Veszprem
Fentr?l, balrol jobbra: a veszpremi var , a varkapu, varoshaza, a nagypreposti palota es Szentharomsag ter a katedralissal
Veszprem cimere Veszprem zaszlaja
Becenev: a kiralynek varosa
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Kozep-Dunantul
Varmegye	Veszprem
Jaras	Veszpremi
Jogallas	megyeszekhely , megyei jogu varos
Polgarmester	Porga Gyula ( Fidesz - KDNP ) [1]
Iranyitoszam	8200
Korzethivoszam	88
Testvertelepulesei	Lista Tirat Carmel Bottrop Passau Ottignies-Louvain-la-Neuve ?amberk Treptow-Kopenick Haszkovo Fresagrandinaria Senftenberg Nyitra Tarnow [2]
Nepesseg
Teljes nepesseg	56 777 f? (2023. jan. 1.) [3]
Neps?r?seg	475,9 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	266 m
Terulet	126,9 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 47° 06′ , k. h. 17° 55′ 47.1 , 17.916666666667 47.100000°N 17.916667°E Koordinatak : e. sz. 47° 06′ , k. h. 17° 55′ 47.1 , 17.916666666667 47.100000°N 17.916667°E
Veszprem Pozicio Veszprem varmegye terkepen
Veszprem weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Veszprem temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Veszprem ( nemetul : Wesprim vagy Weißbrunn , latinul : Vesprimi , szlovakul: Vesprem , szlovenul : Belomost ) megyei jogu varos a Kozep-Dunantul regioban, Veszprem varmegye megyeszekhelye es a Veszpremi jaras szekhelye. Egyetemi varos, a kiralynek varosa . 2023 -ban az Europa kulturalis f?varosa cimet is viseli. Magyarorszag egyik legregebben alapitott varosa, szinte egyid?s az allammal. Legvonalban a Balatontol 11 km-re, Szekesfehervartol 40 km-re, Budapestt?l pedig 97 km-re fekszik, a Bakony deli reszen.

Anonymus ( III. Bela kiraly jegyz?je) irasai szerint, itt akkorra mar allt egy var , mely valoszin?leg egy 9. szazadi frank er?d lehetett, amikor a magyarok el?szor elfoglaltak a teruletet. A veszpremi, esztergomi es szekesfehervari varak voltak a legkorabbi magyar k?varak, melyeket mar Geza f?herceg uralkodasa idejen epitettek, amikor a foldvarak meg sokkal gyakoribbak voltak.

Veszprem varosanak fontos vallasi szerepe volt abban a harcban, hogy a keresztenyseget hivatalos vallassa tegye a Magyar Kiralysag teruleten. I. Istvan gy?zte le legf?bb ellenfele, Koppany pogany seregeit a varos kozeleben. A varos 1009 -ben Magyarorszag els? puspoki szekhelyeve, 1993 -ban pedig egyik erseki szekhelyeve valt. Ezen kivul a varos lett az azonos nev? Veszprem varmegye szekhelye, mely a Magyar Kiralysag egyik legregebben alapitott varmegyeje volt.

I. Istvan kiraly Veszprem varosat es birtokait felesegenek, Gizella kiralynenak ajandekozta, innent?l kezdve pedig a varos a mindenkori magyar kiralyne birtoka lett. A Magyar Kiralysag kiralyneit evszazadokon keresztul a veszpremi puspok koronazta meg. Innen ered a varos beceneve, a " kiralynek varosa " elnevezes. Az 1294 -es evben Fenenna kiralyne er?sitette meg azt a kivaltsagot, miszerint a kiralynenak joga van begy?jteni a Veszprem varmegyei templomok adomanyait.

Veszprem rendelkezett a Magyar Kiralysag els? egyetemevel. A hallgatok tobb evszazadon keresztul tanultak itt jogot es m?veszetet. Vegul az egyetemet t?zvesz pusztitotta el 1276 -ban, mikor Csak Peter betort a varosba es szuntette meg a Veszpremi Egyhazmegyet . A varos a 20. szazadban valt ismet egyetemi varossa.

A varos az 1526 -os mohacsi csata utan 1684 -ig folyamatosan gazdat cserelt az osztrakok es az oszmanok kozott. A torok 1552 -ben kifosztotta, bar nem tudta fenntartani a megszallast: a Balatontol eszakra fekv? videk a Magyar Kiralysag resze maradt. A varos kes?bb a Habsburg Birodalom , majd 1867 utan az Osztrak-Magyar Monarchia resze lett.

Roviddel a masodik vilaghaboru vege el?tt Veszpremet a 3. Ukran Front szovjet csapatai foglaltak el 1945 . marcius 23 -an a becsi offenziva soran. A nagy folennyel nyugat fele halado szovjet egysegek sulyos csatakat vivtak a Wiking es a Hohenstaufen SS hadosztalyaival szemben. A varnegyed szerencsesen elkerulte a haboru karositasait. A varost ert bombatamadasok kovetkezteben keletkezett lakoepuletkarok enyhitese erdekeben a var epuleteinek jelent?s reszet lakoepuletekkent hasznaltak.

Nagy odaadassal es a reszletekre valo odafigyelessel a varost 1945 es 1953 kozott szinte az eredetihez hiven teljes pompajaban ujjaepult. 2023 -ban Temesvar es Elefszina mellett Veszprem Europa kulturalis f?varosa.

Fekvese [ szerkesztes ]

Idezet a varos fekveser?l [ szerkesztes ]

? Istvan, Gizella ?si vartan, mogottuk volgyhid: k?szivarvany. Bakony szeleb?l ? almodni se merned ? arany harangszo himez, misekelmet. Itt a domb a volgybe, volgy a dombra, kis utcak szoknek k?vadonba. Tagas terek sikatorok felett, foldszintbe ful hegymaszo emelet. F?zsuttogas a locska Seden. ” ? Kemeny Geza : Veszpremi anziksz

A kiralynek varosa a Sed patakot ovez? dombokon es volgyekben terul el, harom kistaj talalkozasanal: eszakrol, eszaknyugatrol a Bakony hegyvonulata, delr?l a Balaton-felvidek , keletr?l pedig a sik Mez?fold eszaknyugati nyulvanya altal hatarolt, atlagosan 270 m tengerszint feletti magassagu Veszpremi-fennsik teruleten. Ez a kozponti helyzet jelent?s szerepet jatszott a varos kialakulasaban es a tortenelem soran betoltott tarsadalmi-gazdasagi szerepeben, jelent?segeben.

Veszprem a legmagasabban fekv? megyeszekhely: felszine atlagosan 260-270 meterrel talalhato a tengerszint folott. A varosba erkez? els? benyomasa egy hegyek felkarejaval olelt (fenn)sik-videki varos kepe, amely aztan a kozpont fele kozeledve markansan megvaltozik. A Sed patak meanderszer? kanyargasaval a fennsikot feldarabolja, s a varoson belul nem ritkan 30?40 meteres szintkulonbsegeket alakitott ki. Az ilyen modon eldarabolodo teruletek varosreszeket alkotnak, melyeket a Sed es mellekvizfolyasainak melyvonulatai valasztanak el. A szintkulonbsegek kulonosen szembet?n?ek a Sed-volgy deli es keleti oldalan, ahol az eszaknyugati szelek munkajanak is koszonhet?en meredek dolomitsziklak tornek a magasba.

Megkozelitese [ szerkesztes ]

Veszprem Budapest fel?l kozuton az M7-es autopalyan , majd Szekesfehervarnal a 8-as f?utra leterve erhet? el a leggyorsabban. Gy?r fel?l a 82-es , Graz - Kormend fel?l a 8-as, Balatonfured fel?l a 73-as uton , Tapolca fel?l a 77-es f?uton kozelithet? meg. Alsobbrend? utak kozul erinti Veszprem teruletet a Balatonalmadira vezet? 7217-es ut es az Alsoorsre vezet? 7219-es ut .

