한국   대만   중국   일본 
Vizelethajto gyogyszerek ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Vizelethajto gyogyszerek

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A diuretikum (hugyhajto, vizelethajto) [m 1] [m 2] megjeloles tagabb ertelemben olyan vegyuletekre vonatkozik, amely szerek megnovelik a kivalasztott vizelet terfogatat. A szo modern orvosi ertelmezese a klinikai celt tartja szem el?tt es ezert csak azokat a vegyuleteket nevezi diuretikumnak, amelyek a vizeleturites fokozasa mellett a natrium - (Na + ), illetve leggyakrabban a kloridion (Cl - ) kivalasztasat is fokozzak, ezzel vernyomascsokkent? vagy odema lecsapolo hatast eredmenyeznek. Sok esetben a diurezis egy farmakologiai hatas reszekent, illetve egy alkalmazott gyogyszer mellekhatasakent jelentkezik. [1] [2] [3]

A diuretikumok jelent?sege [ szerkesztes ]

A szervezet tokeletes m?kodesenek alapfeltetele a bels? kornyezet allandosaganak fenntartasa a valtozo kornyezetben. A szervezet a bels? folyadekaban (folyadektereiben) el, amelynek sokoncentracioja, ezzel egyutt ozmolalitasa sz?k hatarok kozott mozog. A so- es vizhaztartas szigoruan szabalyozott mechanizmusaert els?sorban a vese felel?s, amelynek m?kodeset hormonok es endogen modulatoranyagok szabalyozzak. A szervezet folyadekhaztartasaban f? szerepet jatszo vese mellett joval csekelyebb mertekben ugyan, de szerephez jut a gyomor-belcsatorna szekrecioja (valadeka), a verejtekezes es a tud? is. A vese, amelyen a kering? ver negyede halad at percenkent, a vizeletbe valasztja ki a szervezet szamara feleslegesse valt vizet, sokat es anyagcsere-vegtermekeket, ezzel biztositva a szervezet allandosagat. Mindezekb?l kovetkezik, hogy a vese barminem? megbetegedese, m?kodesi zavara kihat az egesz szervezetre, felboritva annak egyensulyat. [4] A diuretikumok olyan gyogyszerek, amelyek segitsegevel valamilyen mechanizmus szerint a vesere hatva a paciens testeb?l a felhalmozodott folos viz (vizeny?, odema) eltavolithato, illetve a sohaztartas zavara miatt kialakulo magas vernyomas normalizalhato. Bar a vizelethajtas soran a beteg szamara a hatas eredmenyessegenek fokmer?je a ?terfogat”, tehat a megnovekedett vizelet mennyisege, azonban azt latnunk kell, hogy a diuretikumok nem kozvetlenul a kiurul? viz mennyiseget fokozzak. A vizeletterfogat novekedese a diuretikum altal megnovelt sokivalasztas kovetkezmenye. Vagyis annak az elfogyasztott es feleslegesse valt konyhasomennyisegnek az ozmotikus hatasa ervenyesul, amit a vese a verb?l a vizeletbe kiurit. [5]

Az emberi vese tobb mint 1 millio mikroszkopikus meret? egysegb?l ? ugynevezett nefronbol ? all, amelyeket ket funkcionalis egyseg, a glomerulus es tubulus epit fel. A glomerulus kisz?ri az el?vizeletet a rajta athalado verb?l, a tubulus pedig az igy letrejott el?vizeletb?l visszajuttatja a szervezet szamara fontos anyagokat, kialakitva ezzel a vizelet vegs? osszetetelet. A diuretikumok ezt a visszaszivodast gatoljak vagy modositjak. Kemiai szerkezetukt?l fugg?en a tubulus kulonboz? szakaszan hatnak es eszerint a hatas szerint csoportosithatok. [1]

Anatomiai es elettani hatter [ szerkesztes ]

A vese funkcionalis egysege a nefron. Reszei:
1. Befuto (afferens) arteriola
2. Glomerulus
3. Bowman-tok
4. A Bowman-tokot elhagyo primer vizelet
5. Vizelet
6. Proximalis kanyarulatos csatorna
7. Henle-kacs
8. Disztalis kanyarulatos csatorna, amely fokozatosan gy?jt?csatornaba megy at
9. Efferens arteriola
A glomrulus a nefron kezdeti szakasza, ahol a primer vizelet kisz?rese tortenik

Ez a szakasz a diuretikumok hatasmechanizmusanak megertesehez elengedhetetlenul szukseges minimalis anatomiai es elettani ismeretekkel foglalkozik. A vesevel es vizelettel kapcsolatos tovabbi informaciok itt:

B?vebben: Vese
B?vebben: Vizelet

A szervezet normalis m?kodesehez elengedhetetlen a bels? kornyezet es a folyadekterek osszetetelenek kemiai allandosaga, vagyis homeosztazisa . Tovabba a sejteket korulvev? extracellularis folyadek terfogati allandosaganak biztositasa is (izovolemia). Ezeknek a parametereknek a fenntartasa tulnyomoreszt a vese feladata, mely kivalaszto m?kodesevel, a vizeletelvalasztassal gondoskodik a testnedvek allandosagarol. [4]

Az emberi vese frontalis metszeti kepen ket, jol elkulonul? zona lathato: a kuls? keregallomany ( cortex ) es az alatta elhelyezked? vel?allomany ( medulla ). A vel?allomany tovabbi ket reszb?l, a kuls? es bels? vel?b?l epul fel. A vese funkcionalis egysege a nefron , melyb?l mindegyik veseben tobb mint 10 6 talalhato. A nefron alapvet?en ket reszb?l, a glomerulus bol es az annak folytatasat kepez? tubulus bol epul fel. Az emberi veseben az oriasi szamu nefron teljes hossza meghaladja a 40 kilometert. [6]

A keregallomanyban helyezkednek el a glomerulus ok, melyek a veset ellato arteria mikroszkopos meret? leagazodasai. Az erek (afferens arteriolak) a glomerulus ban el?bb szetagazva ergomolyagot kepeznek, majd ismet osszekapcsolodva elhagyjak a glomerulus t. A megkozelit?leg gomb alaku glomerulus erkapillarisokat egy tok (Bowman-tok) veszi korul, mely cs?szer? kapillarisba sz?kulve folytatodik. A tokot es a bel?le ered? kapillarist nevezik tubulus nak, amely funkcionalisan egy gy?jt?csatorna. A tubulus gy?jt?csatorna tobb kanyart leirva (proximalis kanyarulatos csatorna) a kuls? vel?allomanyba jut, ahol besz?kul (Henle-kacs), majd U alaku kanyart teve visszakanyarodik a glomerulus ok kozelebe ( disztalis kanyarulatos csatorna), a vese keregallomanyba. Itt tobb kanyar megtetele utan mas glomerulus okbol ered? tubulus okkal egyutt nagyobb es nagyobb gy?jt?csatornaba megy at. [7]

A vizeletkepzes folyamata a glomerulus okban ?ultrafiltracioval” (molekularis sz?ressel) kezd?dik, ahol az uralkodo hidrosztatikai nyomas folyadekot sz?r ki a glomerulus t korulvev? tokba. Egeszseges emberi vese glomerulusaiban percenkent kb. 600 ml ver aramlik at, amelyb?l 120 ml filtratum (atsz?rt folyadek) kepz?dik (naponta atlagosan kb. 180 liter), de ennek a primer vizeletnek tobb mint 99%-a a tubularis rendszeren valo ataramlas soran visszaszivodik. Az oriasi mennyiseg? filtratum visszaszivodasa soran kemiai osszeteteleben is valtozik a tubulusokban, mikozben a maradek a primer vizeletb?l vegleges vizelette modosul, letrehozva a napi kb. 1,5 liter vizeletmennyiseget. A vesek a napi vizkivalasztast bizonyos hatarok kozott (0,5 es 12 liter) kepesek novelni vagy csokkenteni, a filtracios es visszaszivodasi aranyt modositva. Ennek merteket gyogyszerekkel befolyasolni lehet. [7]

