Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Wachau (egyertelm?sit? lap) .

Wachaui kulturtaj
Vilagorokseg
Krems an der Donau egyetlen fennmaradt varoskapuja, a Steinertor
Adatok
Orszag	Ausztria
Vilagorokseg-azonosito	970
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	II, IV
Felvetel eve	2000
Elhelyezkedese
Wachau Pozicio Ausztria terkepen
e. sz. 48° 21′ 31″ , k. h. 15° 26′ 02″ 48.358666666667 , 15.433833333333 48.358667°N 15.433833°E Koordinatak : e. sz. 48° 21′ 31″ , k. h. 15° 26′ 02″ 48.358666666667 , 15.433833333333 48.358667°N 15.433833°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Wachau temaju mediaallomanyokat.

A Wachau vagy wachaui kulturtaj Ausztria 2000 ota vilagoroksegi vedelmet elvez? 30 kilometer hosszu volgyszorosa a Duna menten, Melk es Krems an der Donau varosok kozott, Also-Ausztriaban . A fest?i fekves?, nagy multu sz?l?termeszt? taj vedelem alatt allo terulete 183,87 km², amely magaban foglalja a folyamvolgyt?l delkeletre huzodo Dunkelsteinerwald lankait, es az eszaknyugatra elterul? Waldviertel kozeli peremteruletet is. A taj termeszeti kornyezete, telepulesei, azok vilagi es egyhazi epiteszete (varak, kolostorok, templomok, lakohazak egyuttese) egyfel?l a videk kozepkori arculatat ?rzi, masfel?l az ausztriai barokk epiteszet legszebb emlekeit vonultatja fel. A Wachau volgye szolgal az 1200 korul szuletett felnemet h?seposz , a Nibelung-enek helyszineul is.

Tortenete [ szerkesztes ]

A videk az ?skor ota lakott, amelyre tanubizonysagul szolgalnak a kozelben el?kerult 32 ezer eves galgenbergi es 26 ezer eves willendorfi szobrocskak. A Wachau volgyeben az ujk?korszakkal , az i. e. 5?2. evezredben vette kezdetet az ember nagy aranyu megtelepedese. A vaskorban (i. e. 800?400) hallstatti illir nepek eltek e videken, majd nyugatrol a helyukre erkez? La Tene-kori keltak alapitottak meg kiralysagukat Noricum neven. Amikor i. e. 15 -ben Noricum romai provincia lett, az eszaki limes a Duna menten, igy a kes?bbi Wachau vonalaban huzodott. A wachaui Mautern an der Donau helyen a 2. szazadban Favianis neven katonavaros epult, ahol egyebek mellett a romaiak dunai hajoflottai is allomasoztak. A limest a 4. szazad vegen, a birodalom osszeomlasaval szamoltak fel, s 453 -ban szinten a mai Mautern helyen Szent Szeverin kolostort alapitott. Ennek koszonhet?en a tovabbi evszazadokban a Wachau eszakkeleti kapujaban allo varoska fontos vallasi kozpont lett, amely tobbek kozott az Italiaba iranyulo zarandoklatok egyik fontos kozbees? allomasa volt. 853 -ban mar locus Wahowa neven emlitettek a regiot, amely 976 -tol az Ostmarkot uralo Babenbergek uralma alatt allt, 1430 -ban pedig II. Albert osztrak herceg tette ra a kezet, s 1438 -ban immar uralkodokent a Nemet-romai Birodalom reszeve tette Wachaut.

Az ember mar a neolitikumban erd?irto tevekenysegbe fogott ezen a tajon, a termeszeti kornyezet azonban csupan a 9. szazad els? feleben valtozott meg radikalisan, amikor bajor es salzburgi szerzetesek fogtak teraszos sz?l?m?velesbe a Wachau lankain. Az elkovetkezend? evszazadokban a borkereslet es az eghajlat fuggvenyeben a m?veles ala vont teruletek nagysaga folyamatosan valtozott, a wachaui polgaroknak mindenesetre tartos joletet biztositott a sz?l?m?veles. A volgy kozeps? reszen peldaul negy varoska (Weißenkirchen in der Wachau, Joching, Sankt Michael es Wosendorf in der Wachau) 1150 es 1839 kozott egyesulve, sajat onkormanyzattal es onrendelkezesi joggal felvertezett kozossegkent elte eletet, de tobb wachaui telepules elt a kozepkor ota a sz?l?hegy-vamoltatas (ius montanum de vinea), azaz egyfajta boradokivetes jogaval.

1477 -ben I. Matyas magyar kiraly vette ostrom ala Krems es a kozeli Stein an der Donau varat ? sikertelenul. Kes?bb, a 16. szazadban az ausztriai ellenreformacio egyik f? bazisa volt a Wachau volgye. A katolicizmus er?teljes jelenletenek es a volgy kulturajara gyakorolt hatasanak tanuja a 16?18. szazadban barokk stilusban felepitett vagy atepitett megannyi kolostor, templom, kapolna es szakralis kisemlek. Ugyanebben az id?ben a gazdasag hagyomanyos szerkezete is atalakult: a 17. szazadra a volgy melyebben fekv? teruletein szantofoldek es legel?k, a hegytet?kon erd?k hoditottak el a sz?l?vel beultetett teruleteket. A 18. szazad masodik felet?l a videk tortenelmi-kulturalis jelent?sege elenyeszett, a kolostorokat szerzeteseik elhagytak. A volgy lakoi a jovedelmez?seg novelese erdekeben racionalizaltak, azaz tovabb csokkentettek a sz?l?ultetvenyek nagysagat, ezzel a legel?teruletek ? kulonosen a magasabban fekv? teruleteken ? b?vultek.