Vonattal a 20on vagy a 11on erhet? el. A korabbiakban ? f?kent balatoni turistak altal ? kedvelt Alsoors?Veszprem-vasutvonalat 1969-ben megszuntettek, majd felszamoltak.

Tortenete [ szerkesztes ]

B?vebben: Veszprem tortenete

A mai Ujtelep varosresz nyugati reszen mar az i. e. 5. evezredben nagy kiterjedes? neolitikus telepules allt. Bar a romaiak valoszin?leg nem telepedtek le a varos teruleten, annak hataraban, Gyulafiratotnal villat, Balacan pedig Caesariana neven villagazdasagot hoztak letre.

Veszprem vara az esztergomi es szekesfehervari varakkal egyutt egyike volt legkorabbi varainknak, Geza koraban mar biztosan letezett, de egyes feltevesek szerint mar a honfoglalas el?tt is allt. Bar a hagyomany szerint Veszprem 7 dombra (Varhegy, Benedek-hegy, Jeruzsalem-hegy, Cser-hat, Temet?-hegy, Galya domb es a Kalvaria-domb) epult, valoszin?bb, hogy a volgyekben valo megtelepedes id?ben megel?zte a dombok beepuleset. A var es a kozepkor elejen meg onallo var koruli falvak (?szegek”) az evszazadok soran egyetlen telepulesse olvadtak ossze.

A varos neve a szlav bezprem szobol ered, ami koznevkent nyelveszek szerint ?egyenetlent”, ?dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprem termeszeti adottsagaira. Az is lehet azonban, hogy a varos neve szemelynevi eredet?. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. Istvan unokaoccser?l ( Geza lanyanak gyermeker?l), Bezprym lengyel fejedelemr?l kapta a nevet. Bezprym ? miutan apja, Boleszlav lengyel kiraly, anyjaval egyutt eluldozte ? Magyarorszagon telepedett le, ahol tobb megyere kiterjed? hercegi uradalommal rendelkezhetett, es ennek resze lehetett a korabeli veszpremi varispansag is. A kor szokasa szerint igy a varos els? ispanjarol, azaz rola kaphatta nevet. ^[4]

Veszpremnek fontos szerepe volt a keresztenyseg bevezeteseert vivott harcban is, I. Istvan itt gy?zte le Koppany seregeit. A varos az els? puspoki szekhely az orszagban ( 1001 -t?l vagy 1002 -t?l), 1993 -tol erseki szekhely. Veszprem varmegye volt az egyik legkorabban megszervez?dott varmegye. A varos I. Istvan felesegenek, Gizellanak a kedvenc tartozkodasi helye volt; kes?bb evszazadokon at a veszpremi puspokok koronaztak meg a magyar kiralynekat, es viseltek a kiralyne kancellarjanak cimet.

A tatarjaraskor a var ellenallt a tamadasoknak, es bar 1276 -ban es 1380 -ban is megrongalodott, mindig kijavitottak es fejlesztettek. Veszprem viragkorat a reneszansz m?veltseg? Vetesi Albert puspoksege ( 1458 ? 1486 ) jelentette.

A 16. szazadban a varosra sotet evtizedek koszontottek. A torokkel szemben nem volt kepes nagymertek? ellenallasra, igy tortenhetett, hogy 1552 es 1683 kozott osszesen tizszer cserelt gazdat. A var koruli telepulesreszek elneptelenedtek, a lakossagot megosztottak a reformacio es az ellenreformacio ellentetei. A Rakoczi-szabadsagharcban a kurucok melle allo Veszpremet a Sigbert Heister vezette csaszari csapatok 1704 -ben kegyetlenul feldultak.

A 18. szazadot es a 19. szazad elejet bekes fejl?des jellemezte. A varos, f?leg gabonapiacanak koszonhet?en, a Kozep-Dunantul kereskedelmi kozpontjava valt, lakossaga 2500-rol 14 000 f?re emelkedett. A varos iparosodasat a Sedre telepult malmok es b?rfeldolgozo manufakturak jelentettek. Ekkor epult a var mai epuleteinek tobbsege. A meg gyorsabb fejl?des akadalya a varoslakoknak a puspokt?l valo feudalis es kozigazgatasi (megyei f?biro) fuggese volt, ami csak 1870 -ben, Veszprem rendezett tanacsu varossa valasaval sz?nt meg teljesen. ^[5]

Az els? magyarorszagi vasutvonalak elkerultek a varost. Amikor 1872 -ben vegre megepulhetett a Szekesfehervar?Veszprem?Szombathely vonal, a puspok es a varos vezet?i megakadalyoztak, hogy az a varoson haladjon at, igy a vasutallomas Jutasnal, a varoskozponttol tobb kilometerre epult meg. Ez a dontes a varos fejl?desere nezve sulyos kovetkezmenyekkel jart: Veszprem cehes ipara es gabonapiaca hanyatlasnak indult, korabbi kereskedelmi szerepe megsz?nt. A gazdasagi stagnalast a nepessegnovekedes megallasa is tukrozte. A varos gazdasaganak pangasabol valo kilabalas erdekeben a varos es megye tarsadalma kulonfele kepp kiserletezett. Hatarozott es anyagi reszesedest is vallalo torekvese eredmenyekent a kiepul? 7. sz f?kozlekedesi ut varoson valo atvezetese ismet bekapcsolta a varost az orszagos verkeringesbe.

A fellendules az 1930-as evekig varatott magara; ekkor a varosba szamottev? hadiipar telepult, ide telepitettek a hires ?Jutasi altisztkepz?”-t, katonai repul?teret. 1930 -ban Veszprem megkapta a megyei varosi cimet. 1938-ig megepult a Szent Istvan volgyhid (helyi neven: viadukt). A masodik vilaghaboru idejen a varost tobb bombatamadas is erte, els?sorban a kozlekedesi csomopont-jellege miatt. Meg a Viadukt kozeps? ive is sulyosan megrongalodott.

A haboru utan melyrehato valtozas kovetkezett be a varos tarsadalmi sze­repeben, a tarsadalmi munkamegosztasban valo resz­val­lalasaban is. A korabban meghatarozoan ellato-, hiva­tal­nok-, es iskolavaros jellege nagymertekben modosult. I­pa­rosodasaval az ipari foglalkozasuak szama es aranya no­vekedett, ugyanakkor a regi iskolavaros es igazgatasi sze­repkorok feler?sodtek. Egyetemvaros lett, s a Bakony es Balaton-felvidek szervez?-ellato telepuleseve valt. Az iparositas, a kutatointezetek es egyetem letesitesevel parhuzamosan, az 1950-es evekben folytatodott, aminek kovetkezteben a varos lakossaga 40 ev alatt harom es felszeresere n?tt. ^[6]

?Nyilvanvalo, mindezek a valtozasok nagy foku modo­sulast eredmenyeztek a varos teruleteben, belteruleti terulet-fel­hasz­nalasaban, a varosteruleten lebonyolodo telepules­funk­ciokban, azok elhelyezkedeseben, szuk­segleteiben. Ma­gatol ertet?d?, hogy ilyen korulme­nyek kozott fokozodo ellentmondasok, feszultsegek keletkeztek a telepulesszer­ke­zetben, zavaro jelensegek t?ntek fel a varosi funkciok el­la­tasaban. Mindezeket csak tetezte az orszagosan vegbement moto­ri­za­cio, annak varosi es telepuleskozi terhelese. A nem­zet­ko­zileg fellendult udul?-idegenforgalom a Balaton kozelse­ge miatt felfokozottan, reszben tran­zit-, reszben celfor­gal­ma­val id?nkent mar szinte el­viselhetetlen jelensegeket indukal a varosban: a koz­lekedesben, az intezmeny­el­la­tas­ban, kereskedelem­ben, vendeglatasban, a helyi lakossag varosi szint? szolgaltatasi igenyeinek kielegiteseben. A felsoroltakat altalanositva es osszegezve, Veszprem va­ros a nyolcvanas evekben fejl?desenek arra a szinvo­na­la­ra erkezett, amikor a varosfejl?des mennyisegi elemei (nepesseg, munkahelyek, terulet-felhasznalas, infrastruk­tu­ra) a regi varosszerkezet keretei kozt mar nem letez­hettek.

