Victorio
(
Black Range
,
Egyesult Allamok
,
1825
. korul ?
Tres Castillas
,
Mexiko
,
1880
.
oktober 14.
) (eredeti neven Bidu-ja, vagy Bedujat) a csirikava-apacsok csihenn aganak torzsf?noke volt a mai
Uj-Mexiko
teruleten. Huga es ?jobbkeze”
Lozen
volt.
1862
-ben csatlakozott
Mangas Coloradashoz
, akit?l a halala utan atvette csapatai vezeteset es az
apacs haboruk
egyik kiemelked? alakja lett.
1880
-ban
Mexikoban
vesztette eletet, a mexikoi
Joaquin Terrazas
csapatai elleni harc soran.
Victorio, az
apacs haboruk
egyik torzsf?noke, 1825 korul szuletett, valoszin?leg az
uj-mexikoi
Black Range
kornyeken. A keleti csirikava-apacsok torzseben nevelkedett, akik Warm Springs-i, vagy mimbreno-apacskent is ismeretesek. Gyermekkorarol es ifjusagarol keves ismerettel rendelkezunk. A
19. szazadi
eszak-mexikoi legenda szerint reszben
mexikoi
szarmazasu volt, de ezt az allitast a torteneszek elvetettek. Az 1850-es evekben
Nanaval
es
Geronimoval
portyazott
Mexiko
eszaki reszein.
1862
-ben Victorio csatlakozott
Mangas Coloradas
csapataihoz. Ezt kovet?en nemcsak mexikoi portyakat vezettek, hanem a teruletukre egyre nagyobb szamban beozonl? feher telepeseket is megtamadtak. Amikor
1863
januarjaban Mangas beketargyalasokat kezdemenyezett az
Egyesult Allamok Hadseregevel
, feher (t?zszuneti) zaszlo alatt indult a veluk valo talalkozora. Ennek ellenere Mangast az amerikaiak elfogtak es
1863
.
januar 18-an
kivegeztek.
Mangas 1863-ban bekovetkezett halala utan Victorio lett a torzs vezet?je es egy kb. 300 f?s csapatot szervezett keleti csirikavakbol es meszkalerokbol az amerikaiak elleni ellenallas celjabol. Az
amerikai
tisztek jo vezet?nek es taktikusnak tartottak.
1869
-ben csapataival az
uj-mexikoi
Fort Craig mellett utotte fel a taborat, az uj,
Ojo Caliente
mellett epul? rezervatum befejezesere varva.
1870
-ben Victorio 500 mimbreno, mogollon es meszkalero tarsaval egyutt letelepedett az Ojo Caliente Rezervatumban, ami 15 merfoldre talalhato a mai
Monticellotol
.
Az els? id?kben az
apacsok
elegedettek voltak, szamuk 3000 fole emelkedett. Azonban a kormany altal biztositott szallitmanyok nem voltak elegend?ek a megelhetesukhoz, igy nemsokara portyazasra kenyszerultek. Rovid id? elteltevel ?ket hibaztattak a kornyez? teruleteken elkovetett osszes fosztogatasert, amit tulajdonkeppen a mexikoi banditak kovettek el.
1871
-ben a hadsereg javasolta atszallitasukat a
Tularosa Valleybe
. Itt
1872
aprilisaban uj rezervatumot letesitettek. Juniusra Victorio es kb. 450 apacs erkezett ide, de a tobbiek csatlakoztak az
arizonai
csirikavakhoz.
1874
nyaran a megmaradt apacsok visszaterhettek
Ojo Caliente
teruletere.
1877
.
aprilis 20-aig
viszonylag bekesek maradtak. A betelepul? feherek nagy szama miatt azonban az amerikai kormany az arizonai San Carlos Rezervatumba rendelte ?ket. Victorio tiltakozott a megm?velt, aratas el?tt allo teruletek hatrahagyasa ellen, de vegrehajtotta az amerikaiak koveteleset.
Cochise
torzsf?nok fia,
Taza
pedig
Arizonaba
vezette torzset. Hivatalosan
1877
majusaban zartak le az Ojo Caliente-i Rezervatumot.
