Zeta (konyvszerepl?)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Zeta ( 428 korul?? [m 1] ) Gardonyi Geza A lathatatlan ember cim? m?venek f?szerepl?je, amelyben Zeta egy m?velt gorog ifjut, Priszkosz retor szolgalojat alakitja. Gardonyi sajat szemelyiseget es karakteret probalta megeleveniteni Zetaban, a kritikai elemzesek es velemenyek alapjan sikerrel.

Elete [ szerkesztes ]

Alabb a cselekmeny reszletei kovetkeznek!

Fiatalkora [ szerkesztes ]

Zeta ritkan mesel gyermekkorarol, de mikor neha belekezd a monologjaba, hosszasan mesel. Annyi bizonyos, hogy a Foldkozi-tenger partvideken, a Keletromai Birodalomban nevelkedett. Edesanyja koran meghalt, igy testvereivel egyutt ?t is apja nevelte, aki, hogy javitson csaladja helyzeten, kenytelen volt eladni Zetat rabszolganak. Zeta Maksziminosz urhoz kerul, es feladata az lesz, hogy a nagyur gyermekeire (Zeta szerint "ordogfiakra" ) vigyazzon. Sajnos ez brutalisabbnak t?nik, mint ahogyan hangzik, mivel ezek az ifjak valosaggal tonkretettek Zeta gyermekkorat. A gyerekek ugyanis Zeta folyamatos bantalmazasaban lelik oromuket, hiszen jatekuk az volt, hogy nevettek Zeta szenvedesein. Egyszer annyira igazsagtalanok voltak vele az urfiak, hogy Zeta felkelt es a fanak lokte a legnagyobb Maksziminosz fiut, aki rogton a nevel?hoz rohant, es az egesznek ujra szegeny Zeta itta meg a levet. Odajott hozza a nevel? es ra meresztette szemet, Zeta pedig probalt vedekezni: "Uram, ezek a fiuk bantottak engem." - mire a valasz - "Nem vagy-e rabszolga?" - cim? uvoltes, es egy hatalmas veres volt. Zeta nem tehetett mast, csak (ha nem is neman) t?rt.

Egyik ilyen esete utan Zetat ugy megverik, hogy mozdulni sem tud, ekkor talalkozik ossze a "josagos" Priszkosz retorral, aki megveszi ?t Maksziminosz urtol, es megszabaditja ?t a kegyetlen gyermekekt?l. Zeta kes?bb mindig szeretettel, beszel urarol, Priszkoszrol. A retor nyolc evvel Theophil (Zeta) orokbefogadasa utan megkeri ?t, hogy vegyen el? egy levelet, amelyben a nyolc evvel ezel?tti esemenyekr?l ir. A level igy hangzik:

? Reggel a csaszar hivatott magahoz,. Hosszasan tanacskoztunk a margusi bekekotesen. A hunok kiralyara ugyan nem kotes, csak reank, mireank! Jaj ennek az orszagnak, ha az a barbar (Atilla) felenk forditja a lova fejet. Delutan Maksziminoszhoz mentem. Ott egy kis rabszolgat talaltam. Embertelenul bantak vele. Magamhoz valtottam, a neve Teophil.

Ezek utan Priszkosz egy kisebb b?rzacskot vett el?, es azt mondta Zetanak, hogy ezt neki tette felre, letelt a 8 rabszolgaeve, es matol szabad ember. Zeta ett?l roppantul meghatodik, es tovabbra is a retor szolgaloja (de mar nem rabszolgaja!) szeretne lenni. Priszkosz beleegyezik, es megegyezik Zetaval hogy az ifju elkiseri ?t diplomaciai utjara Atillahoz , a hunok kiralyahoz.

A hun taborban toltott evei, es szerelme [ szerkesztes ]

Nem sokkal kes?bb Zeta es a retor a gorog kovetekkel (Vigilasz, Maksziminosz, Rusztikiosz) egyutt utra kelnek, hogy targyalasokat folytassanak Atillaval. Az odauton Zeta is meg szeretne tanulni hunul, igy megkeri urat, hogy hadd lovagoljon oda az el?ttuk halado a hun rabokhoz, akik talan meg tudjak tanitani hunul. A retor beleegyezik, es Zeta nyomban megismerkedik Deel -lel a hun fogollyal. Az ifju etelt es italt add a fogolynak cserebe ? megtanitja ?t hunul. ? beszel neki el?szor Em?ker?l , aki nem mas mint Csath az egyik legnagyobb hun f?ur lanya. Zeta azt gondolja, hogy Deel csak egy elhizott kover kis uri lanyra gondol. Kiderul, hogy Deel-t azert iteltek halalra, mert egy szerelmes "vessz?t" irt a hun leanynak, azonban ez Csath kezebe kerult, aki viszont nyomban Deel fejet akarta venni.