Ilyen korulmenyek kozt ellentmondasok sora ke­let­ke­zik. Ennek feloldasa ? uj varosnagysagnak megfelel? lepcs?fokra hagast ? uj telepulesszerkezetet, valamint fej­lesz­tesenek rendszerbe foglalasat, megszervezeset, meg­ter­vezeset igenyelte”. ^[5] A felsoroltakat altalanositva es osszegezve, Veszprem va­ros a nyolcvanas evekben fejl?desenek arra a szinvo­na­la­ra erkezett, amikor a varosfejl?des mennyisegi elemei (nepesseg, munkahelyek, terulet-felhasznalas, infrastruk­tu­ra) a regi varosszerkezet keretei kozt mar nem letez­het­nek. Ilyen korulmenyek kozt ellentmondasok sora ke­let­ke­zik. Ennek feloldasa ? uj varosnagysagnak megfelel? lepcs?fokra hagast ? uj telepulesszerkezetet, valamint fej­lesz­tesenek rendszerbe foglalasat, megszervezeset, meg­ter­vezeset igenyli. ^[6] ".

Az el?z?en idezett igenyekre valaszt ado (es tobb telepulesrendezesi tervet kovet?en elkeszitett) 1982-ben elfogadott altalanos rendezesi terv a felmerultek rendezesere, s a varos tavlati fejl?desenek lehet?segeire kivant valaszt adni. A terv alapjan beinditott dinamikus fejlesztesek uj telepulesszerkezeti-, kozlekedesi rendszert alakito, varosrekonstrukcios munkakat inditottak el. Ez a fejl?desi folyamat a rendszervaltozas utan megtort, a nepessegnovekedes megtorpant, majd csokkenesbe allt. A varosfejlesztesi celok es programok is megvaltoztak. Veszprem 1990 -ben valhatott megyei jogu varossa . A balatoni terseggel egyutt palyazott az Europa kulturalis f?varosa 2023 cimre, melyet meg is nyert, igy Pecs utan 13 evvel ismet magyarorszagi varos lett EKF . ^[7]

Nepesseg [ szerkesztes ]

Lakossagszam [8]
Ev	Nepesseg	Atl. valt.(%)
1870	14 279	?
1880	14 726	0,31%
1890	14 807	0,05%
1900	16 223	0,91%
1910	16 864	0,39%
1920	17 513	0,38%
1930	19 991	1,32%
1941	24 025	1,67%
1949	20 682	?1,87%
1960	28 222	2,83%
1970	40 415	3,59%
1980	57 249	3,48%
1990	63 867	1,09%
2001	62 851	?0,15%
2011	61 721	?0,18%

Veszprem lakonepessege 2011 . januar 1-jen 61 721 f? volt, ami Veszprem megye ossznepessegenek 17,5%-at tette ki. A varos Veszprem megye legs?r?bben lakott telepulese, abban az evben az egy km²-en lakok szama, atlagosan 486,4 f? volt. A nepesseg korosszetetele kedvez?tlen. A 2011-es ev elejen a 19 evesnel fiatalabbak nepessegen beluli sulya 20%, a 60 even felulieke 22% volt. A nemek aranya kedvez?tlen, ugyanis ezer ferfira 1108 n? jut. 2017 -ben a ferfiaknal 72,9, a n?knel 79,5 ev volt a szuleteskor varhato atlagos elettartam. ^[9] A nepszamlalas adatai alapjan a varos lakonepessegenek 5%-a, mintegy 3284 szemely vallotta magat valamely kisebbseghez tartozonak. Kozuluk nemet , cigany es orosz nemzetiseginek vallottak magukat a legtobben.

A 20. szazad masodik felet?l Veszprem lakossaga viharos gyorsasaggal novekedett, egeszen 1990 -ig. Nepessegnovekedese ? a legtobb megyeszekhelyhez hasonloan ? az 1960-as evekben felgyorsult a szocializmus evei alatt. A legtobben 1990 -ben eltek a varosban, 63 867-en, azota egeszen napjainkig csokken a varos nepessege, ma mar kevesebben laknak Veszpremben, mint 1980 -ban.

A 2011-es nepszamlalasi adatok szerint a magukat vallasi kozosseghez tartozonak vallo veszpremiek tulnyomo tobbsege romai katolikusnak tartja magat. Emellett jelent?s egyhaz a varosban, meg a reformatus es az evangelikus .

Etnikai osszetetel [ szerkesztes ]

A 2001 -es nepszamlalas adatok szerint a varos lakossaga 62 851 f? volt, ebb?l a valaszadok 61 172 f? volt, 59 490 f? magyarnak , mig 202 f? ciganynak vallotta magat, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarorszagi ciganyok (romak) aranya a nepszamlalasokban szerepl?nel lenyegesen magasabb. 1055 f? nemet , 65 f? ukran es 47 f? horvat etnikumnak vallotta magat. ^[10]

A 2011 -es nepszamlalas adatok szerint a varos lakossaga 61 721 f? volt, ebb?l a valaszadok 55 041 f? volt, 51 757 f? magyarnak vallotta magat, az adatokbol az derul ki, hogy a magyarnak vallok szama jelent?sen csokkent tiz ev alatt, ennek egyik f? oka, hogy tobben nem valaszoltak. ^[11] Az elmult tiz ev alatt, a nemzetisegiek kozul a jelent?sen a nemetek (1 459 f?) es az oroszok (165 f?) szama n?tt Veszpremben. A cigany (419 f?) es a roman (71 f?) nemzetiseg?ek szama megketszerez?dott, mig az ormeny (63 f?) nemzetiseg?ek szama megnegyszerez?dott. ^[12] A megyen belul, Veszpremben el a legtobb magat nemetnek, orosznak, ormenynek es szlovaknak vallo nemzetisegi.

Nemzetisegi eloszlas
Id?szak							Egyeb/Nem valaszolt	Osszesen
2001 [13]	94,65%	1,68%	0,32%	-	0,07%	0,02%	3,26%	100%
2011 [14]	83,86%	2,36%	0,68%	0,27%	0,12%	0,1%	12,61%	100%

Vallasi osszetetel [ szerkesztes ]

A 2001 -es nepszamlalasi adatok alapjan, Veszpremben a lakossag tobb mint fele (71%) kot?dik valamelyik vallasi felekezethez. ^[16] A legnagyobb vallas a varosban a keresztenyseg , melynek legelterjedtebb formaja a katolicizmus (57,4%). A katolikus egyhazon belul a romai katolikusok szama 35 795 f?, mig a gorogkatolikusok 300 f?. A varosban nepes protestans kozossegek is elnek, f?leg reformatusok (6109 f?) es evangelikusok (1921 f?). Az ortodox keresztenyseg inkabb az orszagban el? egyes nemzeti kisebbsegek ( oroszok , romanok , szerbek , bolgarok , gorogok ) felekezetenek szamit, szamuk elenyesz? az egesz varosi lakossagahoz kepest (66 f?). Szerte a varosban szamos egyeb kisebb kereszteny egyhazi kozosseg m?kodik. A zsido vallasi kozosseghez tartozok szama 29 f?. Jelent?s a szama azoknak a varosban, akik vallasi hovatartozasukat illet?en nem kivantak valaszolni (9,5%). Felekezeten kivulinek a varos lakossaganak 19%-a vallotta magat. ^[16]

