Szent Vitalianusz
(
latinul
:
Vitalianus
), (? ?
672
.
januar 27.
) volt a 76.
papa
a tortenelem folyaman
657
.
julius 30
-tol. 15 eves pontifikatusaval a kozepkor egyik leghosszabb ideig uralkodo egyhazf?je volt. Ezalatt az id? alatt sok minden megvaltozott a vilagban. Igy Italia politikai terkepe is atrendez?dni latszott, de ennel sokkal fontosabb, hogy Vitalianusz uralma alatt a
monotheletista
Konstantinapoly
is mas helyzetbe kerult. Ezen felul
Szent Peter
utodjanak meggy?lt a baja a klerussal
Ravennaban
, es az angol egyhaz ugyeivel is foglalkoznia kellett.
A
Liber Pontificalis
irasai nyoman ismerhetunk par eletrajzi adatot Vitalianusszal kapcsolatban. Ezek alapjan a
campaniai
Segni
varosaban szuletett, apjat Anastasiusnak hivtak. Egyebet viszont nem jegyeztek fel eleter?l, papi palyajarol a kronikak. Igy a legkozelebbi id?pont, amikor neve ismet felmerul a tortenelem lapjain
I. Jen? papa
temetese, illetve
657
.
junius 30-a
, amikor a megvalasztasa utan majdnem egy honappal
Romai egyhazmegye
puspokenek
szenteltek fel.
Az egyre labilisabb italiai politikai viszonyok miatt Vitalianusz folytatta el?dje politikajat, es kozeledni probalt a csaszarhoz. Igy tronra lepese utan par nappal koveteket kuldott
II. Konsztasz
csaszar udvaraba, hogy tajekoztassa ?t felszenteleser?l, es hogy felvesse a
monotheletizmus
koruli vitak rendezeset. Az uj egyhazf? nemcsak a vilagi elet vezet?jenek kuldott levelet, hanem Peter
patriarkanak
is, aki monotheletista tanokat kovetett. A bekulekeny uzenetet Konstantinapolyban szivesen fogadtak, es a csaszar levelben ismerte el a romai egyhaz primatusat es privilegiumait. Hogy bizonyitsa igaz hitet, egy arany boritasu, dragakovekkel kirakott
evangeliariumot
kuldott a papanak. Peter is valaszolt a levelre, bar sorai csak homalyosan utaltak a monotheletizmusra. Azt viszont vilagosan kifejtette, hogy hivatalaban elfogadja Vitalianus tanitasait, es a katolikus hitet. Tehat a monotheletizmusrol mindket fel hallgatott, es igy tobb ev utan helyreallhatott Roma es Konstantinapoly kozott a beke.
663
-ban a feljavitott kapcsolatok szemelyes meger?sitese es a
lombard
hadjarat vegett
II. Konsztasz
csaszar 12 napra Romaba erkezett. Az egykori csaszari varosban a klerus nagy tisztelettel fogadta Konstanst. A Vitalianusz vezette kuldottseg egeszen a hatodik merfoldk?ig ment ki a csaszar ele, es onnan egyutt vonultak a
Szent Peter-bazilikaig
. Itt a csaszar atadta fenyes ajandekait az egyhaznak. Vasarnap hatalmas pompaval erkezett meg a bazilikaba, ahol atadta aranyozott
palliumat
a papanak, majd reszt vett a Vitalianuszt altal celebralt szentmisen. A kovetkez? szombaton egyutt ebedelt az egyhazf?vel, majd masnap bucsuzoul reszt vett a szentmisen. A kronikak szerint a csaszar minden bronz alkotast elvitt a varosbol. Romabol
Szicilia
szigetere utazott, ahol serege mar joideje sanyargatta a nepet. Ezert
668
-ban valaki orvul meggyilkolta Konsztaszt.
