A
Wayback Machine
a
vilaghalo
digitalis
archivuma
, amit az
Internet Archive
nonprofit szervezet
hozott letre. Neve szabados forditasban
Visszautazo Gepezet
, mert lehet?ve teszi a felhasznalok szamara, hogy visszamenve az id?ben megnezhessek, hogyan nezett ki egy adott
weblap
egy korabbi id?pontban. A szolgaltatas barki szamara elerhet?, es barmely weblap aktualis valtozatat is hozzaadhatja az archivumhoz.
1996-os letrehozasa ota kozel 800 milliard oldal kerult az archivumba (2023 kozepe). A szolgaltatas kapcsan felmerult, hogy szerz?ijog-sertesnek min?sul-e az, hogy az oldalak a tulajdonosuk engedelye nelkul kerulnek archivalasra. Nehany per kapcsan el?fordult, hogy az archivumbol el kellett tavolitani a tarolt tartalmakat. Az Europaban 2018 ota ervenyben lev?
GDPR
szabalyozas erre is ervenyes, amely pl. kimondja, hogy mindenkinek alapjoga az un. ?torleshez es elfeledteteshez valo jog”.
A Wayback Machine 1996 majusaban kezdett
gyorsitotarazott
weblapokat archivalni.
[1]
[2]
Az
Internet Archive
San Francisco-i
ceg alapitoi, Brewster Kahle es Bruce Gilliat 2001 oktobereben inditottak utjara a Wayback Machine honlapjat, akik a ceget azert hoztak letre, hogy ?univerzalis hozzaferest biztositanak minden tudashoz”.
[3]
Az archivum els?sorban arra a problemara nyujt megoldast, hogy a weblapok tartalma ne vesszen el, amikor azt megvaltoztatjak vagy veglegesen torlik. A szolgaltatas lehet?ve teszi, hogy a weblapoknak az id?k folyaman archivalt kulonboz? verzioit megtekinthessek. Kahle es Gilliat a szolgaltatast abban a remenyben alkottak meg, hogy a teljes vilaghalot archivaljak. Maga a ?Wayback Machine” elnevezes egy azonos nev?, kitalalt id?utazo es fordito eszkozre utal, amelyet a
Rocky es Bakacsin kalandjai
cim? animacios rajzfilmsorozatban Mister Peabody es Sherman karakterek hasznalnak.
A kezdetekben (1996 es 2001 kozott) az informaciokat digitalis szalagon taroltak, Kahle id?nkent mar ekkor is lehet?ve tette kutatok es tudosok szamara, hogy hozzaferjenek az
adatbazishoz
. 2001-ben ? amikor az archivum elerte otodik evfordulojat ? a
Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen
tartott unnepelyes bemutaton a nyilvanossag el?tt is megnyitottak a szolgaltatast. Ekkor mar tobb mint 10 milliard archivalt oldalt tartalmazott. A weboldalakrol automatikusan keszul mentes az archivumba, es id?nkent azok uj verzioit is archivalja. A weblapok aktualis allapota manualisan is rogzithet?, megadva annak
URL
-jet, felteve, hogy a weblapon nincs kifejezetten tiltas arra, hogy a Wayback Machine ?felterkepezze” azt es elmentse a tartalmat.
M?szaki informaciok
[
szerkesztes
]
A szoftvert arra fejlesztettek ki, hogy
keres?robotkent
felterkepezze es toltse le az
internetprotokollal
nyilvanosan hozzaferhet? weblapok informacioit es adatfajljait, rogzitse a Gopher protokoll szerinti hierarchiajukat, az
NNTP
-s
Bulletin Board rendszer?
hirfolyamokat (Netnews, Usenet) es tarolja el a szabadon letolthet? szoftvereket. Az ilyen keres?robotok altal gy?jtott informaciok nem tartalmazzak az vilaghalon elerhet? osszes adatot, mivel a nagy reszet azok kiadoi korlatozzak, vagy nem hozzaferhet? adatbazisokban taroljak. Azert, hogy a csak reszben gyorsitotarazott weboldalak miatti hianyossagokat kikuszoboljek 2005-ben egy el?fizeteses szolgaltatast is inditott az Internet Archive. Az
Archive-It.org
lehet?ve teszi az intezmenyek es a tartalomkeszit?k szamara, hogy sajat maguk osszegy?jthessek es meg?rizzek digitalis tartalmaikat, gy?jtemenyeiket, es letrehozzanak maguknak egy archivumot.
