A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Westminster-palota
(angolul
Palace of Westminster, Westminster Palace
vagy
Houses of Parliament)
az
Egyesult Kiralysag
parlamentjenek
epulete, ahol a parlament ket haza, a
Lordok Haza
es a
Kepvisel?haz
tartja uleseit. A palota
Londonban
, a
Temze
eszaki partjan talalhato a
City of Westminster
kerulet
sziveben, a
westminsteri apatsag
es a kormanyzati negyed (a
Whitehall
es a
Downing Street
) kozeleben. Az elnevezes valojaban ket, ugyanazon a helyen allo epitmenyre is vonatkozik. A kozepkorban epult
Old Palace (regi palota)
1834-ben leegett, ennek helyere epult a ma is allo
New Palace (uj palota)
. Az uj palota meg?rizte eredeti cimet, ma is a ceremonialis alkalmakra szolgalo kiralyi rezidenciakent szolgal.
A
11. szazadban
epitettek itt az els? kiralyi palotat, es a Westminster volt az angol kiralyok els?dleges londoni szekhelye 1512-ig, amikor t?zvesz pusztitotta el az epuletegyuttes nagy reszet. Ezutan az epulet a mar a 13. szazad ota itt ulesez? parlament otthonakent es a legf?bb kiralyi birosag
(Royal Courts of Justice)
szekhelyekent szolgalt.
1834
-ben meg nagyobb t?z pusztitott az atepitett palotaban, amit a jelent?sebb epitmenyek kozul csupan a
Westminster-csarnok
, a
Szent Istvan-kereng?
, a kriptaban lev?
Szent Istvan-kapolna
es az
Ekszertorony
elt tul.
A palota ujjaepitesere kiirt palyazatot kes? gotikus stilusu tervevel Charles Barry epitesz nyerte meg. A regi palota maradvanyait a kulonallo Ekszertorony kivetelevel belefoglaltak a sokkal nagyobb ujba, mely ket sor bels? udvar korul szimmetrikusan elrendezett 1100 szobat tartalmaz. Az uj palota 3,24 hektarnyi teruletenek a 265,8 meternyi folyopartra nez? reszet, ahol a f?homlokzat epult fel, a Temze medrenek reszbeni feltoltesevel alakitottak ki. Barryt
Augustin W. N. Pugin
segitette, aki nagy tekintelynek szamitott a gotikus epiteszet es stilus teren, ? tervezte a palota disziteset es butorzatat. Az epitkezes
1840
-ben kezd?dott es harminc evig tartott, nagy kesedelemmel es tulkoltekezessel jart, ez alatt elhunyt mindket vezet? tervez?. A bels? diszit?munkak a megszakitasok miatt a
20. szazadban
is folytatodtak. Azota
London
legszennyezese miatt jelent?s karbantartasi munkakat vegeztek a palotan, es kiterjedt helyreallitasra volt szukseg a masodik vilaghaboru utan, beleertve a kepvisel?hazi ulesterem ujjaepiteset egy
1941
-es bombatalalat utan.
A palota az Egyesult Kiralysag politikai eletenek egyik kozpontja, a Parlamentet gyakran csak ?Westminsternek” nevezik, es a ?westminsteri tipusu kormanyzati rendszer” is innen kapta a nevet. Oratornya, mely f? harangja utan a
Big Ben
neven valt hiresse, London es altalaban Anglia egyik legmeghatarozobb jelkepe, a varos egyik legnepszer?bb turistalatvanyossaga es a parlamentaris demokracia szimboluma. A Westminster-palota 1970 ota els?rend? m?emlek es
1987
ota a
vilagorokseg
resze.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Termeszeti
| | |
|---|
| Kulturalis
| |
|---|
| Vegyes
| |
|---|
