XI. Leo papa
a katolikus egyhaz vezet?je
Eredeti neve	Alessandro Ottaviano de’ Medici
Szuletett	1535 . junius 2. Firenze
Megvalasztasa	1605 . aprilis 1.
Beiktatasa	1605 . aprilis 10.
Pontifikatusanak vege	1605 . aprilis 27.
Elhunyt	1605 . aprilis 27. (69 evesen) Roma
El?z? papa Kovetkez? papa VIII. Kelemen V. Pal
A Wikimedia Commons tartalmaz XI. Leo papa temaju mediaallomanyokat.

XI. Leo ( 1535 . junius 2. , Firenze ? 1605 . aprilis 27. , Roma ) neven lepett a katolikus egyhaz tronjara a tortenelem 232. papaja 1605 -ben. Leo a befolyasos es gazdag Medici-csalad tagjakent foglalhatta el az egyhazf?i tronust, amelyben nem kis szerepet jatszott a firenzei uralkodocsalad messze gy?r?z? kapcsolatrendszere sem. X. Leo es VII. Kelemen utan ? volt a harmadik egyhazf? a csaladban, megis szemelyisegen megmutatkozott az elmult korok szellemisege. Nem hasonlitott mar a feny?zest es luxust hajszolo el?djeihez, akik a hatalmat inkabb csaladjuk es szemelyes erdekeik gyarapodasara hasznaltak fel. Leo teljesen mas karakterrel rendelkezett. Neri Szent Fulop egyik legkozelebbi baratja es tanitvanya volt, es a kes?bbi szent tobbszor is javasolta ?t a papai tronra. Leo erkolcsos eletet elt, es eszerint probalt uralkodni is. Koronazasa utan azonban sulyosan megbetegedett, es huszonhet nappal megvalasztasa utan meghalt. Rovid uralkodasa miatt raragadt a Papa Lampo , azaz Villam Papa becenev.

Karrierje a Mediciek alatt [ szerkesztes ]

1535 . junius 2-an szuletett Firenzeben, eredetileg Alessandro Ottaviano de'Medici neven. Anyjat Francesca Salviatinak neveztek, aki X. Leo unokahuga volt, apja pedig Ottaviano de'Medici volt. A nagy Medici-csalad ket tavoli aga kotott tehat hazassagot szemelyukben. A gyermek Alessandro termeszetesen mindent megkapott, ami csak szukseges lehet neveltetesehez, fejl?desehez. Vallasos szellemben neveltek fel, ezert nem is csoda, hogy mar gyermekkoratol kezdve arrol almodozott, hogy az egyhaz szolgalataba all. Ezt viszont anyja nem nezte jo szemmel, es nem akarta engedni, hogy szerzetesnek alljon. Feltehet?leg Francesca azert ellenezte fia egyhazi karrierjet, mert igy aligha szamithatott orokosokre. Anyja halala utan, viszonylag id?sen, Alessandro megis az egyhaz kotelekeibe lepett, es pappa szenteltek. Befolyasos rokonainak hala, az id?veszteseg miatt nem kellett attol tartania, hogy nem erhet el magas poziciokat az egyhazon belul.

I. Cosimo , Toszkana nagyhercege hamar kinevezte unokaoccset Firenze kovetenek V. Pius papa udvaraban. Alessandro tizenot even keresztul tartotta meg ezt a tisztseget, es ezzel igen gyorsan a papai udvar legbels?bb koreibe kerult be. 1573 -ban XIII. Gergely a Pistoiai egyhazmegye puspokenek szentelte fel, egy evvel kes?bb pedig Firenzei f?egyhazmegye erseke lett. A megtiszteltetest Alessandro orommel fogadta, de inkabb Romaban szeretett volna maradni, ezert az erseki egyhazmegye igazgatasat Alfonso Binarinora, Camerino puspokere bizta. A romai tartozkodas mellett ket fontos ok is felsorolhato. Egyreszt Alessandro tizenot eves kovetsege utan nem szivesen valt meg addigi lakohelyet?l, masreszt nem szeretett volna belefolyni a firenzei politikai eletbe. Erseksege alatt tobb szabalyt is alkotott az ala tartozo papok viselkedeser?l es oltozkodeser?l, es felujittatta a firenzei erseki palotat, amelynek a via de'Cerretani fel?li sarkan mind a mai napig az ? cimere lathato.
XIII. Gergely 1583 -ban biborossa krealta. VIII. Kelemen 1596 -ban Parizsba kuldte kovetekent, hogy er?sitse meg a katolikus hitet IV. Henrik francia kiraly udvaraban. Henriknek akkoriban Maria de'Medici volt a felesege, ezert Alessandronak nem volt nehez dolga, amikor az udvarban a hugenotta befolyast akarta elfojtani. Miutan Franciaorszagbol visszatert Romaba, Kelemen a Puspokok Konzisztoriumanak prefektusava tette meg. 1600 -ban Albano puspoke lett, majd 1602 -ben Palestrina egyhazmegyejenek elere allt.

A "villampapa" [ szerkesztes ]

VIII. Kelemen halala utan tizenegy nappal, 1605 . marcius 14-en osszeult Romaban a konklave , amelyen hatvanket biboros jelent meg. A papavalasztason a kardinalisok nagy resze harom partba tomorult. Az egyiket Aldobrandini biboros vezette, aki f?leg a nagybatyja, VIII. Kelemen hiveit toborozta maga kore. A spanyol biborosok III. Fulop kiraly velemenye kore csoportosultak, mig IV. Henrik , francia uralkodo is kepviseltette magat egy parttal. A valasztason tobb nagyszer? jelolt is akadt, igy peldaul Baronius , a neves tortenetiro, vagy a jezsuita Roberto Bellarmino biboros. A valasztason az italiaiak es a franciak megegyeztek Medici biboros szemelyeben, igy egy fel honap multan 1605 . aprilis 1-jen Alessandro de'Medicit valasztottak meg egyhazf?nek. Azt beszeltek, hogy IV. Henrik kozel haromszazezer ecu-t koltott Alessandro megvalasztasara.
Az aprilis 10-ei koronazason Alessandro a XI. Leo nevet vette fel, ezzel megemlekezve a szinten Medici X. Leorol. A koronazasi szertartas mindemellett rendkivul megterhelte Leo szervezetet, es szinte rogton sulyos beteg lett. A hetveneves egyhazf?t meg halalos agyan is tobb biboros es csaladtag megkornyekezte nehany rokonuk biborosi kinevezesevel, de Leo nem engedett elveib?l, es elutasitotta az erdemtelen kinevezeseket. Huszonhet nappal megvalasztasa utan vegul aprilis 27-en meghalt. Foldi maradvanyait a Szent Peter-bazilika altemplomaban helyeztek orok nyugalomra.

M?vei [ szerkesztes ]

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). Cooperatorum Veritatis Societas. (Hozzaferes: 2011. december 6.)

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar nagylexikon XII. (Len?Mep). F?szerk. Barany Laszlone. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 38. o. ISBN 963-9257-07-9  
• Enciclopedia Italiana
• Encyclopædia Britannica , tizenegyedik kiadas
• Hangay Zoltan: A papak konyve , Trezor Kiado, Budapest, 1991, ISBN 963-7685-07-3
• Gergely Jen?: A papasag tortenete. Budapest: Kossuth. 1982. ISBN 963-09-1863-3  
• Catholic Encyclopedia , XI. Leo

El?z? papa: VIII. Kelemen

Romai papa 1605

Kovetkez? papa: V. Pal