A glomerulus membranfeluletei sz?r?kent m?kodnek, vagyis molekularis ?szitanak" tekinthet?k, amelyek a verplazma oldott anyagait molekulatomeg, toltes, illetve a molekula alakja szerint szelektaljak, tartjak vissza, vagy engedik at a Bowman-tok ?rterebe. A glomerulus filtratuma csaknem teljesen feherjementes, es a verplazma valamennyi diffuzibilis (a glomerulusbon atjutni kepes) osszetev?jet, ? mint elektrolitok , glukoz , aminosavak es mas kis molekulameret? szerves anyagokat, hugysav , urea , kreatinin ? tartalmazza. [7]

Konnyen belathato, hogy a napi 180 liter filtratum oldott osszetev?inek a vizeletbe kerulese es a szervezetb?l torten? kiurulese tragikus lenne es halalhoz vezetne. Ebb?l kovetkezik, hogy a primer vizeletb?l a nelkulozhetetlen elektrolitokat es szerves komponenseket vissza kell juttatni a keringesbe. Ezen anyagok visszaszivasat nevezik vese reszorbcionak , mely folyamat a mintegy 40 kilometer hosszusagot kitev? tubulus okban tortenik. [7]

Diuretikumok hasznalatanak leggyakoribb indikacioi [ szerkesztes ]

Szoveti vizeny? (odema) [ szerkesztes ]

Az odema a folyadekterek egyensulyanak, azok m?kodesenek abnormalis allapota. Normalis fiziologias korulmenyek kozott az erpalyabol (intravazalis terb?l) folyadek aramlik a szovetkozotti (interstitialis) terbe, hogy taplalekkal lassa el a szovetek sejtjeit. Az oda kerult folyadek teljes mennyisege a nyirokerrendszerben osszegy?lve visszajut a nagyverkor venas oldalara. Ennek koszonhet?en a szervezet szovetei kozott talalhato folyadek terfogata allando. Ha a pillanatnyi elettani igenyeknek megfelel?en az erekb?l tobb folyadek aramlik ki, akkor az ugyancsak megnovekedett nyirokaramlasnak ezzel a terhelessel lepest kell tartania. Ez azt jelenti, hogy a szovetek kozotti terbe bearamlo es az azt elhagyo folyadek terfogata egyensulyban van. Ha azonban a folyadekot elszallito nyirokaramlas nem kepes a megnovekedett filtratumot elszallitani, vagy maga a nyirokaramlas akadalyozott, a szovetkozti folyadek terfogata novekedni kezd es szoveti vizeny? (odema) lep fel, mikozben a verplazma terfogata csokkenhet is. [8]

A diuretikumok alkalmazasanak egyik leggyakoribb celja a szoveti vizeny?k mobilizacioja (lecsapolasa), illetve ujrakepz?desenek gatlasa, valamint az, hogy az interstitialis folyadek kemiai osszetetele kozelitse a normalis fiziologias erteket.

A folyadekterekre es az odema korelettanara vonatkozo tovabbi informaciok:

B?vebben: A szervezet folyadekterei
B?vebben: Odema

Vernyomascsokkentes [ szerkesztes ]

Hipertoniarol beszelunk, ha ismetelten merve 90 Hgmm feletti diasztoles nyomast eszlelunk. [9] A magas vernyomasos betegek 30-40 szazalekanal szigoru sobevitel csokkentessel (legfeljebb napi 1 g NaCl) eredmenyes vernyomascsokkenes erhet? el. Ezt az er?teljes somegvonast a betegek otthoni korulmenyek kozott altalaban keptelenek tartani. Ezert a meg elfogadhato es otthoni korulmenyek kozott tarthato mersekelten csokkentett (3-4 g NaCl/nap) sobevitel mellett egyidej?leg diuretikumot ir el? az orvos. A magas vernyomas kezeleseben tehat nagyon gyakran a diuretikumok (tiazid-szarmazekok) az els? valaszthato gyogyszerek. [10] Bar a diuretikumok alkalmazasa a hipertonia kezeleseben tobb evtizedre tekint vissza, erdekes modon a vernyomascsokkent? hatasmechanizmusuk nem teljesen ismert. A diuretikumok jellemz? modon fokozzak a NaCl kiuruleset a vizelettel, de ezen tulmen?en egy nem teljesen ismert direkt vernyomascsokkent? erhatast is kifejtenek. Ez azt jelenti, hogy vernyomascsokkent? hatasukat a diuretikus dozisnal sokkal kisebb adagban is kifejthetik, ezert a diuretikumokra jellemz? mellekhatasok elkerulese vegett hipertonias betegeknel joval kisebb dozisban alkalmazzak ?ket. [11]

Oszteoporozis (Osteoporosis) [ szerkesztes ]

A feln?tt ember atlagos kalcium -tartalma 1000-1200 g (azaz 1-1,2 kg), melynek zome (99%) a csontokban talalhato hidroxilapatit [Ca 10 (PO 4 ) 6 (OH) 2 ] formajaban, ahol a kalcium egyik elettani funkcioja a csontszovet szilardsaganak biztositasa. Mindemellett a csontszovet a szervezet kalcium raktaranak szerepet is betolti. [12] Ugyanakkor a szervezet minden mas sejtjenek is ? lenyegesen kisebb mennyisegben, mint a csontszovetnek ? szuksege van kalciumra, amit a sejtek a verb?l kepesek felvenni. A ver kalcium tartalma els?sorban a taplalekkal felvett kalciumbol szarmazik. Mivel a taplalkozas gyakorisaga es a taplalek osszetetele valtozo, ezert a ver kalcium koncentracioja nagy ingadozasokat mutatna, ha csak a tapcsatornabol felszivodo kalciumtartalomra lenne utalva. A ver kalcium koncentracioja kell? allandosagot biztositva, sz?k savban mozog (2,20-2,60 mmol/l), ennek az a magyarazata, hogy szukseg eseten a csontszovetb?l a kalcium mobilizalhato. Az egyensuly fenntartasat bonyolult hormonalis szabalyozo mechanizmus biztositja. Ugyanakkor a csontszovet sem allando, hanem egesz eletunk soran folyamatos megujulason megy keresztul, amely folyamatban, normal esetben a csontbontas es a csontepites egyensulyban van. A megujulas sebesseget figyelembe veve ez azt jelenti, hogy a csont minden egyes kalcium atomja 7-10 evente kicserel?dik. [13] Ennek a bonyolult egyensulynak barmilyen iranyu eltolodasa betegseget eredmenyez. A fokozott csontbontas eseten alakul ki az osteoporosis , azaz csontritkulas , amely els?sorban az eletkorral valtozo hormonrendszer kovetkezmenye. [14]

Az oszteoporozisra vonatkozo tovabbi informaciok:

B?vebben: Csontritkulas

A megfelel? kalcium verszint fenntartasaban fontos szerep jut a veseknek. Mint korabban emlitve lett, a vese glomerulusai naponta korulbelul 140 liter primer vizeletet sz?rnek at a tubulusokba, amelyben jelent?s mennyiseg? (napi 9 g) kalcium is talalhato. Ennek egy resze a proximalis tubulusban passziv modon, majd a tovabbi resze aktiv transzporttal a distalis kanyarulatos csatornakban visszaszivodik. Vegul a vizelettel a kivalasztott kalcium mennyisegenek mindossze 2%-a tavozik. [15]

