A varrocerna a cernak egy specialis fajtaja. A textilipari szaknyelvben a cerna altalaban ket vagy tobb fonal osszesodrasaval letrehozott termek. Attol fugg?en, hogy hany fonalat sodornak (cernaznak) ossze, ket- vagy tobbagu cernarol beszelunk. Ha tobb cernat sodornak ossze, akkor a termek neve: tobbszoros cerna. A cernak kozott kulonosen fontos szerepet toltenek be a varrashoz hasznalt cernak.

Cernakat (cernazott fonalakat) hasznal a textilipar kulonfele kelmekepz? eljarasokban ( szoves , kotes , fonatolas , csipkekeszites ), ezenkivul varrocerna formajaban a textilruhazati ipar, a b?r- es cip?ipar, a karpitosipar, a m?szakitextil-gyartas, a gyogyaszat szamos helyen. Textilipari szempontbol a cerna egy sajatos formajanak tekinthet? a sodrott (vert) kotel is.

A varrocernak f? m?szaki jellemz? adatai [ szerkesztes ]

A varrocernak fizikai es kemiai tulajdonsagainak igazodniuk kell egyreszt a varras kozben fellep? igenybevetelekhez ? amelyek a mai nagy sebesseg? varrogepeken vagy mas, varrocernat hasznalo technologiai berendezeseken esetenkent igen nagyok is lehetnek ?, masreszt azokhoz a kovetelmenyekhez, amelyeket a felhasznalas tamaszt a megvarrt kesztermekkel szemben. Ez utobbiak nagyon kulonboz?k lehetnek aszerint, hogy pl. ruhazati cikkr?l (ezen belul ?hetkoznapi” ruhazatrol, vagy esetleg sport-, munka- vagy ved?ruhazatrol), vagy valamilyen m?szaki felhasznalasrol (pl. sz?r?szovetek osszevarrasarol, butorkarpit vagy auto-uleshuzat kesziteser?l) van-e szo. Mindezek figyelembevetelevel a varrocernaknak igen sokfele fajtaja hasznalatos.

A cernak f? m?szaki adatai a kovetkez?k:

• anyagosszetetel,
• cernakonstrukcio, sodratszam, sodratirany,
• finomsag,
• szakitoer?,
• szakadasi nyulas,
• rugalmassag,
• hurokszakito szilardsag,
• kopasallosag,
• mosasi zsugorodas,
• szintartosag,
• kikeszites, feluletkezeles.Mindezeknek az adatoknak igen nagy fontossaga van az adott cerna alkalmassaganak megitelesehez a kulonboz? felhasznalasi teruleteken.

Anyagosszetetel [ szerkesztes ]

A cernagyartashoz felhasznalt nyersanyag altalaban mar eleve meghatarozza a cerna fizikai es kemiai tulajdonsagat, h?vel szembeni ellenallasat stb. A cernagyartasban leggyakrabban pamutot , lent , poliamidot , poliesztert , valamint egyes specialis alkalmazasi teruleteken poliakrilnitrilt , aramidszalakat (pl. nagy szilardsagu Kevlart , nagy mertekben h?allo Nomexet ), rugalmas tulajdonsagu poliuretan (pl. Lycra ) vagy polibutilen tereftalat (PBT) alapu fonalat, polipropilent , politetrafluoretilent (pl. Teflont ) stb. hasznalnak. Vannak olyan m?szaki teruletek (pl. a sz?r?szovetek gyartasaban), ahol a felhasznalt varrocernanak ugyanabbol a nyersanyagbol kell allnia, mint amib?l maga a szovet keszul, mert a hasznalat kozben ugyanazoknak a mechanikai, vegyi es h?hatasoknak kell ellenallnia, mint az alapszovetnek ill. a teljes kesztermeknek.

Olyan helyeken, ahol az elektrosztatikus feltolt?des problemat okoz (pl. t?z- vagy robbanasveszelyes anyagok kozeleben, mikroelektronikai berendezesek gyartasaban stb.), olyan munkaruhat kell viselniuk az ott dolgozoknak, amelynek anyagaban villamos toltes nem halmozodhat fel. Ilyen munkaruhakat (beleertve a cip?ket is) olyan cernaval kell varrni, amely szinten megfelel ennek a kovetelmenynek. Ezeknek az un. antisztatikus cernaknak egyik fonalaga az elektromossagot jol vezet? grafit- vagy szenszalakbol all, ami el?segiti a toltesek elvezeteset.

