XI. Janos papa
a katolikus egyhaz vezet?je
Szuletett	910 Roma
Megvalasztasa	931 marciusa
Pontifikatusanak vege	935 decembere
Elhunyt	935 decembere Roma
El?z? papa Kovetkez? papa VIII. Istvan VII. Leo
A Wikimedia Commons tartalmaz XI. Janos papa temaju mediaallomanyokat.

XI. Janos ( latinul : Ioannes ), ( 910 ^[1] ? 935 decembere) volt a keresztenyseg tortenetenek 125. papaja 931 marciusatol. Pontifikatusaban es szemelyeben mutatkozott meg leginkabb a kor sajatos papavalasztasi szokasa es a romai nemesseg merhetetlen befolyasa. B? negyeves uralkodasa szinte kizarolag nevlegesnek tekinthet?.

Elete [ szerkesztes ]

906 korul szuletett Romaban a befolyasos romai konzul leanya, Marozia es Alberik spoletoi herceg gyermekekent. Bar egyes forrasok szerint Janos Marozia torvenytelen gyermeke III. Sergiustol . Mar gyermekkoraban elhataroztak, hogy Janos bol papa lesz, igy eszerint neveltek. Amikor VIII. Istvan meghalt, es megurult az egyhazf?i tron, Marozia felkeszultnek itelte meg gyermeket az uralkodasra es a zsinattal megvalaszttatta a kereszteny egyhaz elere.

Igy nemcsak Roma varosa, hanem immar a papa is Marozia teljes befolyasa es iranyitasa alatt allt. Ekkor vette fel a Senatrix et Patricia cimet. Alberik halala utan egy nagyhatalmu toszkanai ?rgrofhoz ment n?ul, majd ennek halala utan ismet meghazasodott. Ezuttal sogorahoz, Hugohoz ment hozza, aki Italia es Provence kiralya volt. ?k ketten uralkodtak az orok varos felett, azonban annyira zsarnokian kezeltek a varos ugyeit, hogy a nemessegen belul szervezkedni kezdtek ellenuk. Ennek elere Marozia masodik fia, Janos feltestvere, II. Alberik allt. A nemeseknek sikerult megdonteni Marozia remuralmat. Alberik bortonbe vetette anyjat, es Janos t a laterani palotaban halalaig hazi ?rizet ala vetette. Alberik uralkodott a varosban es az egyhazon is. Janos nak mindossze a sajat lelki udvosseget hagyta meg egyhazi feladatnak.
Ezert aztan Janos pontifikatusahoz, de Alberik tetteihez tartozik, hogy 935 -ben Theophulaktosz , konstantinapolyi patriarka es 933 -ban Artold reimsi ersek is megkapta a palliumot . Janos uralkodasa alatt kapott kivaltsagokat a hires clunyi apatsag is, amely kes?bb az egyhazi reformok kiindulopontja lett. Janos 935 decembereben halt meg.

M?vei [ szerkesztes ]

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzaferes: 2011. december 6.)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ Archivalt masolat . [2016. marcius 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. junius 3.)

Forrasok [ szerkesztes ]

• Gergely Jen? : A papasag tortenete . Budapest, Kossuth Konyvkiado, 1982. ISBN 9630918633
• Markus Laszlo - Gunst Peter - Csato Tamas : Egyetemes tortenelmi kronologia I-II.Az ?stortenett?l 1977-ig. Segedkonyv az egyetemes tortenelem tanitasahoz - I.: Az ?stortenett?l 1789-ig/II.: 1789-1977-ig . Budapest, 1987. Tankonyvkiado Vallalat. ISBN 9631798666
• P.G. Maxwell ? Stuart: Papak kronikaja. A papasag tortenete papak uralkodasa szerint Szent Petert?l napjainkig. Mora Konyvkiado, 2007. ISBN 9789631182651
• Szanto Konrad : A katolikus egyhaz tortenete . Budapest: Ecclesia. 1987. ISBN 9633634814
• Harald Zimmermann : A kozepkori papasag. A kozepkori papak tortenete a historiografia tukreben. Gondolat Kiado, 2002. ISBN 9639450146

Online forrasok [ szerkesztes ]

• http://papasagtortenete.blog.hu/
• Magyar katolikus lexikon: online ^{[ halott link ]}

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Papa
• Romai papak listaja
• Romai papak listaja grafikusan

El?z? papa: VIII. Istvan

Romai papa 931 ? 935

Kovetkez? papa: VII. Leo