A zold a szinek koze tartozo heraldikai szinezek. A heraldikaban csak egyfele smaragdzold vagy f?zold szin hasznalatos. Egyes vilagosabb vagy sotetebb arnyalatok nagyon ritka nemheraldikus szinekke valtak, melyek kozul nehany atmenetet kepez a kek szinbe.

Ritka volt a kozepkori heraldikaban, mivel nem utott el elegge a kornyez? taj szinet?l.

A szo etimologiaja [ szerkesztes ]

A Besztercei szojegyzekben (1395 k.) "virideus: zold" alakban fordul el?. ^[1] A magyarorszagi latin viridis jelentese 'viraglo, egeszseges' volt. Ez az eredete az angol heraldika , es a regi francia heraldikaban hasznalt vert 'zold' szonak is. A francia heraldikaban kes?bb az elnevezese sinople lett. Ez a kisazsiai Sinop varos neveb?l szarmazik, ahol az agyag cinobervoros volt. A 14. szazad veget?l, de legalabb 1415-t?l, azaz Prinsault idejet?l a sinople jelentese vorosr?l zoldre valtozott. Ennek oka nem ismert. A hattere talan az lehet, hogy megel?zzek a hasonlo hangzasu vert (zold) es vair ( evet ) szavak osszeteveszteset. Ekozben a francia koznyelvben a zold ertelme tovabbra is vert.

A zold szimbolikaja [ szerkesztes ]

A holt heraldika koraban kulonfele jelentestartalmakat igyekeztek a zoldhoz kapcsolni. A szinek kozott kezdetben ritka volt. Prinsaultnal a szeretet, becsulet, udvariassag jelkepe volt. ^[2] A Spener altal emlitett Heraldus Britannus nev? kozepkori herold a prasino elnevezest hasznalta a zoldre.

A zold el?allitasa [ szerkesztes ]

A zoldet a heraldika korai szazadaiban rezrozsdaval, majd a 19. szazadban schweinfurti zolddel ( C.I. 77410) festettek. Az arnyekolasara poroszkeket, oroszzoldet, a vilagos helyek festesere kromsargat hasznaltak.

A zoldhoz hasznaltak kromoxidot (angolul viridian, a latin viridis 'zold' szarmazeka), mely sotetzold arnyalat es malachitot. Az els? zold pigmentek a zold okkerek es a malachit volt (Cu2[(OH)2CO3]), mely kemiailag nagyon hasonlit az azurithoz. Ezt meg?roltek es zold szin? festeket kaptak, ami nagyon erzekeny a savakra. Az okortol kb. 1800-ig hasznaltak. Gyogyszerkent is alkalmaztak. A durvara ?rolt malachit sotetzold, a finomra ?rolt vilagoszold arnyalatot adott. Az okori egyiptomban tojasfeherjevel, akacgyantaval es fugetejjel keverdek es a vazsdnak nevezett gyogyszert kaptak. Az okortol keszitettek mesterseges zold festekeket is. A reztablakat sz?l?level, vizelettel es ecettel locsoltak. A rezkivalast lekapartak, megszaritottak es golyova gyurtak.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Lasd meg [ szerkesztes ]

szinek (heraldika) , voros , premek (heraldika) , szinjelolesi modszer , vonalkazas , nemheraldikus szinek