A 2011 -es nepszamlalas adatai alapjan, Veszpremben a lakossag fele (49,9%) kot?dik valamelyik vallasi felekezethez. ^[15] Az elmult tiz ev alatt a varosi lakossag vallasi felekezethez tartozasa jelent?sen csokkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem valaszoltak. A legnagyobb vallas a varosban a keresztenyseg , melynek legelterjedtebb formaja a katolicizmus (39,3%). Az elmult tiz ev alatt, a katolikus vallashoz tartozok szama negyedevel esett vissza. A katolikus egyhazon belul a romai katolikusok szama 24 023 f?, mig a gorogkatolikusok 189 f?. A varosban nepes protestans kozossegek is elnek, f?leg reformatusok (4344 f?) es evangelikusok (1323 f?). Az ortodox keresztenyseg inkabb az orszagban el? egyes nemzeti kisebbsegek ( oroszok , romanok , szerbek , bolgarok , gorogok ) felekezetenek szamit, szamuk elenyesz? az egesz varosi lakossagahoz kepest (49 f?). Szerte a varosban szamos egyeb kisebb kereszteny egyhazi kozosseg m?kodik. A zsido vallasi kozosseghez tartozok szama 23 f?. Osszessegeben elmondhato, hogy az elmult tiz ev soran minden egyhazi felekezetekhez tartozok szama jelent?sen csokkent. Jelent?s a szama azoknak a varosban, akik vallasi hovatartozasukat illet?en nem kivantak valaszolni (29,6%), tiz ev alatt a triplajara n?tt a szamuk. Felekezeten kivulinek a varos lakossaganak 20,6%-a vallotta magat. ^[15]

Kozelete [ szerkesztes ]

Polgarmesterei [ szerkesztes ]

Id?szak	Polgarmester	Part
1990?1994	Diossy Laszlo	SZDSZ [17] [18]
1994?1998		SZDSZ [19]
1998?2002		SZDSZ - MSZP [20]
2002?2006		SZDSZ - MSZP -Szovetseg Veszpremert Egyesulet [21]
2006?2010	Debreczenyi Janos	Fidesz - KDNP [22]
2010?2014	Porga Gyula	Fidesz [23]
2014?2019		Fidesz - KDNP [24]
2019-t?l		Fidesz - KDNP [25]

A 2019-es onkormanyzati valasztas eredmenye [ szerkesztes ]

• A polgarmester-valasztas eredmenye ^[26]

Jelolt neve	Jelol? szerv.		Szavazatok szama	Szavazatok aranya
Porga Gyula		Fidesz - KDNP	11 117	55,02%
Katanics Sandor		DK ? Jobbik ? LMP ? MSZP ? Momentum ? Parbeszed	9088	44,98%
Osszesen			21 749	100%

• A kepvisel?testulet-valasztas eredmenye ^[27]

Part		Mandatumok	Kepvisel?-testulet
	Fidesz ? KDNP	11	P
	DK ? Jobbik ? LMP ? MSZP ? Momentum ? Parbeszed	7

Cimere [ szerkesztes ]

B?vebben: Veszprem cimere

≪ Mivel Veszprem egeszen 1848 -ig a puspok (es reszben a kaptalan ) tulajdonaban volt, kulon cimerrel nem tul hosszu ideje rendelkezik. Onallo varosi cimer els?kent az 1720-as evekb?l szarmazo pecseteken bukkan fel. A ma is hasznalt cimert 1906 -ban hoztak letre, a korabban a nemesek, illetve a polgarok kozossege altal hasznalt ket kulon cimer egyesitesevel. ≫

Varosreszek [ szerkesztes ]

B?vebben: Veszprem varosreszei

Tortenelmi el?zmenyek [ szerkesztes ]

Veszprem a kozepkor vegeig tulajdonkeppen egy varhegy kornyeki ? szegeknek nevezett ? telepulesek csoportja volt. A szegek, mint korabban onallo telepulesek a torok id?kben teljesen elpusztultak, igy a kozepkori es ujkori varosreszek, illetve elnevezesuk kozott folytonossagrol nem beszelhetunk. Reszletesebb leirasert lasd: Veszprem kozepkori varosreszei fejezetet. A 19-20. szazad dinamikus varosfejl?desi szakaszaiban a korabbi telepuleskezdemenyek osszeepultek. Az ilyen modon megnovekedett es bes?r?sodott varostest igazgatasi es ellatasi (pl. iskola, bolt stb.) igenyei szuksegesse tettek egy un. varosszerkezeti rendszer letesiteset, amelyre a folyamatosan keszul? (1960, 1970, 1982) varosrendezesi tervek tettek javaslatokat (lasd foton). A 21. szazad varosnovekedesi dinamikavesztese miatt ezek helyett inkabb a hagyomanyokra epul? rendszer valt celszer?ve.

Belvaros	Dozsavaros (Temet?hegy, Pajtakert)	Jeruzsalemhegy (Endr?di Sandor lakotelep, Takacskert)
Egyetemvaros (Nandortelep, Egry Jozsef utcai lakotelep, Hoviragtelep)	Furedidomb	Cholnokyvaros
Ujtelep	Jutasi uti lakotelep	Bakonyalja
Jutaspuszta	Szabadsagpuszta	Iparvaros (Csererd?)
Gyulafiratot	Kadarta
Tovabbi, varosresznek nem min?sul? teruleti egysegek:
Veszpremvolgy	Repter	Csatar

Latnivalok [ szerkesztes ]

A varnegyedben [ szerkesztes ]

A veszpremi ersekseg f?szekesegyhaza, 10. szazadi alapokon, 14. szazadi gotikus altemplommal Gizella-kapolna : Veszprem legregibb kozepkori epulete; a 13. szazadban , gotikus stilusban epult. Varkut: 41 meter mely kut a Gizella-kapolna el?tt Puspoki (ma Erseki) palota: kes? barokk epitmeny a Szentharomsag teren, Fellner Jakab alkotasa Un. Nagypreposti palota VEAB szekhaz Szentharomsag-oszlop: barokk stilusban, 1750 -ben keszult.

Szent Gyorgy-kapolna: a 10. szazadi epulet romjai a szekesegyhaz mogott I. Istvan kiraly es Gizella kiralyne szobra a varhegy eszaki fokan ( Ispanki Jozsef 1938 -as alkotasa) Varkapu (H?si kapu): az els? vilaghaboru halottainak emlekere epult, tornyaban a Varmuzeum m?kodik. T?ztorony : alapja kozepkori, fels? resze 19. szazadi eredet?. Gizella Kiralyne Muzeum Ferences templom Dubniczay-haz Csikasz Galeria M?veszetek haza

• 
  Szent Mihaly-szekesegyhaz
• 
  T?ztorony
• 
  Az egykori f?ispani lak ma a Veszprem Megyei Munkaugyi Kozpontnak ad otthont
• 
  Panorama a varbol
• 
  Megyehaza

A varnegyeden kivul [ szerkesztes ]

Laczko Dezs? Muzeum Pet?fi Szinhaz Varoshaza Posa-haz Szerelem-sziget Megyehaza

Erzsebet-liget Szent Istvan volgyhid , kozismertebb neven: a Viadukt Margit-romok Kittenberger Kalman Noveny- es Vadaspark Gulya-domb

Cseresznyes kuria (Veszprem Hotellel szemben) Meggyesi kuria (Veszprem Hotellel szemben) Iparkamara epulete Ovaros ter szecesszios epuletei A felujitott Belvaros es bels? udvarai Sed Filmszinhaz (Pannon Varszinhaz)

• 
  Varoshaza
• 
  Az Eotvos Karoly Megyei Konyvtar uj epuletszarnya
• 
  Kittenberger Kalman Noveny- es Vadaspark

Gazdasag [ szerkesztes ]

A rendszervaltozast kovet? nehany evben Veszprem megsinylette a gazdasag szerkezeti atalakulasanak hatasait. A megye legtobb nehezipari uzemenek bezarasaval a varosban kiepult tudomanyos?kutatasi infrastruktura jelent?s resze is valsagba kerult. A munkanelkulisegi rata atlepte a 20%-os kuszobot.

A megoldast t?keer?s vallalatoknak a varosba torten? telepitese jelentette. Mara a munkanelkuliseg 5?6% koruli. Lakossagi vasarloer?t tekintve a veszpremi kisterseg negyedik az orszagban ( Gy?r , Szekesfehervar es Budaors utan).