Zeta es a csapat nehany nap alatt megerkezett Atilla hun uralkodo hatalmas satortaboraba. Az ifju itt latta el?szor szemelyesen is Em?ket. Rogton olthatatlan szerelemre lobbant iranta a szive, de meg nem tudja hogyan erhetne el a lanyt. Kes?bb kapcsolatba kerul Rika kiralyn?vel es udvarholgyeivel, akik kulonboz? feladatokat, szineszkedest, es rajzolast kernek t?le. Zeta ezeket mind teljesiti de altalaban nem sikerul ereztetni Em?kevel hogy szereti ?t. Tobbszor is probalja erzelmeit jelezni Em?kenek, de erre a lany altalaban rideg elutasitassal valaszol. Dsidsa az egyik rabszolga aki szerelmes volt Zetaba kidobott egy rozsat az ablakon s Zeta a viragot megtalalva Em?kere fogta, aki persze tagadta. Amikor a targyalasokat befejezik, Priszkosz es Zeta hazaindul, de az ifju nem tudja elhagyni a szerelmet. Ahogy el?re megy egyre jobban gyotri erzekeny szivet Em?kenek mar a gondolata is. Ezert elhatarozza visszaszokik a taborba, es ezt egy Priszkosz neveben irt levellel teszi meg, amelyben a retor neveben oda adomanyozza magat Csath urnak, Em?ke edesapjanak. Csath el?szor nem erti a dolgot es kes?bb ra is jon a turpissagra Priszkosz retor leveleb?l, amiben visszakeri Zetat (ezert verekedes kozben meg Zeta kezet is eltori) es ektelen haragra gerjed, am nem sokkal kes?bb lecsillapodik, es igazi hunt nevel Zetabol. Bar hivatalosan szolga Csatheknal, a haz lakoi egy kicsit mindig is a szolga fole helyezik Zetat.

A hunok taboraban kes?bb katonai kikepzeseken is reszt vesz, es jaratos lesz fegyverforgatasban, es lovaglasban is. Lovaglotudomanya eddig is volt, de itt a hunoknal "akik meg aludni is a nyeregben alszanak" lenyegesen b?viti ismereteit. Atilla amikor fegyverbe szolitja hiveit, Zeta is koveti Csath urat, abban remenykedve, hogy a harcmez?n bizonyitva felszabaditjak s?t rangot szerezhet maganak, s szabadon hazasodhat.

Reszvetele a catalaunumi csataban [ szerkesztes ]

Zeta reszt vesz a catalaunumi csataban is. Elhatarozza, hogy szorosan ura mellett marad, hogy az lathassa vitezseget. Azonban a legfontosabb cel szamara megiscsak az, hogy eletben maradjon. Zeta derekasan helytall, de ura hamar szem el?l teveszti a csata forgatagaban, igy h?siessegenek bizonyiteka nincs. A holtak es horg?k kozott ebred, kinzo lelki gyotrelmekkel es testi fajdalommal. Nagy kinjai kozepette azt sem tudja, hogy az ejszakaba is belenyulo utkozetnek ki a gy?ztese: a hunok vagy a romaiak. A csatater megtelik a haldoklok borzalmas nyogesevel. Emberi roncsok koszalnak szerteszet a teren. Zeta mindenkit a maga nyelven szolit meg, de senki sem segit rajta, mert pestises lett.

A csata utan [ szerkesztes ]

Csodas modon menekul meg: a kozeli folyo kiont medreb?l, es egeszen egy faluig sodorja, ahol catalaun papok talalnak ra, akik a kozeli templomba viszik es meggyogyitjak. Huzamosabb ideig szolgal a papok tarsakent, es szomoruan latja, hogy a pestis kornyezeteben szinte minden emberrel vegez, a falunak ahol egy ideig el, szinte nem is marad lakoja, mert mindenkit elvitt a "csoma" ( pestis ). Visszaerven Attila udvaraba megtudja, hogy ura Attilaval egyutt eletben van, Roma falai alatt. Kes?bb Csath Attilanak ajandekozza Zetat, mert az uralkodo irastudoi kozott is pusztit a pestis. Kiralyi szolgalatai rovid elet?, mert Atilla rovidesen meghal.

Tovabbi sorsa Atilla halala utan [ szerkesztes ]

Atilla temetesere Zetat is kijeloltek, es egy gyaszruhat adtak ra, amely teljes mertekben titokban tartja visel?je szemelyet. Zeta eppen indulna Atilla temetesere mikor Em?ke megparancsolja, hogy adja at neki a ruhajat. Zeta a lany irant erzett szerelme miatt engedelmeskedik. A lany halabol megcsokolja, majd csatlakozik a gyaszruhas szolgakhoz.

Zeta a temetes utan tudja csak meg mi tortent ott, mikor Almod bard ezt enekli: " Tetemeit tettuk harmas koporsoba, Igy vittuk fold ala, fold ala, viz ala. Ijak hurja pendul, nyilvessz?k suhognak, H? szolgaid ottan koruled borulnak. " Zetanak meg a szivverese is elall mikor megtudja hogy szerelmet, Em?t is lenyilaztak.

Atilla varatlan halala utan a Hun Birodalom osszeomlott. A bels? viszalyok el?l Zeta es Dsidsia (egy romai anyatol szarmazo rabszolgalany, aki ugyanott szolgalt ahol Zeta) elmenekulnek. A hazautban az a 100 arany segiti ?ket, melyet Zeta meg Priszkosztol kapott felszabadulasanak napjan, es amelyet a retortol valo elvalasa utan annak a f?zfanak a toveben asott el, ahol el?szor erinthette Em?ke fatylat. A konyvben visszater? motivum a hun hatar?rok szigora (es adott esetben kegyetlenkedese) a szokott rabszolgakkal. Erdekes, de az iro altal nem tisztazott kerdes, hogy Zeta es Dsidsia hogyan tudott atjutni a hun hataron. Dsidsiaval a Keletromai Birodalomban telepednek le. Kes?bbi eleter?l nincs szo, csupan annyi hogy Priszkosznak baratja ? es par evvel kes?bb megirja elettortenetet.

Itt a vege a cselekmeny reszletezesenek!

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. Mint a regeny elejen kiderul, 12 evesen adtak el rabszolganak. Ugyanabban az evben, 440-ben kerult Priszkoszhoz. 20 eves koraban, 448 korul utazik Attila udvaraba.

Lasd meg [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]