San Carlosban
embertelen korulmenyek vartak rajuk.
Poinsenay
, egy masik apacs vezet?, mexikoi teruleteken vezetett portyakat. Amikor sikereir?l beszamolt Victorionak, akkor ?
Locoval
es tobb szaz apaccsal szinten megindult Mexiko fele. Ezt kovet?en Victorio egy harom even keresztul tarto rabloportyaba kezdett Mexiko,
Texas
es Uj-Mexiko teruleten. Texasban f?leg a Fort Davis es
El Paso
kozotti teruleten portyazott, id?nkent pedig a deli iranyban talalhato Mexikoban. Texasban az
Edward Hatch
ezredes parancsnoksaga alatt allo 9. amerikai lovasezred, illetve a
Benjamin Grierson
alezredes altal iranyitott 10. lovasezred vette uldoz?be. Ez utobbi Fort Conchoban, a mai
San Angelo
kozeleben allomasozott, de atiranyitottak Fort Davisbe, a Victorio elleni vegs? hadjarat idejere. Megjegyzend?, hogy Hatch ezredes korabban levelben jelezte
Philip Sheridan
tabornoknak, hogy az apacsok ehezni fognak, ha nem hagyhatjak el a rezervatumot vadaszat celjabol. Ez Sheridant hidegen hagyta. A hadsereg feladata lett volna az apacsok vedelme is, mivel sokan sportbol vadasztak rajuk. Egyesek pedig abbol eltek, hogy indian skalpokat adtak el a mexikoi kormanynak. A ferfiak
skalpjaert
50 dollart, a n?keert 25 es a gyermekekeert 10 dollart fizettek.
Grierson alezredes els?, Victorio felkutatasara inditott expedicioja soran csapatait egy 1500 merfoldes eredmenytelen hajszara vezette. Az amerikaiak szerint Victorio kovette el az 1880 aprilisaban bekovetkezett
almai meszarlast
, melyben feher telepeseket raboltak ki es nehanyat kozuluk megoltek. Grierson
1880
.
majus 20-an
visszatert Fort Conchoba, hogy katonait pihentesse a kutatas folytatasa el?tt. Juliusban visszarendeltek a Fort Davist?l delre talalhato teruletekre. A hadjarat soran a Fort Quitmanban allomasozo csapatok segitettek.
1880 nyaran Victorio tobbnyire a
nyugat-texasi
Quitman, Carrizo, es Guadalupe-hegysegben utott tabort. Amikor
Benjamin Grierson
tudomasara jutott kora augusztusban, hogy Victorio eszak fele indult a
Rio Grande
folyotol a
Guadalupe-hegyseg
iranyaba, akkor csapatait ide vezenyelte. Ugy allitotta fel katonait, hogy a hegyseg az indianok es sajat seregei kozott legyen. Azt remelte, hogy csapdaba csalhatja ?ket
Rattlesnake Springsnel
. Grierson csapatai sikeresen felvettek a harcot az
apacsokkal
a
Sierra Diablo-hegysegben
es Rattlesnake Springsnel, ahonnan egy haromoras kuzdelem utan az indianok nyugat fele menekultek, a
Carrizo-hegyseg
iranyaba es innen tovabb Mexikoba. Grierson az ?sz hatralev? reszeben sikertelenul probalt az apacsok nyomara bukkanni. Vegul visszatert a Fort Conchoba. A
Texasi Ranger Hadosztaly
id?szakonkent szinten reszt vett a Victorio ellen inditott hadjaratban.