Gazdasagi es kulturalis szempontbol is nagy fontossagu volt a Veszpremi Egyetem (ma Pannon Egyetem ) szakkepzesi kinalatanak az 1990-es evekben lezajlott jelent?s b?vulese.

A gyakran megrendezett min?segi fesztivalok, rendezvenyek ellenere Veszpremnek vannak meg tartalekai a varosi idegenforgalom fejleszteseben.

A lakossagi infrastruktura fejlett. Veszprem vizhalozata 1896 -ra, elektromos halozata ? a bevezetes szuksegesseger?l folytatott hosszas vitak utan ? 1908 -ra epult ki. Ma a villanyszolgaltatas minden, a viz-, telefon- es gazszolgaltatas, valamint a csatornazas a csatari udul?telep kivetelevel valamennyi varosreszre kiterjed.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozuthalozat [ szerkesztes ]

A Belvaros uthalozata kozepkori eredet?; a Veszpremb?l kivezet? utak tobbsegenek mai helye a 18. szazad vegere alakult ki. A legnagyobb, nyugat-keleti iranyu forgalom evszazadokon at a var alatti Hosszu-volgyben (a mai Jokai Mor utcan) haladt. Ez az 1930-as evekben , a 8-as szamu allami kozut megepitesevel valtozott meg: az uj f?ut szamara a Palotai ut (ma Budapest utca)?Kossuth utca?Ovari Ferenc utca?Jeruzsalemhegy?Temet?hegy vonalat jeloltek ki. A Jeruzsalemhegy es a Temet?hegy kozott huzodo Sed-volgy fole 1936 ? 37 -ben epult meg a veszpremiek altal csak Viaduktkent emlegetett Szent Istvan volgyhid .

Veszprem vezet?i mar az 1940-es evek masodik feleben felismertek, hogy az orszagos f?utvonalnak a varoson torten? atvezetese nem volt helyes dontes. A kicsi Szabadsag ter forgalma az 1970-es evek vegere orszagosan a harmadik helyet ?erte el” (a budapesti Nyugati ter es a miskolci Villanyrend?r keresztez?des utan). A megoldast a korgy?r? tobb szakaszban tortent megepitese jelentette az 1970-es es 1980-as evek fordulojan (Veszprem volt az els? magyarorszagi varos, amely kore teljes utgy?r? epult); azota a 8-as f?ut a varos legszelen halad el, igy a belvaros forgalma lenyegesen csokkent. Ezzel lehet?ve valt a varos sajat bels? forgalmi rendjenek atszervezese. A varoson beluli forgalmi rend rendszerszer? fejlesztesere kialakitott terveket a rendszervaltozas utan megvaltoztattak. Az igy folyo fejlesztesek azota ? folyamatos vitaktol kiserve ? folytatodnak. ^[28]

A 8-as f?utnak a varostol nyugatra, Markoig , valamint keletre, Varpalotaig huzodo szakaszat az elmult evekben iranyonkent negy savossa fejlesztettek. Tervben van a Veszpremb?l Dunaujvaros fele halado M8-as autopalya megepitese. A korgy?r? eszaki es keleti szakasza a 8-as f?ut kivezet? szakasza es a 82-es f?ut kozott. masodrend? f?utkent a 830-as szamozast viseli.

2013. julius 1-et?l a Tapolcara fele is kapcsolatot biztosito 7301 jel? osszekot? utat 77-es f?utkent jeloltek ki.

Tavolsagi kozlekedes [ szerkesztes ]

Mint mar szoba kerult, az 1872 -ben megepult 20 eszaki iranybol kerulte el a varos kozpontjat. Ez a kovetkez? evtizedekben sulyos gazdasagi hatranyokkal jart (ma viszont a gepkocsival kozleked?knek inkabb el?nyt jelent). 1896 -ban kialakitottak egy, a varosba vezet? szarnyvonalat, amit 1909 -ben meghosszabbitottak a Balaton fele ( Alsoors?Veszprem-vasutvonal ); az itt kozleked? szerelvenyeknek viszonylag nagy szintkulonbsegekkel kellett megkuzdeniuk, igy hiresen lassuak voltak. A szarnyvonalat 1969. szeptember 30-aval szuntettek meg. Potlasat helykozi autobuszjaratok latjak el, de az elmult id?szakban ? reszben mas utvonalon torten? ? ujraepitese is szoba kerult ( Veszprem?Balaton-vasutvonal ).

A Szekesfehervar?Szombathely-vonalat 1999?2000-ben villamositottak. A ?f?vonalon” kivul Veszpremb?l dizelvontatasu szerelvenyek kozlekednek Gy?rbe . A gy?ri vonalnak Veszpremvarsanyig a Bakonyba kell felkusznia, szinten jelent?s szintkulonbseg lekuzdesevel. Az atlagsebesseg ennek megfelel?en itt is nagyon alacsony; de ezert jelent?s karpotlast nyujt, hogy a vonal vadregenyes, szep hegyvideki tajon halad, alagutakkal t?zdelt palyan. A Hajmaskeren at Lepsenybe viv? szarnyvonal a Budapestr?l a Balaton deli partjara (es tovabb) kozleked? vonatokhoz biztositott osszekottetest ? 2007. marcius 3-ig.

Veszprem vasutallomast (korabban Jutasi allomas, majd 1969-ig Veszprem kuls? palyaudvar) 1872. augusztus 9-en adtak at a forgalomnak. Az allomas epuletet azota tobbszor is felujitottak. A vaganyokhoz ma mar aluljaro vezet. Az allomas kozuti elereset a 830-as f?utbol (a varost elkerul? korgy?r? eszaki szakaszabol) kiagazo 83 302-es szamu mellekut teszi lehet?ve.

A helykozi autobusz-kozlekedesr?l a Volanbusz Zrt. gondoskodik. Az autobusz-palyaudvar a Belvaros keleti szelen, a Jutasi uton talalhato. Nemreg kerult sor a felujitasara, sokak szerint megis tulzottan zsufolt es forgalmas, amire a varos valamelyik kuls?bb reszere valo atkoltoztetese jelenthetne megoldast.

A Veszprem melletti Szentkiralyszabadja egykori katonai repul?terer?l a Honvedseg a ket telepules javara lemondott. Ha a repteret sikerulne a polgari legiforgalom szamara atalakitani, az minden bizonnyal jelent?s gazdasagi el?nyoket hozna a varos szamara. A letesitmenyt a ket onkormanyzat 2006 szeptembereben egy szakmai befektet?nek ertekesitette.

Helyi tomegkozlekedes [ szerkesztes ]

B?vebben: Veszprem tomegkozlekedese

A helyi tomegkozlekedest Veszpremben az onkormanyzati tulajdonu V-Busz Veszpremi Kozlekedesi Kft. autobuszjaratai biztositjak. A varosban az 1960-as evekben indult meg az autobusz-kozlekedes. Jelenleg 25 vonalon osszesen 47 jarm? all az utasok rendelkezesere.

Oktatas [ szerkesztes ]

Fels?oktatas [ szerkesztes ]

Veszprem volt az els? magyarorszagi varos, ahol egyetemi rangu fels?oktatasi intezmenyt alapitottak (Kaptalani F?iskola), ahol a diakok jogot , teologiat es a het szabad m?veszetet (azaz bolcseszetet) hallgathattak, itt kepeztek a kor diplomatait. 1276 -ban azonban Csak Peter seregei elpusztitottak az intezmenyt, amely mar nem epult ujja. Veszprem 1949 -ben, a Budapesti M?szaki Egyetem egyik karanak a varosba telepitesevel nyerte vissza egyetemi varosi rangjat. Az intezmeny 1951 -ben valt onallova; jelenleg Pannon Egyetemnek hivjak. Az egyetemnek ma ot kara van, es tobb, mint 10 ezer hallgato tanul a modern filologiai es tarsadalomtudomanyi , a gazdasagtudomanyi , a mernoki, az informatikai es a mez?gazdasagtudomanyi szakok valamelyiken.

