A vahhabizmus az iszlam egyik iranyzata. A vahhabita mozgalom az iszlam szigoru hanbalita jogi iranyzatabol ( madzhab ) ^[1] n?tt ki a 18. szazadban. F? gondolata az iszlam eszmeinek megtisztitasa a vallasra rarakodott idegen elemekt?l, es ezzel a Koran eredeti tanainak feltetlen es kovetkezetes ervenyesitese.

Iszlam
A vallas alapjai Allah  · Koran Mohamed profeta Ot oszlop Ima
A vallasi elet Kaba szentely  · Kaba k? Mekka  · Medina Minaret  · Mecset Imam  · Minbar  · Mihrab Ramadan  · Dzsihad
Az iszlam vallasjog Saria  · Fikh  · Hadisz Madzhab  · Kalam Szunna  · Malik ibn Anasz
Az iszlam tortenete Az iszlam tortenete Hidzsra  · Kurajsok  · Oszman Birodalom Az iszlam aranykora  · Rasidun  · Omajjadok
Iranyzatok es mozgalmak Szunnita  · Siita Szufizmus Imamitak  · Iszmailitak Haridzsitak  · Vahhabitak Alavitak  · Druzok  · Ibaditak  · Szalafik Muszlim Testverek  · Koranitak
Szervezetek, egyhazak, vallasok Iszlam Egyhaz  · Iszlam Konferencia Babizmus  · Ahmadijja Akbar napvallasa
Fontosabb szemelyek kalifak siita imamok filozofusok omajjad uralkodok oszman uralkodok mogul uralkodok Razi  · al-Hvarizmi  · Biruni  · Ibn al-Aszir  · Szultan Mohamed  · Ibn Haldun  · Malcolm X  ·
Iszlam kultura Az iszlam m?veszete Iszlam heraldika Iszlam epiteszet burka  · csador  · nikab  · turban
Egyeb fontos kifejezesek Adzan  · Daddzsal  · Dikr  · Dzsinn  · Haddzs  · Iblisz  · Iman  · Kalam  · Kalifa  · Katib  · Mahdi  · Muezzin  · Mudzsahid  · Muszalla  · Sahada  · Szahaba  · Szalat  · Szura  · Zakat
Kapcsolodo fogalmak, nevek Medresze  · Profeta kupolaja  · ibn al-Arabi Iszlam koztarsasag  · Muszlim naptar Bahai  · Boszormenyek  · Irani forradalom  ·
Osszehasonlitasa mas vilagvallasokkal buddhizmussal  · hinduizmussal  · keresztenyseggel  · a vilagvallasokkal
Sablon:Iszlam m v sz

Maga a torekves nem uj, vegigkiserte es kiseri az iszlam vallas tortenetet a kezdetekt?l napjainkig. Mozgalomma a 18. szazad kozepen szelesedett, amikor legf?bb harcosa Mohamed ibn Abd al-Vahhab (wd) ( 1703 ? 1792 ^[2] ), kuldetestudattol vezerelve gyujto hatasu predikaciokat tartott a beduinok erkolcsi romlottsaga, a szentek imadata es a szufi ujitasok ellen. ?Szent haborujahoz” jelent?s szamu hiv?t nyert meg a nincstelen neptomegekt?l a gazdag uralkodocsaladokig. Kovet?inek 18. szazadi fanatikus, er?szaktol sem mentes fellepese es ideologiaja napjainkig erezteti hatasat az iszlam vilagban.

Eredete es tortenete [ szerkesztes ]

A vahhabizmus valodi szellemi atyjakent Mohamed ibn Abd al-Vahhab, 18. szazadi hitszonokot tartjak, aki az arabiai Nedzsd videker?l szarmazott. Mind edesapja, mind testvere elismert vallasi vezet? volt.

