Warnemunde helyzete Rostockon belul
Warnemunde
(
alnemet nyelven
:
Warnemunn
) egy
Balti-tengeri
udul?hely,
Nemetorszag
Mecklenburg-El?-Pomerania
tagallamaban. Kozigazgatasilag
Rostock
egyik varosresze.
A telepules teruleten torkollik a
Warnow
folyo a Balti-tengerbe, innen is ered neve, melyr?l dan oklevelek mar
1195
-ben emlitest tesznek. 150 meter szeles homokpartjaval a Balti-tenger nemet partszakaszanak legszelesebb strandjaval rendelkezik. A nyaranta megrendezesre kerul? Warnemundei Het
(Warnemunder Woche)
es a
Hanse Sail
kozel egymillio turistat vonz a varosreszbe. Nyugatrol
Diedrichshagen
, eszakrol a tenger, keletr?l a Breitling-obol, delr?l
Groß Klein
es delnyugatrol pedig
Lichtenhagen
hatarolja.
Foldrajzi valtozasok Warnemunde kornyeken
[1]
Warnemunde 1830-ban
?Vorreeg”: Haz az Alter Strom menten
?Achterreeg”: Hazak az Alexandrinenstraße-n
A molo ejszaka
A tortenelem folyaman nem csak a mai Warnemunde helyen allt a telepules, mely a kezdetekben nem szamitott Rostock kikot?jenek. A
hanza-varos
korabbi kikot?jenek pontos helye ismeretlen. A rostockiak mar
1264
.
oktober 12
-en megszereztek a varos tulajdonjogat a Rostocki Hercegsegt?l, joval a Warnemundenek a varoshoz valo csatlakozasa el?tt.
[2]
Rostock varosa
1323
.
marcius 11
-en megvasarolta az
1200
korul keletkezett falut, hogy bebiztositsa maganak a Balti-tengerre valo kijaratot. A
20. szazadig
a parti falu Rostock
exklaveja
volt. A
18
-
19. szazadban
meg szegeny halaszfalunak szamitott, es csak keves el?nye szarmazott a kozeli hanza-varos gazdagsagabol. Azonban Warnemunde kereskedelmi jelent?sege folyamatosan n?tt:
1288
-ban Rostock varosa szerz?dest kotott Rotger Horn
patriciussal
, mellyel biztositotta a kikot? fenntartasat. A patricius a szerz?des ertelmeben vallalta, hogy a kikot? bejaratanal ot even keresztul 12 lab melyseget biztosit. Cserebe a varos szazezer teglat adott szamara, es az elvegzett munkaert 400
marka
ezust
vagy 1350
Mk. Pfennige
fizetest helyezett kilatasba.
Az
Alter Strom
menti regi hazak epiteszete alapjan megallapithato, hogy a varoska els? lakoi a
szlavok
utan a
frizek
es az also
szaszok
voltak, akik
1100
korul telepedtek itt le, es alapitottak meg Warnemundet. Ezek a vasuti hidtol delre talalhato hazak ma is a korabeli stilusjegyeket ?rzik.
Az epitkezesek a 19. szazadig csak a
Voorreeg
(
alnemet nyelven
: els? sor, ma
Am Strom
vagyis: a folyonal) es
Achterreeg
(alnemet nyelven: hatso sor, ma: Alexandrinen utca) utcakra korlatozodtak, melyek a Warnow egykori agaval (Alter Strom) parhuzamosak. A warnemundei vamhazat
1605
-ben epitettek, es a telepules egyik legregebbi epuletenek szamit. A
19. szazadban
n?tt a tengeri udul?hely jelent?sege. Furd?helykent el?szor
1821
-ben emlitik.
1834
-ben 1500 lakojara mar 1000 furd?vendeg jutott.
1899
-t?l mar sajat napilapja volt a varoskanak.
1886
.
junius 26
-an megindult a
vasuti
kozlekedes Rostock es
Berlin
iranyaba, illetve postag?zhajok indultak a
daniai
Gedserbe
. A ket els? kerekes g?zhajo a ?Kaiser Wilhelm” es a ?Konig Christian” hajok voltak.