Szeles korben vegzett felmeresek azt bizonyitjak, hogy azoknal a betegeknel, akik magas vernyomas kezelesere tartosan tiazid tipusu diuretikumokat szednek, a csontszovetuk kalcium tartalma magasabb, a csonttoresek szama alacsonyabb, mint azoknal, akik mas tipusu vernyomas csokkent? szereket szednek. Ennek az lehet a magyarazata, hogy a tiazid diuretikumok nagy mertekben csokkentik a vizelettel tavozo kalcium mennyiseget. A tubulusok distalis reszeben a tiazidok gatoljak a natrium visszaszivodasat, ezzel novelve a kalcium?natrium cseret, ami vegs? soron a kalcium fokozott visszaszivodasat eredmenyezi. A tiazid tipusu diuretikumok ezen hatasat hasznaljak fel az oszteoporozis kezelesehez. [16]

Vesekovesseg [ szerkesztes ]

A vesek?kepz?des egyik kivalto oka lehet a vizeletben korosan megemelkedett kalcium mennyisege, melynek szamos oka lehet (taplalkozas, szels?seges dieta vagy a szervezet sohaztartasat zavaro betegseg). Az ilyen allapotot nevezik hiperkalciurianak , amelyben a vesekovek kepz?desenek csokkentese erdekeben tiazid tipusu diuretikumokat adnak a betegnek. [17]

Vesebetegseg [ szerkesztes ]

Ha a vesek valamilyen egyeb betegseg kovetkezmenyekent (a glomerulusok gyulladasos betegsege, cukorbetegseg , magas vernyomas, mergezesek ) eredeti funkciojukat nem kepesek teljes mertekben ellatni es ez az allapot rovidebb vagy hosszabb ideig fennall, a szervezet tovabbi romlasanak elkerulese erdekeben gyakran hasznalnak furoszemid diuretikumot. A furoszemid a tubulusokban a natrium visszaszivasanak gatlasaval noveli a tubulusok ozmotikus nyomasat. Ez utobbi, tehat a magas Na + -koncentracio pedig csokkenti a viz visszaszivasat, megnovelve a vizelet mennyiseget. [18]

Diuretikumok csoportositasa [ szerkesztes ]

A diuretikus gyogyszerek felosztasa tortenhet kemiai szerkezetuk alapjan ? melyet els?sorban a gyogyszerkemiai kutatas hasznal ?, es tortenhet hatasmechanizmusuk figyelembevetelevel, a klinikai terapias alkalmazas alapjan. Az alabbi felsorolas ez utobbi csoportositast koveti es az orvos- es gyogyszereszkepzesben rendszeresitett tankonyvek hatastani besorolasan alapszik. [19] [20] [21] [22]

A kifejtett hatas helye szerint a diuretikumokat ket nagy csoportba soroljuk:

  • Kozvetett uton (extrarenalisan) hato vizelethajtok
  • Kozvetlenul a vesere hato diuretikumok

Kozvetett uton (extrarenalisan) hato vizelethajtok [ szerkesztes ]

Viz [ szerkesztes ]

A viz egy lehetseges vizeletnovel? "szer" de nem tekinthet? valodi diuretikumnak, mert csak Na + -urit? szerek nevezhet?k annak (lasd diuretikumok definicioja). Mellekhatas nelkuli, a legfiziologiasabban hato vizhajtonak lehet tekinteni. Diurezist elerhetunk egyszer? vizivassal; megpedig minel kevesebb so (asvanyi so) van a vizben, annal gyorsabban urul ki a vesen at. Peldaul 1 liter desztillalt viz ivasa utan 4 ora alatt a viz 90%-a tavozik. Ugyanezt a mennyiseget ivovizb?l (csapviz) elfogyasztva a viz kicsit kevesebb, mint 80%-a hagyja el a veset 4 ora alatt. Ha fiziologias sooldatot (0,9%-os NaCl) iszunk, akkor a vizsgalt id?tartam alatt a folyadeknak csak harmada valasztodik ki. A szensavas asvanyvizek a tapcsatornabol altalaban gyorsabban szivodnak fel es urulnek ki, mint az ivoviz. [23]

A belb?l gyorsan felszivodo viz a verbe kerulve azt felhigitja, ezzel csokkentve a ver ozmotikus nyomasat. A ver higulasat a hipotalamuszban elhelyezked? receptorok (ozmoreceptorok) erzekelik es jelzest kuldenek a szervezet vizmerleg egyensulyat szabalyzo idegi kozpontoknak. A folyamat eredmenyekent a hipotalamuszban gatlodik a vizmerleg egyensulyt biztosito egyik faktor, az antidiuretikus hormon felszabadulasa. Ezzel lehet?ve valik a vese szabad vizeletkivalasztasa. [24]

A vizet idealis vizhajtonak lehet tekinteni abban az esetben, ha csak a vizelet terfogatanak novelese a cel, mint peldaul egyes gyogyszerek, szulfonamidok kicsapodasanak elkerulese a veseben, esetleg vesek?kepz?des megel?zese. Mergezesek nemelyikeben a viz a detoxikalas kiegeszit?je lehet. [25]

Ozmotikus hatasu diuretikumok [ szerkesztes ]

Ozmotikus diuretikumok azok a hatoanyagok, amelyek az ozmozis fizikokemiai jelenseget felhasznalva csokkentik a vesetubulusokbol torten? viz-visszaszivodast, ezzel novelve a vizelet mennyiseget. Elvileg nagy szamban leteznek vizelethajto elektrolitok (K + , Ca 2+ , Mg 2+ , SO4 2- ), melyeknek kielegit? ozmotikus hatasa klinikai felhasznalast tesz lehet?ve, es amelyeket a 20. szazadban el?szeretettel hasznaltak. Ma azonban a korszer? klinikai alkalmazasban a nem elektrolit termeszet? anyagok (mannit, glicerin , szorbit, karbamid ) hasznalatosak, amelyek nem zavarjak meg a beteg elektrolit haztartasat. [26] A nem elektrolit tipusu ozmotikus diuretikumokat intravenasan, tobbnyire infuzioban alkalmazzak. A keringes a vese glomerulusaiba juttatja ?ket, ahol szabadon filtralodnak es kerulnek a tubulusokba, ahol megvaltoztatjak az el?vizelet fiziologiasan normalis ozmotikus viszonyait. El?nyuk, hogy a tubulusokban nem reabszorbealodnak (nem kerulnek vissza a keringesbe), hanem az el?vizeletben maradva annak ozmolaritasat novelik, ezzel csokkentik a viz visszaszivodasat, es novelik a vizelet mennyiseget, vegul a vizelettel urulnek, tovabba, a tubularis vizvisszatartas a Henle-kacs leszallo szaraban er?teljesen csokkenti a Na + visszaszivodasat, vagyis noveli a kiurul? natrium mennyiseget. Az ozmotikus diuretikumok legf?bb klinikai alkalmazasi terulete a fennallo vagy fenyeget? akut veseelegtelenseg , amely sulyos traumas serulesek vagy m?teti beavatkozasok kovetkezteben alakulhat ki, mint: egesi serulesek, mergezesek, szivm?tetek stb. Az ozmotikus diuretikumok jol bevalt szerek mergezesekben is, peldaul barbituratok, szalicilatok a vizelettel valo gyorsabb kiurulesenek celjara. [1]

A klinikumban gyakrabban hasznalt ozmotikus hatasu diuretikumok:

Kolloidozmozisos nyomast novel? keszitmenyek [ szerkesztes ]

A plazmafeherjek olyan kolloidok, amelyek nagy koloidozmotikus nyomast letrehozva jelent?s mennyiseg? viz keringesben tartasara alkalmasak. Ezert normalis fiziologias korulmenyek kozott a ver plazmafeherjei nem elhanyagolhato mertekben hozzajarulnak az erpalya es az extracellularis ter kozott kialakulo folyadekegyensulyhoz. Plazmafeherjek hianyaban csokken a kolloidozmotikus nyomas es az erekb?l viz aramlik a szovetek koze az extracellularis terbe, ezzel odemat letrehozva, amelyet a nyirokkeringes nem kepes elszallitani.