Attetsz? varratok keszitesere hasznalnak attetsz? szintetikus (poliamid) monofilfonalakat is. Hasznalatuk el?nye, hogy mindenfele szin? alapkelmehez hasznalhatok, a varraton attetszik az alapkelme szine. Ezek a fonalak azonban merevebbek, mint a cernak, ezert alkalmazhatosaguk korlatozott.

Cernakonstrukcio [ szerkesztes ]

A cernakonstrukcio magaban foglalja a cernat alkoto fonalagak szamat es azt, hogy egyszeres vagy tobbszoros cernarol van-e szo. Ezenkivul fontos adat az egyes fonal- ill. cernaagak sodratszama, valamint a cerna vegs? sodratszama (az 1 meterre es? csavarulatok szama) es sodratiranya. Mindezeknek jelent?s hatasa van tobbek kozott a cerna vastagsagara, hajlekonysagara, szilardsagara es nyulasara. A sodratszamokat es sodratiranyokat ugy kell megvalasztani, hogy a kesz cerna megfelel? szilardsagu es hajlekonysagu legyen, de sima maradjon, azaz ne hurkosodjek.

Jelent?sen hozzajarul a cerna szakitoszilardsaganak novelesehez az olyan cernakonstrukcio, amely ? a sodratiranyok es a sodratszamok helyes megvalasztasaval ? azt biztositja, hogy a fonalakban elhelyezked? elemiszalak a cerna hossztengelyevel parhuzamosan helyezkedjenek el.

A cernak keszulhetnek

• font fonalakbol (pl. pamutbol, vagott polieszter- vagy aramidszalakbol),
• sima filamentfonalakbol (pl. viszkoz-, poliamid- vagy polieszter-filamentfonalakbol),
• terjedelmesitett filamentfonalakbol (poliamidbol vagy polieszterb?l),
• un. magfonal formajaban, azaz filamentfonal vagott szalakkal torten? korulfonasaval (ezert ezeket korulfont fonalaknak is nevezik).

Finomsag [ szerkesztes ]

A cernak finomsaganak ^[1] megadasaban altalaban a textiliparban elterjedt indirekt (Nm) ill. direkt (tex, esetleg denier) finomsagi szamozasi rendszert alkalmazzak. (A tex szamozas annyit jelent, hogy az adott cernabol 1000 meter hany gramm tomeg?. Az Nm szamozas ezzel szemben azt mutatja, hogy 1 gramm tomeg? cerna hany meter hosszu.) Ezek a cernat alkoto fonalak finomsagat es a cernaagak szamat jelolik (pl. Nm 50/3 vagy 20 tex x 3), de specialisan a varrocernak eseteben hasznalatos egy un. cimkeszamozas is, amit a cernagyarak No. (label number) vagy Tkt. (Etikett-Nummer) jelolessel kozolnek. Ez utobbi lenyegeben az indirekt szamozasi rendszerb?l vezethet? le es voltakeppen a cerna ered? metrikus finomsagi szamara utal, anelkul azonban, hogy a fonalagak szamat is megadna. Azonos cimkeszamozashoz tehat kulonboz? szamu fonal osszecernazasaval is juthatunk, a lenyeg az, hogy az ered? finomsagi szam megegyezzek. A cimkeszammal megadott finomsag definicioszer?en olyan cernat jelol, amely ugyanolyan vastag, mint egy 3 fonalagbol keszitett cerna. Ennek megfelel?en pl. egy No. 120 cimkeszamozasu cerna keszulhet 3 db Nm 120 finomsagu fonalbol, de keszulhet 2 db Nm 80 finomsagu fonalbol is. (Nm 120/3 = Nm 80/2, mert mindkett? ered? finomsaga Nm 40.) Hasonlokeppen, No. 100 cimkeszamozas tartozhat egyarant az Nm 65/2 es az Nm 100/3 finomsagu cernahoz (65/2=32,5 es 100/3=33,3 ? mindkett? nagyjabol Nm 33 ered? finomsagnak felel meg, a kerekitett ered? finomsagok kozotti kulonbseg a gyakorlati felhasznalasban itt elhanyagolhato). Itt is ervenyes, hogy minel kisebb szam a cimkeszamozas, annal vastagabb cernarol van szo.