1903
-ban felavatjak az Alter Strom jobb oldalan az uj vasutallomast es uzembe helyezik a Warnemunde-Gedser vasuti kompot is, mely
1926
ota
gepkocsikat
is szallit. 1971-ben kozvetlenul a tengerparton felepult a Neptun Hotel.
Az evangelikus templom
A telepulesen harom kereszteny egyhaz van jelen: a
lutheranus egyhaz
, melynek temploma a telepules kozpontjaban talalhato, es neogotikus stilusban epult, a
romai katolikus
egyhaz (Maria Meeresstern Egyhazkozseg), illetve az Uj Apostoli Egyhaz.
1897
-ben felepult a 37 m magas
vilagitotornya
, mely ma is m?kodik. Aprilis es oktober kozott a torony a turistak altal is latogathato, ahonnan Warnemundere es a Breitling-obolre is kilatas nyilik. Kozvetlenul a vilagitotorony mellett all a Teasbogre
(Teepott Warnemunde)
, melyet
1968
-ban epitettek Ulrich Muther tervei alapjan. A kagyloformaju tetejevel kit?n? epitmenyt 2002-ben felujitottak, jelenleg tobb etterem m?kodik falai kozott. Neve egy korabban az epulet helyen allo tea-pavilonbol, es annak alakjabol ered.
A lutheranus templom
1866
es
1871
kozott
neogotikus
stilusban epult, a varoska akkori nyugati peremen, mivel el?dje, egy kis
gotikus
templom tul sz?knek es duledez?nek bizonyult. Utobbi a kozsegi birosag mellett allt, es a berendezes egy resze (egy gotikus faragott oltar, egy
Szent Kristof
szobor es a szoszek) atkerult az uj templomba. A templomban egykori warnemundei hazfeliratok es ket fogadalmi hajomakettet is megtekinthetnek a latogatok.
[3]
A Teasbogrenel kezd?dik a tengerparti setany, mely kozvetlenul a d?nek mogott halad egeszen a ?Bolygok utja” nev? tanosvenyig. A Rostocki Csillagvizsgalo munkatarsai altal kialakitott osvenyen a
Naprendszer
kerul bemutatasra. A setanyrol megkozelithet? strand tobb mint 3 km hosszan halad nyugati iranyba, ahol egyre csokken szelessege.
A tengerparti setany es a telepules kozpontja kozott letesult
1910
-ben a gyogypark, melyhez egy park es egy szabadteri szinpad is tartozik. A parkot nyugatrol az olvasocsarnok, a Rostocki Varosi Konyvtar egyik kihelyezett reszlege hatarolja.
Az
Alter Strom
(a
Warnow
egykori aga) menten talalhatoak kulonboz? ettermek, kavehazak es boltok, illetve a halaszkikot? is. A
vasutallomasrol
az
Bahnhofsbrucke
forgohidon keresztul lehet a telepules kozpontjaba eljutni, ahol a regi, sz?k utcacskak kozott alla a templom is. Az regi agtol keletre talalhato a
Neuer Strom
, az uj folyo, mely a rostocki kikot? mai bejarata. Itt alakitottak ki
2005
-ben a kikot? utasterminaljat is. A folyo ezen ket aga kozott fekszik a Vasuti-felsziget
(Bahnhofshalbinsel)
, az regi kompkikot?vel, a vasutallomassal es a Kozeps?-moloval
(Mittelmole)
, mely a helyi halpiac helyszine. 2005 szeptemberet?l a Warnow keleti partjan
(Hohe Dune)
egy modern
jachtkikot?
es egy kiterjedt hotelkomplexum epult, melyeket ket komppal lehet megkozeliteni.
Egy
1767
-ben epult halaszhazban rendeztek be a helytorteneti muzeumot
(Heimatmuseum Warnemunde)
, ahol mintegy 220 m² teruleten a tengereszetr?l, a halaszatrol, a revkalauz munkajarol, a tengeri viziment?kr?l, illetve a varosresz udul?varossa valasarol szolo kiallitasok tekinthet?ek meg.