Vese- es majbetegsegek, tovabba kronikus hasmenes vagy tartos ehezes kovetkezteben feherjevesztesen alapulo odema alakulhat ki a verpalyaban kialakult csokkent koloidozmozisos nyomas eredmenyekent. Ilyen esetekben feherjedus dieta mellett kolloid termeszet? szerek (albumin, dextran) intravenas alkalmazasaval az odema kezelhet?, a diurezis fokozhato. [24]

A klinikumban gyakrabban hasznalt, kolloidozmozisos nyomast novel? keszitmenyek:

Kozvetlenul a vesere hato diuretikumok [ szerkesztes ]

A karboanhidraz (KAH) szerepe a primer vizelet Na + -ionjainak reabszorbciojaban. Kozvetett modon ez az enzim felel?s a H + -ioknak az el?allitasaert, amelyek a primer vizeletben osszegy?lt Na + -ionokkal cserelnek helyet. A karboanhidraz-benitok ezt a folyamatot gatoljak

Karboanhidraz-gatlo (szensavanhidraz-gatlo) diuretikumok [ szerkesztes ]

A karboanhidraz-benito diuretikumok a 20. szazad masodik felenek meghatarozo gyogyszerei voltak, de jelent?seguk lassan csokkent, es ma mar ritkabban alkalmazzak ?ket, mert az ujabb es er?sebb hatasu szerek kiszoritottak ?ket az orvosi hasznalatbol. A gyogyszercsalad nehany kepvisel?je viszont (pl. acetazolamid) bizonyos betegsegek kezelesehez jelenleg is orvosi hasznalatban van. [27]

A karboanhidraz enzim a szervezet szamos sejtjeben, szoveteben el?fordulo, a szervezet sav-bazis egyensulyaban szerepet jatszo enzim. A veseben a karboanhidraz els?sorban a tubulusok proximalis szakaszanak falat kepez? sejtek belsejeben (citoplazmajaban), es kisebb mennyisegben azok sejtmembranjaban fordul el?. [28]

A karboanhidraz az alabbi spontan is vegbemen? reakcio felgyorsitasaert es az egyensuly fenntartasaert felel?s enzim:

CO 2 + H 2 O ? H 2 CO 3 ? H + + HCO 3 -

Az enzim jelent?sege abban van, hogy dont?en kozrem?kodik a glomerulusok fel?l a primer vizelettel erkez? HCO 3 - ionok keringesbe valo visszajuttatasaban. A HCO 3 - - ionok a ver sav-bazis egyensulyanak fenntartasahoz nelkulozhetetlenek. A vizelettel torten? tartos kiurulesuk az egyensuly tragikus kovetkezmenyekkel jaro felborulasahoz vezetne. Tovabba ez az enzim felel?s azoknak a H + -nak az el?allitasaert, amelyek a tubulus el?vizeleteben osszegy?lt Na + -al cserelnek helyet, annak erdekeben, hogy a natrium a szervezet szamara ne vesszen el. Ezert a karboanhidraz-gatlok vegs? soron a cseret akadalyozva kozvetetten novelik a vizelet Na + tartalmat. A vizelet megnovekedett Na + tartalma pedig ozmotikus nyomasnak engedve tobb vizet tart vissza a tubulusban, ezzel novelve a vizelet terfogatat. [29] A karboanhidraz-benitok mindket, a citoplazmaban es a sejtmembranban elhelyezked? enzimet reverzibilisen kepesek gatolni. Ez azt jelenti, hogy a gyogyszer kiurulese utan az eredeti fiziologias allapot helyreall, az enzim m?kodese normalizalodik. [30] A gyogyszerhatas eredmenyekent visszatartott H + hianya miatt a normalis korulmenyek kozott savas pH-ju vizelet a szensavanhidraz-benitok hasznalatakor alkalikus iranyba tolodik el. Tovabba a HCO 3 - -koncentracio emelkedik a vizeletben. [31]

Altalanos alkalmazas : A H + ? Na + ioncsere akadalyozasanak egyik legfontosabb kovetkezmenye, hogy Na + marad vissza a tubularis folyadekban, melyet vizdiurezis kiser. Els?dlegesen tehat diuretikumkent hasznaljak a karboanhidraz-benitokat. A kulonboz? szerkezet? karboanhidraz-benitok nem azonos mertekben gatoljak a vesetubulusban es a szervezet mas szoveteiben talalhato karboanhidrazt es ez terapias celra felhasznalhato. Egyes karboanhidraz-benitok hatasara csokken a szem belsejet kitolt? folyadek a csarnokviz ( humor aquosus ) termelese, ezert glaucomaban csokkentik a szem bels? nyomasat. Nem teljesen tisztazott mechanizmus szerint gatoljak az epileptikus gorcstevekenyseget, amelyet terapiasan ki lehet hasznalni. [31]

Mellekhatasok : A Na + - es vizdiurezis mellett szuksegtelenul K + -uritest is letrejon. Ennek oka, hogy a tubularis folyadekban a nagyobb koncentracioban kiurul? HCO 3 - anion miatt negativ potencialkulonbseg (azaz negativ toltesfelesleg) alakul ki, ami a K + fokozott lumeniranyu mozgasat eredmenyezi. A szervezet kaliumhianyanak elkerulesenek erdekeben K + -potlas szukseges. A karbonanhidraz legnagyobb mennyisegben a kering? vorosvertestekben talalhato, ahol az enzim nem szandekolt gatlo hatasa kovetkezteben a szovetek nehezebben adjak le a CO 2 -t es ezert acidozis johet letre. [31]

A gyogyszercsalad legismertebb tagjai:

?Csucshatasu” kacsdiuretikumok [ szerkesztes ]

Ebbe a hatastani csoportba tartozo szerekre jellemz?, hogy gyors, intenziv, de viszonylag rovid ideig tarto diuretikus hatast fejtenek ki. Nevuket onnan kaptak, hogy a tamadaspontjuk a Henle-kacs felszallo szaraban van, ahol gatoljak a Na + visszaszivodast, ezzel novelve a tavozo viz mennyiseget is. [m 3]

Mint ahogy arrol korabban szo esett, a vesetubulusok falat felepit? sejtek feladata a primer vizeletben talalhato elektrolitok es mas, a szervezet szamara nelkulozhetetlen vegyuletek visszajuttatasa a keringesbe. A tubulusok falat kepez? sejtek azonban funkcionalis kulonbsegeket mutatnak, nem egyforman m?kodnek. A primer vizelet a tubulusban el?re haladva mas biokemiai mechanizmus szerint m?kod? reabszorbcioval talalkozik, amelyet elter? szerkezet? diuretikumokkal lehet befolyasolni.