James B. Gillett ranger jelentette, hogy George W. Baylor hadnaggyal, tizenket rangerrel es kb. 100 civil szemellyel kilovagolt Victorio felkutatasa celjabol es behatolt Mexiko teruletere
1880
szeptembereben. Gillett elmondasa szerint a rangereket vegul
Joaquin Terrazas
ezredes kiutasitotta Mexikobol. Terrazas ismert indianvadasz es egyben a
Chihuahuai Allami Milicia
parancsnoka volt, aki szinten Victorio nyomaban volt. 1880 oktobereben Terrazas es onkentesei a mexikoi hegyvidekes teruletekre kovettek az apacsokat. Victorio gyakran hasznalta menedeknek ezt a teruletet, ami
Tres Castillas
neven ismeretes. 1880. oktober 14-en (egyes forrasok szerint 15-en) Terrazas es helyettese
Juan Mata Ortiz
bekeritette es lemeszarolta Victoriot es harcosait. Csak n?k es gyermekek eltek tul az osszecsapast. ?k az elkovetkez? nehany evet
Chihuahua Cityben
toltottek fogsagban.
Jelent?sebb esemenyek es harci tevekenysegek
[
szerkesztes
]
1879
.
szeptember 4.
,
Ojo Caliente
,
Arizona
Nem sokkal a
San Carlos Rezervatumbol
valo kitorese utan Victorio es csapata lecsapott Hooker szazadosra es a 9. lovasezred ?E” szazadara. Ennek soran 46 lovat zsakmanyoltak. Az osszecsapas eredmenyekent 5 amerikai katona vesztette eletet. Victorio elmenekult.
1879
.
szeptember 10.
Ez alkalommal 9 telepes esett aldozatul Victorio tamadasanak. Egyeb apacs csoportok is csatlakoztak a harchoz. A 9. lovasezred osszes szazada a helyszinen tartozkodott
apacs
es
navaho
felderit?kkel, azonban mindig lepeshatranyban voltak.
1879
.
szeptember 16.
,
Black Range-hegyseg
,
Uj-Mexiko
Victorio t?rbecsalta es megtamadta Dudley alezredest, Dawson szazados ?B” szazadat es Hooker ?E” szazadat. Beyer szazados es Hugo hadnagy ?C” es ?G” szazadai erkeztek a megmentesukre. Egynapos harc utan megsz?nt a kuzdelem. 5 katona, 3 felderit? esett el es 32 lo pusztult el a csata soran.
1879
. november,
Candelaria-hegyseg
,
Mexiko
Victorio es harcosai rajtautottek 15 mexikoi civilen, akik
Carrizalt
elhagyva marhatolvajok utan kutattak. Az osszecsapas soran a
mexikoiak
eletuket vesztettek. Hasonlo sorsra jutottak azok is, akiket kes?bb tarsaik keresesere kuldtek. A mexikoi kormany surgonyben ertesitette az amerikai hadsereg helyi parancsnokat, hogy Victoriot uldozik es ennek hatasara varhato a
Texasba
valo visszaterese.
1880
.
januar 9-et?l
majusig
Morrow ?rnagy, aki atvette a hadm?veletek iranyitasat
Uj-Mexiko
deli reszen a 9. lovasezred katonait szamos alkalommal Victorio ellen kuldte ebben az id?szakban. A legtobb esetben Victorio csapatai legy?ztek a katonakat. Neha gyorsan veget ertek a harcok, neha viszont napokig kuzdottek.
1880
. majus
Sheridan tabornok Grierson ezredes 10. lovasezredet megbizza a Victorio elfogasaban valo segitsegnyujtassal. Grierson
Mexiko
helyett
Texasban
varta Victorio portyait. Valtoztatott taktikajan is. Victorio uldozese helyett a
kanyon
atjarokban es itatohelyeken helyezett el ?rseget.
1880
.
majus 12.
,
Bass Canon
, Fort Davist?l nyugatra
Nyolc meszkalero harcos megtamadott egy vasuti kocsit. Ket telepes elhalalozott es kett? megsebesult. Carpenter szazados a 10. lovasezredt?l a ?H” szazaddal a Rio Grande hataraig uldozte ?ket. Meg volt rola gy?z?dve, hogy az indianok Victoriohoz akartak visszaterni.