Szilardsagi, nyulasi es rugalmassagi tulajdonsagok [ szerkesztes ]

A szakitoer? azt a huzoer?t jeloli, amely alatt a cerna elszakad. Ezt az adatot altalaban centinewtonban (cN) adjak meg. A szakitoer? meresevel parhuzamosan a meres kozben felvett diagramon a szakadasi nyulas is megjelenik, a cernanak az a nyulasa, amely a szakadasig bekovetkezik. Ezt az eredeti hossz szazalekaban kozlik. A szakitoer?t es a szakadasi nyulast a felhasznalt nyersanyagon kivul f?leg a cerna konstrukcioja es vastagsaga befolyasolja. Fontos adat a cerna rugalmassaga , azaz annak merteke, hogy a nyujtas megsz?ntevel mennyire nyeri vissza eredeti hosszat. Ez fugg a sodratszamtol, de termeszetesen fugg magatol a cernat alkoto nyersanyagtol is. Vannak ugyanis kifejezetten nagy nyulasu szalasanyagok (pl. az elasztan fonalak), amelyeket el?szeretettel hasznalnak nagy nyulasi kepesseg? termekek varrasara (pl. furd?ruhak gyartasaban).

A hurokszakito szilardsag meresenel ket cernat egymason athurkolva fognak be a szakitogepbe. Ez nagyon jol lekepezi a varratot, amelyben a cernak hasonlokeppen helyezkednek el, igy ezzel a meressel olyan adatot kapnak, amely jellemzi a cerna szakadasi tulajdonsagait a kesz varratban. Ezert ez fontos min?segi mutatonak tekinthet?.

Kopasallosag [ szerkesztes ]

A cernak kopasallosaga szinten nagy jelent?seg? a kesz varras min?seget tekintve, hiszen a kelme feluleten megjelen? cernaszakasz ugyanolyan koptato igenybevetelnek van kiteve, mint maga az alapkelme. Koptatjak azonban egymast az egymason athurkolodo cernaszakaszok is mozgas kozben, ami a varrat szilardsagara van jelent?s hatassal.

Mosasi zsugorodas [ szerkesztes ]

A mosasi zsugorodas azoknal a cernaknal fontos adat, amelyeket moshato termekek varrasara hasznalnak. Ilyenek peldaul a ruhanem?k, haztartasi textiliak, egyes lakastextiliak, de pl. a vizsz?r?kben hasznalt sz?r?szovetek varrasanal is fontos szerepe van. Ha a varrocerna jobban zsugorodik nedvesseg hatasara, mint az alapkelme, ez rancosodashoz vezet, ami lehet ?csak” esztetikai hiba, de esetleg funkcionalis zavarokat is okozhat (pl. sz?r?k eseteben, de hasznalhatatlanna tehet ruhadarabokat is).

Szintartosag [ szerkesztes ]

A felhasznalas szempontjabol rendkivul fontos tenyez? a cernak szintartosaga , azaz az, hogy a kesztermek hasznalata ill. kezelese (pl. mosas, szaritas, vasalas, vegytisztitas) kozben a cerna ne valtoztassa a szinet a kulonboz? fizikai es kemiai hatasok (pl. dorzsoles, izzadsag, napfeny stb.) kovetkezteben. Ezert pl. a ruhazati felhasznalasban a varrocernakkal szemben szigoru kovetelmenyeket tamasztanak ebb?l a szempontbol. Vannak azonban olyan teruletek (els?sorban a m?szaki felhasznalasokban), ahol a szintartosagnak viszonylag kisebb jelent?sege van.