Tanulmanyai alatt bejarta az iszlam vilag hires iskolait, els?sorban Iranban , Irakban es Hidzsazban , melynek soran a 14. szazadi hanbalita jogtudos, Ibn Tajmijja eszmeinek hatasa ala kerult. Ibn Tajmijja a Profeta koranak puritan erkolcsfelfogasat hirdette es hatarozottan szembehelyezkedett a szufik misztikus hitgyakorlataval, amelyek ? velemenye szerint ? az iszlam tisztasagat, erejet es jov?jet veszelyeztettek. Ugy velte, Tammijja tanai a 18. szazadban meg inkabb aktualisak, a kor kihivasaira csak az eredeti formajaba visszaallitott vallas kepes valaszokat adni, hiszen a Profeta sikerei, er?s hite mellett, koranak szigoru erkolcsisegeb?l taplalkoztak.

Mint hitszonok, gyujto hatasu beszedeivel hatott a tomegekre, es hatarozottan kovetelte a szentek imadatanak eliteleset, az egyistenhit feltetlen betartasat. A Profeta egyertelm? ebben a kerdesben: ?A legf?bb Istenen kivul nincs mas isten, es Mohamed az ? kuldotte.” ^[3] Az imadat es fohasz targya egyedul Isten, igy szemelyek, targyak, helyek kultikus tisztelete b?n es elitelend? cselekedet, amely buntetest von maga utan. ^[4]

A mekkai Kaba k? mellett ? amely egy ertelmezesben Isten lakhelye, es igy imadata dicseretes ?, Mohamed es rokonainak Medinaban talalhato sirhelye is kultikus hely. Azonban ez utobbi tiszteletet Mohamed ibn Abd al-Vahhab balvanyimadasnak min?sitette es dzsihadot hirdetett a szokas eltorleseert. Szent haborujat a kornyez? uralkodok meg csirajaban elfojthattak volna, am hazassag reven tamogatasra lelt a nedzsdi torzsf?, Ibn Szaud szemelyeben, aki erejevel es befolyasaval melle allt. ^[6] Megpecsetelt szovetseguket a terseg telepuleseinek er?szaktol sem mentes meghoditasa kovette.

Teriteseinek kovetkezteben a 18. szazad vegere magukenak tudhattak Arabia kozeps? es nyugati teruleteit. 1802 -ben, mar al-Vahhab halala utan, benyomultak Sziriaba es Irakba, ahol a siitak legf?bb szent helyeit pusztitottak el. Kerbalaban feldultak Husszein ^[7] sirjat. 1803 -ban Mekkat , 1804 -ben Medinat foglaltak el, ahol az iszlam vilag megdobbenesere, a Profeta es hozzatartozoi nyughelyeit feldultak, a varos lakosait kegyetlenul lemeszaroltak, a zarandokokat pedig tanaik elfogadasara kenyszeritettek.

Termeszetesen, az akkor legnagyobb erej?, bar mar problemakkal kuszkod? Oszman Birodalom sem nezhette jo szemmel a fanatikusok tevekenyseget az Iszlam szent helyeinek kornyeken. A folyamatos provokacioknak engedve Mohamed Ali , Egyiptom ^[8] alkiralya, jol felszerelt hadseregevel 1818-ban felszamolta a vahhabita er?ket, elfoglalta f?varosukat ( ad-Darija ), es visszaallitotta az Oszman Birodalom fennhatosagat.

A vahhabitak leveresevel maga a mozgalom nem sz?nt meg letezni. Az Arab-felsziget kozeps? teruletein (Nedzsd) sikerult meg?rizni identitasukat, es szigoru hitelveiket torzsszovetsegek es gazdasagi kapcsolatok kialakitasaval terjesztettek. A 20. szazad elejen befolyasuk egyre n?tt. A ?Vahhabi szovetseg” tagja, Abdul-Aziz Ibn Abdur-Rahman Ibn Muhammad al-Szaud (1880-1953, roviden: Ibn-Szaud) nedzsdi szultanna koronazta magat, majd Rijad elfoglalasat (1902) kovet?en, veres harcok aran terjesztette ki fennhatosagat a szent helynek szamito Mekka es Medina ^[9] korzetere. Egyuttal kinyilvanitotta, hogy ezentul a szaudi kiraly lesz a szent helyek ?rz?je es a zarandokok vedelmez?je ( 1925 / 1926 ).