A Warnowtol keletre lathato a
Nemet Haditengereszet
tamaszpontja, amely azonban Rostock
Hohe Dune
varosreszehez tartozik.
Oktatas es kutatas
[
szerkesztes
]
- Warnemundeben talalhato a Wismari F?iskola tengereszeti kara, mely egy modern tengereszeti szimulatorkozponttal is rendelkezik.
- A Leibniz Tengertudomanyi Intezet
(Leibniz-Institut fur Ostseeforschung)
a
Balti-tenger
es partvidekenek
okoszisztemajat
kutatja. Az intezmeny negy reszlegeben fizikai
oceanografiai
, tengeri kemiai,
tengerbiologiai
es tengeri geologiai kutatasok zajlanak. Az intezmeny a
rostocki
es
greifswaldi
egyetemeken is szervez rendezvenyeket.
- A telepulesen talalhato a
Rostocki Egyetem
Informatikai es Elektrotechnikai Karanak egyik intezmenye is.
- A Fritz Reuter utcaban m?kod? egykori iskola jelenleg egy nemzetkozi magangimnazium
- A tengerparti setanytol nem messze m?kodik a
Heinrich Heine
Altalanos Iskola
Hajogyar kontenerhajoval
Warnemunde gazdasaganak ket legfontosabb aga a turizmus es a halaszat. A Warnow hajogyar el?djet
1928
-ban alapitottak, a
masodik vilaghaboruban
legiforgalmi bisztosito hajokat is gyartottak az uzemben. A haboru utan
allamositottak
, majd
Nemetorszag ujraegyesitese
utan privatizaltak, jelenleg a Genting HK leanyvallalatakent m?kodik.
1946
ota a telepulesen m?kodik a Warnow Hajogyar (mai neven:
Nordic Yards Warnemunde
), mely
1960
-tol az
NDK
legnagyobb hajoepit? vallalata volt.
1990
-ben megalapitottak a
Warnow-Werft Warnemunde GmbH
. Az 1990-es evekben a hajogyarat tobbszor felujitottak es kib?vitettek. Tobbszor is gazdat cserelt, jelenleg
Nordic Yards Warnow
nevvel a
wismari
Nordic Yards hajoepit? reszvenytarsasag tulajdonaban van.
Egy ideje az itt kikot? korutazast vegz? hajok is fontos szerepet jatszanak. 1990-ben meg csak harom ilyen jelleg? hajo kotott ki,
2011
-ben azonban 158 kikotessel megd?lt a korabbi rekord, es
2012
-re 180 hajot varnak,
2013
-ra pedig 198 kikotest terveznek.
[4]
2005. majus 1-jen kulon kikot?reszleg fogadja ezeket a hajokat, biztositva az utasok minel jobb kiszolgalasat. Az ide erkez? utasok egy resze egynapos hamburgi, rostocki vagy berlini utazasokon vesz reszt. Ennek tudhato be, hogy a hajok hosszabb ideig allomasoznak Warnemundeben. A nyari szezon idejen a rostocki
AIDA Cruises
hajotarsasag is Warnemundet hasznalja baziskikot?jekent,
2010
-t?l pedig az olasz
Costa Crociere
is jelen van a kikot?ben.
Tengerparti setany, hatterben a Hotel Neptun
A Teasbogre
(Teepott)
es a vilagitotorony
A varosresz szamos zenesz es egyuttes otthona is, melyek gyakori vendegei a kulturalis rendezvenyeknek.
Warnemundei egyuttesek:
- De Klaashahns
- De Plattfoot
- TonArt
- Irish Coffee
- Heide Mundo
A csekely aramlat es a jo szelviszonyoknak koszonhet?en Warnemunde kozeleben a tenger kivaloan alkalmas kite-szorfolesre,
szorfolesre
, uszasra es buvarkodasra. Ugyanakkora a tengerpart is alkalmas kulonboz? sporttevekenysegek gyakorlasara (sarkanyeregetes,
nordic walking
,
strandroplabda
,
ultimate
). Egyes sportagakban nemzetkozi tornakat is rendeznek a telepulesen.