Kikeszites, feluletkezeles [ szerkesztes ]

A cernak kikeszitese, feluletkezelese esztetikai szempontbol, valamint a varrhatosag es az alkalmazhatosag szempontjabol fontos tenyez?. Ide tartozik egyebek kozott a perzseles, mercerezes (pamutcernak eseteben), a feherites ill. szinezes . Annak erdekeben, hogy a cerna az igen nagy sebesseggel m?kod? varrogepeken konnyen es biztonsagosan legyen feldolgozhato, surlodasi tenyez?jet minel kisebbre kell csokkenteni, amihez ken?anyagot, tobbnyire szilikont hasznalnak. Ugyancsak a surlodasi tenyez? csokkenteset szolgalja a cerna polirozasa, ami a feluletet nagyon simava teszik es a cerna egyben szep fenyt is kap. Pamut- vagy pamut tartalmu cernak eseteben alkalmazhato viztaszito kikeszites, ami egyreszt a cerna nedvesseg hatasara bekovetkez? zsugorodasat hivatott csokkenteni, masreszt el?segiti, hogy a varraton at ne szivaroghasson be viz a termek belsejebe. Viztaszito kikeszitessel egyebkent poliesztercernat is keszitenek, ezeket f?leg a cip?ipar hasznalja. A cerna szennytaszito kikeszitese (ami pl. munkaruhak varrasanal el?nyos) megakadalyozza a szennyez?desnek a varratban valo lerakodasat. Az egyebkent eghet? nyersanyagu cernakat is lehet langallo kikeszitessel ellatni, bar ilyen celra ma mar inkabb eleve langallo szintetikus szalakbol (pl. Nomexb?l ) keszult cerna hasznalata celszer?bb. Laza sodratu filamentfonalakbol allo varrocernak eseteben gondoskodni kell arrol, hogy az egyes filamentek kell?en egymashoz tapadjanak, nehogy a varras folyamataban elvaljanak es ezzel olteskepzesi hibak keletkezzenek; ehhez bizonyos vegyi kot?anyagok hozzaadasara van szukseg. Rejtett oltes? varratoknal (pl. nadragok, szoknyak alja-felvarrasahoz) hasznalhato az olyan cerna, amelyet h?re olvado bevonattal latnak el, ez az utolagos vasalas soran ossze is ragasztja a kelmeretegeket, ezzel is meger?sitve a varratot.

Vannak olyan felhasznalasi teruletek, ahol nem szabad szilikonnal kent cernat hasznalni. Az autoiparban hasznalt festekanyag felhordasi kepessege peldaul er?sen fugg a leveg?ben lev? szilikon mennyiseget?l. Ha a leveg?ben vagy a festend? feluleten szilikonszemcsek vannak, az alkatresz feluleten a festes kraterszer?en osszegy?lik, hibas lesz. Az ilyen helyeken alkalmazott munka- es ved?ruhak varrasanal ezert szilikonmentes cernat kell hasznalni. Hasonlokeppen, szilikonmentes cernaval kell varrni a langallo termekeket (peldaul az ilyen ved?ruhakat), mert a langallosagot biztosito ken?anyag hatasat a szilikon rontana. Ilyen esetekben mas ken?anyaggal kell biztositani a cerna jo feldolgozhatosagat.

A varrocernak kiszerelesi formai [ szerkesztes ]

A nagyipari felhasznalasban a leggyakoribb a kupos (a) es a talpas (b) csevek hasznalata, mert ezeken helyezhet? el a legnagyobb cernamennyiseg (kupos cseveken altalaban 2?15 ezer, talpas cseveken akar 50 ezer meter), ami a varrogepek termelekenysege szempontjabol nagy jelent?seg? (ritkabban kell csevet cserelni es cernat bef?zni). A hengeres cseven (c) 100?1000 meter cerna van, ezt f?leg haztartasokban es mas, kisebb cernafogyasztasu technologiaknal hasznaljak. A d abra szerinti kivitel himz?gepeken, t?z?gepeken alsofonalkent, a kis meret? hengeres kivitel (e) hurokoltes? varrogepeken ugyancsak alsofonalkent hasznalatos: a hurokfogo orsotokjaba kozvetlenul behelyezhet? es ennek megfelel?en a szokasos orsotok-mereteknek megfelel? (10?12 mm) atmer?vel keszul.