A Veszpremi Erseki F?iskola el?dje, a Papnevel? Intezet 1711 -ben jott letre. A 2021 ota ezen a neven m?kod?, hittanari, lelkipasztori es szocialis munkas kepzest kinalo intezmenynek a 2018/2019-es tanev ?szi feleveben 168 hallgatoja volt. ^[29]

Kozepfoku oktatas [ szerkesztes ]

A Lovassy Laszlo Gimnazium a piaristak altal 1711 -ben alapitott gimnazium jogutodja, mai nevet 1950 -t?l viseli. Hosszu ideig a varban, a piarista templom es rendhaz szomszedsagaban m?kodott. A statisztikak szerint Magyarorszag legszinvonalasabb gimnaziumai koze tartozo intezmenyben tanult tobbek kozott Batsanyi Janos kolt?, Cholnoky Jen? foldrajztudos, Zichy Mihaly fest?, Madl Ferenc volt koztarsasagi elnok es Kiss Balazs olimpiai bajnok kalapacsvet? ; illetve itt tanitott Brusznyai Arpad , az 1956-os forradalom veszpremi martirja.

Tovabbi kozepfoku oktatasi intezmenyek a varosban:

• Veszpremi SZC Ipari Technikum [3] [4]
• Veszpremi SZC Jendrassik-Venesz Technikum [5] Archivalva 2021. julius 1-i datummal a Wayback Machine -ben [6]
• Veszpremi SZC Sef Vendeglatas-Turizmus Technikum es Szakkepz? Iskola [7]
• Veszpremi SZC Tancsics Mihaly Szakkozepiskola, Szakiskola es Kollegium [8] [9]
• Veszpremi SZC Bethlen Istvan Kozgazdasagi es Kozigazgatasi Technikum [10] [11]
• Padanyi Katolikus Gyakorloiskola [12]
• Vetesi Albert Gimnazium [13]
• Noszlopy Gaspar Gimnazium es Kollegium [14]
• Davidikum Romai Katolikus Kozepiskolai Kollegium [15]
• Veszpremi Kozepiskolai Kollegium [16]

Veszpremben rendeztek meg a 3. Nemzetkozi Matematikai Diakolimpiat 1961 -ben, valamint a VIII. Nemzetkozi Informatikai Diakolimpiat 1996 -ban.

Megsz?nt kozepiskolak:

• Dohnanyi Ern? Zenem?veszeti Szakkozepiskola es Diakotthon [17] Archivalva 2006. junius 14-i datummal a Wayback Machine -ben
• Gastroker Alapitvanyi Vendeglatoipari, Kereskedelmi Szakkozepiskola es szakiskola [18]
• Medgyaszay Istvan Szakkepz? Iskola, Gimnazium es Kollegium [19] Archivalva 2002. majus 28-i datummal a Wayback Machine -ben
• Merkantil Alapitvany Kereskedelmi Szakkozepiskola

Alapfoku oktatas [ szerkesztes ]

• Veszpremi Kossuth Lajos Altalanos Iskola [20]
• Veszpremi Cholnoky Jen? Altalanos Iskola [21]
• Veszpremi Bathory Istvan Sportiskolai Altalanos Iskola [22]
• Veszpremi Deak Ferenc Altalanos Iskola [23]
• Veszpremi Rozsa Uti Altalanos Iskola [24]
• Dozsa Gyorgy Nemet Nemzetisegi Nyelvoktato Altalanos Iskola [25]
• Hriszto Botev Nemet Nemzetisegi Nyelvoktato Altalanos Iskola [26]
• Simonyi Zsigmond Enek-Zenei es Testnevelesi Altalanos Iskola [27]
• Szilagyi Erzsebet Kereszteny Altalanos Iskola es Alapfoku M?veszetoktatasi Intezmeny [28]
• Padanyi Biro Marton Romai Katolikus Gyakorloiskola [29]
• Gyulaffy Laszlo Nemet Nemzetisegi Nyelvoktato Altalanos Iskola [30]
• Csermak Antal Alapfoku M?veszeti Iskola [31]
• Kozmutza Flora Ovoda, Altalanos Iskola, Keszsegfejleszt? Iskola, Kollegium es Egyseges Gyogypedagogiai Modszertani Intezmeny [32]
• Barczi Gusztav Altalanos Iskola, Specialis Szakiskola es Egyseges Gyogypedagogiai Modszertani Intezmeny [33]
• Budapest School [34]

Kulturalis elet [ szerkesztes ]

Szinhazak [ szerkesztes ]

A veszpremi szinjatszas tortenete ket evszazadra nyulik vissza. 1814 -b?l szarmazik az els? ismert helyi szinlap, amely egy Kotzebue remdrama el?adasarol tudositja a varosi kozonseget. 1905 -ben alakult meg a varosi Szinpartolo Egyesulet, amely szorgalmazta egy onallo szinhazepulet megepiteset.

Veszpremi Pet?fi Szinhaznak hivjak ma a Medgyaszay Istvan altal tervezett szecesszios stilusu szinhazat ? amely koraban az els? vasbeton-szerkezeteket alkalmazo szinhazepulet volt az orszagban ? 1908 . szeptember 17-en avattak fel, 1920 ota viseli Pet?fi Sandor nevet. A szinhazi szervezethez tartozik, illetve resze a Latinovits Zoltanrol elnevezett Jatekszin is.

Pannon Varszinhaz neven 2001 -ben egy masodik ? els?sorban kortars darabokat el?ado ? szinhaz jott letre a kiralynek varosaban. Kezdetben kisebb meret? el?adasokat tartottak, melynek helyszineul a Csermak Antal Zeneiskola szolgalt. Az egyre novekv? erdekl?des kovetkezteben a szinhaz ma mar a regi Sed Filmszinhazban m?kodik, ahol egy id?ben tobb szaz erdekl?d? tekintheti meg a zenes darabokat, a komolyabb es konnyedebb musicaleket, el?adasokat.

A 2008 -as evben a szinhaz elinditotta jatekszini el?adasait is, melyeket a Dubniczay-palotaban tekinthetnek meg a szinhazkedvel?k. Az el?adasok mellett a szinhaz reszt vesz a kulturalis elet tovabbi szervezeseben, hiszen a Pannon Varszinhaz a rendez?je a Veszpremi Tavaszi Fesztival , valamint az A Tanc Fesztivalja rendezvenyeknek.

Termeszetesen nem csak az id?sebb es ifjusagi korosztaly szorakozhat a szinhazi el?adasokon. Az egeszen kicsi gyermekek a Kaboca Babszinhaz babel?adasait latogathatjak.

Muzeumok, kiallitasok [ szerkesztes ]

• Laczko Dezs? Muzeum
• Bakonyi Haz
• Varmuzeum
• Gizella Kiralyne Muzeum
• Magyar Epit?ipari Muzeum
• Vass Laszlo Gy?jtemeny
• Csikasz Galeria

Fesztivalok [ szerkesztes ]

Gizella-Napok [ szerkesztes ]

B?vebben: Gizella-Napok

A Gizella-napok M?veszeti Fesztival rendezvenysorozatot a Veszprem torteneteben is jelent?s szerepet betoltott els? kiralynenk emlekere a Varosi M?vel?desi Kozpont rendezi meg minden ev majusaban, a Gizella nevnaphoz kapcsolodva.

Veszpremi Nyari Fesztival [ szerkesztes ]

A Gizella Napokhoz hasonloan a M?vel?desi Kozpont szervezeseben, 2001 ota rendezik meg augusztus els? heteiben. Szamos kulonboz? m?fajnak, igy tobbek kozott kamara-, szinpadi es templomi zenenek, tancnak, valamint irodalmi es nepm?veszeti programoknak ad otthont.