Felhasznalasi peldak
[
szerkesztes
]
A Wayback Machine 2001-es nyilvanos bevezeteset?l kezdve tudomanyosan tanulmanyoztak az adatok tarolasanak es gy?jtesenek modjait, mind az archivumaban talalhato tenyleges oldalak osszefuggeseit. 2013-ig a tudosok mintegy 350 cikket irtak a Wayback Machine-r?l, tobbnyire az informaciotechnologia, a konyvtartudomany es a tarsadalomtudomany teruleten. A tarsadalomtudosok a Wayback Machine segitsegevel elemeztek, hogy a weboldalak fejlesztese a kilencvenes evek kozepet?l napjainkig hogyan befolyasolta vallalatok novekedesi palyajat.
Amikor a Wayback Machine archival egy oldalt, altalaban tartalmazza a
hiperhivatkozasok
nagy reszet, igy a linkek aktivak maradnak akkor is, amikor a vilaghalo instabilitasa miatt a serulekeny kapcsolati halo megbomlik. Indiai kutatok tanulmanyoztak a Wayback Machine azon kepesseget, hogy kepes-e online tudomanyos publikaciok hiperhivatkozasait megmenteni, es megallapitottak, hogy a vizsgalt cikkekben 10 ev kb. 7000 hivatkozasanak valamivel kevesebb mint 50%-a maradt csak elerhet? id?vel, de az archivalas valamivel tobb mint 79% elereset biztositotta.
[4]
Ujsagirok gyakran hasznaljak a Wayback Machine-t, hogy megtekintsenek halott weboldalakat, regi hiradasokat es weboldalak valtozatai kozotti kulonbsegeket. Segitsegul volt mar a politikusok felel?ssegre vonhatosagahoz es hadiesemenyekr?l szolo hazugsagok leleplezesehez is. El?bbire pelda, hogy az archivumbol derult ki, hogy ?
Donald Trump
elnoksege idejen, aki a
globalis felmelegedest
hoax
nak nevezte ? a
Feher Haz
weblapjairol minden erre vonatkozo hivatkozast toroltek, ami vilagszerte felhaborodast es tunteteseket eredmenyezett tudomanyos korokben, 2017 aprilisaban (
March for Science
). Utobbira pelda, amikor 2014-ben
a Malaysia Airlines 17-es jaratanak katasztrofaja
kapcsan kiderult, hogy a
kelet-ukrajnai haboru
egyik orosz vezet?je, Igor Girkin azzal dicsekedett, hogy csapatai lel?ttek egy ukran katonai repul?gepet. Amikor kiderult, hogy a gep valojaban egy polgari repul?gep, akkor torolte a bejegyzeset, es az ukran hadsereget okolta a gep leloveseert, de a torles ellenere az archivumban megmaradt az el?zmeny.
[5]
Az europai szabalyozas ertelmeben a Wayback Machine megsertheti a
szerz?i jogokat
, mert a szabalyok szerint a tartalomkeszit?k dontesi joga, hogy tartalmukat hol teszik kozze vagy hogy sokszorosithato-e. Ennek megfelel?en a szolgaltatas ma mar biztositja, hogy az alkoto keresere az archivumbol az oldalak torlesre keruljenek, es hogy a weblapokon tiltas szerepelhessen az archivumba kerulesre.
[
forras?
]
A Wayback Machine kizarasi iranyelvei a webhely
help
reszeben talalhatok.
[6]
Tarolt tartalmak eltavolitasanak esetei
[
szerkesztes
]
2002 vegen az Internet Archive eltavolitotta a Wayback Machine-r?l a szcientologiat kritizalo kulonboz? webhelyeket.
[7]
Egy hibauzenet azt jelezte, hogy ez a ?webhelytulajdonos keresere” tortent.
[8]
Kes?bb tisztazodott, hogy a Szcientologia Egyhaz jogaszainak nyomasara tortent az eltavolitas, es az eredeti webhelytulajdonosok igazabol nem akartak eltavolitani az anyagukat.
[9]
Healthcare Advocates, Inc.
