Zaporizzsjai kozakok

Zaporizzsjai kozakok

Teljes lelekszam

Beolvadtak a kornyez? nemzetekbe, 1770 korul kb. 100 000 f?

Regiok

Zaporizzsjai terulet

Nyelvek

kozak

Vallasok

ortodox

Rokon nepcsoportok

kozakok , lengyelek , ukranok

A Wikimedia Commons tartalmaz Zaporizzsjai kozakok temaju mediaallomanyokat.

Zaporizzsjai kozakok (orosz valtozatban zaporozsjei kozakok ( ukranul: Запор?жжя oroszul : Запорожье )) a mai Ukrajnaban talalhato Zaporizzsjai teruleten elt kozakok neve. Allamszervezetuket Zaporozsjei Hadnak vagy hetmanatusnak neveztek es ennek a kozpontja a Zaporizzsjai Szicsnek nevezett er?drendszer volt, melyet a kozaksag bolcs?jenek tekintenek. A zaporizzsjai kozaksag a doni kozakokkal ellentetben els?sorban Lengyelorszag ortodox alattvaloibol kerult ki.

A nepesseg kialakulasa [ szerkesztes ]

A zaporizzsjai kozak nepesseg a 14. szazad vegen a 15. szazad elejen alakult ki a Lengyel?Litvan Unio deli reszen. A Dnyeper folyo also szakasza menten, telepedtek le. Az akkori id?ben peremteruletnek szamito reszeket birtoklo Visnevecki magnascsalad urai tettek lehet?ve, hogy az ukran sztyeppen vadaszo kalandor elemek roghoz kot?djenek. ^[1]

Ekkor ezt a teruletet ?Vad mez?k”-nek neveztek. Az itt kialakulo kozaksag a doni kozakokkal ellentetben els?sorban Lengyelorszag ortodox alattvaloibol kerult ki. ^[1] A szabad sztyeppi foldeken letelepul?k megalapitottak sajat allando szallasaikat es taboraikat. Kezdetben tobb helyen kis er?ditmenyeket , ugynevezett ?szicseket” epitettek (szics = er?ditmeny foldsanccal, palankkal, vizesarokkal meger?sitett telepules), a f? er?ditmeny id?vel alakult ki. Az els? ilyen valoszin?leg 1556 -ban Dmitro Visneveckij iranyitasaval a Dnyeper Horticja nev? szigeten (Horticjai Szics) letesult. ^[2]

Zaporizzsjai Szics [ szerkesztes ]

Az er?ditmeny patko alakot formazott es falai mogott fabol epult hazak es raktarepuletek alltak. A szics kozepen ter volt Maria Oltalma templommal, kuttal, a buntetes-vegrehajto hellyel (oszlop) es itt tartottak a nepgy?leseket, az ugynevezett vicseket. ^[3]

E korul alltak a kurinyok (hosszu teglalap alaku epitmeny, ahol a kozakok laktak. 38 kuriny volt.), az eloljarok hazai, a kancellaria epulete, l?por- es fegyverraktarak. A folyoparti kikot? az er?don kivul volt. A kulfoldi kovetek es keresked?k lakhelye, a ?gorog haz” a kikot? mellett, az er?don kivul volt. A kuls? fala kihegyezett veg?, szorosan egymashoz illesztett hasitott szalfakbol epult. Az elnevezese is innen ered, ugyanis a szics szo ukranul azt jelenti hasitani. ^[3]

A Szics koruli szigetek buvohelyei kis er?ditmenyek voltak a katonai kincstar szamara. Itt volt a flottilla horgonyzohelye, a katonai kincstar rejtekhelye, es az agyuk ?rzesi helye.

Visneveckij halala utan az 1770-es evek elejere a szuntelen haboruik ellenere is a zaporizzsjai kozakok szama elerte a szazezret. ^[3] A tortenelem soran a Zaporizzsjai Szics helye is allandoan valtozott:

• 1556? 1557 Horticjai Szics
• 1564? 1593 Tomakivkai Szics
• 1593? 1638 Bazavlucki Szics
• 1639? 1652 Mikitinszkij Szics
• 1652? 1709 Csortomlinszkai Szics

Orosz csapatok 1775 -ben atfogo tamadast inteztek a zaporizzsjai kozakok ellen, es elpusztitottak a Zaporizzsjai Szicset, melyet a kes?bbiekben ujjaepiteni mar nem tudtak. ^[3]

A zaporizzsjai kozakok tarsadalma [ szerkesztes ]

A kozakok jogilag egyenl?k voltak, azonban voltak gazdag es szegeny kozakok kozottuk. Egyben voltak egyformak, hogy minden kozak szavazati joggal rendelkezett.