1880
. julius,
Eagle Springs
,
Texas
Henry Flipper
hadnagy volt az els? fekete tiszt az
Egyesult Allamok Hadseregeben
es a
West Point
Katonai Akademian is. 98 merfoldet lovagolt 21 ora leforgasa alatt, hogy Gillmore szazadost ertesitse Victorio el??rsenek megjeleneser?l. Az informaciot tovabbitottak Grierson ezredesnek, aki arra szamitott, hogy Victorio
Eagle Springs
fele veszi az iranyt.
Katonai 68 merfoldet meneteltek 24 ora alatt, hogy megel?zzek Victoriot. Csalodasukra Victorio eszaknyugat fele fordult
Rattlesnake Springs
iranyaba. Aznap ejjel 60 merfoldet tettek meg, hogy ?k is odaerjenek.
1880
.
augusztus 6.
,
Rattlesnake Springs
,
Texas
Viele szazados atvette a 10. lovasezred ?C” es ?G” szazadanak vezeteset, mikozben Victorio megerkezesere vartak. Delutan ez be is kovetkezett. Victorio csapatai gyanutlanul kozeledtek a kelepce fele. Masodpercekkel a t?zparancs kiadasa el?tt Victorio megerezte a veszelyt es megallitotta harcosait. Mikor a katonak elkezdtek tuzelni, az indianok gyorsan l?tavolsagon kivulre kerultek. Mivel szuksege volt a vizre es azt hitte, hogy keves katonaval all szemben, Victorio tamadasba lendult. Carpenter a ?B” es ?H” szazadokkal ellentamadasba ment at, atmenetileg megallitva az indianok el?renyomulasat. Id?kozben Victorio egy er?sebb egysege lecsapott a hadsereg kocsijaira, melyek utban voltak Rattlesnake Springs fele. A kocsikat sikerult visszaverniuk. Victorio harcosai ismetelten megrohamoztak a katonakat, hogy elerjek a vizet. Vegul, mikor majdnem besotetedett egy utolso kiserletet tettek. Ennek sikertelensege miatt Victorio elmenekult, a katonak pedig uldoz?be vettek. Ezt kovet?en nem kerult sor tobb osszecsapasra. Addigra az osszes hagot es vizlel?helyet katonak leptek el.
1880
.
augusztus 9.
Victorio ellato taborat felfedeztek. ?rei meghatraltak, 25 marhat, szaritott marhahust es sok egyeb allatot hatrahagyva.
1880
.
augusztus 11.
Az amerikai katonak Carpenter es Nolon szazadosokkal ratalaltak Victoriora es a harcosaira. Uldoz?be vettek ?ket. Ennek soran Carpenter szazadanak lovai kifaradtak, igy Nolon csapatai egyedul folytattak a hajszat. Victorio csapatai atkeltek a
Rio Grande
folyon es eljutottak Mexikoba, miel?tt Nolon csapatai utolertek volna ?ket. Victorio ismet megmenekult. Nem sokkal ezt kovet?en a mexikoi kormany engedelyezte az amerikai csapatoknak, hogy
Mexiko
teruletere lepjenek. Kozos celjuk az volt, hogy Victoriot elve vagy halva el?keritsek.
1880
.
oktober 4.
A 10. lovasezred tiz szazadat Mexikoba vezenyeltek a Rio Grande folyohoz, hogy megakadalyozzak Victorio
Texasba
valo visszatereset. A 10. lovasezred es
Joaquin Terrazas
ezredes csapatai ratalaltak Victorio buvohelyere. Ot nappal kes?bb a mexikoi kormany kozolte az amerikai csapatokkal, hogy tovabbi jelenletuk Mexikoban szuksegtelen. Az amerikaiak tiltakozva tavoztak. Grierson ezredes engedelyt kert a visszateresre, azonban ezt Sheridan megtagadta t?le.
1880
.
oktober 14.
, Tres Castillos-hegyseg,
Mexiko
Terrazas ezredes es csapatai korbevettek Victorio taborat es tamadasba lendultek. Napfelkelte el?tt eld?lt a csata sorsa. Victorio es 60 harcosa, valamint 18 n? es gyermek esett el a harcok soran. 68 n?t es gyermeket hadifogsagba vetettek.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]