Fiziologias korulmenyek kozott a tubulusnak a Henle-kacs felszallo szara rendelkezik a legnagyobb NaCl-reabszorpcios kapacitassal, tehat innen kerul vissza a legtobb NaCl a verkeringesbe. Ebb?l kovetkezik, hogy ezen a szakaszon a reabszorbciot gatlo gyogyszerek er?teljesebb diuretikus hatast fejtenek ki, mint a tubulus mas reszeire hato vizelethajtok. [32]

Az intenziv diuretikus hatas azzal magyarazhato, hogy a Henle-kacs felszallo szaraban elhelyezked? sejtek sejtmembranjaban olyan feherje-csatornak (Na + ?K + ?2Cl - -szimporterek) helyezkednek el, amelyek segitik a NaCl visszaszivodasat. A csucshatasu diuretikumok ezeknek a szimportereknek a m?kodeset gatoljak, a vizeletben tartva ezzel a NaCl-ot. A vizeletben visszamarado NaCl ozmotikus hatasanak eredmenyekent a soval nagy mennyiseg? viz is tavozik. A vizelethajtas intenzitasara jellemz?, hogy peldaul a kacsdiuretikum Furosemid tartos (24 oras) alkalmazasanal 50?60 liter vizeleturitest is leirtak, amennyiben kozben a beteg folyadek es elektrolit utanpotlasat folyamatosan biztositottak. [33]

Altalanos alkalmazas : A csoportba tartozo szerek kemiai szerkezete elter?, ami arnyalt orvosi alkalmazast tesz lehet?ve. Igy alkalmazhatok odemak (akut tud?odema, agyodema, veseodema, szivelegtelenseg kovetkezteben kialakulo periferias odema, stb.) kulonboz? formainal. Adhatok magas vernyomasban is, de mas hatasmechanizmusu hatekonyabb szerek miatt alkalmazasuk fokozatosan hatterbe szorul. A mellekhataskent jelentkez? Ca 2+ -vesztes miatt felhasznalhatok az egyes rosszindulatu daganatok, vagy a mellekpajzsmirigy rendellenes m?kodese kovetkezteben kialakulo szisztemas hiperkalcemia kezelesere, amikor a verszerum kalcium szintje meghaladja a 2,65 mmol/l-t. Az etakrinsav szarmazekok (pl. indacrinon) adhatok hiperurikemia eseten, amikor a ver hugysav tartalma korosan emelkedett. [34]

Mellekhatasok : A terapias celt szolgalo NaCl urites mellett nemkivant mellekhatasok is jelentkeznek. A csucshatasu diuretikumok alkalmazasanal figyelembe kell venni, hogy hasznalatuk a ? Na+ urites mellett ? szuksegtelenul megnoveli a vizeletben a K + -kivalasztast is, tovabba a Ca 2+ - es az Mg 2+ -vesztes veszelye is fennall. Az ebbe a csaladba tartozo szerek egyszeri alkalmazasakor a K + -vesztes nem jelent?s, tartos szedesuk eseten azonban K + potlas szukseges.

A leggyakrabban hasznalt kacsdiuretikumok: [35]

Tiazidvazas es tiazidszer? diuretikumok [ szerkesztes ]

Tiazid alapvaz, amelyr?l a tiazidvazas diuretikumok a nevuket kaptak

A karboanhidraz-benito farmakonok nem kielegit? vizelethajto hatasa es mellekhatasaik arra osztonoztek a kutatokat, hogy a gyogyszercsaladot er?sebben hato molekulakkal b?vitsek ki. Bar az igy felfedezett tiazidok egy resze rendelkezik kaboanhidraz-benito tulajdonsaggal, a gyenge vizelethajto hatas az enzim gatlasatol fuggetlenul, mas mechanizmuson keresztul is letrejon. Ugyanakkor az ujonnan kifejlesztett tiazidok a korabban megismert karboanhidraz-benitokkal ellentetben els?sorban NaCl-t uritenek a vizelettel NaHCO 3 - helyett. Ezert tartos alkalmazasukkor nem kell szamolni a NaHCO 3 - vesztes miatt kialakulo acidozissal , mint mellekhatassal. A vegyuletek szerkezetuket tekintve tiazid vazat tartalmazo szulfonamidok . A tiazid gy?jt?nevet azert kaptak, mert az els? hatasos vegyuletek a benzotiadiazin szarmazekai voltak. A kutatas kes?bbi fazisaban szintetizalt, a tiazidokhoz hasonlo hatasmodu szerek mar nem is tartalmaznak tiazid vazat es szerkezetuk alapjan szulfonamidoknak kell tekinteni ?ket (SO 2 NH 2 -csoportot tartalmaznak). Ezert a megkulonboztetett tiazid szer? diuretikumok elnevezest kaptak es igy vonultak be a szakirodalomba. Vagyis elter? kemiai szerkezetuk ellenere hatastani alapon soroljak ?ket a tiazidokhoz. [36]

A hatasmechanizmusukban tobb, kulonboz? iranyu farmakologiai hatas egyszerre ervenyesul. A karboanhidraz gatlas csak nagy dozis alkalmazasakor alakul ki. A vese disztalis tubulusaiban kozvetlenul gatolni kepesek a Na + es Cl - visszaszivodasat, novelve azok koncentraciojat a vizeletben. E hatasnak koszonhet?en a szervezetben a somentes dietahoz hasonlo allapot jon letre, ami hipertonia kezelesere teszi ?ket alkalmassa. Az el?bbiekt?l elter? mechanizmus alapjan kepesek az erek tonusat kozvetlenul csokkenteni, ezzel fokozva a hipertonia kezeleseben hasznalt mas szerek hatasat. A tiazidok nagy el?nye, hogy a tapcsatornabol gyorsan szivodnak fel, konnyen adagolhatok, hatasuk 1?2 ora alatt kialakul. [37]

Altalanos alkalmazas : Igen alacsony dozisban csokkentik a vernyomast, ezert onmagukban vagy mas vernyomascsokkent? szerrel egyutt adva a legszelesebb korben hasznalt antihipertenziv gyogyszerek. Maj-, sziv-, vesebetegsegek kovetkezteben kialakult odema megszuntetesere kivaloan alkalmas es gyakran hasznalt szerek. A kalcium-visszatartas, mint mellekhatas alkalmassa teszi a tiazidokat a fokozott kalcium urites kovetkezmenyekent kialakulo, kalciumtartalmu vesek?kepz?des megel?zesere. Kalcium-visszatarto hatasa miatt csontritkulas kezelesere hasznalhato. [37]

Mellekhatasok : A mellekhatasaik mindegyike a folyadek- es az elektrolit-egyensuly megzavarasabol szarmazhat. Tipikus es leggyakoribb mellekhatasuk a K + vesztesb?l szarmazo es kialakulo hipokalemia. Ezert a tiazidokat K + -potlassal (kalium-tabletta) vagy K + -megtakarito diuretikummal egyutt alkalmazzak. A tiazidok nem jelent?s mertekben, de csokkentik a hugysavkivalasztast , ezert az arra erzekeny betegekben akut koszvenyes rohamot provokalhatnak. Novelik a verben az LDL-koleszterin es a trigliceridek koncentraciojat. A tiazidok gyakran novelik a vercukorszintet , es diabeteszt provokalhatnak. Ezert emelkedett vercukorszint meresekor figyelembe kell venni, hogy a beteg szedett-e tiazidokat. Tiazidok hatasara a verszerum kreatinin - es ureanitrogen -szintje emelkedhet. [37]

A leggyakrabban hasznalt tiazidok es tiazidszeru diuretikumok: [37]