[
szerkesztes
]
2003-ban a Harding Earley Follmer & Frailey ugyvedi iroda sikeresen vedte ugyfeluket egy vedjegyvitarol szolo perben a Wayback Machine segitsegevel. Az ugyvedek a weboldalak tobb evvel korabbi tartalma alapjan be tudtak bizonyitani, hogy a felperes keresete alaptalan. A felperes Healthcare Advocates ezt kovet?en modositotta panaszat, bevonva a perbe az Internet Archive-ot is, es a szervezetet a szerz?i jogok megsertesevel, valamint a
DMCA
es a szamitogepes csalasokrol es visszaelesekr?l szolo torveny megsertesevel vadolta. A Healthcare Advocates azt allitotta, hogy bar a webhelyukre csak kes?bb, az eredeti keresetuk benyujtasa utan telepitettek a robots.txt fajlt, ennek ellenere az Internet Archive-nak szerintuk el kellett volna tavolitania a webhelyuk osszes korabbi peldanyat a Wayback Machine-r?l, de nehany anyag tovabbra is nyilvanosan elerhet? maradt, igy azt a vedelem felhasznalhatta. A pert birosagon kivul rendeztek, miutan a Wayback Machine orvosolta a problemat.
2013 es 2016 kozott egy Daniel Davydiuk nev? pornograf szinesz megprobalta eltavolitani magarol az archivalt kepeket a Wayback Machine archivumabol, el?szor tobb DMCA-kerest kuldott, majd a kanadai birosaghoz is fordult. 2017-ben a kert tartalmakat vegul toroltek.
[10]
[11]
[12]
- ↑
MTV Online: Main Page ? Wayback Machine
.
Wayback Machine
, 1996. majus 12. [1996. majus 12-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2020. julius 17.)
- ↑
Infoseek Guide ? Wayback Machine
.
Wayback Machine
, 1996. majus 12. [1996. majus 12-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2016. december 16.)
- ↑
Whois Record for WayBackMachine.org
.
WHOIS
(DNS, & Domain Info). (Hozzaferes: 2022. junius 27.)
- ↑
B.T. Sampath Kumar, K.R. Prithviraj (2014. oktober 21.). ?Bringing life to dead: Role of Wayback Machine in retrieving vanished URLs” (angol nyelven).
Journal of Information Science
41
(1), 71?81. o.
DOI
:
10.1177/0165551514552752
.
ISSN
0165-5515
.
- ↑
Wayback Machine Won't Censor Archive for Taste, Director Says After Olympics Article Scrubbed
(angol nyelven), 2016. augusztus 17.
- ↑
[
https://help.archive.org/help/wayback-machine-general-information/
Wayback Machine general information ? What is the Wayback Machine’s Copyright Policy?
- ↑
Bowman, Lisa M. ?
Net archive silences Scientology critic
”,
CNET News.com
, 2002. szeptember 24.. [2012. majus 15-i datummal az
eredetib?l
archivalva] (Hozzaferes: 2007. januar 4.)
- ↑
Jeff:
exclusions from the Wayback Machine
(Blog).
Wayback Machine Forum
. Internet Archive, 2002. szeptember 23. [2007. februar 11-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. januar 4.)
Author and Date indicate initiation of forum thread
.
- ↑
Miller, Ernest:
Sherman, Set the Wayback Machine for Scientology
(Blog).
LawMeme
. Yale Law School. [2012. november 16-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. januar 4.)
- ↑
Stobbe, Richard:
Copyright Implications Of A "Right To Be Forgotten"? Or How To Take-Down The Internet Archive.
.
Mondaq
, 2014. december 5. [2018. november 18-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2019. marcius 8.)
- ↑
McVeigh, Glennys:
Davydiuk v. Internet Archive Canada, 2014 FC 944
.
CanLII
.
Federation of Law Societies of Canada
, 2014. oktober 16. [2020. december 18-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2019. marcius 8.)
- ↑
Southcott, Richard F.:
Davydiuk v. Internet Archive Canada and Internet Archive, 2016 FC 1313 (CanLII)
.
CanLII
.
Federation of Law Societies of Canada
, 2016. november 30. [2019. junius 29-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2019. marcius 8.)
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Wayback Machine
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.