Zador Anna
(
Budapest
,
1904
.
szeptember 24.
? Budapest,
1995
.
marcius 3.
)
Kossuth-dijas
magyar m?veszettortenesz, egyetemi tanar, a m?veszettortenet-tudomanyok doktora.
Zsido szarmazasa es a
numerus clausus
ellenere protekcioval sikerult bejutnia az egyetemre. 1922 es 1926 kozott tanult a
Pazmany Peter Tudomanyegyetem
(ma ELTE) m?veszettorteneti szakan
Hekler Antal
professzornal. A diploma utan az egyetemen maradt es tiz even at dijazas nelkul Hekler Antal mellett dolgozott. 1926-ban megtalalta es feldolgozta
Leopoldo Pollack
hagyatekat (a
masodik vilaghaboruban
megsemmisult), ami elvezette
Pollack Mihalyhoz
es a magyar
klasszicizmus
temakorehez. 1933-ban
Rados Jen?vel
egyutt megnyerte az
MTA
palyazatat. Kozos munkajuk 1943-ban jelent meg
A klasszicizmus epiteszete Magyarorszagon
cimmel; a torteneti reszt Zador Anna irta, a tipologiat Rados Jen?. 1936-ban a
Franklin Tarsulatnal
kezdett dolgozni, a haboru utan annak megbizott vezet?je lett.
Azok kozott a budapesti zsidok kozott volt, akiket 1944 novembereben gyalogmenetben inditottak a nyugati orszaghataron vegzend? kenyszermunkara. Egy katonatiszt, korabbi tanitvanya mentette meg: utanament es Hegyeshalombol visszavitte Budapestre. Utana pinceben bujkalt, szulei pedig a
budapesti gettoban
eltek tul a f?varos ostromat. Egyik occse
munkaszolgalatoskent
, valamint ferje, Schutz-Harkanyi Endre mernok ? alig egy evvel hazassagkotesuk utan ? a holokauszt aldozata lett.
[2]
[3]
Masik occse meg a vilaghaboru el?tt kulfoldre tavozott, ott folytatta tanulmanyait es kes?bb Izraelben iro lett.
1950-ben rovid id?t a M?emlekek Orszagos Kozpontjanal toltott, 1951-ben
Fulep Lajos
meghivta az ELTE M?veszettorteneti Tanszekere. Itt tanitott halalaig. Doktori kinevezeset 1961-ben kapta meg. Szerkeszt?kent reszt vett
A Magyarorszagi m?veszet tortenete
II. kotetenek munkalataiban, a negykotetes
M?veszeti lexikon
(
Akademiai Kiado
, 1965-1968) f?szerkeszt?je volt
Genthon Istvannal
egyutt. 1974-ben ment nyugdijba, de ezutan is tanitott, es folytatta kutatoi tevekenyseget. 1976-ban irta meg az europai
klasszicizmus
es
romantika
tortenetet, 1984-ben szerkesztette az
Epiteszeti szakszotart
.
Kutatasi terulete a klasszicizmus es a romantika, kulonosen kedvelte a magyarorszagi
angolkertek
, a
kismartoni
es
eszterhazai
szinhazak tortenetet. Kapcsolatban allt kulfoldi kortars m?veszettorteneszekkel is (
Ernst Gombrich
, O. Kurz stb.). Ernst Gombrich
Reneszansz tanulmanyok
cim? kotete Zador Anna valogatasaban jelent meg (Budapest, 1985). Kepz?m?veszeti kotetekhez irt bevezet? tanulmanyokat vagy utoszot. Szamos tudomanyos kozlemenye es tanulmanya jelent meg szaklapokban (
Holmi
,
Uj M?veszet
) meg az
1990-es evekben
is.
Hagyatekanak gondozasara vegakaratanak megfelel?en 1995-ben letrejott a Zador Anna Alapitvany, es nevadoja emlekere dijat alapitott. A
Zador Anna-dijat
minden evben 40 evnel nem id?sebb, a palyan igeretes munkat vegz? epiteszettorteneszek kaphatjak meg.
[4]
[5]
Kotetei (valogatas)
[
szerkesztes
]
Zador Anna
emlektablaja egykori lakhelyen
Budapest, II. kerulet, Rozsahegy utca 1/b
- A klasszicizmus epiteszete Magyarorszagon
(Rados Jen?vel, Budapest, 1943)
- Goya y Lucientes
: 1746-1828 (Budapest, 1953)
- Magyar m?veszet : 1800-1945 (Budapest, 1958; tobb kiadasban)
- Pollack Mihaly. 1773-1855
. (Akademiai Kiado, Budapest, 1960)
- A magyar reformkor m?veszete (1961)
- Az esztergomi f?szekesegyhaz (Budapest, 1970; 3. kiadas 1977)
- The English Garden in Hungary (Budapest, 1974)
- Klasszicizmus es romantika (Budapest, 1976)
- A
Magyar Nemzeti Muzeum
epulete (Budapest, 1980; sorozat: Tajak korok muzeumok kiskonyvtara)
- Az epiteszet es multja : valogatott tanulmanyok (
Bibo Istvan
utoszavaval, Budapest, 1988)
- Budapest, a Magyar Nemzeti Muzeum epulete
; 2. atd., jav. kiad.; TKM Egyesulet, Bp., 1996
(Tajak, korok, muzeumok kiskonyvtara)
(angolul es nemetul is)
Dijak, elismeresek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Szabo I.: Zador Anna tudomanyos munkassaganak bibliografiaja, Ars Hungarica, 1984. december 1.