A varrocernakkal szemben tamasztott varrastechnikai es alkalmazastechnikai kovetelmenyek [ szerkesztes ]

A varrocernakkal szemben tamasztott legfontosabb varrastechnikai kovetelmenyek altalaban a kovetkez?kben foglalhatok ossze:

• A varrocernaban nem lehetnek sem fonasi vagy cernazasi hibabol ered? vastagodasok es vekonyodasok, sem kotozott csomok, feluleten ne alljanak ki elemiszalak. Annak erdekeben, hogy a cerna akadalytalanul haladjon at a kulonboz? vezet? szerveken es f?leg a t?lyukon, tokeletesen simanak kell lennie. Kotozott csomo helyett osszesodrasos fonalveg-egyesitest kell alkalmazni a gyartasban.

• Annak erdekeben, hogy a cerna az igen nagy sebesseggel m?kod? varrogepeken konnyen es biztonsagosan legyen feldolgozhato, surlodasi tenyez?jet minel kisebbre kell csokkenteni, amihez ken?anyagot hasznalnak. Egyes teruleteken azonban szilikon tartalmu ken?anyag nem hasznalhato. Ide tartoznak peldaul a sz?r?k bizonyos fajtai, valamint az olyan munkaruhak varratai, amelyeket festekszoro m?helyekben viselnek, mert a cernarol levalo szilikonreszecskek megzavarnak a festek egyenletes eloszlasat a feluleten. Nem alkalmazhato szilikonos ken?anyag a langallo bevonattal rendelkez? cernaknal sem, mert ez a langallo bevonatot karositana.

• A nagysebesseg? ? percenkent tobb ezer oltest keszit? ? varrogepeken a cerna tekintelyes mechanikai es h?igenybevetelnek van kiteve. Az olteskepzes folyaman nagy sebesseggel es szeles hatarok kozott valtozo huzo igenybevetel terheli, amely a csucsoknal akar 300 cN is lehet. A t? a cernaval es a varrt kelmevel surlodva er?sen felmelegszik, h?merseklete a 350 °C-ot is elerheti, ugyanakkor pl. a pamut 150 °C korul bomlik, a polieszter pedig ? a fajtatol fugg?en ? 185?240 °C korul lagyul es 250?260 °C-on megolvad! Mindezeket a terheleseket a cernanak karosodas nelkul el kell viselnie. Ez azt jelenti, hogy a felhasznalonak a varrasi korulmenyeknek megfelel? cernat kell kivalasztania, azaz cernavalasztasnal ismernie kell a varras kozben fellep? hatasokat. Amennyiben a cerna h?allosaga nem eleg jo, pl. megolvad varras kozben, a varrogepet le kell lassitani, ami termelescsokkenest jelent. A nagysebesseg? ipari varrogepeken sok esetben t?h?test alkalmaznak (leveg? rafuvasaval), amely egyuttal a cerna h?teset is szolgalja.

• A cerna es az azt alkoto fonalak sodratszamat ugy kell megvalasztani, hogy a cerna hajlekony legyen es ne hurkosodjek. A szakirodalom ajanlasa szerint hurokoltes? varrogepekhez ? a hurokfogo forgasiranyanak szem el?tt tartasaval ? el?nyosebb a Z sodratiranyu cerna hasznalata, mert az S sodratiranyu cernak tobbszor szakadnak a sodrateltolodas es az ennek folytan bekovetkez? sodratfelnyilas miatt. Kett?s hurokoltes? varrogepeken a bal oldali hurokfogoban S, a jobb oldaliban Z sodratu cernat celszer? hasznalni.

• Szoros osszefugges van a varrot? finomsaga es a felhasznalhato cernafinomsag kozott, mert a t?finomsag meghatarozza a t?lyuk meretet, amelyen a cernat at kell f?zni. A varrot?-gyarak tablazatai tajekoztatast adnak az egyes t?finomsagokhoz ajanlott cernafinomsagokra nezve.

• A cernanak konnyen kell lefejt?dnie a csever?l, ami a csevelessel szemben tamaszt fontos technologiai kovetelmenyt.

• Vannak teruletek (pl. az elektronikai ipar vagy a vegyipar egyes munkateruletein hasznalt munka- es ved?ruhaknal), ahol antisztatikus tulajdonsagu cernak hasznalatara van szukseg. Ezek tobbnyire ketagu cernak, amelyekben az egyik agat femhuzal alkotja vagy szenszalakbol keszul.