Az orszag fuggetlenseger?l szolo okiratot ( Szaud-Arabia Egyesult Kiralysag) 1927 majusaban irtak ala, de a tenyleges allamalakulat csak 1932 -ben jott letre, nemzetkozi elismerese mind a vilagi hatalmak, mind a muszlim kozosseg reszer?l, csak hosszu evek utan tortent meg. ^[10] Az allamf? ibn-Szaud lett, aki allami rangra emelte a vahhabizmust, ezzel egyes tersegbeli allamok rosszallasat ^[11] valtva ki, mig masok szemeben az iszlam reformmozgalmak jelkepe lett a muszlim vilagban. Ibn-Szaud a kovetkez? huszonot evben folytatta az orszag egysegesiteset, megnyerve maganak es hitenek az Arab-felsziget szetszort emirsegeit.

A gazdasagi fejl?des, az europai kapcsolatok es nem utolsosorban az 1938 -ban felfedezett gazdag olajlel?helyek birtokaban ibn-Szaud es vahhabita szovetsegesei mar nem engedhettek meg a vallasi turelmetlenseg es puritanizmus szels?seges megnyilvanulasait, ezert a fiatal Szaud-Arabia mar a kezdeteknel engedmenyeket tett a vallasgyakorlas szabadabb formait illet?en. A Mekka es Medina feletti hatalom lehet?ve tette az eves zarandoklatok ellen?rzeset ( haddzs ), es lehet?seget biztositott arra, hogy vahhabita imam predikaljon a hitelvekr?l a vilag minden tajarol osszegy?lt zarandokoknak.

Az ?si, Profeta altal hirdetett torvenyek jelent?s szamu szimpatizanst vonzottak a hiv?k minden taborabol, akik a zarandoklatrol hazaterve terjesztettek tovabb a vahhabita tanitasokat. A vahhabizmus mint allamvallas kizarolagos az orszagban. Napjainkban sem engedelyezik egyeb vallasok megjeleneset, gyakorlasat Szaud-Arabia hatarain belul.

Hitelveik es celkit?zeseik [ szerkesztes ]

A vahhabita hitelveket vallok szerint olyan, hogy ?vahhabizmus” nem letezik. Sajat felfogasuk szerint az Ahl Asszunahoz tartoznak es a Profetat, illetve a helyes uton vezetett kalifak es a Profeta kortarsait kovetik. Elvetik az iszlamba kes?bb, idegen hatas alatt keveredett ujitasokat. Az iszlamot arra a fokra akarjak visszavezetni, melyet a Koran es az ?si tradicio (hadith, szunna) kepvisel. Lenyeges jellemz?je, hogy az iszlamon belul mint vallasi aramlat, es nem mint szekta jelenik meg. Nem uj tanokat es eszmeket hirdet, hanem ellenkez?leg: azoktol akarja megtisztitani a vallast.

Al-Vahhab a ?Kitab al-Tawhid” -ban, (az ?Egyistenhit konyve”) fektette le tanitasainak alapjait. Vezerelvei alapvet?en Ibn Tajmijja tanitasain alapulnak. A konyv egyertelm?ve teszi, hogy a vahhabi iszlam nem tartja magat ≫egy≪ vallasi iskolanak a sok kozul, hanem ez az egyetlen igaz iszlam ut ? egy vahhabita szamara mas ut nem is letezhet.

Konyvenek kozponti gondolata a Dzsahilijja , amely eredetileg arra a barbarizmusra es tudatlansagra utal, ami az iszlam erkezese el?tt volt a tarsadalmakban. ^[12] Ezt a becsmerl? kifejezest terjeszti ki al-Vahhab koranak allamaira es kozossegeire, fuggetlenul attol, hogy azok iszlam vallasuak-e vagy sem.

