A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
| Zagrab varmegye
|
|
|
| Orszag
| |
| Kozpont
| Zagrab
|
| Nepesseg
|
| Nepesseg
| 594 052 f?
(1910)
|
| Nemzetisegek
| horvatok
|
| Foldrajzi adatok
|
| Terulet
| 7.210 km²
|
| Terkep
|
 |
| Zagrab varmegye terkepe
|
 |
| Zagrab varmegye domborzati terkepe
|
Csanki Dezs?
?
Kogutowicz Mano
: Magyarorszag
Matyas kiraly
halalakor
Zagrab varmegye
(horvatul: Zagreb) kozigazgatasi egyseg volt a
Magyar Kiralysag
deli reszeben
. 1991 ota
Horvatorszag
resze.
A varmegye terulete nagyreszt dombsag, csak eszakkeleten talalhato siksag. Legfontosabb folyoja a
Szava
.
Eszakrol
Varasd varmegye
illetve
Stajerorszag
, keletr?l
Belovar-K?ros
es
Pozsega
varmegyek (korabban
Dubica
es
Szana
), delr?l
Bosznia
, nyugatrol pedig
Bosznia
,
Modrus-Fiume varmegye
, illetve
Stajerorszag
hatarolta.
A varmegye terulete a
12. szazadban
kerult
Magyarorszag
teruletehez.
1526
-tol a
Habsburg Birodalomhoz
tartozott.
1918
-tol a
Szerb-Horvat-Szloven Kiralysag
teruletehez tartozott. A
masodik vilaghaboru
alatt a fuggetlen
Horvatorszag
, majd
1945
-t?l ujra
Jugoszlavia
resze lett.
1991
ota a fuggetlen
Horvatorszag
resze.
A varmegye osszlakossaga
1910
-ben 594.052 szemely volt, ebb?l:
A varmegye tizenot jarasra volt felosztva:
- Dugo Seloi jaras, szekhelye
Dugo Selo
- Dvori jaras, szekhelye
Dvor
- Glinai jaras, szekhelye
Glina
- Jaskai jaras, szekhelye
Jaska
- Karolyvarosi jaras, szekhelye
Karolyvaros
(rendezett tanacsu varos)
- Kosztajnicai jaras, szekhelye
Kosztajnica
- Nagygoricai jaras, szekhelye
Nagygorica
- Petrinjai jaras, szekhelye
Petrinja
(rendezett tanacsu varos)
- Pisarovinai jaras, szekhelye
Pisarovina
- Samobori jaras, szekhelye
Samobor
- Stubicai jaras, szekhelye
Donja Stubica
- Szentivanzelinai jaras, szekhelye
Szentivanzelina
- Sziszeki jaras, szekhelye
Sziszek
(rendezett tanacsu varos)
- Topuszkai jaras, szekhelye
Topuszka
- Zagrabi jaras, szekhelye
Zagrab
(torvenyhatosagi jogu varos)