• Az elelmiszeriparban hasznalatos cernaknal (mint pl. a sz?r?tasakos teak - filterteak - eseteben vagy elelmiszercsomagolo anyagok varrasanal) be kell tartani az elelmiszerbiztonsagra vonatkozo (angol nyelv? cimenek roviditeseb?l HACCP neven ismert) szabvany el?irasait.

• Egyes szakteruleteken nagy jelent?sege van annak, hogy a varrocerna anyaga illeszkedjek a varrt kelme anyagahoz. Ez kulonosen fontos egyes m?szaki felhasznalasoknal, pl. vegyipari sz?r?szovetek varrasanal, ahol a cernanak ugyanazt a kemiai hatast kell kibirnia, mint maganak a sz?r?szovetnek. Hasonlokeppen, olyan ruhadarabok (jellemz?en pl. T-ingek , poloingek ) varrasanal, amelyeket utolag, mar a konfekcionalas utan szineznek (hogy a vev?i igenyeket kis tetelben is azonnal teljesiteni tudjak), a cernanak azonos modon, azonos szinarnyalatra es azonos szintartosagi igenyeket kielegitve kell szinez?dnie, mint az alapkelme.

• Ruhazati cikkek, lakas- es haztartasi textiliak varrasanal ? egeszsegvedelmi szempontokbol ? el?nyos, ha a felhasznalt cerna megfelel az OEKO-TEX szabvany el?irasainak.

• Konyvkoteszetben, a karpitosiparban, a b?riparban igeny van olyan cernakra is, amelyeket ragasztoanyaggal telitenek.

• Satrak, ponyvak keszitesenel vizhatlanito (viztaszito) kezelessel ellatott cernakra van igeny.

• Bizonyos anyagok ? pl. b?r ? varrasanal fontos, hogy a cerna nyulasa kicsi legyen, ugyanakkor legyen a varrat er?s. A cernak kozul a lencernanak a legkisebb a nyulasa.

Himz?cernak [ szerkesztes ]

A himz?gepek es a t?z?- (steppel?-) gepek alapjaban veve specialis varrogepeknek tekinthet?k, amelyek olteskepzese elvileg ugyanolyan modon megy vegbe, mint a varrogepeken. Ennek megfelel?en a cernakkal szemben is lenyegeben ugyanazokat a kovetelmenyeket tamasztjak, mint a varrogepek. A ?varrocernak” es a ?himz?cernak” kozotti egyes kulonbsegek ezert nem a gepek miatt allnak fenn, hanem a himzes mint diszitesi eljaras specialitasai miatt.

A himzesekben leggyakrabban viszkoz- es poliesztercernaval talalkozunk. A viszkozcerna el?nye, hogy kellemesen puha es igen szep feny?. Nagyon szep szinekre szinezhet?, ami a himzeseknel igen fontos szempont. Nagyszilardsagu viszkoz alapanyag eseten a cerna akar 400 ezer oltest is kibir szakadas nelkul, ugyanakkor jol birja az akar 1200/min oltessebesseget is. Megfelel? szinezesi technologia alkalmazasaval mosasallosaga meg a 95 °C-os mosasnal is kivalo, de a feheritest kerulni kell. A viszkozcernat hosszabb tarolas eseten nem szabad hagyni kiszaradni; el?nyosnek mondjak, ha szaraz leveg?j? videkeken h?t?kamraban taroljak.

A himzeshez hasznalt poliesztercerna szep fenyet trilobal (nagyjabol haromszog) keresztmetszet?, fenyes polieszterszalak hasznalataval erik el. A viszkoz himz?cernaval szemben el?nye, hogy olcsobb, mosasnal nem zsugorodik es szinet kloros feherites es ? pl. farmer oltozekeknel alkalmazott ? k?mosasnal sem vesziti el. Er?sen igenybevett ruhadarabok (pl. cip?k, siruhazat, utcai dzseki, uleshuzat stb.) eseteben szinten polieszter himz?cerna hasznalata ajanlott, mert lenyegesen jobb a dorzsallosaga.