A vahhabi vallasi vezet?k meg a Koran legkorabbi interpretacioit is elutasitjak. Szerintuk a Koran mindenhol egyertelm?en fogalmaz, igy tanitasait szo szerint kell erteni, es a valo eletbe atultetni. A vahhabitak tehat szemben allnak a 19. es a 20. szazadi reformer jogtudosokkal is, akik ujraertelmezik az iszlam jogot (fikh) annak erdekeben, hogy az kozelebb keruljon a nyugati normativakhoz, kulonosen ami a csaladjog, a nemek kozotti kapcsolat, a szemelyi szabadsag, vagy a reszveteli demokracia kerdeskoreit erinti.

• Elutasitjak a hitelmeleti ( asari , maturidi ) iskolakat es a Profeta eredeti hittanat alkalmazzak;
• Elutasitjak az iszlam bizonyos emleknapjait, igy Mohamed profeta szuletesnapjanak, a beraatnak , a regaibnak es az ?ejszakai utazasnak” a megunnepleset;
• Elutasitjak a kozbenjaras tanat. ^[13] Tagadjak a kozvetitest Allah es a hiv? kozott. A profetakat csak mint Isten akaratanak hirdet?it ismerik el, de nem engedik a hiv? fole emelni ?ket. Azt, hogy az itelet napjan a Profeta kozbenjar a muszlimokert, ahogy a Koran egy szuraja ^[14] utal ra, elfogadjak;
• Tiltjak a siremlekek allitasat es azok latogatasat (ez annyiban enyhult a 20. szazadban, hogy a Profeta kupolaja ala a ferfiakat beengedik, de a n?ket mar nem);
• A vahhabitak a szentek tiszteletet a legerelyesebben karhoztatjak, ezert szerintuk a szent sirokat es ereklyeket el kell pusztitani, a hozzajuk f?zott kultuszt pedig balvanyimadasnak tartjak;
• Az Isten tisztelete annak ?si egyszer?segere vezetend? vissza, ezert a mecsetekb?l minden pompat es feny?zest el kell tavolitani;
• A tarsadalmi es az allami eletben az ?si, patriarchalis formakat kell helyreallitani;
• Minden feny?zest kerulni kell. A bor, a szeszes italok, a dohany es altalaban a tudatmodosito szerek elvezete szigoru buntetes terhe mellett tilos, ugyanez vonatkozik a zene, tanc, jatek es mulatsag elvezetere is. Tiltott a szepit?szerek, ekszerek hasznalata, a diszitesek a ruhazaton, de a finom selyemszovetek viselese is;
• Nagy hangsulyt helyeznek a hitetlenek ellen folytatando vallashaborura.

A vahhabi doktrina ma is szilardan gyokerezik a Szaud-Arabiai Kiralysagban. A diakok az alapszint? oktatastol kezdve, kidolgozott tanterv alapjan sajatitjak el a felfogas alapjait, a konyvtarak kizarolag vahhabi szovegeket tartalmaznak. Az egyhaz szigoruan szabalyozza a nemek kozotti kapcsolatok kerdeseit, kiter peldaul a n?k temetkezeseken valo reszvetelere, vagy fatyolviselesuk szabalyaira, de a kedvtelesb?l tarthato kutyak eseteire is.

A vahhabitak es a terrorizmus [ szerkesztes ]

Mohamed ibn Abd al-Vahhab 18. szazadban inditott es maig el? mozgalmat napjainkban sokan, kulonosen a 2001. szeptember 11-ei terrortamadas ota, az iszlam terrorizmus ideologiai alapjanak tartjak. ^[15] A Szaud-Arabiaban allami rangra emelt vahhabita elveket annak szels?seges megnyilvanulasi formaival azonositjak, ahhoz hasonloan, mintha a nacionalista szemleletet annak ultranacionalista, soviniszta, vagy szeparatista megnyilvanulasaival azonositanak. Ennek veszelye abban rejlik, hogy a vahhabitakrol szolo egyoldalu hiradasok miatt a kozvelemeny lassan az egesz iszlam kozosseget alapvet?en fanatikus, terrorcselekmenyekre hajlamos, tarsadalmi valtozasra keptelen vallasi formacionak belyegzi meg. Sok nyugati elemz? is ugy veli, hogy igazsagtalan a terrorcselekmenyeket magahoz a vallashoz kotni, hiszen az IRA vagy az ETA atrocitasai kapcsan senki nem beszel kereszteny terrorizmusrol, amig a media a szels?seges es gyakran kulonboz? indittatasu muszlim elkovet?k merenyletei kapcsan iszlam terrorizmustol visszhangzik. ^[16] Nehanyan figyelmeztetnek arra, hogy az alkalmazkodas egy ultra konzervativ, anti-pluralisztikus hithez, nem feltetlenul vezet er?szakhoz. ^[17]