A Nyari Fesztival resze meg a Vivace Nemzetkozi Korusfesztival, amelyen negy foldreszr?l erkezett enekkarok mutatjak be tudasukat es merk?znek meg egymassal.

Veszpremi Unnepi Jatekok [ szerkesztes ]

B?vebben: Veszpremi unnepi jatekok

2004 ota szinten augusztus elejen a varban koncertek sora var az erdekl?d?kre. Az elmult ot ev soran vilagszerte ismert m?veszeket is fogadott az Unnepi Jatekok fesztivalja.

Veszpremi utcazene fesztival [ szerkesztes ]

A 2000 ota letez? Veszpremi Utcazene Fesztival olyan tobbnapos rendezveny, amelynek kereteben amat?r el?adok egymassal versengve mutatjak meg zenei tudasukat. Az utobbi evekben mar neves sztarzeneszek es enekesek is felleptek a fesztival szinpadjain.

Tovabbi fesztivalok [ szerkesztes ]

• ?Tavaszi Jatekok” Nemzetkozi Gyermek- es Ifjusagi M?veszeti es Sport Fesztival (a SZEPORSZAG Rendezvenyiroda szervezeseben)
• Veszpremi Tavaszi Fesztival
• A Tanc Fesztivalja, Orszagos es Nemzetkozi Kortars Osszm?veszeti Talalkozo (a Pannon Varszinhaz rendezeseben)
• Veszpremi Tavaszi Fesztival (a Pannon Varszinhaz rendezeseben)
• Kabociade Gyermekfesztival (a Kaboca Babszinhaz rendezeseben)
• Cell-Cup Nemzetkozi Kezilabda es Kulturalis Fesztival
• Kamera Hungaria Televizios M?sorfesztival ( 2008 -tol ismet)
• Pannonfiling Filmfesztival
• ?Veszpremi Jatekok ? Gyerek Sziget” Nemzetkozi Gyermek- es Ifjusagi osszm?veszeti Fesztival (a GYERMEKMOSOLY Alapitvany es a SZEPORSZAG Rendezvenyiroda szervezeseben)
• Angol Nyelv? Dramafesztival (a Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intezete es a veszpremi Amerikai Kucko rendezeseben, a veszpremi Pet?fi Szinhaz tamogatasaval)
• Roze, Rizling es Jazz Napok

Finnugor kulturalis f?varos [ szerkesztes ]

A 2015 elejen benyujtott palyazat alapjan a varos ? Iszkaszentgyorggyel megosztva ? elnyerte a 2016. ev Finnugor Kulturalis F?varosa cimet. ^[30]

Europa kulturalis f?varos [ szerkesztes ]

2018 elejen benyujtott palyazat alapjan 2023-ban Veszprem lesz Europa Kulturalis F?varosa ^[31] A Bakony-Balaton regioval.

Media [ szerkesztes ]

Televizio [ szerkesztes ]

• Veszprem Televizio
• Regina Televizio Veszprem

Radio [ szerkesztes ]

• Radio 1 Veszprem ? FM 90.6 MHz
• Maria Radio Veszprem ? FM 94.6 MHz
• Slager FM ? FM 103.1 MHz ^[32]

Megsz?nt radioallomasok [ szerkesztes ]

• Radio Jam ? FM 103.1 MHz (1992-2011)
• Mez Radio ? FM 103.1 MHz (2011-2023)

Ujsag [ szerkesztes ]

• Veszprem Megyei Naplo
• Veszpremi 7 Nap
• Veszpremi Szemle
• Sed ? Veszpremi kritikai lap

Internet [ szerkesztes ]

• vehir.hu
• veol.hu
• veszport.hu
• von.hu
• OFF Media Archivalva 2016. oktober 18-i datummal a Wayback Machine -ben
• veszpremkukac.hu
• 8200.hu
• 82nullanulla.hu

Sportelete [ szerkesztes ]

Kezilabda [ szerkesztes ]

Veszprem legkedveltebb sportja a kezilabda. A varos egyik csapata, az Telekom Veszprem KC Magyarorszag legsikeresebb kezilabda csapata, es nemzetkozi szinten is elismert. A csapat 25-szeres magyar bajnok, 27-szeres Magyar Kupa-gy?ztes, 2-szeres EHF Kupagy?ztesek Europa Kupaja gy?ztes, 4-szeres EHF Bajnokok Ligaja ezustermes. Szekhelye a Veszprem Arena komplexum, ahol 5000 nez? el?tt jatsszak meccseiket. A varos masik csapata, a 2-szeres vilagvalogatott, Eles Jozsef altal alapitott Eles Kezisulibol kinevelt magyar fiatalokbol allo Fejer B.A.L. Veszprem Magyarorszag . A 'kis Veszprem' mindket NB1-es eveben a Liga Kupa Final Four-jaba jutott, ahol a debutalas eveben 4., majd a kovetkez? evben 2. lett, amivel Europa Liga Kupa szereples lehet?seget szerzett. Veszpremben kerul megrendezesre a Cell-Cup Nemzetkozi Kezilabda es Kulturalis Fesztival is, ahol az Europabol, valamint a vilag tovabbi orszagaibol erkez? tobb szaz ifjusagi es feln?tt n?i, illetve ferfi csapat merk?zik meg minden evben.

Labdarugas [ szerkesztes ]

Veszprem varosanak labdarugocsapata a Veszprem FC . A csapat 1988 -ban erte el legnagyobb sikeret, amikor az NB II bajnokakent feljutott az elvonalba, ahol ot evig szerepelt. ^{[ forras? ]} A VFC az 1992/93-as idenyben az utolso helyen vegzett, igy kikerult az NB I-b?l; a csapat kes?bb meg is sz?nt. 2006/07-ben a Veszprem FC uj szakosztalyt nyitott es zomeben az ifjusagi csapat jatekosaival megnyerte a megyei 2. osztalyt. A csapat nevezett az NB III-ba. A 2007/08-as ideny vegen a VFC az NB III ? Bakony csoport 6. helyen allt. 2008/09-ben a VFC a Magyar Kupa 3. fordulojaban 2-1-re legy?zte az NB I-es Zalaegerszegi TE csapatat, igy bejutott a legjobb 32 koze. ^{[ forras? ]} A 2013?2014-es idenyt?l az NB III Nyugati csoportjaban szerepel.

A futsalt az 1. Futsal Club Veszprem csapata kepviseli.

Floorball [ szerkesztes ]

Veszprem Lizards

Amerikai futball [ szerkesztes ]

Veszprem Wildfires

Kerekparsport [ szerkesztes ]

Hires veszpremiek [ szerkesztes ]

• Itt alakult 1969 decembereben a Cserhat M?vesz Kor. ^[33]

A varosban szulettek [ szerkesztes ]

A varosban eltek [ szerkesztes ]

Veszprem varos diszpolgarai ^[34] [ szerkesztes ]

• 1991   Hungler Jozsef
• 1991   Szoboszlay Sandor
• 1991   Kasza Laszlo
• 1991   Polinszky Karoly
• 1991   Brusznyai Arpad
• 1996   Kiss Balazs
• 2002   Hegyeshalmi Laszlo
• 2002   Kollar Kalman
• 2002   Hajnal Csaba
• 2002   Zambo Istvan
• 2002   Dr. Habsburg Otto
• 2007   Dr. Horvath Balazs
• 2009   Gutheil Jen?
• 2011   Dr. Marko Laszlo
• 2018   Dr. Marfi Gyula
• 2021   Dr. Papp Sandor

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Veszprem jelenlegi testvervarosai :

• Nyitra , Szlovakia
• Bottrop , Nemetorszag
• Gladsaxe , Dania
• Ottignies-Louvain-la-Neuve , Belgium
• Passau , Nemetorszag
• Rovaniemi , Finnorszag
• Sepsiszentgyorgy , Romania
• Tartu , Esztorszag
• Tirat-Carmel , Izrael
• ?amberk , Csehorszag
• Senftenberg , Nemetorszag , 1996
• Torontalvasarhely , Szerbia

Varosok, amelyekkel korabban volt testvervarosi kapcsolat, de ez mara megsz?nt:

• Halle , Nemetorszag
• Haszkovo , Bulgaria

?amberk, Senftenberg, Nyitra es Torontalvasarhely kivetelevel valamennyi jelenlegi es volt testvervarosrol utca van elnevezve Veszpremben.

