Xeon
Gyartas	1998 ? napjainkig
Gyarto	Intel
Max CPU orajel	400 MHz ? 4,4 GHz
FSB sebessegek	100 MHz ? 8,0 GT/s
Utasitaskeszlet	IA-32 , x86-64
Mikroarchitektura	Haswell Ivy Bridge Sandy Bridge Nehalem Core NetBurst P6
Magok szama	1-t?l 24-ig
A Xeon weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Xeon temaju mediaallomanyokat.

A Xeon (kiejtese kb. zion ) az Intel egy nem fogyasztoi eszkozokben valo felhasznalasra tervezett mikroprocesszor-sorozata; a Xeon processzorokat munkaallomasokban , szerverekben es beagyazott rendszerekben hasznaljak.

A markanev az x86 es x86-64 processzorok tobb generaciojan keresztul atnyulik. A regebbi modelleknel a megfelel? asztali processzor nevehez hozzaf?ztek a Xeon utotagot, az ujabbaknal mar csak a Xeon nevet hasznaljak magaban. A Xeon processzorokba tobbnyire az asztali megfelel?juknel nagyobb gyorsitotar kerult beepitesre, es a processzorok rendelkeznek a tobbprocesszoros m?kodeshez szukseges egysegekkel.

Az els? Xeon processzorok 1998-ban jelentek meg, a Pentium II markaval egyutt. A Pentium II es Pentium III a P6 mikroarchitekturan alapultak.

2001 kozepen jelent meg a kovetkez? Xeon sorozat, ennek neveb?l mar lehagytak a ?Pentium” tagot. Ezek a processzorok mar a NetBurst mikroarchitekturat hasznaltak. Elnevezeseik a Foster , Prestonia es Gallatin . A Foster meg 180 nm-es folyamattal keszult, a kovetkez? kett? mar 130 nm-es folyamattal. A processzoroknal az L2 gyorsitotar 256?512 KiB kozott, az L3 gyorsitotar merete 0,5, 1, 2 vagy 4 MiB lehetett, maximalis orajeluk 2000 MHz-r?l 3200 MHz-re novekedett.

Ezt kovettek a 90 nm-es folyamattal keszult Nocona (2004) es Irwindale (2005) processzorok, 3600 es 3800 MHz-es maximalis orajellel, 1 es 2 MiB L2 gyorsitotarral. 2005-t?l kezdve jelentek meg a ketmagos processzorok: Paxville es a 65 nm-es folyamattal keszult Dempsey .

Megfigyelhet?, hogy a processzorok egyre tobb magot tartalmaznak es egyre kisebb csikszelesseggel keszulnek: a gyartasi folyamat 2012-re elerte a 32 nm-es csikszelesseget, a magok szama pedig a 10-et.

A Xeon processzorokat szuperszamitogepekben is hasznaljak, ilyenek pl. a hires kinai Tianhe-I es Tianhe-IA szamitogepek.

Az Apple Xeon processzorokkal szereli a professzionalis felhasznalasra tervezett Mac Pro gepeit. ^[1]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Xeon cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Ez a hardverrel kapcsolatos lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!