A Na + -csatorna-gatlo diuretikumok hatasmechanizmusanak vazlata
Aldoszteron-antagonista gyogyszerek hatasmechanizmusa:
1. Az aldoszteron bejut a sejtbe
2. Komplexet hoz letre az aldoszteron-receptorral
3. A komplex a sejtmagban AIP termelest indukal
4. Az AIP megvaltoztatja a sejt anyagcserejet
5. Az AIP fokozza az ATPaz szinteziset a sejtben
6. Az AIP megnoveli az ATP termelest a mitokondriumban
7. Az AIP fokozza a Na + -csatornak bioszinteziset
8. A megnovekedett szamu natrium-csatorna tobb Na + -iont vesz fel a vizeletb?l
9. Felgyorsul a Na + exportja az intersticiumba
10. Felgyorsul a K + importja a sejtbe
11. Megn? a K + kiaramlas a vizeletbe
12. Az aldoszteron-antagonistak felfuggesztik az aldoszteron szabalyzo mechanizmusat

Kaliummegtakarito diuretikumok [ szerkesztes ]

A kaliumot megtakarito diuretikumok hatastani csoportjaba tartozo gyogyszerek kozos sajatossaga, hogy fokozzak a Na + -uritest, mikozben a K + -uritest ? jollehet kulonboz? hatasmechanizmus reven ? tobbe-kevesbe csokkentik. A hatasukat a vesetubulusok ugynevezett "kes?i" disztalis szakaszan, illetve disztalis szakaszt kovet? gy?jt?csatornakban fejtik ki. A K + -uritest gatlo hatas szels?seges esetben annyira kifejezett lehet, hogy kaliummergezes johet letre. [38] Ennek a tenynek szem el?l tevesztese miatt orvosi gyakorlatban mar halalesetek is el?fordultak. A disztalis kanyarulatos csatorna veget es annak folytatasat kepez? osszekot? gy?jt?csatornak luminalis falat (tehat a tubulus es a csatorna bels? falat) ket hamsejttipus burkolja, a gy?jt?csatornasejtek es a kozottuk elhelyezked? koztes hamsejtek. A ket sejttipus elettani funkcioja elter egymastol, de a csatorna legfontosabb funkciojaert, a Na + -reabszorpciojanak es K + -szekreciojanak vegs? szabalyozasaert egyuttesen felelnek, tovabba ezek a sejtek szabalyozzak a vizelet terfogatat, beallitjak annak vegs? ozmotikus koncentraciojat es kialakitjak a szervezet szamara a sav-bazis egyensulyt , tehat a szervezet homeosztazisanak fenntartasaert felel?s fontos teruletr?l van szo, amely diuretikus gyogyszerekkel jol befolyasolhato. [39]

Hatasmechanizmusuk alapjan az ide tartozo, kaliumot megtakarito diuretikumokat ket csoportba sorolja a gyogyszertan. [40]

1. ? Na + -csatorna-gatlo diuretikumok [ szerkesztes ]

A hamsejtek erkapillaris fel?li oldalan, a sejtmembranba agyazva ionpumpak talalhatok, amelyek a nagyobb koncentracio gradiens iranyaba, az intersticialis folyadekba juttatjak a primer vizeletb?l felvett Na + -t. A pumpa m?kodese energiaigenyes folyamat, amelyhez a kemiai energiat ATP biztositja. Innen a pumpa elnevezese Na/K-transzport ATPaz . A Na + -ionok kipumpalasa K + -ionok felvetelehez kapcsolodik, mely folyamatban 3 Na + eltavolitasat 2 K + felvetele kiseri. A sejt az elvesztett Na + -ionjait a lumen fel?li Na-csatornakon at a primer vizeletb?l potolja. Ennek kovetkezteben a lumen fel?li membran depolarizalodik, azaz kivul negativ toltes?ve valik, amit a sejtb?l a vizeletbe aramlo pozitiv toltes? K-ionokkal egyenlit ki a rendszer. Osszegezve tehat a folyamatban Na + kerul vissza a szervezetbe es K + urul a vizeletben. Az ebbe a hatascsoportba tartozo gyogyszerek a disztalis tubulus es a gy?jt?csatorna falat alkoto sejtek sejtmembranjaban elhelyezked? Na + -csatornara fejtik ki gatlo hatasukat. Mivel az ide tartozo vegyuletek nem gatoljak a karboanhidraz-enzimet, hatasmechanizmusuk a sejt Na+-csatornajanak kozvetlen gatlasaval magyarazhatok. A Na+ visszajutasanak gatlasa mellett masodlagos hataskent gatoljak a H + es K + vizeletbe jutasat is.

Altalanos alkalmazas: Ezeknek a gyogyszereknek a natrium-urit? hatasa relative gyenge, igy klinikai jelent?seguk a kalium visszatartasaban van. Ebb?l kovetkezik, hogy jol hasznalhatok hipokalemia megel?zesere, illetve annak kezelesere de vernyomascsokkentesre vagy odemak lecsapolasara gyenge hatasuk miatt nem alkalmasak. Klinikai szempontbol nagy jelent?seggel bir az a teny, hogy a kaliumot visszatarto hatas akkor is megmarad, ha mas, er?sebb hatasu diuretikumokkal kombinalva adjak. [37] Igy lehet kompenzalni peldaul a hidroklorotiazid kaliumurit? hatasat, amely a betegek 20%-anal mellekhataskent hipokalemiat okoz. [41]

Mellekhatasok: hiperkalemiat, azaz a ver kaliumszint emelkedeset okozhatjak, ezert ezeket a szereket nem ajanlatos egyutt adni mas K + -megtakarito diuretikummal, angiotenzinreceptor -gatlokkal, β-receptor-blokkolokkal, vagy nem szteroid tipusu gyulladascsokkent?kkel , peldaul indometacinnal . [37]

Na + -csatorna-gatlo diuretikumok legismertebb kepvisel?i:

2. ? Aldoszteron-antagonistak [ szerkesztes ]

Normalis fiziologias korulmenyek kozott a gy?jt?csatornakban kialakulo vegs? Na + es K + koncentraciot a mellekvesekeregb?l felszabadulo aldoszteron szabalyozza, beallitva ezzel a ver natrium-kalium egyensulyat, amely egy rendkivul kritikus resze a vesefunkcionak. Az aldoszteron a tubulusok falat alkoto hamsejtek citoplazmajaban talalhato aldoszteron- receptorokhoz kot?dik. Az igy letrejott aldoszteron-receptor komplex a citoplazmabol a sejtmagba jut, ahol a DNS specifikus szekvenciajahoz kot?dve, aldoszteron indukalta feherje (AIP) szinteziset inditja el. Az AIP sejtre gyakorolt biokemiai hatasanak nem minden lepese ismert, de osszessegeben elmondhato, hogy a Na + -ionok reabszorbciojat segiti, mikozben a K + - es H + -ionok tavozasa fokozodik. Az AIP legjelent?sebb ismert hatasa a sejtre, hogy fokozza az ATPaz szinteziset (noveli a szamat) a sejtben; megnoveli az ATP termelest a mitokondriumban, ezzel "uzemanyaggal" latva el a megnovekedett szamu ATPazt; es fokozza a Na + -csatornak bioszinteziset. Az ebbe a gyogyszercsoportba tartozo aldoszteron-antagonistak kot?dnek az aldoszteron-receptorokhoz, leszoritva onnan az aldoszteront, felfuggesztve ezzel az aldoszteron szabalyzo mechanizmusat. Ily modon tehat gatolni lehet a K + szekreciot es a Na + reabszorpciot. A natriummal jelent?s mennyiseg? vizelet is tavozik aldoszteron-antagonistak alkalmazasakor. [37]

Termeszetes alapu, novenyi eredet? vizelethajtok [ szerkesztes ]