A 19. szazad hadjaratai, kes?bb a rivalis burgenlandi es olaszorszagi borvidekek kereskedelmi el?retorese, a filoxeravesz , a mind korszer?bb vizi, majd a kiepul? vasuti kozlekedes megvaltoztatta a Duna-volgy arculatat. A sz?l?termesztes mellett megjelent a maig intenziv sargabarack -termesztes, de a Wachau els?sorban a hagyomanyaira tamaszkodo es izletes boraval csabito kedvelt pihen?terulette valt. A napjainkban termesztett legfontosabb borsz?l?fajtak a rizling (Riesling) es a zold veltelini (Gruner Veltliner).

A helyszin [ szerkesztes ]

A Wachau a Duna volgyenek Melk es Krems an der Donau kozott huzodo 30 kilometeres szakasza, az azt delkeletr?l ovez? Dunkelsteinerwald es az eszaknyugatra elterul? Waldvierteil lankaival. A Duna itt vag utat maganak a prekambriumi k?zetekb?l allo Cseh-masszivum delkeleti peremen, volgyszorosa helyenkent kiszelesedik, itt nagy mennyiseg? agyag es losz talalhato. Az emberi beavatkozas, a meredek partszakaszok teraszos sz?l?ultetvenyekke alakitasa f?kent a folyasirany szerinti, napsutotte bal oldalt jellemzi.

A wachaui varosok tortenete jellemz?en a 11?12. szazadig megy vissza. A legregibb el?zmenyekkel rendelkez? telepules a Wachau keleti bejaratanal talalhato Mautern an der Donau , amelynek helyen a 2. szazadtol romai castellum (Favianis) , majd az 5. szazadtol a Szent Szeverin alapitotta kolostor es az azt korulvev? er?ditett telepules allt. A telepulesek magjai ? a legjellemz?bb peldak Mautern mellett Sankt Lorenz es Bacharnsdorf ? telepulesszerkezeti tekintetben napjainkban is ?rzik kora kozepkori sajatossagaikat. A kozepkori evszazadok tanuja tobb, a varosokon kivul talalhato varrom es varkastely (a legjelent?sebbek: Aggstein, a Weißenkirchen in der Wachau-i Teisenhoferhof, a kremsi Gozzoburg), valamint a tobbnyire roman kori alapokra epult gotikus er?dtemplomok (Sankt Michael, Weißenkirchen in der Wachau).

A Duna menti piacvarosok majd mindegyikere jellemz?ek a tobbnyire 13?14. szazadi er?ditett varak, templomok es belteruleti toronyhazak, a legregibb osszefugg? telepulesreszek epuletei azonban nem regebbiek a 15?16. szazadnal. A korabbi fahazakat ekkoriban kezdtek felvaltani a termesk?b?l felfalazott lakoepuletek, es ugyanekkor terjedtek el a Wachaura oly jellemz? kontyolt es csonkakontyolt tet?szerkezetek. A telepulesek epiteszeti arculata egyseges kepet mutat: a kontyolt tet?vel koronazott k?hazak jellemz?en ketemeletesek, homlokzatuk es oromzatuk sikja egymashoz kepest elter, azaz kiugro vagy eppen sullyesztett. Sok helyutt ma is jellemz?ek az ebb?l a korbol valo, konzolokkal alatamasztott erkelyek , szoborfulkek , a hazbels?k falfestesei vagy sgraffitoi . Az egykori borkeresked?k hazai U vagy L alaprajzu, kettraktusu epuletek, amelyek tobbnyire a 16?17. szazadban epultek. Ugyanebb?l a korszakbol szarmaznak azok az egyszer?, ket- vagy negyosztatu tornacos hazak, amelyek ketszintes borospincerendszerekre epultek (pl. Weißenkirchen in der Wachau, Durnstein). Ezeken elter? gerincmagassagu, ezzel fest?i osszevisszasagot eredmenyez? (csonka)kontyolt es nyeregtet? egyarant talalhato. A 17?18. szazadtol mindinkabb a barokk stilus kezdett eluralkodni a Wachau volgyenek szakralis epiteszeti kepen: uj templomok es kapolnak epultek, de tobb kozepkori kolostort es apatsagot is jelent?sen atepitettek ebben a korban (pl. a melki , durnsteini, schonbuheli es Furth bei Gottweig-i apatsagokat).

A telepulesek feletti, magasabban fekv? reszeken nehany sz?leszgazda kiterjedtebb, 18?19. szazadi borgazdasaga, valamint kisebb szakralis epuletek, kapolnak talalhatoak. A 19. szazad masodik felet?l majd mindenutt felbukkantak az ujabb kereskedelmi es ipari epuletek (fogadok, malmok, soraktarak stb.), nehany telepulesen pedig mar az epuletek java resze a 19?20. szazadra datalhato (pl. Krems es Melk kulvarosi reszei, valamint Schonbuhel an der Donau, Aggsbach Dorf, Durnstein Oberloiben nev? varosresze).

A telepulesek listaja [ szerkesztes ]

A Wachau ket legjelent?sebb telepulese Krems (23 773 f?, 2001) es Melk (5236 f?, 2001). A Duna menti telepulesek a folyas iranyaban, delnyugat fel?l a kovetkez?k:

Forrasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Wachau (tajegyseg) temaju mediaallomanyokat.

• A Wachau a UNESCO vilagorokseg honlapjan (angolul)
• A Wachau hivatalos honlapja (nemetul es magyarul)