A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
zigota
(
gorogul
: ζυγωτ??, jelentese: ?csatlakozott”, a gorog ζυγο?ν (?csatlakozni”) szobol)
[1]
a him ivarsejt es a n?i ivarsejt (petesejt) osszeolvadasakor keletkezett
sejt
neve. Mas szavakkal a zigota a megtermekenyitett petesejt. A zigota
genomja
az egyes ivarsejtek
DNS
-enek kombinacioja, es tartalmazza az osszes uj genetikai informaciot, amely egy uj egyedi szervezet kialakitasahoz szukseges.
A tobbsejt? szervezetekben a zigota a legkorabbi fejl?desi szakasz. Az emberben es a legtobb mas
anizogam
szervezetben zigota keletkezik, amikor a
petesejt
megtermekenyul a
spermiummal
. Az egysejt? szervezetekben a zigota ivartalanul osztodhat
mitozissal
, hogy azonos utodokat hozzon letre.
Oscar
es
Richard Hertwig
zoologusok
a 19. szazad vegen tettek az els? felfedezeseket az allati zigota kialakulasaval kapcsolatban.