Kozonseges boroka
Orvosi angyalgyoker
Tarackbuza
Petrezselyem

Az emberiseg mar ?sid?k ota hasznal gyogynovenyeket , melyek kozott igen nagy szamban talalhatok vizelethajtok. Ezek egy resze tulelte a szazadokat es a modern tudomanyos igenyeket is kielegitve a mai napig alkalmazasban maradt. Mivel ezek hasznalata sokszor orvosi ellen?rzes nelkul tortenik, hasznalatuk kell? korultekintest igenyel, mert hatoanyagaik vagy hatasuk modosithatja az orvosilag el?irt es alkalmazott mas gyogyszerek hatasat. Tovabbi problemat jelenthet, hogy a legtobb gyogynoveny hatoanyaganak pontos hatasmechanizmusa es mellekhatasa meg nem ismert, a hatoanyagtartalom szarmazasi helyt?l, talajtol, id?jarastol fugg?en valtozhat, ezert a tartos alkalmazasuknal ezt is figyelembe kell venni. [42]

Illoolajok : szamos illoolaj-tartalmu drogot regota hasznalnak hugyhajtonak, f?leg teanak elkeszitve. Hatasuk a vesetubulusok tobbe-kevesbe enyhe izgatasan alapszik, amiert az er?sebbek konnyen okozhatnak feherjevizelest . Emiatt tartos alkalmazasuk ep vese mellett is kell? ovatossagot igenyel. [43]

Kozonseges boroka ( Juniperus communis ): bogyotermese a gyogyszerkonyvi neven Juniperi fructus , amely 0,8% illoolajat ( Aetheroleum juniperi ) tartalmaz; onmagaban es mas diuretikus teakkal keverve gyakran hasznalt vizelethajto. [43] A Gyogyszerkonyvben (Ph. Hg. VIII.) [m 4] mindkett?, a borokabogyo es a borokaolaj is hivatalos novenyi drog (Ph. Hg. VIII.).

Orvosi angyalgyoker ( Angelica archangelica L. ): a zellerfelek csaladjaba tartozo gyogynoveny, amely f?szeres illatu illoolajat tartalmaz es amely feltehet?en felel?s a diuretikus hatasert. [43] A VIII. Magyar Gyogyszerkonyvben Angelicae archangelicae radix neven hivatalos drog.

Tarackbuza ( Agropyron repens ): hivatalos drogja a tarackbuza-gyokertorzs ( Graminis rhizoma ; Ph. Hg. VIII.) kovasav es illoolaj tartalmanak koszonhet?en f?zetkent enyhe vizelethajtonak hasznalhato. Tradicionalis hasznalata enyhe hugyuti fert?zesek kezelesere is kiterjedt. [43] A kozelmultban feltart farmakologiai hatasvizsgalatok arra engednek kovetkeztetni, hogy a rizomaban talalhato kumarsav-cetileszter hozhato osszefuggesbe a vizelettraktust fert?tlenit? hatasaval. [44]

Petrezselyem ( Petroselinum crispum ): 2?6% illoolajat ( Petroselini aetheroleum ) tartalmaz, amely er?s diuretikus hatassal rendelkezik. Bar az olaj a noveny minden reszeben el?fordul, a legmagasabb koncentracioban a termeseben ( Petroselini fructus ) talalhato. [43]

Orvosi lestyan ( Levisticum officinale ): gyogyszerkonyvekben hivatalos drogja a noveny gyokere ( Levistici radix ), amelyben 0,6-1% illoolaj talalhato, bizonyitottan vizelethajto hatassal bir. (Ph. Hg. VIII.) [45]

Mezei zsurlo ( Equisetum arvense ): 7% kovasavat tartalmaz. Medd? hajtasabol ( Equiseti herba ; Ph. Hg. VIII.) keszult f?zet el?segiti a hugysav kiuruleset a vizelettel, ezert evszazadok ota hasznaljak koszveny kezelesere. A glomerulusok izgatasaval fokozza a vizeletkepz?dest, emiatt vesehomok kimosasara is alkalmazhato, b? folyadekbevitel mellett. [43]

Tovises iglice ( Ononis spinosa ): az Europaban honos, lagyszaru, felcserje jelleg? gyogynoveny gyokere a gyogyszerkonyvi neven Ononidis radix (Ph. Hg. VIII.), ononint (isoflavon glikozid) tartalmazo f?zete kivalo vizhajto tulajdonsagokkal rendelkezik. [43]

Tea ( Camellia sinensis ): a noveny 0,02-0,04% teofillint tartalmaz, amely tobb mas, a keringesre kifejtett hatasa mellett szamottev? diuretikus hatassal is rendelkezik. A teofillin mellett koffein es teobromin is talalhato a tealevelben, amelyek fokozzak a vese verellatasat, novelve a glomerulusok vizelet-szekreciojat. [43] [46]

Kave ( Coffea arabica ): mindennapjaink kavejanak diuretikus hatasaert harom hatoanyag felel?s: a koffein , a teofillin es a teobromin , de koncentracioja miatt csak a koffeinnek van lenyegi diuretikus hatasa, amit a kave fajtajatol, szarmazasi helyet?l fugg?en a masik ket komponens kisebb vagy nagyobb mertekben kiegeszithet. A koffein altal kivaltott diuretikus hatast ovatosan kell megitelni, mert a kozponti idegrendszerre gyakorolt izgato hatasa miatt fokozodhat a nagyagykereg gatlo befolyasa a viz- es sohaztartas-kozpontokra es ennek kovetkezteben a veseerek akar sz?kulhetnek is, ami gatolja a diurezist. A teobrominnak es teofillinnek ilyen hatasa nincs. [43]

Aprocsalan ( Urtica urens ): a hivatalos drogja a levele ( Urticae folium ), amely bizonyitottan rendelkezik diuretikus hatassal. (Ph. Hg. VIII.) [45]

Gyermeklancf? vagy pongyola pitypang ( Taraxacum officinale ): Eurazsia mersekelt egovi reszein, igy Magyarorszagon is gyakori gyogynoveny. A zomeben kora tavasszal viragzo gyogynoveny gyokeret es levelet kora tavasszal gy?jtik es szaritjak. Teaja enyhen, de bizonyitottan hatasos diuretikum (Ph. Hg. VIII.) [47]

Amerikai t?zegafonya ( Vaccinium macrocarpon ): gyenge diuretikus hatasa mellett igazolt antiszeptikus hatassal is rendelkezik, emiatt hugyuti fert?zesek megel?zesere vagy kezelesere hasznaljak. [45]

Hibiszkuszvirag ( Hibiscus sabdariffa ): Afrika tropusi teruletein honos, de sokfele termesztett noveny drogjabol (Hibisci sabdariffae flos; Ph. Hg. VIII.) keszult tea igazoltan diuretikus hatasu es jelenleg az uj tipusu diuretikumok kutatasanak kozeppontjaban all. A diuretikus hatasa mellett Na + -urit? es vernyomascsokkent? hatasa is van, amihez K + -visszatartas tarsul. [48] Hatasat az aldoszteron folyadekter szabalyozasanak moderalasaval magyarazzak. [49]

Gorogdinnye ( Citrullus lanatus ): a termes husos, kaliumban gazdag, ledus belseje diuretikus hatasu. Mindemellett igazoltan gatolja a vesekovek kepz?deset. [50]

  • Orvosi lestyán
    Orvosi lestyan
  • Mezei zsurló
    Mezei zsurlo
  • Tövises iglice
    Tovises iglice
  • Tea
    Tea
  • Kávé
    Kave
  • Apró csalán
    Apro csalan
  • Gyermekláncfű
    Gyermeklancf?
  • Amerikai tőzegáfonya
    Amerikai t?zegafonya
  • Hibiszkusz virág
    Hibiszkusz virag
  • Görögdinnye
    Gorogdinnye