A kep az iszlamrol, es ezen belul a vahhabitakrol tehat lenyegesen arnyaltabb. Figyelembe kell venni, hogy al-Vahhab a tanait els?sorban az iszlam keretei kozott kivanta kifejteni, azt megujitva, az ?sok romlatlan hitevel meger?siteni, hogy a vallas felvehesse a harcot koranak kihivasaival. Maga a muszlim kozosseg a vahhabita mozgalom megjeleneseig eltelt ezer eve alatt, rendkivul sokszin? es valtozatos hiteletet alakitott ki, amely a hiv?k nagy resze szerint al-Vahhab fellepese nelkul is valaszt tudott volna adni a tarsadalmi valtozasok kerdeseire. Igy nem meglep?, hogy a legnagyobb ideologiai tamadast al-Vahhab mozgalmara maga az iszlam kozosseg merte, mivel veszelyeztetve erezte evezredes fejl?desenek eredmenyeit, vallasi felepitmenyet, geopolitikai helyzetet. ^[18]

A szels?seges megnyilvanulasok, a tulbuzgosag es a vakhit ezt az aramlatot is, mint az mas vallasok reformator torekveseinel mar szamtalanszor el?fordult, politikai jatszmak eszkozeve tettek. A nyugati hatalmak az els? vilaghaboru ota folyamatosan kihasznaltak a 20. szazad elejen feleled? iszlam fundamentalista mozgalmakat, igy a vahhabizmust is. ^[19]

Bar a vahhabizmus osszessegeben kisebbsegi allaspont az iszlam vilagban, megis nagy a befolyasa a kulonboz? radikalis mozgalmakra az egesz Kozel-Keleten . Szels?seges formai vagy a neo-vahhabizmus ^[20] ma a f? forrasa az iszlam szels?seges er?szaknak a vilagon, egyben ultraradikalis formajaban markansan kepviseli az iszlamot. ^[21] Oszama bin Laden szaud-arabiai szarmazasu es fanatikus vahhabita volt. ?t els?sorban az egyiptomi Muszlim Testveriseg f? ideologusa, Szajjid Kutb ^[22] eszmei befolyasoltak. Kutbista mintara szervezte meg hadsereget, az al-Kaidat , ezzel a vahhabita tanokat szektasitotta uj elemek beiktatasaval. Kutb tanaival ^[23] a vahhabita kozosseg sem ertett egyet, hiszen a Profeta igeivel az ongyilkossag nem fer ossze. Nehany vahhabita vezet? azonban az al-Kaida torekveseit tamogatta. ^[24] Az utobbi id?ben tobb kozel-keleti elemz? figyelmeztet arra, hogy a vahhabizmus es a kutbizmus fogalmainak osszemosasa hibas helyzetertekeleshez vezethet. ^{[25] [26]}

Vahhabizmus a vilagban [ szerkesztes ]

A vahhabizmus hivatalos vallas Szaud-Arabiaban. Oszama bin Laden nyugati civilizacio elleni tamadasai az egesz vilagot megraztak. Akcioit csak er?s penzugyi hatterrel volt kepes megvalositani, ami a szaudi olajdollarok tamogatasat sejttettek. A kepet azonban bonyolitja, hogy Szaud-Arabia az Amerikai Egyesult Allamok szovetsegese, es osszessegeben is a Nyugat tamogatasat elvezi. ^[27] Az utobbi id?kben a Vahhabita szovetseg es a Szaud-dinasztia viszonya sem felh?tlen, ^[28] amelyben az orszagban tapasztalhato tarsadalmi feszultsegek is szerepet jatszottak ^[29]

Geopolitikai helyzete miatt er?s befolyasa van Katarban , Kuvaitban es az Egyesult Arab Emirsegekben is. Jelent?s szamu kovet?i vannak Jemenben , ahol szamos siita muzulman el. Nepszer?tlen Bahreinben es jelentektelen Omanban .

