ? vegig odaadoan apolta ?t. IV. Karoly kiraly 1922 . aprilis 1-jen hunyt el. Zita kiralyne ett?l kezdve elete vegeig gyaszruhaban jart; a feketet nem is vetette le tobbe. A kiraly halala utan a csalad nyomorban elt, ugyanis a gy?ztes nagyhatalmak nem kivantak tamogatni az ellenseges csaszari csaladot. A csaladot vegul a kiralyne rokona, XIII. Alfonz spanyol kiraly segitette meg, aki felajanlotta, hogy koltozzenek Spanyolorszagba , az El Pardo kiralyi palotaba. A csalad az Izabella infansn? nev? hajon erkezett meg Cadizba , majd onnet Madridba utaztak, ahol Zita kiralyne eletet adott utolso gyermekenek, az utoszulott Erzsebet f?hercegn?nek . A spanyol uralkodo ezutan a Lekeitio mellett talalhato Uribarren-palotat bocsatotta a csalad rendelkezesere, ahol Zita kiralyne es gyermekei az elkovetkez? hat evet toltottek. A kiralynet teljesen lefoglalta gyermekeinek oktatasa es felnevelese, minden energiajat nekik szentelte. Els? gyermeket, Ottot tronorokosnek nevelte; ? maga sosem mondott le az osztrak es a magyar tronrol.

1929 -ben, amikor a gyermekek legtobbje egyetemista korba ert, a csalad Belgiumba koltozott a fels?oktatasi intezmenyek kedveert. Brusszel kozeleben telepedtek le, es a Habsburg-haz tobb tagjaval is ismet kozelebbi kapcsolatba kerultek. A csaszarne es kiralyne aktivan kampanyolni kezdett a Habsburg-hazert: tobbek kozott azt is elerte, hogy Otto tronorokos tobbszor is meglatogathatta Ausztriat. A Harmadik Birodalom es a Szovjetunio terjeszkedeset megel?zend? es hatart szabando a kozep-europai orszagokban a Habsburg-restauraciot ajanlotta; ennek erdekeben tobbszor targyalt az amerikai elnokkel es mas nagyhatalmi vezet?kkel. ^[24] Az 1938 -as naci el?retorest kovet? megszallasok vegleg ellehetetlenitettek a monarchia visszaallitasarol sz?tt terveket.

1940 . majus 10. utan, azaz Belgium nemet megszallasat kovet?en a csalad el?bb Xaver herceg franciaorszagi kastelyaba, onnet spanyol foldre, vegul Portugaliaba menekult. Julius 9-en az Amerikai Egyesult Allamok kormanya a csalad osszes tagjanak megadta a vizumot, igy julius 27-en New Yorkba utazhattak. Nem sokkal ezutan a kanadai Quebecben telepedtek le, ahol a negy legfiatalabb gyermek a Laval Egyetemen tanult. ^[25]

A masodik vilaghaboru alatt Zita kiralyne kotszert es gyogyszereket gy?jtott Ausztria, illetve Magyarorszag szamara. Fiai mind aktivan reszt vettek a haboruban: Otto f?herceg rendszeresen talalkozott Franklin D. Roosevelttel , hogy kepviselje a haboru utani Europaban a dinasztia erdekeit; Robert herceg londoni kovetkent dolgozott; mig Karoly Lajos, Felix es Rudolf f?hercegek beleptek az amerikai hadseregbe.

A haboru vegeztevel az egykori kiralyne az Egyesult Allamokba koltozott at. Europaba csak gyermekei eskuv?i alkalmabol utazott at; am 1952 -ben vegleg visszatelepult, hogy Luxemburgban apolhassa id?s edesanyjat. Maria Antonia infansn?, parmai hercegne 1959 majusaban halt meg, 96 eves koraban. Zita kiralyne ezutan ajanlatot kapott a svajci Chur varos puspoket?l, hogy koltozzek a zizersi ferences rendi kolostorba. A kiralynenak jelent?s szerepe volt abban, hogy ferjenek boldogga avatasi eljarasa elinduljon. Huszonnyolc unokajanak rengeteg id?t szentelt, akarcsak korabban gyermekeinek. Katalin Maria f?hercegn? visszaemlekezese szerint ?Nagymama egyebkent sose ajandekozott, viszont minden idejet nekunk, az unokainak szentelte. Ertunk jott az iskolaba, es sokat meselt.” ^[26] 1982 -ben a csaszarne ujra osztrak foldre lephetett; a kormany a tronrol torten? lemondastol is eltekintett az id?s csaszarne eseteben. Ett?l kezdve gyakorta meglatogatta egykori orszagat, az osztrak televizioban is tobbszor szerepelt.