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. ↑ A diuretikum a diuretikosz gorog szobol ered, jelentese: ?vizeletkivalasztast segit?”.
  2. ↑ Regebben irodott szakirodalomban a szaluretikum elnevezes is el?fordul.
  3. ↑ Angol nyelv? szakirodalomban: loop diuretics vagy high-ceiling diuretics
  4. ↑ Ph. Hg. VIII. jelentese: A VIII. Magyar Gyogyszerkonyvben hivatalos novenyi drog.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b c Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 742?743. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  2. ↑ Szekeres L.: Orvosi gyogyszertan . Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 357. oldal ISBN 963-240-111-5
  3. ↑ Gyires K., Furst Zs.: A farmakologia alapjai , Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 277. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  4. ↑ a b Fonyo A.: Az orvosi elettan tankonyve , Medicina Konyvkiado Zrt., Budapest, 7. kiadas, 2014. 277?281. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
  5. ↑ Minneman, K. P. Wecker, L. W. : Brody's human farmacology; Molecular to Clinical , Elsevier Mosby, 4. kiadas, 1998. 163?171. oldal ISBN 0-323-03286-9
  6. ↑ Guba Ferenc: Orvosi biokemia . Budapest, Medicina, 1988. 2. kiadas, 474. oldal, ISBN 963 241 711 9
  7. ↑ a b c d Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology , Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadas, 307?347. oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0
  8. ↑ Guyton, A. G., Hall J. E.: Texbook of medical physiology , Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadas, 302-305. oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0
  9. ↑ Sherwood L.: Human physiology from cells to systems . Brooks/Cole Thomson Learning, Australia ? Canada ? Mexico ? Singapore ? Spain ? United Kingdom ? United States, 2001. 4. kiadas, 358. oldal. ISBN 0-534-56826-2
  10. ↑ Szekeres L.: Orvosi gyogyszertan . Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 342. oldal ISBN 963-240-111-5
  11. ↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 847?850. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  12. ↑ Balint P.: Orvosi elettan , Budapest, Medicina, 1972, 560?561. oldal.
  13. ↑ Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology , Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadas, 980-983. oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0
  14. ↑ Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical physiology . Elsevier, 3. kiadas, 2012. 1069. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3
  15. ↑ Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology , Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadas, 371?372. oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0
  16. ↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 1671?1672. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  17. ↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 746. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  18. ↑ Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology . New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadas, 523?524. oldal, ISBN 0-19-510024-7
  19. ↑ Szekeres L.: Orvosi gyogyszertan . Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 75?597. oldal ISBN 963-240-111-5
  20. ↑ Gyires K., Furst Zs.: A farmakologia alapjai . Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 97?993. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  21. ↑ Katzung B. G.: Basic and Clinical Pharmacology . Norwalk, Connecticut, Appleton & Lange 1995. 6. kiadas, 71?977 oldal, ISBN 0-8385-0619-4
  22. ↑ Ebadi M.: Pharmacology (A review with questions and explanations) 2. kiadas, 1993. Litle, Brown and Company, Boston, Toronto, London, 55-495. oldal, ISBN 0-316-20656-3
  23. ↑ Issekutz B., Issekutz L.: Gyogyszerrendeles . Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 425. oldal. ISBN 963 240 641 9
  24. ↑ a b Szekeres L.: Orvosi gyogyszertan . Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 363. oldal ISBN 963-240-111-5
  25. ↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 1749 oldal, ISBN 978-0071624428
  26. ↑ Katzung B. G.: Basic and Clinical Pharmacology. Norwalk, Connecticut, Appleton & Lange 1995. 6. kiadas, 242?243. oldal, ISBN 0-8385-0619-4
  27. ↑ Gyires K., Furst Zs.: A farmakologia alapjai , Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 279?280. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  28. ↑ Berg, J. M., Timoczko, J. L., Stryer, L.: Biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2012. 7. kiadas, 276?277. oldal, ISBN 9781429229364
  29. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology . Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 570?573. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  30. ↑ Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: Integrated Pharmacology . Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadas, 2002. 346-347. oldal. ISBN 0 7234 3221 X
  31. ↑ a b c Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 746?748. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  32. ↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 749?750 oldal, ISBN 0-07-142280-3
  33. ↑ Szekeres L.: Orvosi gyogyszertan . Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 370. oldal ISBN 963-240-111-5
  34. ↑ Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 749?753. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  35. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology . Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 584?585. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  36. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology . Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 593?596. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  37. ↑ a b c d e f g Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics . New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadas, 753?757. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  38. ↑ Szekeres L.: Orvosi gyogyszertan . Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 372. oldal ISBN 963-240-111-5
  39. ↑ Fonyo A.: Az orvosi elettan tankonyve , Medicina Konyvkiado Zrt., Budapest, 7. kiadas, 2014. 290?297. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
  40. ↑ Katzung B. G.: Basic and Clinical Pharmacology. Norwalk, Connecticut, Appleton & Lange 1995. 6. kiadas, 241?242 oldal, ISBN 0-8385-0619-4
  41. ↑ Gyires K., Furst Zs.: A farmakologia alapjai , Budapest, Medicina Konyvkiado Zrt., 2011. 2. kiadas, 286?289. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  42. ↑ Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: Integrated Pharmacology . Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadas, 2002. 617?619. oldal. ISBN 0 7234 3221 X
  43. ↑ a b c d e f g h i Issekutz B., Issekutz L.: Gyogyszerrendeles . Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 427. oldal. ISBN 963 240 641 9
  44. ↑ Beydokthi S.S., Sendker J., Brandt S., Hensel A.: Traditionally used medicinal plants against uncomplicated urinary tract infections: Hexadecyl coumaric acid ester from the rhizomes of Agropyron repens (L.) P. Beauv. with antiadhesive activity against uropathogenic E. coli. Fitoterapia 2017. Vol: 117, 22?27.
  45. ↑ a b c Yarnell E.: Botanical medicines for the urinary tract. World J Urol. 2002. Vol: 20, 285-293.
  46. ↑ Szekeres L.: Orvosi gyogyszertan . Budapest, Medicina Konyvkiado, 1980. 251?253. oldal ISBN 963-240-111-5
  47. ↑ Clare B.A., Conroy R.S., Spelman K.: The diuretic effect in human subjects of an extract of Taraxacum officinale folium over a single day. J. Altern Complement Med. 2009. Vol:15. 929-34.
  48. ↑ Nwachukwu D.C., Aneke E., Nwachukwu N.Z., Obika L.F., Nwagha U.I., Eze A.A.: Effect of Hibiscus sabdariffaon blood pressure and electrolyte profile of mild to moderate hypertensive Nigerians: A comparative study with hydrochlorothiazide. Niger J Clin Pract. 2015. Vol: 18. 762-770.
  49. ↑ Jimenez-Ferrer E., Alarcon-Alonso J., Aguilar-Rojas A., Zamilpa A., Jimenez-Ferrer C.I., Tortoriello J., Herrera-Ruiz M.: Diuretic effect of compounds from Hibiscus sabdariffa by modulation of the aldosterone activity . Planta Med. 2012. Vol:78. 1893-1898.
  50. ↑ Siddiqui W.A., Shahzad M., Shabbir A., Ahmad A.: Evaluation of anti-urolithiatic and diuretic activities of watermelon (Citrullus lanatus) using in vivo and in vitro experiments. Biomed Pharmacother. 2018. Vol:97. 1212-1221.
Az itt talalhato informaciok kizarolag tajekoztato jelleg?ek, nem min?sulnek szakvelemenynek . Gyogyszer szedese el?tt orvosi es/vagy gyogyszereszi konzultacio szukseges. A cikk tartalmat a Wikipedia onkentes szerkeszt?i alakitjak ki, es barmikor modosulhat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vizelethajto_gyogyszerek&oldid=26601740 ”