Warnemundebem harom
vitorlas
klub is talalhato: Warnemunder Segelclub (WSC), Akademische Segelverein Warnemunde (ASVW) es Kuttersegelclub Warnemunde (KSC). Ezek az egyesuletek tobbek kozott fiatal tehetsegek gondozasaval es a Warnemundei Het rendezvenyein valo reszvetellel is foglalkoznak.
A helyi futballcsapat, az SV Warnemunde a Mecklenburg-El?pomeraniai teruleti bajnoksag resztvev?je.
[5]
Az egyesulet evente egyszer megrendezi az
Atlantic-Cup
ifjusagi tornat. Ennek kereten belul a gyerekcsapatok mellett a pekek es kemenysepr?k csapata is megmerk?zik, akik a jatek kezdeten liszttel es korommal tamadnak egymasra.
Az SV Warnemunde ferfi roplabdazoi a 2. Bundesligaban vesznek reszt. A n?i roplabda-csapat a regionalis liga resztvev?je.
A labdarugo es roplabda szakosztalyok mellett a SV Warnemunde e. V. kezilabda szakosztallyal is rendelkezik (5 ferfi, 2 n?i es tobb ifjusagi csapat, melyek a tartomanyi bajnoksag kulonboz? szintjein kepviselik a sportegyesuletet).
[6]
A szakag jelent?s, evente megrendezesre kerul? rendezvenye a Warnemunde Kupa, melyen majustol szeptemberig Nemetorszag szamos kezilabda egyesulete merk?zik meg egymassal.
Az ev csucsesemenyenek szamit a tengerparton rendezett
Sun of the Beach
frizbitorna
is.
[7]
Az
1990-es evek
kozepet?l evente 15 orszag 300 sportoloja nyilt vizi eletmentesben meri ossze erejet a Nemet Eletment? Tarsasag
(Deutsche Lebens-Rettungs-Gesellschaft)
altal szervezett kupan.
[8]
2008-ban Warnemundeben kerult megrendezesre az vizi eletment? vilagbajnoksag is.
A warnemundei
strandon
evente tobb
strandroplabda
-torna is megrendezesre kerul (pl.
AnBagger Cup
).
Tengerparti furd?helyei kiepitettek es nyaranta turistak szazezreit vonzzak a varosba.
[9]
A telepules szulottei
[
szerkesztes
]
- Stephan Jantzen
(1827?1913) tengeresz, revkalauz, tengeri viziment?
- Hans Seehase
(1887?1974) mernok, feltalalo
- Werner Schmidt-Boelcke
(1903?1985) zeneszerz?, karmester
- Karl Heinz Robrahn
(1913?1987) lirikus
- Horst Kobbert
(* 1928) enekes, televizios m?sorvezet?
- Hartwig Eschenburg
(* 1934) kantor, egyhazzenesz
- Norbert Werbs
(* 1940) teologus, segedpuspok
- Horst D. Schulz
(* 1942)
geokemikus
, hidrogeologus
- Raimund Borrmann
(* 1960) politikus (
NPD
)
- Kirsten Emmelmann
(* 1961) Europa-, es vilagbajnok atleta
- Michael Niekammer
(* 1961) enekes, szinesz, iro
- Simone Tippach-Schneider
(* 1962) iro, kiallitasszervez?
- Nils Busch-Petersen
(* 1963) jogasz, politikus
- Matthias Hahn
(* 1965) kezilabdazo
- Wilfried Eisenberg
(* 1968) menedzser
- Jorn Lenz
(* 1969) labdarugo
A telepulesen tevekenyked? hires emberek
[
szerkesztes
]
-
Az Alter Strom ejjeli megvilagitasban
-
Az Alter Strom napnyugtakor
-
Az Alter Strom napnyugtakor
-
Stephan Jantzen-emlekm?
-
Homokszobor a strandon
-
Varosi felvonulast abrazolo szobrok egy kuton
-
Hid az Alter Strom-on
-
Vamhaz
-
Regi haz
-
A jachtkikot? madartavlatbol
-
A Teasbogre es a vilagitotorony
-
A Teasbogre es a vilagitotorony
-
Alte Strom - latkep
-
"Kurhaus"
-
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Warnemunde
cim? nemet Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]