• Kozak koztarsasag ? katonai-politikai szervezet, valasztott vezet?kkel, egyenl? szavazati joggal.
• Altalanos tanacs ? kul- es belugyek intezese volt a feladata. Itt vitattak meg minden fontos dontest.
• Sztarsina (kozak el?kel?seg) ? iranyitotta a Szicset. Minden tisztseg valasztott volt es nem orokl?dott. Fontosabb tisztsegek: hetman (korlatlan hatalom), biro , irnok , katonai vezet?k, fegyvermester, tisztsegvisel?k.
• Kuriny ? kisebb katonai kozosseg vezet?je az ataman. ^[4]

Hadviselesuk [ szerkesztes ]

Jellegzetes kozak fegyverek a puskak , a musketak , a szablya , a harci kesek , a t?rok , a buzoganyok , a landzsak , a csaklyak . Vertet vagy pajzsot nem viseltek.

Hadviseles:

• gyalogsag: 3 sorban all a gyalogsag = 1. sor l?, 2. adja puskat, a 3. tolti a puskat
• lovassag ? felkorben tamad az ellensegre
• a tengeri hadviseles alapja a sajka , gyors, konnyen iranyithato csonak volt. El?fordult, hogy hajoikkal a kozakok atszelve a Fekete-tengert kaloztamadast inteztek az Oszman Birodalomhoz tartozo Kis-Azsia eszaki partjai ellen. ^[5]

A kozakok ezredekbe (perejaszlavi, kijevi, cserkaszi, csihirini, bilocerkvai, korszunyi ezred) es szazadokba voltak beosztva.

Lajstromozott kozakoknak neveztek azokat a zaporizzsjai kozakokat, akik a lengyel kiralyi hadsereg szolgalataba bevalasztott kozakok voltak. A szolgalatert foldet kaptak es fizetest. Vezet?juk szinten a hetman volt, de ?ket a kiraly valasztotta. A lajstromozott kozaksag letszama nem volt allando.

Rovid tortenetuk [ szerkesztes ]

A zaporizzsjai kozakok allando harcban alltak a krimi tatarokkal , a torokokkel es sokszor harcoltak a lengyel-litvan allam ellen is. De szamos haboruban szolgaltak a lengyel uralkodot tobbek kozott a torokok, a svedek, a moldvaiak, a nemetek es az oroszok ellen. A magyarok oldalan beavatkoztak a torok haborukba , f?leg a tizenot eves haboruba , alkalomadtan ugyan a magyarok, erdelyiek es romanok ellen is harcoltak. A 16. szazadban megindult az onallo kozak (ukran) allam szervezese. A lengyelek ellen Bohdan Hmelnickij vezetesevel 1648 -ban fellazadt kozakok 1654 -ben h?segeskut tettek Alekszej orosz carnak . Cserebe Hetmanscsina teruleten autonomiat kaptak. ^[4]

1667 -ben Oroszorszag es Lengyelorszag kozott felosztottak Ukrajnat. Az oroszok azonban fokozatosan hozzakezdenek autonomiajuk felszamolasahoz. Ezert tobb kozak felkeles is kirobbant. Az eszaki haboru idejen Ivan Mazepa hetman a svedek oldalara allt. Azonban a fuggetlensegert kuzd? kozakok lazadasat 1709 -ben XII. Karoly tamogatasa ellenere Poltavanal I. Nagy Peter car leverte. Ezt kovet?en az addigi viszonylagos autonomiajukat tovabb csokkentettek, majd II. Nagy Katalin carn? alatt vegleg megsz?nt a zaporizzsjai kozaksag onallosaga.

Forrasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Zaporizzsjai kozakok temaju mediaallomanyokat.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Запорозька С?ч (ukran nyelven). sich.in.ua. [2011. szeptember 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. december 18.)
• Zaporizhia (angol nyelven). Encyclopedia of Ukraine. (Hozzaferes: 2010. december 18.)
• Zaporozsje az orosz tortenelemben (magyar nyelven). Huszadik Szazad. (Hozzaferes: 2022. aprilis 11.)