Immar fordult a kocka, es nem a papanak volt szuksege a csaszari tamogatasra, hanem Vitalianusz segitette tronra
IV. Konsztantinosz
csaszart, Konsztasz fiat egy tronbitorloval szemben. Nem vitas, hogy a papa igyekezett megragadni az alkalmat, es megprobalta elerni, hogy Konstantin elitelje a monotheletizmust, es az
ortodox
hitet tamogassa. Az uj csaszar mar nem er?ltette atyja rendeletet a nyugati klerusra, es nem igazan foglalkozott az eretnek tanokkal sem, viszont Vitalianusz nem jarhatott teljes sikerrel. Megis az egyhazf? es az udvar kapcsolata jelent?s fordulopontot vett.
Vitalianusz pontifikatusa alatt nagy figyelemmel volt a kialakulo eszaki nagyhatalom fele,
Anglia
fele. A brit szigeteken az angolszasz es a brit klerus tobb ponton is ellentetben allt egymassal. A streaneshalchi (a mai
Witby
) zsinaton
Oswy
Northumbria
kiralya
ugy dontott, hogy a
husvet
unnepet Roma id?szamitasa szerint kell tartani. Emellett a
tonzura
alakjarol is allast foglalt.
664
-ben Oswy es
Egbert
,
Kent
kiralya ugy dontottek, hogy az altaluk kivalasztott Wighardot elkuldik Romaba, hogy az elhunyt
canterburyi
ersek
utodjanak maga a papa szentelje fel ?t. Azonban Wighard a szent varosban
pestisben
meghalt. Vitalianusz levelben megirta az angoloknak, hogy megfelel? es megbizhato embert fog kinevezni az
erseki
szekre. El?szor
Hadrianus apatot
szemelte ki a feladatra, azonban az apat visszautasitotta a papa felkereset, mondvan, hogy ? nem tartja magat alkalmasnak a feladatra. Igy esett Vitalianusz valasztasa egy kivaloan kepzett szerzetesre,
Tarsusi Theodoriusra
. Meg Romaban felszenteltek
Canterbury
ersekeve, es az
I. Gergely
altal megfogalmazott jogokkal is felruhaztak. A partatlan egyhazi vezet? nagyszer? megoldasnak mutatkozott a szigeteken.
A tavolban elert sikerek mellett Vitalianusznak eppen Italiaban kellett elszenvednie pontifikatusanak legnagyobb kudarcat. Maurus, a
ravennai
egyhazmegye erseke fuggetlenedni probalt az Apostoli Szentszekt?l. Amikor a papa felszolitotta, hogy orvosolja teologiai nezeteit es tulkapasait, Maurus megtagadta az engedelmesseget, es Ravennat Romatol fuggetlen egyhazmegyenek kialtotta ki. Az egyhazf?
kikozositette
Maurust az egyhazbol, de ez sem hasznalt, s?t a ravennai ersek vette a batorsagot, es kiatkozta Vitalianuszt. Ekkor meg II. Konsztasz csaszar uralkodott, aki azonnal Maurus partjara allt, es
palliumot
adott neki. Rendeletben fektette le, hogy Ravenna erseke a mindenkori bizanci csaszartol kapja meg a palliumot. A papa tehetetlen volt az ugyben.
A keleti egyhazak teruleten azonban sikerult ervenyesitenie primatusat, amikor Pal
metropolita
egy zsinaton jogtalanul megfosztotta hivatalatol Janost,
Kreta
puspoket. A kiebrudalt Janos megprobalta felvenni a kapcsolatot Romaval, de bebortonoztek. Valahogy megis sikerult megszoknie a keletr?l, es egyenesen Romaba ment Vitalianuszhoz. A papa azonnal levelet irt Palnak, hogy ervenytelenitse a zsinat donteseit, es ket diakonusat mentse fel hivatalabol, mert azok felszentelesuk utan megn?sultek. A csaszar elismerte a romai primatust az ugyben, igy a metropolitanak vissza kellett ultetnie Janost a puspoki szekbe.
Vitalianusz tevekeny pontifikatusa
672
.
januar 27-en
ert veget. Hamvait a Szent Peter-bazilikaban temettek el. Szentkent tisztelik, unnepet januar 27-en tartjak.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
|---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
|---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
|---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
|---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
|---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
|---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
|---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
|---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
|---|
|