Az Arab-felszigeten kivul a vahhabizmus altalaban nepszer?tlen, de az iszlam valsagovezetekben hatasa mindig feler?sodik. A Hamasz Izraelben a tiszta vahhabizmust kepviseli. A neo-vahhabizmus, vagy a vahhabizalt ideologiak er?sek Egyiptomban ( Muszlim Testveriseg ) es Pakisztanban , ahol gyakoriak a tamadasok es merenyletek a mas vallasuak, kulfoldiek vagy akar sajat muszlim lakossaguk ellen. Mindket orszagban kuzd ellenuk az iszlam iskolak tobbsege. A vahhabi agresszio vereseget szenvedett Algeriaban es Tadzsikisztanban .

Megfigyelhet? a vahhabita szels?seges eszmek es a terrorizmus bearamlasa Csecsenfoldre , Uzbegisztanba , Nigeriaba , Indoneziaba es a Fulop-szigetekre is, bar valodi tamogatottsaguk ezekben az orszagokban csekely. A vahhabizmus melysegesen nepszer?tlen Irakban . Kurdisztan f?kent az iszlam szufizmus befolyasa alatt van, eltekintve egy maroknyi zsoldos szels?segest?l, a kurdok pedig elutasitjak. Sziria , bar radikalis arab allamnak tekinthet?, pluralista es igy nem tamogatja. Jordaniaban az uralkodo iszlam aramlat a hasimita , amely hagyomanyosan ellensege a vahhabitaknak.

A torok muszlimok gy?lolik ?ket, mivel az els? vilaghaborut kovet?en nagy szerepet jatszottak az Oszman Birodalom bomlasztasaban. Ugyszinten az irani siitak is az 1802-es kerbelai incidens miatt, amikor a vahhabitak elpusztitottak szent helyeiket.

Jelen van a vilag szamos valsagovezeteben: hatasa Szudanban osszessegeben nem jelent?s, bar a vahhabita befolyas erzekelhet? a jelenlegi kartumi rezsimben. Bearamlasa sulyos problema Kelet-Afrikaban .

A nyugat-europai bevandorlo muzulman kozossegekben is erzekelhet? a jelenlete (peldaul Franciaorszagban ), de gyengultek az atrocitasok a volt francia gyarmaton, Algeriaban . Nagy-Britanniaban ma is jelen van egy hangos neo-vahhabita kisebbseg, de keves tamogatast elvez a helyi muszlim kozossegek reszer?l.

A vahhabizmus es az iszlam szels?seg szerepe nem szamottev? Nemetorszagban , ahol a legtobb muszlim torok es kurd.

Vahhabi elveket vallo egyeb iranyzatok [ szerkesztes ]

• Muszlim Testveriseg ( Egyiptom )
• Ahl-i hadith ( India )
• Tabligh-i Jamaat ( Pakisztan , India )

Lasd meg [ szerkesztes ]

• Rijad (torteneti resze)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Robinson, Francis: Az iszlam vilag atlasza (1996) ISBN 963-548-364-3
• Helmuth von Glasenapp: Az ot vilagvallas (1993) ( ISBN 963-282-685-X )
• Iszlam m?veszet es epiteszet (2005) ( ISBN 963-9552-61-5 )
• Bernard Lewis: Az iszlam valsaga (2004) ( ISBN 963-07-7583-2 )
• Karen Armstrong: Az iszlam (2005) ( ISBN 963-07-7833-5 )
• Encyclopedia Britannica HungaricA CD-verzio/2005.
• Az al-Kaida atfogo strategiaja: [2]
• Szunnita oldal magyarul: [3]
• A vahhabita legenda valojaban: [4]