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  Veszprem legi fotoja
• 
  A Margit-romok
• 
  Veszprem vara
• 
  A varoshaza el?tt
• 
  A kaptalani kereszt
• 
  Var utca
• 
  A varkut
• 
  Var a Buhim-volgyb?l
• 
  Az Erseki palota
• 
  A Szent Imre templom
• 
  A Var-hegy oldalrol
• 
  Az Ovaros ter
• 
  Lepcs? a belvarosban
• 
  A Sziklay Janos utca
• 
  Lepcs? a Jeruzsalemhegyre
• 
  A Veszpremvolgy
• 
  A veszpremvolgyi apacakolostorrom
• 
  Az Eotvos Karoly Konyvtar f?homlokzata
• 
  A Regina Mundi-templom az Iskola utca fel?l
• 
  A Regina Mundi-templom tornya
• 
  A Regina Mundi-templom bejarata
• 
  Az Ovari Ferenc ut latkepe
• 
  Brusznyai Arpad-emlekm? a Szinhazkertben
• 
  Az Arpad-hazi Szent Margit templom a varkapu fel?l nezve

• 
  Veszprem belvarosa legi felvetelen
• 
  Veszprem Arena Sport- es rendezvenycsarnok
• 
  Veszpremvolgyi jezsuita apacakolostor
• 
  Sed volgye Veszpremben legi foton

Veszprem a szepirodalomban [ szerkesztes ]

• Veszprem a helyszine Orkeny Istvan Paratlan rend?rbravur cim? egyperces novellajanak .
• Dr. Sziklay Janos: Veszprem Varos az irodalomban es m?veszetben. Kiadja: Dr. Ovari Ferenc fels?hazi tag, Veszprem Megyei Varos Diszpolgara. Veszprem, 1932
• 100 szoban Veszprem ? Tortenetek Veszpremr?l (78 mininovella Veszpremr?l egyedi illusztraciokkal, magyar es angol nyelven. Kiadja: StuDio Veszprem Podcast , Chianti 3D Kft., Szerk.: dr. Diossy Laszlo -Weber Laszlo ? Veszprem, 2022)

Irodalom [ szerkesztes ]

Telepulesismereti alap-irodalom [ szerkesztes ]

• Molnar Janosne : Mesel? hazak. Veszprem Megyei Honismereti Egyesulet, Veszprem, 2019 ISBN 978-615-80632-2-7 Szerk.: Markusne Voros Hajnalka
• Korompay Gyorgy : Veszprem. M?szaki Kiado (tobb kiadasban, Varoskepek-M?emlekek sorozat), Budapest, 1957. ETO 908_439
• Regenye Judit: ?sregeszet Veszpremben (?skori telepules a varos alatt) VM MUzeumok Igazgatosaga, 2006 ISBN 963 7208 89 5
• Gutheil Jen? : A kozepkori Veszprem varmegye. Leveltar Kiadvanyai 1. Veszprem, 1979
• Dr. Lukcsics P.?Dr. Pfeifer J.: A veszpremi puspoki var a katolikus restauracio koraban. Egyhazmegyei Konyvnyomda, 1933 (Reprint, 1997 ISBN 963-04-9513-9 )
• Hungler Jozsef A torok kori Veszprem. VM. Leveltar Kiadvanyai 4. Veszprem, 1986 ISBN 963-01-7246-1
• Balassa Laszlo?Kralovanszky Alan: Veszprem. (tobbszori kiadas) Panorama Kiado (Medicina), 2006 ISBN 963-243-923-6
• Kiss Tamas : Valtozasok es aktualitasok Veszprem varosepiteszeteben ? Teruletfejlesztes 1986/2. 91?109.o. VATI szakfolyoirata, taskaszam: 86 127.
• Kiss Tamas: Az elmult negyven ev varosepitesi gyakorlata (Veszpremi MUT-konferencia: a f?epitesz bevezet? el?adasa) Varosepites 1986/6. 14?18. o. HU ISSN 0505-0294
• Kiss Tamas: Komplex rekonstrukcio a veszpremi Varnegyed megmentesere ? MTA-VEAB, 1986 ? KT_ARCHIV_VeML
• Kiss Tamas : Az urbanizacio (varosodas, varosiasodas) jellegzetessegei Veszprem megyeben ? Veszprem Megye Kezikonyve fejezetekent helytelen ISBN kod : 963-9089-001-0
• Markusne Voros Hajnalka : Cserhat ? Veszpremi Kaleidoszkop konyvsorozat 1. ? Veszprem, 2013 es 2019. ISBN 978-963-7229-34-3 , ISSN 2064-2830
• Markusne Voros Hajnalka : Vasarallas ? Veszpremi Kaleidoszkop konyvsorozat 2. ? Veszprem, 2015. ISBN 978-963-7229-41-1 , ISSN 2064-2830
• Markusne Voros Hajnalka : Puspokkert ? Veszpremi Kaleidoszkop konyvsorozat 3. ? Veszprem, 2015. ISBN 978-963-7229-42-8 , ISSN 2064-2830
• Markusne Voros Hajnalka : Jeruzsalemhegy ? Veszpremi Kaleidoszkop konyvsorozat 4. ? Veszprem, 2018. ISBN 978-963-7229-51-0 , ISSN 2064-2830

Tovabbi f?bb telepulesismereti irodalom [ szerkesztes ]

• Kiss Tamas: Veszprem Nyugati Sed volgy ? Vadaspark. Tajak-Korok-Muzeumok sorozat 324. kotete. Veszprem 1988.
• Kiss Tamas (szerk.): A veszpremi volgyhid otveneves. Az epitesi es torteneti kutatasok eredmenyei. Kiado: Veszpremi Varosi Tanacs, 1988, Veszprem. ISBN 963-7199-16-0 .
• Kiss Tamas: Veszprem Megyehaz-Szinhaz-Muzeum. Tajak-Korok-Muzeumok sorozat 369. kotete. Veszprem 1990. ISBN 963-555-680-2
• Lako Istvan: Veszprem varos ipari fejl?dese a felszabadulasig. Veszprem V. Tanacs JOTANACS c. kozlonye. Veszprem, 1983/2. p. 36-38.
• Dr. Csiszar Miklosne (szerk.): Multidez?. Kiado: Eotvos Karoly Megyei Konyvtar, 1999, Veszprem. ISBN 963-7199-691 .
• Dr. Csiszar Miklosne (szerk.): Pillanatkepek a 19. szazadi Veszpremb?l. Kiado: Eotvos Karoly Megyei Konyvtar, 2005, Veszprem. ISBN 963-9510-05-X .
• Dr. Sziklay Janos: Veszprem Varos az irodalomban es m?veszetben. Kiadja: Dr. Ovari Ferenc fels?hazi tag, Veszprem Megyei Varos Diszpolgara. Veszprem, 1932.
• Szelenyi Karoly: Veszprem. Magyar Kepek Kiado, 2000, Veszprem?Budapest. ISBN 963-8210-75-3 .
• Kiss Tamas : Rekviem a Belvarosert (Riportbeszelgetes a veszpremi varoskozpont rekonstrukciojarol) A 2013. majus 8-an tartott lakossagi/kozeleti forum anyaga> ill. internet-blog)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Veszprem hivatalos oldala
• Veszprem vezet? napilapjanak online kiadasa
• Veszprem.lapozz.hu ? linkgy?jtemeny
• Veszprem az eSzallas honlapjan
• Veszprem a funiq.hu oldalan
• V-Busz Veszpremi Kozlekedesi Kft. weboldala

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Placochelys placodonta