Halala es temetese [ szerkesztes ]

Kilencvenedik szuletesnapja utan a csaszarne es kiralyne egeszsege hanyatlani kezdett. Mindket szemere szurkehalyog huzodott. A csalad 1987 -ben osszegy?lt megunnepelni a volt csaszarne 95. szuletesnapjat: 34 unokaja es 15 dedunokaja vette ?t korul. ^[24] Ez volt az utolso alkalom, amikor az egesz csalad egyutt volt ugy, hogy a kiralyne meg elt. 1988 -ban, mikor eppen latogatoban volt egyik leanyanal, tud?gyulladast kapott. Az eleteb?l hatralev? kozel egy esztend?t agyban fekve, nagybetegen elte le. Az utolso magyar kiralyne 1989 . marcius 14 -en hunyt el 96 eves koraban, csaladja koreben.

Az osztrak kormany engedelyezte az uralkodo csalad hagyomanyainak megfelel? becsi temetest, amely 1989 . aprilis 1 -jen zajlott le az osztrak f?varosban. A hagyomanyoknak megfelel?en zajlo szertartason a csalad korulbelul ketszaz tagja vett reszt, es tovabbi hatezer meghivott. Teste a becsi kapucinusok templomanak kriptajaban (Kaisergruft) pihen. A szertartas soran az ?si Habsburg-ceremonia elemeit alkalmaztak (haromszori kopogtatas a templom kapujan, es bebocsatas kerese). Szivet kulonvalasztottak testet?l, ezt a csaszarne ohajanak megfelel?en a svajci Aargau kantonban , a Muri Apatsag Loreto-kapolnajaban ?rzik ferjeevel egyutt.

Boldoggaavatasi eljarasa [ szerkesztes ]

2009 . december 10-en Yves Le Saux, Le Mans puspoke elinditotta az utolso osztrak csaszarne, magyar kiralyne boldogga avatasanak folyamatat. ^[1] Az ezzel kapcsolatos eljarasok altalaban a szoban forgo szemely halalanak helyszinen zajlanak, azonban Le Mans puspoke kervenyezte a kongregacional, hogy az egyhazmegyei eljarasok Le Mans varosaban folyjanak, minthogy a csaszarne minden evben tobb honapot toltott a varosban, ahol harom n?vere apacakent elt a Szent Cecilia-apatsagban. 2008 . aprilis 11-en a kongregacio elfogadta a puspok kerelmet. ^{[27] [28]} 2018 decembereben Nagy Norbert teologust neveztek ki a boldoggaavatasi eljaras magyar vonatkozasu viceposztulatoranak. ^[29]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Hammond, Beate. Maria Terezia, Erzsebet, Zita ? Nagy csaszarnek fiatal lany korukban . Gabo Kiado, p. 135?203. o. (2006. majus 27.). ISBN 963-9635-59-6  
• Grossing, Sigrid-Maria. Tragediak a Habsburg-hazban . Gabo Kiado, p. 182?227. o. (2007. majus 27.). ISBN 978-963-689-132-9  
• Boulay, Cyrille. Kiralyi legendak ? Az europai kiralyi udvarok kozelr?l . Magyar Konyvklub, p. 6?19. o.. ISBN 963-547-931-X  
• Karoly, Szerencses, Estok Janos.szerk.: Stemler Gyula: Zita kiralyne es csaszarne, Hires n?k a magyar tortenelemben . Kossuth Kiado, p. 46?49. o. (2007. majus 27.). ISBN 978-963-09-5555-3  
• MTI: Zita kiralyne (magyar nyelven). Mult-kor tortenelmi portal , 2004. marcius 15. (Hozzaferes: 2010. februar 2.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Zita magyar kiralyne boldogga avatasa (francia nyelven). Association pour la beatification de l’Imperatrice Zita . [2011. julius 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. augusztus 1.)
• Kollmogren, Gregor: Cause of Beatification of Empress Zita Opened (angol nyelven). New Liturgical Movement , 2009. december 13. (Hozzaferes: 2011. augusztus 1.)
• Farkas Timea: Csaszari es kiralyi (magyar nyelven). Nepszabadsag Online , 2007. julius 29. (Hozzaferes: 2010. februar 2.)
• Zita magyar kiralyne eletrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com . (Hozzaferes: 2010. december 31.)
• Zita hercegn? es Karoly f?herceg eskuv?je Schwarzau am Steinfeld kastelyaban (nemet nyelven). Schwarzau am St. kozseg honlapja . (Hozzaferes: 2011. februar 23.)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Habsburg-torveny

El?z?: Erzsebet bajor hercegn?

Ausztria csaszarneja 1916?1918

Kovetkez?: ?

El?z?: Erzsebet bajor hercegn?

Magyarorszag kiralyneja 1916?1918

Kovetkez?: ?

El?z?: Erzsebet bajor hercegn?

Csehorszag kiralyneja 1916?1918

Kovetkez?: ?