Pamutcernat is sokfele himzeshez hasznalnak. El?nye, hogy nem nyulik, hatranya viszont, hogy konnyebben szakad, mosasban zsugorodik, napfeny hatasara szinei kifakulnak. A pamut himz?cernakat altalaban hosszuszalu pamutbol font, perzselt es mercerezett fonalbol keszitik, ami szebb fenyt kolcsonoz a cernanak es a szinei is jobban ervenyesulnek. A viszonylag hosszu elemiszalak puhabb fonalat eredmenyeznek.

Specialis himzeseknel hernyoselyemb?l ill. femezett szalakbol keszult himz?cernat is alkalmaznak. A hurokoltes? himz?gepeken hasznalt alsofonalhoz el?nyosen hasznalhato az un. magneses huvely, amely szilardan tartja az alsofonal-csevet es ezzel javitja az olteskepzes biztonsagat.

Vekony, er?sen nyulekony kelmek himzesenel a kelme fonakoldalara vekony papirt vagy nemsz?ttkelme-darabot tesznek, amit azutan a himzes elkeszulte utan eltavolitanak. Ha ezt nem kell? ovatossaggal vegzik, a himzes alsofonala megserulhet es ez a himzes bomlasahoz vezethet. Ilyen celra el?nyos a polivinlalkohol fonalbol keszult kelmedarab, amely igy anyaganal fogva vizben oldodik es a himzes befejezesekor nedvesitessel anelkul tavolithato el, hogy a m?velet az alsofonal seruleset okozna.

T?zeshez hasznalt cernak [ szerkesztes ]

A t?zeshez hasznalt cernak hagyomanyos anyaga a pamut, amely meg ma is igen nepszer?, eppen viszonylagos mattsaganak es puhasaganak koszonhet?en. El?nyei es hatranyai itt ugyanugy ertekelend?k, mint a pamut himz?cernaknal. Emellett leggyakoribb a polieszter t?z?fonal hasznalata. Gyakorlati szakemberek velemenye szerint pl. takarok t?zesehez legel?nyosebb az olyan magcerna hasznalata, amelynek magja polieszter filamentfonal, burkolatat pedig polieszter vagott szalak alkotjak. A t?zeshez hasznalt cernaknal el?nyos az olyan cernakonstrukcio, amelyben a fonalakban elhelyezked? elemiszalak a cerna hossztengelyevel parhuzamosan helyezkedjenek el. Ez hozzajarul a cerna szakitoszilardsaganak megnovelesehez, ami itt azert is kulonosen fontos, mert a gepen egyidej?leg nagyszamu t? dolgozik, es ha barmelyiknel cernaszakadas es emiatt gepallas kovetkezik be, ez a tobbi t? szamara is termeleskiesest jelent.

Jegyzet [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Ferd. Schmetz GmbH. Taschenbuch der Nahtechnik . Herzogenrath (1983)  
• The Sewing Advisory Service of English Sewing Ltd.. Pocket guide to successful seaming (2013)  
• J & P Coats Ltd.. Nahfaden und Nahte  
• Rieser, W., W. Schierbaum. Tabellenbuch fur die Bekleidungsindustrie . Fachverlag Schiele & Schon GmbH, Berlin. (a katalogusokban formailag hibas ISBN-nel szerepel) ISBN 3 7949 0216 (1973)   (Ujabb kiadasok: ISBN 3794902629 (1975), ISBN 379490513X (1997))
• Nemeth E., Tarnoki F.. Ruhaipari kezikonyv . M?szaki Konyvkiado, Budapest (1979)  
• Bozo Katalin, Zsigri Gergely (2006). ?Fejlesztesek a varrocernak teruleten”. Magyar Textiltechnika (1), 15-17. o.  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• "Cerna" cimszo a Meyers Großes Konverstions-Lexikonban (nemet nyelven)
• "Cerna" cimszo a Lexikon 88-ban (nemet nyelven)
• Az Amman ceg honlapja . [2009. szeptember 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. januar 24.)
• A Coats ceg honlapja
• Az I. Borner ceg honlapja
• A Gutermann ceg honlapja . [2009. januar 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. januar 25.)
• A Letex ceg honlapja . [2008. oktober 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. januar 24.)
• A Madeira ceg honlapja
• A TGE ceg honlapja . [2005. januar 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. januar 24.)